Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
n "áy&riap 1969. AUGUSZTUS 3., VASARBiAP Tcmplomrom a hegyek között István-kori kultúra maradványai? Keresik Gertrudis sírját Különleges virágnap Évről évre mind nagyobb sikere van a különleges virágnapnak, amikor nemcsak azokat üdvözölhetjük, akiknek a neve nem szerepel a naptárban, hanem feledékeny ségünket is pótolhatjuk ezen a napon néhány szál virággal. MTIFoto RUHÁZATI VÁSÁR Két hétig árleszállítás A Pilis királyi tartomány volt Magyarország és a magyarországi királyság történetében mindig. Itt vezetett áz út, amelyen az uralkodók jártak — Zsigmond, Mátyás és a többiek — Budáról Visegrád- ra, onnan Esztergomba. Nagy vadászatok tanúi a pilisi hegyek, erdők; csendjüket díszes ruhájú hajtők csatazaja, kürtje, lódobogás, kutyák ugatása verte fel. S itt ejtettek el egy igazi nagyvadat is a lázongó magyar főurak: Gertrú- dist II. Endre idegen feleségét, idegen hatalmaskodásnak bosszújaként itt érte utol végzete. A Pilis hegyei ma jóval csendesebbek, bár a vadászat hagyománya öröklött. De a múlt nem hagyja magát elfelejteni. Kapa nyomán furcsa mintájú kő, cserép fordul ki a földből; távoli kor tanújaként. A többi a tudósok dolga. Pilisszentkereszt határában, szántóföldek közepén kis emelkedés. Fáktól körülvéve néhány sátor, összerakható ház. Kecskelábú asztal, nem mesz- sze tőle egy halomban töredezett csontok. Mellettük emberfej nagyságú faragott kövek. A XI. századból valók. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai élnek, dolgoznak itt, most már harmadik nyáron, egy régi kultúra maradványainak közepén. Legfőbb szerszámuk az ásó A tudományos rendszerezést, összegezést, nehéz fizikai munka előzi meg. Ami az ő kezük nyomán felszínre kerül, felmérhetetlen értéket képvisel. Monumentális a kép, amelyet az évszázadok alatt rárakódott homok és föld már alig fed. Valaha hatalmas oszlopok alapzata, — ha állnának, egy ember két karjával sem érné át, — töredezett — hajdan bizonyára fantasztikus méretű — boltozat leszakadt darabjai. Méteres vastagságú külső és belső falak, mindössze 50, 60 centiméteres magasságúak. A többit lerombolták a törökök, a gyakran pusztító tűzvészek. A hajdani cisztercita apátságnak csak a köböl kirakott alaprajza maradt meg. De dr. Gerevich Lászlónak, az intézet igazgatójának szavai nyomán magunk elé képzelhetjük a hétszáz évvel ezelőtt itt élő emberek mindennapjait. — Az apátságot 1184-ben alapították, egyike volt az országban a leghíresebbeknek. Hogy a legszebb volt, az már bizonyos. Az itt álló hatalmas, méreteiben a Mátyás templomhoz hasonló, templomot és mellette a szerzetesek hajlékát, francia építőmesterek építették. Akkoriban egész Európában az ő művészetük terjedt el. A román stílus haldoklásakor a gótika születésének „percében”, tehát egy új stílus úttörésében volt óriási szerepük. Egyedül az itt feltárt romok mutatják tisztán, érintetlenül a korai gótika nyomait Magyarországon. Illusztrációként egy tört, csúcsíves ablakkeret szolgál. Még érdekesebb, hogy az itt talált, faragott oszlopfejek egy része a X., XI. századból való. Ez bizonyítja, hogy a templom és az apátság helyén. felépülésük előtt, már volt valami. Feltételezésünk szerint királyi vadásziak és kápolna. Ugyanakkor ebből a korból származó cserepek, edénydarabok is előkerültek, ami amellett szól, hogy kis település vette körül a — bizonyára nyári lakként, búvó-pi- henőhelyként használt — kis királyi rezidenciát. Azt már régóta tudjuk, hogy a rómaiak egyik útja erre vezetett. Ha az apátság, romjai alatt sike- j rül megtalálniuk ennek a XI. századi vadásziaknak, kápolnának és településnek maradványait, alaprajzát, akkor fény derülhetne — elsőként itt a Pilisben — az I. István korabeli építkezés magyarországi jellemzőire. Egyedülálló történelmi és művészeti értékkel bírna ez a feltárás. Közben árokokon ugrálunk át, a valaha hatalmas templom „falai” között járunk, a főhajóból a papok hajdani kerengő- jébe jutva. Itt imádkoztak, járkáltak vezekelve, ki tudja milyen bűnökért. Egy-egy benyíló, látszik, régen ajtó lehetett,- a hajdani dolgozószobákba vezetnek. Mert az apátság papjai műhelyeket tartottak fenn, dolgoztak, s tanították a népet a fémmegmunkálásra, s az így készült eszközök felhasználására. A megtalált 10, 20 centi- méteres kampók is, amelyekkel az oszlopfőket rögzítették, ezekben a műhelyekben készültek. A kerengő végén egy négyszögletes sarok: ez lehetett a másolószoba, ahol az iratok: oklevelek, feljegyzések, később a kódexek készültek aprólékos, éveket felemésztő művészi munkával. Nem sokkal messzebb, egy szárnyépületnek látszó folyosó végében a konyhát sejtik, rengeteg cserép- és edénydarab halmozódott fel itt. — S még egy dolog, ami érdekes számunkra — mondja dr. Gerevich László. — Dr. Békefi: A pilisi apátság története — című könyvében közli IV. Béla király — Gertrudis fia — azóta megtalált oklevelének szövegét. Ebben a király megköszöni a cisztercitáknak, hogy anyját olyan tisztességgel eltemették, ogy szép — azt mindenki tudja róla. Most már — a filmszerepek óta, azonban nemcsak ezért fordulnak utána az utcán a férfiak. Azért is, mert ismerik. És ezt nehéz megszokni. A főiskolás lányt a KÖZÉRT-ben művésznőnek szólítják, a fodrásznál megkülönböztetett helye van. — A „Veréb is madár’’ óta tényleg így áll a helyzet. Szokatlan és az emberben büszkeséget dagaszt, de egyben kellemetlen is. Még csak most leszek negyedéves, ráérek még közismert lenni és különben sem szeretem, ha művésznőnek szólítanak. Lány vagyok. Egy a sok közül. — Mégiscsak színésznő. Es a színésznőket nálunk babér- koszorú övezi. — Szeretnék színésznő lenni. Babérkoszorú nélkül. Hogy természetes maradhassak. Az embereket a babérkoszorú gúzsba köti — olyan gúzsra gondolok, hogy az életben is már csak játszani tudnak. És ez szerintem tragikus. Nem egy színész — egy ember tragédiája. s ezért adománnyal jutalmazta őket. A Képes Krónikában is találunk egy utalást ugyanerre: a latin szöveg fordítása: „Gertrudis ... akinek holtteste a pilisi szürke barátoknál te- mettetett el...” Hogy megta- láljuk-e? Ennek kicsi a valószínűsége, még akkor is, _ ha valóban itt temették el. Hiszen a törökök köztudottan sok sírt feltúrtak. Csak véletlen folytán menekülhetett meg Gert- rudisé. Mi mindenesetre keressük. Ha ezt nem is találják meg, mindaz, amit eddig feltártak, olyan érték, hogy ha restaurálnák, a Pilis idegenforgalma tízszeresére növekedne. A Pi- lisszentkerésztén föltárt apátság és a ciszterciták temploma európai viszonylatban is ritkaság. Varga Vera Bejelentési kötelezettség A művelődésügyi miniszter most kiadott utasítása értelmében az alsó- és középfokú oktatási intézmények, diákotthonok, kollégiumok és nevelő otthonok, valamint óvónőképzők, tanítóképzők és tanárképző főiskolák tulajdonában levő muzeális értékű pedagógiai vonatkozású emlékeket 1969. december 31-ig be kell jelenteni az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeumhoz. A bejelentési kötelezettség tárgyi emlékeken kívül kiterjed könyvekre, könyvgyűjteményekre, zeneművekre, térképekre, egyéb nyomtatványokra és kéziratokra. — Tehát nem szeretné, ha megismernék az utcán? — Dehogynem. Ügy ismerjenek meg az emberek: „Ez a lány játszott a filmben...” és úgy is beszélgessenek velem, hogy ez a „lány” és nem „hölgy” és nem „művésznő”. Különben ezt tartom egy színésznő legnagyobb sikerének. — Tehát nem híve a sztárkultusznak? — Ellensége vagyok. És nem úgy, hogy irigylem azokat, akiknek részük van a nagy ovációban, hanem puszta létét is borzalmasnak találom. — Akkor nekem most nem szabad magára jelzőket aggatnom, csak tőmondatokban tehetek fel kérdéseket, amire tőmondatokban válaszol... Nevet. — Piros Ildikó vagyok. — Foglalkozása? — Harmadéves főiskolás. — Szerepei? — Voltak. Elég sok. Nem érdemes őket felsorolni. — Utolsó? — Jókai regényéből készült színes televízió} ihn: a „Sárga rózsa”. Tegnap, a Belkereskedelmi Minisztériumban Laután Ferenc főosztályvezető jelentette be, hogy hétfőtől augusztus 19-ig ruházati vásárt tartanak. Azért nem használják az idén a nyári vásár elnevezést, mert nemcsak idényholmikat árusítanak majd olcsóbban. Elmondták, hogy közel 500 millió értékű árut adnak olcsóbban 20—40 százalékkal. Meglehetősen nagy lesz a választék divatos, kurrens cikkekben is. így pamutáru, lenvászon, konfekcionált női és leánykaruhákból is sok kerül az üzletekbe engedményes áron. Egységes árra nem számíthatunk, hiszen a különböző értékesítő vállalatok, kiskereskedelmi részlegek attól függően szállítják le az egyes termékek árát, hogy abból mennyi áll rendelkezésre. Ezért a cipőnél például ugyanúgy elképzelhető a 150 forintos, mint a 220 forintos ár. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetői a vásárral kapcsolatban tájékoztatták munkatársunkat, elmondták, hogy az idén nem hosszabbítják meg — Hol forgatták? — Hortobágyon és Szentendrén. — Tetszett Szentendre? — Olyannyira, hogy a teátrumot azóta kétszer megnéztem. — Tervei? — Hogy megismerjenek az utcán és úgy beszélgessenek velem, mintha lányuk, barátjuk lennék. , (tamás) Foto: Urbán | annak időtartamát. Felhívták a figyelmet arra, hogy többek között az NDK-beli műszálszövet, belföldi gyapjúanyag, pamut-, selyem-, méteráru lesz olcsóbb. Ezekből körülbelül 10 000 métert adnak eL 15 000—20 000 férfi, gyermek nyári ingféle, 20 ezer pár cipő, javarésze női szandál, pant öle tt szerepel a leszállított áruk listáján. Nyári kötöttáruféleségben 25 000— 30 000 darab holmi kerül a pultokra. Az árak mérsékelésére, csökkenésére jellemző, hogy például a konfekció férfi orkánkabát 550 forint helyett 330 forintért lesz kapható. Több ezer leányka karton, selyem, valamint fériöltöny és pantalló is szerepel a listán. Természetesen a szakboltokban a városi, illetve járási székhelyek üzleteiben nagyobb a választék, mint például a főváros környékén, összesen tizenegymillió forint értékű áru lesz olcsóbb. T. Vác - 2000-ben A Városépítési Tervező Vállalat elkészítette Vác város- építési tervét. A négy falat betöltő térképes, grafikonos tervdokumentáció bemutatja Vác városát — 2000-ben; a századfordulón 50 ezer lakosa lesz a Dunakanyar ipari centrumának. Duna-hid és heli- kopterállomás gyorsítja a forgalmat. Emeletes házak sora tör a magasba, és megv áltozik a nemzetközi sziget képe is. A terveket augusztus elsejétől a nagyközönség is megtekintheti a Váci Városi Tanács klubtermében. A lakosság véleményének meghallgatása után fogadja majd el a tanácsülés. XV. SZÁZADI LELET Nagy kalló határában, az ásatások során fontos régészeti tárgyak kerültek felszínre. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy edénytöredék, amely a XV. század első feléből származik. A barnásszürke, fényes kőcserép a német- országi, úgynevezett dreihau- seni műhely terméke, amely annak idején az ezüstáruk értékével vetélkedett. A tárgy a XV. századi erős nyugati kereskedelmi kapcsolatok bizonyítéka. Anna Frank 25 éve, 1944. augusztus 4-én egy amsterdami üzletház padlásterébe fasiszta rendőrök hatoltak be és üldözötteket hurcoltak el, köztük egy 14 éves kisleányt, akinek neve azóta az egész világon ismertté vált: Anna Frank. Atyja Frankfurtban volt tisztviselő. Hitler uralomra jutása után családjával külföldre menekült. Hollandia német megszállása újból bujdosás- ra kényszerítette őket. Anna 12 éves korában, a rejtekhelyen levelek formájában kezdte írni naplóját. Életkorát meghaladó bámulatra méltó intelligenciával, a maga számára írt vallomásainak minden sora izgalmas és érdekes, egyben pedig a fasiszta embertelenség elleni megrázó vádirat. A naplót a háború után megtalálták és azóta a legtöbb civilizált nyelvre lefordították. Színpadi és film- változata is bejárta a világot. A fiatal leány naplója és élete is befejezetlen maradt. A naplóírás folytatását az amsterdami rajtaütés, életét a fasiszta barbárok bergen- belseni haláltábora szakította meg, de a napló művészi kifejezőkészsége, biztos jellemábrázolása fenntartja nevét és írásának maradandó rangot ad a világirodalomban. Egy lány a közül anzix a Qj/WPl-autógyár * -ból Nincs munkásszállitó busz. — H onnét szerezzünk valami járművet? Rosszak a belső utak icazGaVósáj ójÉPüiJ'r építkezése HWíÍRJOÓ* 4468 WW, . 1968 ifixyy Szöveg nélkül Nrry— Ifjúsági klub (Kertész László rajzai) /
