Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

Malomban a kenyérnek való A ceglédi malom naplójában telnek a lapok: már sok adatot írtak be július 8-a, az első bú­zaszállítmány érkezése óta. Ed­dig mintegy 220 vagon ke­nyérgabonát vettek át. Első szállítójuk ezen a nyáron a törteti Aranykalász Termelő- szövetkezet volt. A legtöbb ke- nyémekvalót a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjéről várják. Ez a tsz már csaknem teljesítette a tervét. A malomba eddig 15 terme­lőszövetkezetből és állami gazdaságból érkezett búzaszál- lítmány. Vizsgáznak a táncosok Vasárnap, este hét órakor a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében tartják meg a nyolc héttel ezelőtt in­dult tánctanfolyam részvevői­nek vizsgabálját. A nyitó tánc után 40 pár keringövel kezdi a bemutatkozást. PEST MEGYEI HÍBLAP KÜlÖWKIABÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEQU XXII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1969. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT S LÁDÁDAZÖLDSEE Sok országban várják a ceglédi üzeni hésaitm éngeit Megrakott teherautók igye­keznek nap mint nap a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat ceglédi te­lepére. Zöldbab, petrezselyem, sárgarépa és még sok más alapanyag érkezik, amit itt dolgoznak fel, és innét szállí­tanak szinte a világ minden tájára a megrendelőknek, szá­rított zöldség, gyümölcs for­májában. A ceglédi vállalat az el­— A segédmun­kás a legnagyobb ur a munka dan­dárjában — ez a legújabb szólás­mondás járja er­refelé. Mert mi­lyen munkaerő kell sok az épít­kezésekhez? — Segédmunkás. Ki az, aki az üze­mekben a hozd- vidd munkát vég­zi? — A segéd­munkás. És ki az, akit manapság szinte nagyítóval kell keresni, aki jobban vándorol, mint ősszel a fecs­kék? — A segéd­munkás. Lám csak, most is hogy sétafikái­nak befelé az üzem kapuján! A Antireklám szakit a guta üti az irigységtől, mert neki, ha fene fenét eszik is, kongatáskgr kéz­be kell venni a munkadarabot. Ezek meg... Va­lósággal körülvi­gyorogják a lovas kocsit, amellyel anyagot méltóz- tattak hozni a másik telepről. — Csak ténf er ég­nék és vigyorog­nak! — dohogott mérgesen a sze­mélyzeti előadó. — Mi nevetnivaló van a kocsi olda­lán?! Mintha bolha csípte volna, úgy ugrott fel az író­asztala mellől. A kocsi oldalán, ahogy az ablakon kitekintett, színe­ket látott. Isme­rős, ellenséges szí­neket. A konkur- rens vállalat több színnel nyomott, segédmunkást ke­reső plakátját... — Az ördög! — szaladt ki elvörö­södve és mérge­sen cipelte magá­val a lepedőnyi hirdetést — Ezt az antireklámot maga az Anti- krisztus adta a maguk kezébe! — dühöngött. — Épp a rivális... és - nem átall jobb bért ígérgetni! — jak — SZINTE MENEKÜL a tartásdíjfizetés elöl AZ ITALRA GONDOL, NEM A FIARA Nem először áll a bíróság előtt Bezzegh Pál 43 éves al­kalmi munkás. Tartásdíj fize­tésének elmulasztása miatt eddig egyszer már 10 hónapi javító-nevelő munkára, egy­szer pedig 4 hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélték. Most visszaesőként ítélték el ismét Három gyermeke közül ket­tő már nem szorul a segítsé­gére, de 14 éves fiának még nagyon sokat segítene a rend­szeres, havonta érkező anyagi támogatás. Az apa viszont nem fizet Sőt, hogy a hivata­los ügyintézők munkáját is ne­hezítse, munkahelyeit úgy váltogatta, ahogy csak tudta, majd végül alkalmi munkából élt Bezzegh Pál italozó, köny- nyelmű természetű ember egyébként is — így jellemez­ték őt a munkahelyein. Mivel a tartásdíjat 1966 nyarától nem fizette, 20 900 forint tar­tásdíjhátralékot kellene tör­lesztenie. A bíróság megállapította bűnösségét és nyolchónapi sza­badságvesztésre ítélte a gon­datlan apát elrendelve előző, négyhónapi felfüggesztett bün­tetésének letöltését is. Szokatlan mérkőzés: Nősök a nőtlenek ellen Ma este 6 órai kezdettel Cegléden, az Építők kézilabda- pályáján szokatlan mérkőzésre kerül sor: a nős és a nőtlen kézilabdázók „csapata” vív küzdelmet egymással a bajnok­ságra való felkészülés jegyében. A KRESZ-ből kimaradt... Miklosovits László karikatúrája múlt évek alatt tekintélyes nagyüzemmé fejlődött, Több mint másfél ezer dolgo­zat foglalkoztat. Ilyenkor, sze­zonban, mindig szükség van azonban kisegítő munkaerőkre is. A szárítóüzemet az utóbbi néhány évben bővítették. Tu­lajdonképpen ekkor változott meg a vállalat tevékenysége is, ekkor lett a szeszfőzdéből elsősorban gyümölcsszárító. A bővítés mintegy 10 millió fo­rintba került. Évente már 1500—2000 va­gon nyersanyagot tudnak feldolgozni. Állandó megrendelőjük a Szovjetunió, az NDK és az NSZK, Csehszlovákia, Svédor­szág, Hollandia, Anglia és Ka­nada. Mellettük még más megrendelők igényeit is ki kell elégíteniük. Elsősorban hagymát, para­dicsompaprikát, zellert, pet­rezselymet, zöldbabot, pasz­ternákot és sárgarépát szá­rítanak. Gyümölcsök közül az aszalt álma és szilva a legkeresettebb. Előkészítő üzeme is több helyen: Abonyban, Nagykátán, Nagy­kőrösön, Szolnokon, Tápiószől- lősön és Újszilváson van a ceglédi szárítónak. Nyári vendégsereg Autóbusz-különjáratok gyakran fordulnak meg mostaná­ban Cegléden: az Alfölddel ismerkedő külföldi és hazai vendé­geket hozzák. A napokban szovjet turisták jártak városunk­ban, és ismerkedtek Cegléd nevezetességeivel. Foto: Ifjú Tóth István Sokat adnak a lakosság véleményére A tanácsdemokráciáról, a további feladatokról tárgyaltak A SZOCIALISTA DEMOK­RÁCIA továbbfejlesztésének pontosan meghatározott ten­nivalói a pártélet, az állam­élet, az államigazgatás, a tár­sadalmi tevékenységek terü­letén most vannak születőben. Üzemek, intézmények, válla­latok, párt- és állami szervék vitatják meg, érlelik a gondo­latokat a szocialista demokrá­ciáról, ami pezsdítően hat közéletünk demokratikus fej­lődésére. A hét elején Cegléd város tanácsülése — egyik napiren­di pontiként — o tanács mun­kamódszeréről, a tanácsde­mokráciáról tárgyalt. Dr. La­katos József vb-titkár el­mondta, hogy a tanácsülés előtt — a pártbizottság kez­deményezésére — csoportos beszélgetést folytattak a ta­nácstagokkal. A nyolcvan ta­nácstag közül csak kilenccel nem sikerült kapcsolatot te­remteni. A megjelentek mind hasznosnak találták ezt a módszert, de elégedettek vol­tak a városi pártbizottság, a városi tanács vezetői is. mert átfogó képet alkothattak a tanácstagok véleményéről. A TANÁCS MUNKATER- VÉRÖL, az írásbeli és szóbeli előterjesztésekről, a határoza­tokról sok vélemény hangzott el. A tanácstagok nem helye­selték a szakkifejezésekkel teletűzdelt, hosszú előterjesz­téseket. Elmondták, hogy sok jelentésen nincs mód érdem­ben vitatkozni vagy azon vál­toztatni, annyira elő van ké­szítve. De ugyanez a helyzet a határozati javaslatokkal. A tanácsülés döntése sokszor formális, mert nincs több ha­sonló javaslat, nincs választá­si lehetőség. A csoportos be­szélgetéseken többen kérték, hogy a tanácshatározatok végrehajtásáról fél- vagy egy- évenként kapjanak összefog­laló tájékoztatást. Többen nem tartották kielégítőnek az interpellációkra adott válaszo­kat. Az évek óta húzódó út-, járda- és vizvezetéképitési gondok a tanácstagot és a vá­lasztókat egyaránt elkedvetle­nítik, bár elismerik, hogy más területen fejlődött a vá­ros. Látják a? elmúlt 2—3 év alatt történt előrehaladást, a fokozódó tervszerűséget, de to­vábbra is lassúnak találják az egyes szakigazgatási szervek intézkedéseit a kisebb jelen­tőségű panaszokban (utak, ut­cák, terek tisztasága, csapa­dékvíz elvezetése, átereszek kijavítása stb...). A kereske­delmi ellátottság és a szolgál­tatások terén a tanácstagok a fejlődés ellenére több hiányos­ságra hívták fel a párt és ta­nács vezetőinek figyelmét. háromezer valasztö­POLGÁR a kérdőíveken, a ta­nácstagok szóban válaszolhat­tak arra a kérdésre: mit tar­tanak a legsürgősebb elvég­zendő feladatnak? A többség első helyen az út-, járda- és vízhálózat fejlesztését, majd az ipartelepítést, a lakásépí­tést jelölte meg. A megkérde­zettek 81 százaléka a lakás­építést, 68 százaléka az út-, járdaépítést, 52 százaléka a csatornahálózat és vízmű fej­lesztését tartotta legfontosabb­nak. Ezek a későbbi adatok is igazolják azt, hogy a ta­nácstagok jól ismerik válasz­tóik véleményét, jól képvise­lik érdekeiket. A CSOPORTOS BESZÉL­GETÉS módszere nagyon hasznos volt. Az elhangzotta­kat, a kérdőíveken beérkezett észrevételeket, javaslatokat a városi tanács vb a IV. ötéves terv javaslatainak elkészíté­sénél messzemenően figye­lembe veszi és arra törekszik, hogy azok a végleges tervben feladatként kapjanak végle­ges helyet. Szolgáltatnának, — ha lenne kinek KÖZÖNY VAGY ISMERETLENSÉG? Egyszerű hirdetés, nem nagy port kavaró reklám jelenik meg mostanában nem is rit­kán az újságiban: a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ceglédi kirendeltsége Hóhullástól a kánikuláig Feljegyzések az időjárásról Ceglédet gyakran kerüli az eső Az időjárás alakulásának, változásainak megfigyelése, megbeszélése sokszor írásban való rögzítése általános emberi tulaj donságunk. A feljegyzések szerint 1968. decemberében Cegléd és köz­vetlen környéke 24 milliméter csapadékot kapott. A hónap első fele száraz volt, csak a hónap második felében hullott egy kevés hó és szemerkélő eső. Az egész hónapot a bo- rússág, a ködös idő jellemezte. Karácsony előtt lehullott az első hó. Január száraz hideggel köszöntött ránk. A télies na­pok uralma a hónap közepéig tartott, 10—15 fokos fagyok is voltak. A holdfényes, tiszta éj- szakákon talaj mentén néha 18 fokig süllyedt a hőmérő hi­ganyszála. Aztán hirtelen erős enyhülés váltotta fel a gorom­ba hideget. Csapadék csak 11 milliméternyi hullott — szo­katlanul kevés. Enyheséggel kezdődött a február. Napköz­ben 10—12 fokos meleg ciró­gatta arcunkat és gomboltatta ki a télikabátokat' de az első hét közepén visszatért a hideg. A havazások 3-án indultak, és a hónap közepén 15—20 centi- méteresre növekedett a hóré­teg; A szélhordta helyeken hó­akadályok keletkeztek. A hó­nap végére az erős és gyors olvadás következtében a bel­vizek okoztak problémát A március mindössze 20 mil­liméter esőt adott. A napsütés az előző évek átlagához viszo­nyítottan a szokásosnak a fe­lét sem érte el. A borús, hű­vös időjárás különösen a sző­lőmunkákat késleltette. Az időjárási krónika feljegyezte, hogy a hónap végén hét olyan nap volt amikor országos eső esett. Cegléd bizony elég keve­set kapott belőle. Áprilisban a fagy sokáig vicsorgatta fo­gát és egyszer-egyszer belénk is mart. Ez késleltette a szölönyitást és a metszést. Májusról az áll a feljegyzésekben, hogy a ha­tár különböző részeit posztó­sam bőséges záporok öntözték. Az esőmérő készülék azonban csak 22 milliméternyi csapadé­kot tudott felfogni. Elmarad­tak a májusi fagyok, a fagyos szentek is késtek mintegy 10 napot Júniusban hűvös, erősen bo­rús volt Ez a hónap 101 mil­liméter csapadékkal öntözte, áztatta, üdítette határunkat. A nappali hőmérséklet az esős időjárásnak megfelelően erő­sen változó, de ahogy monda­ni szokták, a sokévi átlagnál alacsonyabb volt. Néha zuha­násszerűen esett a hőmérő hi­ganyszála. így például 20-án. Még a hónap derekán Is vol­tak olyan éjszakák, hogy a hő­mérő talaj mentén csak 3—4 fokot mutatott. Medárd bevál­totta a hozzá fűződő hiedelme­ket. Ontotta az esős napokat. Elmúlt negyven nap. A monszun jellegű esők meg­szűntek. Főként a kapások fej­lődtek jól. Kisebb jégesők pusztítottak ugyan a határban, de kártételük nem volt külö­nösebben jelentős. Napjainkat már a szokatlan kánikulai meleg jellemezte ed­dig. E hónapban Cegléden egyetlen kisebb esőt észlel­tünk, a tikkadó növényzetet már csak az éjszakai harma­tok táplálják. Sz. I. munkát vállalna. A vállalat a város lakossága érdeliében nagy lelkesedéssel látott mun­kához hónapokkal ezelőtt. — Nyolc emberünk van Cegléden. Kirendeltségünknél családi otthonok, intézmények, üzemek számára igényelhetik munkásaink segítségét — mondta Kiss Gábor részleg- vezető. Irodájuk a Szabadság téren található, a város központjá­ban, mégis ritkán cseng a te­lefonjuk, kevesen ismerik az új vállalatot. Pedig —- nem magas árért — szinte tucatnyi szolgáltatást igényelhetnének itt a ceglédiek. A kirendeltség vállal ablaktisztítást, aj- tók-ablakok légelzárását, parkettcsiszolást, festést, mázolást, portálok tisztítá­sát, szőnyegek és bútor­kárpit tisztítását, nagyta­karítást. Ha a megrendelő kívánja, napra és órára pontosan meg­jelennek munkásaik a helyszí­nen. Takarító szolgálatukat akár szerződéses alapon, ha­vonta előre a kivánt napokon vehetik igénybe a ceglédiek. Bejáró takarítóik 12 forintos órabért kapnak, lelkiismerettel meg is dolgoznak érte. — Reméljük, csak felfigyel ránk a város. Igyekszünk a végzett munka minőségével is nevet szerezni magunknak, hogy megrendelőink száma minél előbb gyarapodjon — mondta a kirendeltség vezető­je és még hozzáfűzte: telefon­juk is van, az 562-es számon lehet hívni a szolgáltató kiren­deltséget. HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Gábor diák (magyar). Dózsa: vasárnap: Gravitáció (jugo­szláv). Kossuth: vasárnap: Granada addio (olasz). Ceglédbercel: ma és holnap: Fényes szelep (magyar) Jász- karajcnő: ma és holnap: Ha­zai pálya (magyar). Törtei: ma és holnap: Pokolrév (magyar). Abony: ma és holnap: A fe­kete tulipán (francia).

Next

/
Oldalképek
Tartalom