Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 194. szám

FEST at EGY Ei 'xJűrkíf) 1969. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT A román népgazdaság sikerei A Román Szocialista Köztársaság felszabadulá­sának negyedszázados év­fordulóját ünnepli. A ne­gyedszázad mérlege tömör kifejezése a román nép szorgalmának, alkotó szel­lemének, annak a munká­nak, amelyet a szocializ­mus építése során elért. Románia gazdasági ered­ményeinek még rövid fel­sorolása sem illeszthető be egy rövid cikk keretébe, de a teljesség igénye nélkül, néhány kiemelkedő ered­mény és adat is jelzi, hol tart a felszabadulás ne­gyedszázados évfordulóját ünneplő ország. Köztudomású, hogy a ro­mán népgazdaság mélyre­ható szerkezeti átalakulá­son ment át az utóbbi ne­gyedszázad folyamán. Az ipar a gazdaság vezető ága lett, s jelenleg olyan ter­melési színvonalon áll, amely mind mennyiségileg, mind a műszaki színvonal tekintetében jóval ' felül­múlja a múlt ipari terme­lését. Megemlíthetjük, hogy az ipari össztermelés 1968- ban 2,7-szer volt nagyobb mint 1960-ban és jelenleg 41 százalékkal haladja túl az 1965. évi ipari összter­melést. Erőteljesen fejlőd­tek azok az iparágak, ame­lyek a műszaki-tudomá­nyos haladás hajtóerői és az egész román nemzetgaz­daság viszonylatában biz­tosítják a bővített újrater­melést. Így például míg az 1961—68-as időszakban az egész ipari termelés átlagos évi növekedési üteme 13,3 százalék volt, a villamos- és hőenergiatermelés 19,9 százalékos, a gép„yártó- ipar termelése 16,6 százalé­kos, a vegyipar termelése pedig 23,6 százalékos ütem­ben növekedett. Nagy változások mentek végbe a mezőgazdaságban is, amely a szocialista szer­vezési formák előnyeinek szélesebb körű érvényesíté­sével — egyes esetekben a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére —, jelentős termésnövekedést ért el. 1968-ban például a mező- gazdasági össztermelés mintegy 30 százalékkal volt nagyobb mint 1963-ban. Az elkövetkezendő évek­ben újabb jelentős lépése­ket tesz a román népgazda­ság a termelési apparátus bővítése, korszerűsítése, a nemzetgazdaság szerkeze­tének javítása érdekében. A tervek szerint a román nép­gazdaság a jövőben mégin- kább bekapcsolódik a nem­zetközi cserébe, az egyete­mes munkamegosztásba, a KGST keretén belül a szo­cialista országokkal történő műszaki és gazdasági együttműködésbe, a kölcsö­nösen előnyösebb feltételek alapján. A Román Kommu­nista Párt X. kongresszu­sán ismertetett irányelv- tervezet‘az ipari termelés volumenének további gyors növekedését fejezi ki. Üte­me a következő ötéves terv­ben átlagosan 8,5—9,5 szá­zalék lesz évente, 1975-ben a román ipar 50—57 száza­lékkal termel majd többet, mint 1970-ben és az 1975-ös termelésnek több mint 2,6- szeresét valósítja meg. A román népgazdaság fejlődésének tendenciájából világosan kitűnik az az utóbbi években tapasztal­ható irányzat, hogy köze­lebb kívánják hozni egy­máshoz a termelőeszközök és a közfogyasztási cikkek termelése növekedésének ütemét. Ezt az irányzatot az a jelenleg is érezhető szükségesség határozta meg, hogy jobban kiegyensúlyoz­zák az ipar és az egész nem­zetgazdaság fejlődését és megszüntessék a könnyű- és élelmiszeripar elmara­dottságát. így az 1971—75 közötti időszakban a terme­lőeszközöket gyártó ipar termelése évenként átlag 9 —10 százalékkal, a közfo­gyasztási cikkeket előállító iparé pedig 7—8 százalék­kal fog növekedni, az 1966 —1970 közötti időszak 12,6, illetve 10,4 százalékos fejlő­dési üteméhez képest. Az alapvető iparágak —a villamosenergia-termclés, a fémipar, a gépgyártóipar, a vegyipar — fejlődésüteme továbbra is meghaladja az ipar átlagos fejlődését. Ami azonban az elkövetkező időszakban elsősorban jel­lemzi majd a román nép­gazdaság fejlődését, az nem annyira a mennyiségi nö­vekedés, mint inkább az a minőségi változás, ami leg­nyilvánvalóbban a szerke­zet javulásában mutatkozik meg, abban. hogy vala­mennyi iparágban elsődle­gesen azokat a részlegeket fejlesztik, amelyek szorosan kapcsolódnak a jelenkori műszaki-tudományos hala­dáshoz. így biztosítható az anyagi erőforrások és a munkaerő műszaki kapaci­tásának magasfokú haszno­sítása, a társadalmi munka termelékenységének növe­kedése. Ülést tartott a CSKP KB elnöksége Pénteken közleményt adtak ki a CSKP KB elnökségének augusztus 21-i üléséről, ame­lyen azzal a helyzettel foglal­koztak, amely Prágában és néhány más helyen bűnöző, szocialistaellenes és ellenfor­radalmi elemek garázdálkodá­sai következtében előállt. Az elnökség pozitívan érté­keli, hogy a kommunisták tu­datában voltak a helyzet és következményei komolyságá­nak. A KB-hoz érkezett hatá­rozatok teljes egyetértéssel fo­gadják Gustáv Husák és Lud- vik Svoboda beszédeit, ame­lyek az augusztus 19-i orszá­gos nagyaktíván hangzottak el. Az elnökség megállapítja az ellenséges és ellenforradalmi propaganda által előkészített akciók nem érték el a tervbe vett méreteket, sőt, közel sem találkoztak azzal a tömegtá­mogatással, amelyet értelmi szerzőik vártak. Számításaik nem váltak be, különösen az ösztönös tömegsztrájkokkal kapcsolatban. A munkások nagy többsége és a többi dol­gozó is rendesen munkába lé­pett. Például az ostravai bá­nyákban ezen a napon többen szálltak le a bányákba, mint egyébként. Ágcsernyőn au­gusztus 21-én rekordmennyi­ségű áru átrakására került sor. A mezőgazdaság dolgozói is folyamatosan teljesítették szerződéses kötelezettségeiket. Hasonló példák az élet más területein is megnyilvánultak — hangsúlyozza a KB elnök­sége. Prágában és Bmóban ellen­forradalmi csoportok újra megkísérelték megzavarni a közrendet. Az akciókat bűnö­zők irányították. Fájdalmas — hangsúlyozza a KB elnök­sége —, hogy az olyan anyagi károk mellett, mint a közle­kedés megbénítása, kirakatok betörése, autók felgyújtasa — emberéletek is áldozatul es­tek. Augusztus 20.-án ellen­forradalmi erők ’ halálosan megsebesítették Prágában a 18 éves Frantisek Kohutot és a 19 éves Vladimir Hrubyt. Borúé­ban augusztus 21-én 15 sze­mély sebesült meg,: közülük kettő meghalt. A sebesültek közül négy a népi milícia tag­ja. Megállapítják, hogy a köz­rend megzavarásában részt vetitek többsége fiatalember, soraikban huligánok és bünte­tett előéletűek is voltak. A la­kosság többsége — emeli ki a pártelnökség — ellenállt a rendzavarásoknak és elítélte az értékek vandál pusztítását. Ugyanakkor egyetértését fejezi ki a garázdálkodó csoportok­kal szembeni energikus fellé. pésseL A KB elnöksége megállapít- i ja, hogy Szlovákiában a hely- I zet egészében véve nyugodt. A cseh kerületek többségében az j élet normálisan zajlik. Ha elő- j fordultak provokációk, azok csak helyi jellegűek voltak. Az elnökség megállapítja, hogy a legutóbbi hetekben né­hányszor figyelmeztetett a szo­cialista ellenes erők veszélyes és kalandor törekvéseire, az események bebizonyították, hogy a* figyelmeztetések he- ] lyénvalóak voltak. Az elnökség a nyugalom és a rend gyors helyreállítása érdekében intéz­kedéseket hozott. Amennyiben az ellenforradalmi elemek — hangsúlyozza a KB elnöksége — újra megkísérelné nyilváno- , san fellépni, ez esetben elle­nük még határozottabban lép­nek fel és a résztvevőiket szi­gorúan megbüntetik. Persona non grata Szudán persona non gráfé­nak nyilvánította Románul khartoumi nagykövetét, aki ez idő szerint Kairóban tar­tózkodik — jelentette be az omdurmani rádió. Ismeretes, hogy Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait Ro­mániával azt követően, hogy a román—izraeli diplomáciai kapcsolatokat nagyköveti szintre emelték. Románia khartoumi ügyvivője nem volt hajlandó átvenni a szu- dáni külügyminisztériumnak azt az emlékiratát, amely a diplomáciai kapcsolatok fel­mondását tartalmazta. SZONDA 7 Színes képek a Földről és a Holdról A szovjet lapok fényképeket közöltek a Szonda 7 automati­kus űrállomás által a Földről és a Holdról készített színes felvételekről. Az első fényképsorozat augusztus 8-án készült, mint­egy 70 000 kilométerre a Föld­től, amikor az űrállomás a Kaspi-tenger felett volt. A felvételen (képünkön) lát­ható, hogy a tenger felett és attól keletre nem volt felhő­zet. Jól megkülönböztethetők a környező hegyvonulatok és a Bájkál-tó körvonalai. Dél felé Irán, Afganisztán, Irak, Kis- Ázsia és az Arab-félsziget te­rülete. Az augusztus 11-i második fényképsorozat készítése ide­jén az űrállomás 10 000 kilo­méterre volt a Holdtól, s a fel­vételeken kitűnően látszik a Hold éjszakai és nappali olda­lának választóvonalánál a holdfelszín. A harmadik sorozat akkor készült, mielőtt a Szonda—7 belépett volna a Hold rádió­árnyékába. Az űrállomás a holdfelszíntől mintegy 2000 kilométerre volt és a színes felvételeken egyebek között látszik, a Hold horizontja mö­gött lebukó Föld is. A szovjet napi sajtó termé­szetesen fekete-fehér változat­ban publikálja ezeket az érde­kes felvételeket, a színes ké­pek a folyóiratokban jelennek majd meg. — A-Szonda 7-. szovjet űr­állomás révén a Holdról és a Földről készült színes fény- képfelvételek az első kísér­letet jelentik, de máris lé­nyegesen elősegítik a bolygók vizsgálatának fotografikus módszerét oly módon, hogy automata űrállomások ilyen fényképfelvételeket tartalma­zó filmszalagokat juttatnak el a Földre — jelentette ki Nagyezsda Lavrova, a légi fényképezés ismert szovjet A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona 7. Államközi, kormányközi - vállalatközi kapcsolatok A NEMZETKÖZI együtt- rhűködés — gazdasági, politi­kai és katonai, egyaránt — kü­lönböző szinteken épült ki. Az országok közötti szervezett nemzetközi kapcsolatokat az államok (azok képviselői), il­letve a kormányok hozzák lét­re. így résztvevői és végrehaj­tói is az államok, vagy a kor­mányok. Az államközi és a kormányközi kapcsolatok kö­zött általában nincs különbség, szinonim, azonos fogalomként használjuk. (A továbbiakban a kormányközi szót használjuk). AZ ORSZÁGOK között a nemzetközi kapcsolatok sok­féle formában jön létre, illetve fejlődik. Kormányközi, forma példáül a szerződés, melyet az államok kötnek. Lehet ez egy évre, vagy több évre szóló kül­kereskedelmi szerződés, amely előírja, hogy kölcsönösen mi­lyen és mennyi árut szállíta­nak a szerződő felek egymás­nak. Lehet műszaki-tudomá­nyos megállapodás, amely elő­írja, hogy kölcsönösen milyen technikai eredményeket adnak ót egymásnak, milyen terüle­ten fejlesztik a technikai és a kutatási kapcsolatokat stb. Le­het pénzügyi megállapodás, amely rendelkezik esetleges kölcsön vagy hitel nyújtásáról, annak feltételeiről, a kamat­ról, a törlesztésről, s előfor­dul, hogy az összeg felhaszná­lásáról is. Lehet katonai szer­ződés, politikai együttműkö­désre szóló megállapodás és sok más. A MÁSIK JELLEGZETES kapcsolatforma a nemzetközi szervezet, amelyet az államok alakítanak meg, azok képvise­lői vesznek benne részt és a hozott döntéseket az államok hajtják végre. Sokféle nemzet­közi szervezet alakult, de kö­zöttük két nagy csoportot lehet Megkülönböztetni: az egyik, amelyet a különböző1 társadal­mi rendszerű országok létesi- tettek. a másik, amit az azonos társadalmi rendszerű országok hoztak létre. Az előbbi Cso­portba tartozik a világ legna­gyobb kormányközi szervezete, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete, az ENSZ és annak külön­féle szakosított inézményei (a munkaügyi, egészségügyi, pos­tai, meteorológiai, atom stb.), regionális bizottságai (pl: az Európai Gazdasági Bizottság stb.), és más szervezetei (az UNCTAD, amely a világkeres­kedelemmel foglalkdfelk). A második csoportba tartoznak az olyan szervezetek, mint a Közös Piac, a KGST stb. A KGST IS KORMÁNY­KÖZI szervezet, mert államok alakították, s azok vesznek benne részt, azok döntenek, és hajtják végre a döntéseket. A KGST-re és más államközi szervezetekre is jellemző, hogy csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket rábíz­tak és csak olyan döntéseket hoz, amelyekkel az államok egyetértenek. A kormányközi szervezetek általában nem kö­telezik az országokat valami­lyen döntés végrehajtására, csupán ajánlják a végrehaj­tást. A kormányközi kapcsolatok­ra és azok formáira jellemző, hogy csak nagy, az országot lényegesen érintő kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlati kérdések alsóbb szinten kerül­nek szóba, s amennyiben ter­melési kérdésekről van szó, úgy . a vállalatok szintjén. A nemzetközi vállalatközi kap­csolatok is sokfélék formáju­kat tekintve: pl. a vállalatok bizonyos termékek közös gyár­tásában, vagy értékesítésében állapodnak meg, tartósan, vagy néhány évre. De hozhat­nak olyan döntést is, hogy az érdekelt vállalatok közösen új vállalatot létesítenek, vagy meglevő egységeik összeolvad­nak stb. AZ ÜJ GAZDASÁGI me­chanizmus viszonyai között nagyobb szerepet kaptak a vál­lalatközi kapcsolatok, vagyis a vállalatok önállóan döntenek, a kapcsolatok kiépítéséről más országok vállalataival. S itt az anyagi érdekeltség az elsődle­ges. Ennek ellenére a kor­mányközi kapcsolatok szerepe nem mérséklődik. így pl. a KGST a maga hatáskörében megfelelő kereteket jelöl ki döntéseivel, amelyeket a válla­latok töltenek meg kellő tarta­lommal. így a kormányközi c: a vállalatközi kapcsolatok kö­zött szoros az összefüggés.' (Folytatása következik.) szakértője a TASZSZ tudósí­tójának. Elmondotta, hogy a színes fényképféivétel filmszalagjá­ról több információt szerezhe­tünk, srrrtnt a "fekete-fehérről. Megállapították, hogy az em­beri szem 12 000—14 000 szín- árnyalatot képes megkülön­böztetni, szürke tónus esetén viszont nem többet 200-nál. A bolygók fényképészeti esz­közökkel való vizsgálatának további perspektíváiról szólva Lavrova kijelentette: „A Hold­es Mars-kutatás ma olyan sza­kaszba érkezett, hogy igen időszerű feladattá vált e boly­gók fizikai feltérképezése. E feladat megoldásához a légi­fényképezés, a fotogrammet­ria és a kartográfia jól ki­dolgozott eszközeinek.és mód­szereinek egész fegyvertárát felhasználjuk”. Lavrova hangsúlyozta, hogy a Szonda 5, Szonda 6 és a Szonda 7 szovjet automata űrállomások elvileg új lehető­ségeket nyitottak meg, ami­kor elhozták a Földre a Hold­ról és a Földről készült fény- képfelvételeket. Különösem nagy értékűek a színes fény- képfelvételek. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) az imperializmus békeellenes terveinek. Román elvtársaink­kal együtt — hangsúlyozta a szónok — mi is támogatjuk a budapesti felhívás alapján az összeurópai értekezlet ösz- szehívását, amely az európai biztonság, az európai béke és a kontinens országai békés együttműködésének a kérdé­seit lenne hivatva megvitatni. Bízzunk abban, hogy alapos előkészítés után, az értekezlet sikerrel hathat és jelentős hatást gya­korolhat Európa és a vi­lág békéjének megóvása érdekében. Dumitru Turcus szólalt fel ezeután. Bevezetőben meg­emlékezett a felszabadító har­cokról, amellyel 25 évvel ez­előtt Románia elnyerte sza­badságát és a szocializmus építésének útjára lépett. A fejlődés perspektívájáról szólva a nagykövet elmondta, hogy az 1971—1975 közötti időszakban a román ipar össz­termelése 50—57 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél, 1980-ra pedig az 1971. évi előirányzatnak több mint kétszeresét fogja termelni az ipar. Jelentősen fejlesztik a mezőgazdaságot, a gabona- termelésben például 1975-re 17,5—18,5 millió tonnával szá­molnak, s ez a mennyiség 6 millió tonnával magasabb az 1966—1968-as évek átlagánál. Az Internacionálé hangjai­val zárult a nagygyűlés , első része, majd magas színvo­nalú, művészi műsort nézett végig a több száz főnyi kö­zönség. krízis (Folytatás az 1. oldalról.) büdzsével szemben. Döntése tehát belpolitikai kényszer, amit Laird — Nixon megbí­zásából — hiába próbál a ka­binet konstruktív szándéka­ként jellemezni. A tervezett csökkentés el­avult fegyverek, egyes feleslegesnek tartott ka­tonai egységek következ­ménye, amely nem érinti a korszerű fegyverkezést. A legtekintélyesebb amerikai lap publicistája, James Rés. ton, a New York Times kom­mentátora „villámhárítónak” rlevezi a Laird-bejelentést és kimondja a Nixon előtt álló dilemma lényegét. Az elnök­nek, véli Reston, el kell dön­tenie, hajlandó-e a fegyver­kezési hajsza rovására nagy összegeket fordítani a súlyos szociális problémák megoldá­sára. Ha ezt nem teszi meg, Amerika külső biztonságára való hivatkozással az ország belső biztonságát fenyegeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom