Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

VAC I WAPLŰ A ß E 5 T M f G V ( | H f R 1 A P K ü 1 Ö M •' • ' ~ •' - ­XIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1969. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK A KODNA PESZENT a közönség is velük énekelte A Vox Humana bulgáriai útjáról Péntekig még látható m v 1/ * , m if '\IÉ jÉÉk ft ■ < v's • s?« • • • i'*:'. A négyezredik néző tekintette meg a múlt hét végén a Madách Imre Művelődési Központban rendezett bútor- és ipar­cikk-kiállítást. Sok garnitúra gazdára talált Képünk a föld­szinti nagyterem egyik hangulatos sarkáról készült. (Foto: Gyimesi S.) Az ifjúsági turizmus váci felmérése Tanácselnöki fogadóóra a Forte gyárban Lukács Ferenc, a városi ta­nács vb-elnöke, ma délután fél egytől fél háromig fogadóórát tart a Forte gyár irodaépüle­tében. Kihelyezett tagozat A váci Iwzgazdasógi techni­kum és szakközépiskola kihe­lyezett levelező tagozatú osz­tályt indít Nagykőrösön az Arany János Gimnáziumban. Gitárosok jelentkezhetnek A váci fegyveres erők klub­jának gitárszakköre új jelent­kezőket vesz fel. A szakköri díj havi 30 forint. Érdeklődők jelentkezzenek a Mártírok út­ján levő klubban délután két órától. A nyolcvantagú váci Vox Humana vegyes kar tíznapi bulgáriai vendégszereplés után hazaérkezett. Pelczéder Tibor, a Madách Imre Művelődési Központ I igazgatója elkísérte az együt- j [ test, és jegyzeteket készített az : emlékezetes napok eseményei- [ ről. Másfél órás kellemes repü­lőút után érkeztek a bolgár fővárosba. vendéglátó szófiai köz­ponti pedagógus női kar teljes létszámban ott volt fogadásukon.. Másnap a szófiai fővárosi ta­nács titkára látta vendégül Arany István tanácstitkárt, Povázsai Sándor művelődés- ügyi osztályvezetőt és Makiá­ri József karnagyot. tárgyak kerültek új gazdáik­hoz. A szófiai központi pedagó­gus női kar az ország egyik legnevezetesebb amatőr együt­tese. Mi is megismerkedünk velük, mert néhány nap múl­va hazánkba érkeznek. Augusztus 19-én Esztergom­ban mutatkoznak be a Tech­nika Házában. Augusztus 20-án Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ nagyter­mében adnak önálló műsort városunk közönségének. (papp) Ezekben a napokban kézhez 1 kapják a váci KlSZ-szerveze- tek a megyei KISZ-bizottság kérdőívét. Az összeírás célja: az ifjúsági turizmus felméré­se. Számba veszik az üzemi, vállalati, iskolai ifjúsági szer­vezetek külföldi kapcsolatait, a csereüdülési lehetőségeket. Választ kérnek arya is, hogy a szakszervezeti kül- és belföldi üdültetésekben milyen arány­ban részesülnek a 30 éven alu­liak. A Mozdony, mint játszótér Nem jelentős „vendéglátó- ipari egység” a fóti Mozdony vendéglő. Mégis sokan vannak mindig falai között. Ez nem is baj. Pontosabban: nem ez a baj, hanem az, hogy a vendé­gek között mindig van tíz éven aluli. Eleinte furcsának találtam, hogy az üzletvezető megenge­di: karon ülő csecsemők és há­rom-, négyéves kisgyerekek tartózkodhassanak a helyiség­ben. Már megszoktam. Sőt direkt gyönyörködöm a csöppségek kecses táncában, mert hogy olykor — unalmukban — tánc­ra kerekednek. Sajnálom őket. Almosán kortyolják az italt, amivel szüleik kínálják őket, fáradtan bóbiskolnak, és sze­retnének hazamenni, de nem lehet, mert a szülők még tán­colni, mulatni akarnak. A gye­rekekkel nem törődik senki. Ezért javasolnám, hogy ve­gyek le a falról a „Tizennyolc éven aluliakat...” kezdetű, tiltó szövegű táblát, és tegye­nek ki helyébe egy olyat, amin ez áll: „Tíz éven aluliaknak”. Akkor legalább hivatalosan szórakozhatnának vasárna­ponként a Mozdonyban a gye­rekek, úgy istenigazából... Ny. F. „Unatkozik a gyerek" Az emberiség afelé halad, hogy a munkaidő rövidülésé­vel egyre több szabad időre tesz szert. Ma még — sajnos — kevesen tudják helyesen felhasználni a rendelkezésük­re álló időt. Hát még a gye­rekek! Pedig ők rendelkeznék isyáridőben a legtöbb szabad idővel — jószerével 2, 2 és fél hónap vakációval. Akinek azonban iskoláskorú gyermeke van, tudja, hogy a mai diák — még a kisiskolás is! — mennyi terhet visel a tanév idején. Napi 5—& órát tölt az iskolában, ezt sokszor 3—4 óra otthoni tanulás kö­veti. Ezt kiegészítve a manap­ság divatos „különórákkal” (nyelvtanfolyam, balett, tánc, vívás, torna, zenetanulás stb.), elképesztő számot kapunk: is­koláskorú gyermekeink tanév közben napi 11—12 órás el­foglaltsága meghaladja a fel­nőttek terheit! Nem véletlen, hogy olyannyira megnőtt a gyermekkori idegzavarokban szenvedők száma! Ne irigyeljük tehát diák­jainktól a nyári vakációt és annak örömeit, inkább segít­sük hozzá őket szabad idejük tartalmas eltöltéséhez! Nem a lustálkodás, a semmittevés je­lenti az igazi pihenést, erő­gyűjtést, hanem a sok és vál­tozatos mozgás! Helyes tehát, ha nagyobb gyermekeink a vakáció egyik hónapjában könnyebb fizikai munkát vé­geznek üzemben, termelőszö­vetkezetben. Helyes továbbá városunk adottságait kihasz­nálva vízi életre, „nomadizá- lásra” berendezkedni. (A víz­parti táborozás, úszás, evezés, napozás stb. egymás segítésé­re nevel, sok testmozgást biz­tosít, ellensúlyozza a diákélet egyoldalúságait!) Ugyanígy a hegymászás, turisztika. Mindez persze megfelelő keretek között, szülők, peda­gógusok, ifjúsági szervezet tudtával, sőt, irányításával. Hűvösebb napokon jó időtöl­tés lehet az olvasás, kerékpá­rozás. Fiatalok számára is­meretesek olcsó külföldi uta­zások is. Végül megemlíte­ném a rendszeres otthoni se­gítést, ami inkább kevesebb, napi egy-két óra legyen, de váljék gyermekeink megszo­kott, mindennapos tevékeny­ségévé! Ne engedjük unatkozni gyermekeinket, térítsük el őket az esetleges semmitte­véstől, ami általában rossz ta­nácsadó, és nem szolgálja a testi-szellemi gyarapodást. Végezetül összegezném nyá­ri tanácsaim néhány tanulsá­gát: több szeretetet, türelmet tanúsítsunk gyermekeink iránt. Ne elégedjünk meg anyagi ellátásukkal. Arra tö­rekedjünk, hogy lelki kapcso­lat formálódjék ki köztünk és gyermekeink között Rudolf Ottó P A középhátvéd A 21 éves Szabadi Lajos ta­valy került a Dunakeszi Vas­utasba. Az első mérkőzése szeptemberben volt. Az idei NB III bajnokságban egyen­letes teljesítményével hívta fel magára a figyelmet — 1965-ben a kalocsai gim­náziumban kezdtem el a focit — mondotta. E mellett a kalo­csai járási kosárlabda-váloga­tott tagja is voltam. A gimná­zium labdarúgócsapata a já­rási bajnokságban szerepelt... Innen bevonultam és a Köte­les SE-ben játszottam. Lesze­relés után kerültem Dunake­szire. — A középhátvéd helyén — egy mérkőzést kivéve — vé­gigjátszottam a tavaszi fordu­lót. Egyenletes teljesítményének titka a szorgalmas edzésben és az alapos felkészülésben rejlik. Rendkívül ruganyos — edzés nélkül is ugrik 170 cen­timétert. A szögletrúgásnál szívesen megy előre és a be­ívelt labdákat hasonló módon fejeli kapura mint Mészöly, a Vasas játékosa. Az UFC ellen még a kapustudományát is I bemutatta — és jól. (s. 1.) Telt ház tapsolta végig az első hangversenyt. A „Rodna peszen” eímíí bolgár dalt a közönség felállva, a kórussal együtt énekelte. A váci dalosok a bolgár had­sereg központi tiszti házában álltak emelvényre. „A barát­ság követei” — írták róluk a helyi lapok. Megtekintették Szófia neve­zetességeit, autóbusszal fel­mentek a Vitosa csúcsára. Az ételek íze kezdetben • különös volt. de Várnába érve már megszokták. Ragyogó időben keresték fel a tengerpartot. A hajókirándulás kedves él­ményként került a naplóba. Megnézték Tirnovót, a régi fővárost. Itt a kulturális élet vezetői fogadták a váci vendége­két, akiknek emlékalbu­mot nyújtottak át. A pedagógus női kar kitűnő vendéglátónak bizonyult. Még a voxosok gondolatát is elles­ték. Közös vacsora, klubest mélyítette a barátságot. Ma­gyar és bolgár népművészeti 1919 augusztusában történt EGY SZEMTANÚ VISSZAEMLÉKEZÉSEI Kozma Gyula, a 87 éves nyugdíjas nyomdász eddig if- I júkoráról, a Tanácsköztársa­ság váci eseményeiről és 1919. augusztus tizenötödikének szörnyű éjszakájáról beszélt. Most folytatja visszaemlékezé­seit. Tizenegy halott Matejka János tanárjelölt tüdőlövést kapott, de nem halt meg. Amikor visszanyerte esz­méletét, sikerült kezét a bi­lincsből kiszabadítania és a közelben lakó menyasszonyá­nak lakásába vánszorgott. Ott találták meg négy nap múlva és visszavitték a fegyintézeti kórházba. Ezután elfogták még Szemerád Károly és Pajor Já­nos volt vöröskatonákat, őket I is kivégezték. Szemerád elfo­gatásakor ellenállt; 54 szúrás­sal végeztek vele. A váci fe­hérterrornak tehát 11 halottja és egy súlyos sebesültje (Ma­tejka) volt 1919 augusztusá­ban. A fegyházban A letartóztatottaknak min­den reggel és délben egy-egy félóra sétát engedélyeztek. A sétánál a beszéd tilos volt, de ezt a tilalmat a fegyőrök nem vették komolyan. Ma is emlék­szem Barna József és Víg Pál fegyőrök, Schenk Pál osztály- vezető emberséges magatartá­sára. Ám a fegyőrök enyhe magatartásának az lett a kö­vetkezménye, hogy később csendőröket hoztak, akik na­gyon durván bántak velünk. Esténként meglátogatták a * zárkáinkat és provokálták a foglyokat, hogy alkalmuk je­gyen a verésre. Később össze­fogtunk ellenük, éhségsztrájk­kal és más módon tiltakoztunk az embertelen bánásmód ellen. Horváth Kálmán fegyintézeti tiszt is megelégelte a kakas­tollasok embertelenségét, és adtáig ügyködött, amíg kitelték őket a szürke ház falai közüL Tárgyalás, ítélet Ef>y szecessziós vád épületről Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk a városi tanács épületének sze­cessziós toldalékéval, amikor nem szép és nem is műem­lék? Azért szólunk róla, mert városunkban néhány vakolat- díszítéstől eltekintve, a nyu­gati szecesszió egyetlen emlé­ke, amely a bécsi szecesszió hatásáról tanúskodik, és ha műemléki szempontból nem is, de építészettörténeti szem­pontból érdekes. A szecesszió a múlt század vége felé bontakozott ki Né­metországban. Voltak ugyan angliai és egyéb előzményei, de határozottan és tudatosan Münchenben jelent meg 1890- ben. Érdeme volt, hogy nem másolta a régi stílusokat, ha­nem valami újat akart. Meg is volt rá a lehetősége, mert az építészeti technikában megjelentek a • vasszerkezetek és a vasbeton. Üj anyagok, új technológiák, új távlatok. Művészi megformálásába azonban belefolyt a kapitaliz­mus korának életérzése is, azé a korszaké, amely végül is világháborúkba torkollott. Nem véletlen, hogy a szecesz- sziós stílusú épületek nagyré­sze rossz érzést kelt a szemlé­lőben, sokszor azokban is, akik nem foglalkoznak a stí­lusokkal. Tekintve, hogy az építészet, mint művészet absztrakt, elvont, a szépet nem úgy fejezi ki, ahogyan az a természetben megvan, így sokszor nem is tudjuk pontosan körülírni, hogy miért nem szép, de. olyan ér­zésünk támad a szecessziós épület előtt, mintha disszo­náns zenét hallanánk, amely sötét hangulatokat fejez ki. A váci tanácsház toldaléka 1910 körül épült, tehát a sze­cesszió utolsó évtizedében, és annak legkialakultabb forrná* ját mutatja a kezdet túlzásai nélkül. Majdnem azt mond­hatnánk, hogy hanyatló for­máját, ha ez a kifejezés a sze­cessziónál helytálló lenne. Ha a művészetnek feladata, hogy korát tükrözze, akkor ez a szecessziós épület tökélete­sen megfelel ennek. Jól kife­jezi azt a korszakot, amely­ben épült. Így, ha szépségről nem is beszélhetünk vele kapcsolatban, és még műem­léki környezetének szépségét is nyomja, de történelmi szempontból feltétlenül érde­kes. Stefaits István Elérkezett a tárgyalás napja. Kovacsik direktóriumi , elnök, életfogytiglanit kapott. Maróit Lajos nyolc esztendőt. Az volt a nagy bűne, hogy az Emke kávéházban ülő dologtalanokat kirendelte munkára. A Duna- parton halomba rakott desz­kalapokat elhordatta velük az egyik laktanyába. Én szavazó­bíróságomért három évi jegy- házat kaptam. Következtek a rabság évei. Beosztottak minket munkára. Hat társam a papírraktárba került, én szedő létemre a fegyház nyomdájában kaptam munkát. Kovacsikot, Matejkát és Bauert kivitték a Szovjetunió­ba, mint cserefoglyokat. Én évek múlva szabadultam am­nesztiával. Büntetésem kis ré­szét elengedték. Családom sokat nélkülözött. Évekig megbélyegzett ember voltam. Fél évszázad távlatá­ból emlékeznünk kell ezekre az eseményekre, hogy jobban értékeljük mai életünket, sza­badságunkat. Lejegyezte: P. R. Vége 26 művész, 60 mű Kiállítás a görög tom plant ban A homlokzati tornyos, egy- hajós barokk görögkeleti templom 1792-ben épült. Egy­házi jellegét már évtizedek óta elvesztette. Néhány éve városi tulajdonba került A tanács és az Országos Műem­lékfelügyelőség közel félmil­liós költséggel kívülről-belül- ről rendbe hozatta. Az épület jövőbeni rendeltetése: a város — főtéri bejárattal is megkö­zelíthető — kiállítóterme lesz. Kedden megtörtént az átvé­tel. Gazdája ezentúl a Madách Imre Művelődési Központ Már ezen a héten megkezdő­dött az 1969-es váci képzőmű­vészeti kiállítás anyagának el­helyezése. A kiállítást dr, Láncz Sándor rendezi. Augusztus 20-án Arany Ist­ván tanácstitkár nyitja meg a kiállítást. A Hídvégi Valéria— Bauer György által szerkesz­tett szép katalógus szerint 26 művész hatvan alkotását (fest­mény, grafika, szobor) tekint­heti meg a közönség alkotmá­nyunk napjától szeptember hetedikéig, i (p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom