Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-21 / 193. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK VIDÁMAN ÜNNEPELTÜNK Az alkotmány: birtokoslevél az új birtokosoknak István királytól a mai Magyarországig Az alkotmány ünnepén, szerdán délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren rendezték meg — ezúttal először — a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatóinak közös, nyilvános tisztavató ünnepségét. Az avatáson meg- jelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Nagy Józsefné, dr. Horgos Gyula és Veres József, a kormány tagjai, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke, továbbá politikai és társadalmi életünk több más ismert személyisége. Pontosan 10 órakor érkezett az avatás színhelyére Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, aki meghallgatta Kazai Barna ezredes jelentését, majd eltépett a magyar fegyveres erők új, fiatal tisztjeinek sorfala előtt, s köszöntötte a katonákat. A zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd felolvasták * tisztavatás alkalmából kiadott miniszteri parancsot. A parancs ismertetése után került sor az ifjú tisztek fogadalomtételére, amelynek elhangzása után Czinege Lajos mondott beszédet. Az első nyilvános tisztavatást több ezer érdeklődő tekintette meg. A korábbi éveknél gazdagabb, látványosabb programmal rendezték meg az idén a budapesti honvédelmi napot, a hagyományos vízi- és légiparádét a Dunán. Már a kora reggeli órákban valóságos népvándorlás indult meg a Duna felé, s a rendezők számítása szerint 11 órára mintegy félmillió néző töltötte meg a Margit-híd és a Lánchíd között a pesti, illetve a budai rakpartot. Az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál szerdán délben zenés őrségváltást rendeztek a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren. A látványos ünnepi aktust sok érdeklődő, köztük számos külföldi tekintette meg. Az alkotmány ünnepén a főváros gazdag eseménysorozatának záróakkordja az idén is a hagyományos gellérthegyi tűzijáték volt. Vidéken, a miskolci nagygyűlésen Komócsin Zoltán, Orosházán Nyers Rezső, Tolnán Kállai Gyula, a Dél-Baranya megyei Sellyén dr. Erdei Ferenc, Zalaegerszegen Cseterki Lajos mondott beszédet. sét. Kimondta, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. 1949. augusztus 20-án az alkotmány elfogadásával egy birtoklevél született — amellyel az országot a nép visszavonhatatlanul örök tulajdonába vette, és egyre biztosabban tartja kezében. — Népünk ma tudja, hogy alkotmányunk megteremtette a szocialista társadalom alapjainak lerakásához a feltételeket, tudja, hogy az eltelt két évtizedben ezeket az alapokat leraktuk. Ezzel lehetőségünk nyílott a szocialista társadalom teljes felépítésére. A magyar uralkodó osztályok évszázadokon át előszeretettel hangoztatták, hogy a magyar állam alapja az ezeréves alkotmány. Az ezeréves alkotmányra hivatkozva szerették volna elfogadtatni az osztálytársadalom örökkévalóságát, megváltoz- hatatlanságát. — Ma már természetesnek tartjuk, hogy a történelem nem igazolta őket. Népünk új alkotmányt fogadott el 1919. június 23-án és 1949. augusztus 20-án. — Azok, akik figyelemmel kísérik politikai és gazdasági életünket — s ilyenek mind többen vannak —, tapasztalhatják: politikai és gazdasági életünkben jelentősek a változások. A haladást biztosító változások hozzátartoznak életünkhöz. Ma már közismert az a széles körű tevékenység, ami egyik nagy nemzeti ügyünk, a szocialista demokrácia erősítése és továbbfejlesztése érdekében történik. Ez a folyamat is azért lesz eredményes, mert nem csupán néhány ember óhaját, kívánságát fejezi ki, hanem egész társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésünk tűzte napirendre. — Az osztályviszonyok megváltozása, a volt kizsákmányoló osztályok teljes felszámolása, a munkásosztály számbeli növekedése, a termelőszövetkezeti parasztság kialakulása — parancsolóan írja elő, hogy a hatalmi és Igazgatási szervek minden szinten, megyében, járásban és községben még nagyobb mértékben támaszkodjanak a tömegekre. Jámbor Miklós ünnepi beszéde Nagjkáíán A nagykátai parkban a szabadtéri színpad környékén már korán reggel megjelentek az ünneplőbe öltözött emberek. A lacikonyhán házikolbász, hurka, pecsenye sercegett a zsíros tálakban. Frissen sütött rántott hal, paprikás, erős halászlé illata keveredett a vörös-aranysárga borok famyar- kás illatával. A kenyér puha- bélű volt, az emberek pedig jókedvűeik, beszédesek. A zene már jóval a délelőtt 10 órára hirdetett ünnepség előtt serkentette a hangulatot. Lehettek vagy hatezren. Itt tartották a megye központi ünnepségét, emlékezést a huszadik évét jubiláló új alkotmányról. Sok a vendég. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács vb elnökhelyetese, dr. Ádám Mihály, a megyei tanács vb-titkára. Néhány nevet a vendéglátók közül: Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Keszi József, járási tanácselnök, dr. Vámosi Erzsébet, országgyűlési képviselő, Berényi György, járási népfront titkár, és sokan mások, a település, a község vezetőivel. húsz évvel ezelőtt e napon fogadta el az országgyűlés hazánk alkotmányát. Alkotmányunk törvénybe rögzítette a sok szenvedést, áldozatot követelő harc befejezéA tanácsokban dolgozó elvtársaink és a tanácstagok a megmondhatói annak, hogy milyen nagy segítség a lakosság közügyek iránti érdeklődése és részvétele az ügyek eldöntésében és végrehajtásában. — A szocialista állam erőJámbor Miklós megyei titkár állt a mikrofon elé, hogy megtartsa ünnepi beszédét. — E napon a magyar államot megalapító első István királyra emlékezünk, aki folytatta és befejezte apja, Géza fejedelem munkáját. A fél Európát bekalandozó nomád törzseket letelepítette és megteremtette a szervezett állami élet lehetőségeit és kereteit. Létrehozta és megszilárdította a vármegyerendszert. Szigorú törvényekkel rászorította a népet a kereszténység felvételére és a fiatal államszervezet által alkotott törvények tiszteletben tartására. — István király alakját és művét az elmúlt évszázadok jelképessé magasították. — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Augusztus 20_án nemcsak az államalapító I. István királyra emlékezünk, hanem arra is, hogy Új ház, űj kenyér A háttérben a nagykátai, befejezés előtt álló lakóház. Az új kenyeret népviseletbe öltözött iskolás kislány adja át Jámbor Miklósnak, a Pest megyei Pártbizottság titkárának. Mellette balra Keszi Imre, a járási tanács vb-elnöke, jobbra Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára. Tűzvirágok a Citadella felett. Augusztus 20 látványos befejezése volt a budapesti tűzijáték. sítését szolgálják mindazok, akik erősítik az alkotó kapcsolatot a dolgozókkal; — akik fáradtságot nem kímélve tevékenykednek a köz javára; — akik a lakosság ügyeinek intézésében a legegyszerűbb, leghatékonyabb eljárásokat alkalmazzák; — akik eredményesen dolgoznák a lakosság megnyeréséért; — az éltető patriotizmus továbbfejlesztéséért. — Helyesek azok a törekvések, amelyek növelni kívánják a lakosság részvételét saját lakóhelyük, községük építésében, szépítésében. — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — A szocialista demokrácia erősítésében, további kibontakoztatásában fontos szerepe van a népfrontmozgalomnak. Éppen ezért örömmel nyugtázzuk a megyeszerte növekvő aktivitást — ugyanakkor további munkára ösztönözzük a népfrontmozgalmat, az ott dolgozó elvtársakat. A nagykátai járásban is hagyományai vannak már a népfronttevékenységnek, s minden bizonnyal ezek a hagyományok tovább gyarapodnak a jövőben is. Segítséget ad ehhez a népfront IV. kongresszusa, amely világosan megfogalmazta a mozgalom lehetőségeit, teendőit, további útját. Hangsúlyozta: a népfrontmozgalom nagy szerepet játszik a nemzeti egység formálásában, a tömegek aktivizálásában, politikai ítélőképességük alakításában. Nemzeti ügyünk: a gazdaságirányítás új rendjén©!* !*iala!*ítása — Kedves hallgatóim! — Másik nagy nemzeti ügyünk a gazdaságirányítás új rendjének megvalósítása, teljes kibontakoztatása. A reform teljes megvalósításának még akkor is csak a kezdetén vagyunk — ha másfél év már eltelt. A tervek szerint az intézkedések megtétele 1970-re nyúlhat át. — Népgazdaságunkról ma azt kell mondanom, hogy szilárd, a gazdasági építő munka szocialista alapokon, jó légkörben folyik. A múlt évben és az idén fo- ! lyamatosan fejlődött a nép-! gazdaság. Harmadik ötéves j tervünk kilátásai kedvezőek, j A nemzeti jövedelem 1970-ben várhatóan meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés valamivel, az építőipari termelés pedig jóval túlszárnyalja a tervben megállapított célokat. A mezőgazdaság termelése is eléri a tervezettet. A fogyasztás az előirányzat . szerint 18 százalékkal nö- i vekedett volna, a valóságos növekedés azonban ezt jóval j meghaladja. — A gazdasági reform átfogja és áthatja egész életünket. Hatással van a termelésre, az elosztás- j ra, s a fogyasztásra. Az a helyes, ha így, egységes i egészként kezeljük. Azt is el j kell mondani, vannak, akik ] türelmetlenül bírálják az elosztást. a fogyasztást. Ebben is sok igazság van. Rengeteg a tennivaló, amit gyors — nem kapkodó — intézkedésekkel kell megoldani. Bírálják az életszínvonalat, hogy az lassan emelkedik. Az igazság az, hogy átlagban a tervezettnél gyorsabb az emelkedés. Ugyanakkor van a lakosságnak olyan rétege, csoportja, ahol valóban lassú az emelkedés, vagy nincs is. Ide tartozik a nagy családosok, a betanított munkások, bizonyos alkalmazotti kategóriák és a nyugdíjasok egy része. Ahogy az ország teherbíróképessége megengedi, ezeket rendezni kell. — Az egész folyamatban a termelés a legfontosabb. Itt dől el az, hogy mit és menynyit lehet elosztani és elfogyasztani. A reform is alapvetően a termelést kívánja ösztönözni. Azt tapasztaljuk, hogy a termelés 'területén, az egyes üzemekben előforduló fogyatékosságok bírálata, megszüntetése sok esetben nem váltja ki azt a türelmetlenséget, igyekezetei, amit az ügy megkívánna. Márpedig köztudott, mindennek ez az alapja. — Sokat kell tenni azért, hogy jobb legyen a termelési fegyelem, gyorsabb legyen a műszaki fejlődés, korszerűbbek legyenek a termékek, s termelékenyebb a munka. Vagyis legyen hatékonyabb az össztevékenység. — A hatékonyság alatt a (Folytatás a 3. oldalon)
