Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 198. szám

MOSZKVA Magyar virágvásár Moszkva egyik legszebb és legnagyobb virágüzletében, a „Cveti Rosszii”-ben magyar vi­rágkiállítás nyílt. Szegfű, kard­virág, piros rózsa, őszirózsa — B nagyszabású bemutató fő slágere. A kiállítás látogatói, akik rendszerint vásárlók is, belőlük rendelik a szebbnél szebb csokrokat, amelyek ösz- szeállitásakor magyar szakem­berek nyújtanák segítséget. Az augusztus végéig nyitva tartó árubemutató anyaga rendszeresen felújul: repülő­gépeink naponta friss virágot szállítanak a szovjet főváros­ba. HOUSTON VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János megbeszélései szovjet párt- és állami vezetőkkel KB titkára, aki a Krímben töltötte szabadságát. A meg­beszélések a szívélyesség és a (Folytatás a 2. oldalon.) ■ - PEST MEGYEI XIII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1969. AUG 28., CSÜTÖRTÖK "V lamint az SZKP és az MSZMP közötti együttműködés és ba­rátság további fejlesztésének, továbbá a jelenlegi nemzetkö­zi ' politika és a világ kommu­nista mozgalmának kérdéseit Megállapították, hogy a Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak szervezeteiben részt vevő államok által az utóbbi idő­ben hozott intézkedések ered­ményeképpen szélesedik az együttműködés a szocialista közösség országai között. Meg­állapították továbbá, hogy a kommunista és munkáspártok 1969 júniusában megtartott nemzetközi tanácskozásának eredményei hatalmas jelentő­ségűek a világ kommunista mozgalma egységének megerő­sítése szempontjából. Valamennyi megvitatott kér­désben ismételten hangsúlyoz­ták a nézetek teljes azonossá­gát. A megbeszéléseken részt vett Aczél György, az MSZMP Dr. Mondok Pál elnökleté­vel tegnap ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. Első napirendi pont­ként a kisipari és háziipari szövetkezetek működéséről és helyzetéről tárgyaltak. A napi­rendi pont előadója Baross Gyuláné, a KISZÖV elnöke volt. Hat évvel ezelőtt még ki­lenc venegy kisipari és házi­ipari szövetkezet működött. Azóta számuk 58-ra csökkent — az egyesülések következté­ben. Ezek a fúziók lehetővé tették a vezetés színvonalának emelését, s a jobb, nagyobb koncentrá­cióval a kézműipari jellegű termelés helyett az üzemsze- rűbb technika alkalmazását. Az új gazdasági mechanizmus szellemében a tervutasításos rendszerről áttértek a kötetle­nebb gazdálkodásra, s ügyeiket önállóan intézik. Hat észtén­Saját nevelés Sportolóknál mondják büsz­kén: saját nevelésünk. Azaz maga az egyesület foglalkozik kölyökkora óta a versenyző­vel. tanította, formálta mint ifjúsági sportolót, s végül el­vezette a felnőttek csoport­jáig. A saját nevelés hangoz­tatása nem véletlen. Arra utal, hogy az egyesület nem kész sportolókat csalogatott el máshonnéi, hanem maga meg­kínlódva, áldozva rá, éveket szentelt annak, hogy utánpót­lása legyen. Az üzemek ese­tében hosszú éveken át más volt, s többségében még ma is más a helyzet. Kész szak­embereket várnak, csalogat­nak, édesgetnek, s ha nem si­kerül, akkor sopánkodnak, pa­naszkodnak arra, hogy nincs munkaerő, lehetetlen így dol­gozni stb. Ezért érdemelnek figyelmet azok a sokasodó — és örvendetes — erőfeszítések, melyek azt mutatják: a reá­lisabb szemléletű gazdasági vezetés nemcsak a tényeket képes megállítani, de megta­lálja az orvoslás lehetőségét is. Evekig tartó vajúdás után megoldódott a szakmunkás- képzés gondja a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál, s ma már az a felfogás az uralkodó, hogy saját nevelésből kell megteremteni az utánpótlást. Nagy figyelmet fordítanak a Nagykőrösi Konzervgyárban a szakmunkásképzésre, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a korábbi években mindössze tíz Ipari tanuló volt, most nyolcvan van, a Vörös Csillag Traktorgyár gödöllői gyáregy­ségében csakis a saját neve­léssel voltak képesek a döm­perüzem működésének szemé­lyi feltételeit létrehozni, a Dunakeszi Járműjavító Válla­latnál a fejlesztési tervek fő támasza szintén a saját neve­lésű szakmunkás-utánpótlás. A megváltozott irány, a for­dított széljárás, bármennyire örvendetes is, önmagában csu­pán első lépésnek tekinthető. Nem elég ugyanis megtanítani a szakmára ezeket a fiatalo­kat, hanem sokféle feltétel, körülmény megteremtésével — meg is kell tartani őket. Nem kizárólag a pénzre, a bérezésre gondolunk, hanem arra, hogy érezzék ezek a kez­dő szakemberek: szükség van a munkájukra, a gyár számit és támaszkodik rájuk, jövőt kínál nekik, távlatokat. A munkahelyi légkör, az embe­rekkel való foglalkozás ma még a legtöbb helyen nem olyan, hogy különösebb erő­vel hatna a maradás vagy el­menetel dilemmájában. Nem az addigi helyhez, emberekhez fűződő szálak döntenek, ha­nem a pillanatnyi helyzet, az ötven fillérrel, vagy két fo­rinttal több munkabér, s nincs, ami ezek ellen szólna. Nincs, mert a fiatal szakmun­kásjelölttel, majd szakmun­kással nem törődtek, „egy fő” volt, s nem több, márpedig ez kevés ahhoz, hogy bárki­ben is kifejlessze a kollektí­vához tartozás nemes és mély érzését. Sajnos, nem csupán elhatá­rozás kérdése, hogy megte- szik-c mindezt egy-egy gyár­ban, vagy sem. Személyi fel­tételeké, pedagógiai érzékkel is megáldott idősebb szak­munkásoké, műszakiaké, akik vállalják azt a többletet, hogy bajlódnak a „gyerekekkel”. A személyi feltételek okos meg­teremtése, valamint magának az igénynek a föltámasztása, hogy igenis, döntő a saját ne­velés, elvezet odáig, hogy eny­hülnek a munkaerőgondok. Elvezet, majd tovább vezet: a szilárd törzsgárda kialakulá­sáig. M. O. Helsinki — 1969 augusztus A helsinki ifjúsági vietnami szolidaritási világtalálkozó részvevői Vietnamot és a dél­vietnami felszabadílási harco­sokat éltetve vonultak végig Helsinki utcáin. Gőzösök utódai Diesel-program az Észak: Járműjavílóban A sínpályák fölött egyre so­kasodnak a villanydrótok, a gőzmozdonyokat kiszorítják a korszerű, gyors motorok és Dieselek, tgy hát a MÁV jáiy műjavító telepein is nagy a sürgés-forgás, egyre másra kezdik, vagy fejezik be ä re­konstrukciós munkálatokat. A MÁV Északi Járműjavítójá­ban évek óta tart a „diesele- sítés”, a jelenlegi állapotokról kaptunk információt a telep főmérnökétől, Tócsik Károly- tói: — Diesel-csarnokunk már nyolc éve készen áll, az előké­szítő üzemünket azonban még csak most adják át és csak 1970. első felében kezdi meg a rendszeres üze­melést. — Mi történik az előkészítő csarnokban? — A motorok szakszerű vizsgálatát, tisztítását, külön­böző motorhibák kijavítását végezzük. Külön krómozóüzem és hűtőjavító részleg kopott helyet itt. Ennek a rekonst­rukciós munkának az értéke 25—30 millió forint. — A fődarabjavító üzem a következő állomás: 1970.'végé­re tervezzük a részleges át- átadást, 1972-ben a csarnok egész területén megindulhat a munka. Itt fogják javítani az elektro­mos gépegységeket. Ebben az (Folytatás o 2. oldalon.) Üzemzavar a Holdon Az Apollo—11 utasai által a Hold felszínén hagyott „hold- rengésmérő” szeizmográf szombat óta nem válaszol a földi hívásokra — jelentették be kedden Houstonban. A za­var okát ez ideig nem sikerült megállapítani; feltételezik azonban, hogy a szerkezet nem bírta a rendkívüli hide­get Megkezdődött a csemegeszőlő-szüret a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-ben. 160 holdon termelik ezt a szőlőt. Az idén 50 vagonnal küldenek exportra az Irsai Olivér fajtából. Szüret A MEGYEI TANACS VB NAPIRENDJÉN: Kevés a bedolgozói lehetőség - Jobb és temposabb útépítést! - Kedvező pénzügyi mérleg a tanácsoknál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságénak első titkára, rendes évi szabadságá­nak egy részét az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára augusztus 2—27 között fe­leségével a Szovjetunióban töltötte. Kádár János a pihenés ideje alatt látogatást tett a Litván SZSZK-ban, a Lett SZSZK- ban, találkozott e köztársasá­gok vezető pártíunkcionáriu- •saival, megismerkedett Klai- péda, Kaunas, Vilnius és Riga nevezetességeivel. Kádár János szabadságának egy részét a Krímben töltötte, ahol baráti találkozók kereté­ben eszmecserét folytatott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP fő­titkárával, N. V. Podgornijjal, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökével, A. N. Kosziginnel, a Szovjet- [ unió Minisztertanácsa elnöké­vel. Megvitatták a Szovjetunió és j a Magyar Népköztársaság, va- ' Nehéz szántás - Szi'vaexport Szárnyashír Ml ÚJSÁG A TSZ-EKBEN? dő alatt a szövetkezetek ter­melése évi 485 millióról ez év végéig előreláthatólag 888 mil­lióra emelkedik. A reform be­vezetése óta kevesebb árut ad­nak át a nagykereskedelem­nek, s gyarapítják a közvetlen eladókkal kötendő üzletek szá­mát. Exporttevékenységük 1967-ben megháromszorozó­dott. A termelés növekedésé­nek 40 százaléka létszámnöve­kedésből, 60 százaléka a ter­melékenység emelkedéséből adódott. A lakossá? javító-szolgál­tató igényeit nem sikerült megfelelően kielégíteni. Míg korábban fokozatosan nö­vekedett, a reform bevezetése óta megtorpanás, illetve visz- szaesés tapasztalható. A vég­rehajtó bizottság ezért indo­koltnak látja, hogy a közeljö­(Folytalás a 2. oldalon.) Az utóbbi napokban az eső kicsit hátráltatta a mezőgaz­dasági munkákat. A zsámbóki Űj Élet Tsz-ben is — mint Monoki Endre főagronómus elmondta —, megzavarta a műtrágyaszórás munkáját, s szántani is csak nehezen tud­tak. Jól haladtak viszont a silózással, s közben szedték az őszibarackot is. Hátra van úgy 9—10 vagonnal. Nagykőrös vidékén megkez­dődött a kék szilva szüretje. A fogyasztási szövetkezet jó áron vásárolja fel a termelőktől, s aztán külországokba továbbít­ják. Jól fizet az export. Nem így a vörös szilva, ami csak­nem eladhatatlan. Kilójáért 50 fillért adnak csupán a fel­vásárlók. A körösi Hunyadi Tsz-ben a liba a sláger. A finom pecse­nyének valóból 3500 nevelke­dik most — ez már az idei második „turnus”. Csibéből 12 ezer tollasodik, s még további 21 ezret nevelnek fel ez évben. A szárnyasok szép jövedelmet hoznak — mint más tsz-ekben is. Gyorsan futja be útját a szedéstől az asztalig. A Kertészeti Kutató Intézet budakalászi te­lepének termőfáitól a válogatóba hozzák s itt többek között a képen látható KISZ-bri- gád tagjai csomagolják a szép őszibarackot — az exportkövetelményeknek megfelelően. A gyors adjusztálás után indulásra kész autóba pakolják a ládákat. Jóformán csak néhány óra múlik el és már valamelyik szomszédos ország piacán rakják ki az ízes magyar gyümölcsöt. Foto: Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom