Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
ß PEST HEGYEI kJŰvImi 1969. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Augusztus 20 p Díjtalan múzeumlátogatás A Művelődésügyi Minisztérium felhívása alapján a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága közli, hogy a felügyelete alá tartozó tizenhat Pest megyei múzeumban nem kell belépődíjat fizetni augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén. Új kisautó Az olasz „Lambretta” cég megkezdte egy kétszemé'yes kocsitípus gyártását. Az autó hossza 180 centiméter, szélessége 122 centiméter, súlya 300 kilogramm. A kocsi 8 lóerős motorjával óránként 60 kilométer sebességet tud elérni. ÚJ ÉLET neggel pontosan hét előtt fi tíz perccel kezébe vette a friss lapot és még ott az ágyban átlapozta. Hét órakor zsebrádiójával bevonult a fürdőszobába, mosdáshoz kezdett és közben hallgatta a híreket. Uj pengét helyezett a készülékbe és kitisztította a fésűjét. Levágta a körmeit és ha jat is mosott. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell, gondolta. Többet evett reggelire, mint máskor és szépen, kényelmesen. Finoman köszöntötte hozzátartozóit, rájuk mosolygott, csevegett, jópofaságokat ismételgetett. Kivitte maga után a tányérokat, szódavizet készített a szifonba, beágyazott és beszámolt arról, hogy mikor érkezik haza. Zsebeibe gondosan elhelyezett mindent, az élőre eltervezett megfelelő ÉJJELIŐRÖKET **SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ7SSSSSSSSSSJSS+. keresünk felvételre állandó budapesti munkára. Bérezés megegyezés szerint. Vidékieknek szállásról gondoskodunk és utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: 43. sz Áll. Építőipari Vállalat Budapest XI., Dombóvári út 19. Óvja egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát EXPORT Plovdiv 2IGARETTEN Plovdiv, egy csomag 20 db: 4.40Ft helyre, például irattárcájából kivette a papírpénzt és a pontosan e célra rendeltetett, de eddig soha nem használt pénztárcába helyezte át. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell, gondolta. A kapuban jó napot helyett csókolommal köszönt a házmesternőnek. A sarki öreg lakatosnak. aki állandóan műhelye ajtajában álldogált és akit eddig sohasem üdvözölt, most barátságosan biccentett. Nem rohant, amikor messziről észrevette, hogy zöld a lámpa, a villamoson felmutatta az utasoknak a bérletét. Volt egy üres ülőhely, de nem ült le, hanem előzékenyen szólt egy hölgynek, hogy parancsoljon. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell, gondolta. Munkahelyén benyitott a szomszédos szobákba is és mindenkit köszöntött. Rendet csinált íróasztalán, sőt a fiókokban is. Délig fel sem állt, lankadatlan enerigával dolgozott, kávét egyáltalán nem ivott, és öttel kevesebb cigarettát szívott a szokásosnál. Amikor főnökének referált, úgy beszélt, olyan folyékonyan, szabatosan, lényegretö- rően, mint a legjobb rádióriporterek. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell, gondolta. Főnöke megszidta, hogy elmaradt a hónap legfontosabb munkájával, mire ő készségesen és magabiztosan megígérte, hogy délutánra meglesz. El is készítette, sőt közben mosolygott és angyali türelemmel és nyugalommal az irodai társalgásban is részt vett, méghozzá szellemesen. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell. Pontosan hazaért, amikorra ígérte. Bevásárolt a vacsorához, sőt virágot is vett a feleségének. Kinyitotta a rádiót, komoly zenét hallgatott és közben szakmai folyóiratokat olvasott. Azután kikérdezte a leckét a gyerektől és kedveseit, logikusan elmagyarázta a számtanpéldát.- Megterített, vacsorához ültek és közben beszámolt a nap eseményeiről pontosan és könnyedén. Megnézte a tv-híradót, majd úgy határozott, hogy a további műsornézés helyett inkább átírja a telefonjegyzékét és kihagyja belőle azokat a számokat, amelyek régi kapcsolataira emlékeztetnék. Uj életet kezdett. Most sikerülnie kell, gondolta. Akkor csengett a telefon, felesége felvette a kagylót, majd hirtelen lecsapta, sírni és kiabálni kezdett, hogy megint az a perszóim ... Ö megsemmisülten hallgatott. Ezt elfelejtette. Most sem sikerült. Mindig kihagy valamit a számításból, ma például elfelejtette a randevúját. Pedig milyen jó és nevezetes dátum volt ez a mai, fontos és emlékezetes kiindulópont az új élethez — ma volt ugyanis a névnapja. De nem baj, három hét múlva új életet kezd, az is jó dátum, akkor lesz a születésnapja. Berkovits György KIVÁLÓ MINŐSÉG, SZÉP CSOMAGOLÁS* LENGYEL CUKORKA Kapható az élelmiszerboltokban és az ABC áruházakban Szemere Bertalan Borsod megyében ünnepség- sorozaton emlékeznek meg Szemere Bertalan halálának századik évfordulójáról. Az első felelős magyar kormány belügyminisztere Vatta községben született, tanulmányait Sárospatakon végezte és földi maradványait a miskolci ava- si temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálának évfordulója alkalmából szeptember 26-án tudományos emlékülést rendeznek Miskolcon. Ezen a napon a megye és a város vezetői, valamint a tudományos ülésszak résztvevői koszorút helyeznek a Szemere-szobor talapzatára és az avasi sírjára. — Negyedik alkalommal rendezik meg Debrecenben a színpompás virágkamevált. 24 kertészeti vállalat, illetve üzem nevezett be az augusztus 20-i debreceni „virágtalálkozóra”. VINCZE GYÖRGY: Változatok a terhességre Az utóbbi időben átlagosan 180 ezer művi abortuszt végeztek az ország kórházaiban évente. 1968-ban 200 ezret. A műtét lényegében nem különösebb beavatkozás, ritka a közvetlen veszély. Viszont gyakoribbak a származékos szövődmények, melléksérülések, amelyek esetenként végzetesek lehetnek, vagy egy életen át elkísérik a művi vetélésen átesett nőt. Nekem elég volt Csontos arcú, magas, barna asszony jön ki a fehér ajtón. Hozzálépek. — Engedélyezték? — Persze! De mi köze magának ehhez? — Igaza van. Elnézést kérek. Érdekelne: van már gyermeke? '' Nem tudom, miért, megenyhül, és közlékeny lesz: — Van-e? Három. Nekem elég volt. Tudja, mit jelent három gyerek? A férjem kocsikísérő. Én pedig betanított munkás. Ketten — családi pól- lékkal együtt — havonta tisztán 3200-at viszünk haza. Ebből óvoda, a két iskolásnak napközi, lakás (egy szoba konyha), élelem... A ruhát nem is említem. Csak a bizományiból öltözködünk, láthatja, milyen szerényen. — Szórakozás? — Elmondtam, nem? Talán mozira, színházra gondol? Azt hiszem, lány koromban voltam utoljára, annak több mint tíz éve. Néha a két iskolás gyereknek adunk olcsó mozijegy- revalót, nekik jobban kell. Mindössze rádiónk van, s ők néha látni is akarnak valamit. Meg aztán — ha már ezeket elmondtam — nem kertelek: még nem vagyunk öregek. Néha vasárnap elküldjük őket moziba. Mondtam, szoba- konyhás a lakásunk ... Nagyon félek! Fiatal szőke lány. Amikor kijön, sír. — Elutasították? Annyira zavart, hogy nem is jut eszébe elhárítani kérdésemet. 0 — Nem utasítottak el, csak nagyon félek. — Hány éves? — Tizenhét. Harmadikos gimnazista. Apja művezető. Nem tudja, kitől terhes. Egy házibulin történt, sokat ittak. Mindenki „jóba lett” mindenkivel. — Mitől fél? — Mindentől. A műtéttől, esetleges következményektől. — Éspedig? — Azt mondják, rámehet az egészségem. — Tartsa meg. — Hogy képzeli? Még le sem érettségiztem, mindent kettétörnék, az egész életemet. — Nem gondolt akkor erre... — Akkor semmire. Mondom, jóformán semmire nem is emlékszem. — Hol tartották a házibulit? — Nem adhatom ki a srácot. . — Tehát? — Két napra lelépek a suliból. Beteget jelentek. „...lesz az esküvő" Amikor elébe állok, megszólal: — Ismerkedni akar? Vőlegényem van, megkésett. — Újságíró vagyok. — Engem ugyan nem szerkeszt ki. Még csak az hiányzik. Kijelentem, hogy a nevét sem kérdezem meg, csak szeretném tudni, miért jött az AB-hez. — Fgl éve jegyzett el egy fiú. Rendes srác, csak az a baj, hogy eddig kifejezetten lelki életet élt velem. — Szereti a vőlegényét? — Mondom, rendes srác. Beosztó, takarékos, nem is keres rosszul. — Szereti? — Tudja fene... Biztosan megszokom. — Tehát hozzá akar menni. r— Persze. Látja, azért jöttem ide, hogy rendbe tetessem magam. Képzelje el, milyen röhejes lenne hozzámenni, és a nászéjszakát követően, mondjuk, hat hónapra, jönne a gyerek. Úgyis megtudná, ] hogy nem koraszülés. — Akitől terhes lett, azt ] nem szereti? — Masszív srác volt, de futó kaland. Nem is ismerem. — Ezek szerint? — Hozzámegyek a vőlegényemhez. Nincs igazam? Huszonkét éves vagyok, már időszerű. Cinikusan nevet. Huszonkét éves korban megdöbbentő. — Hol dolgozik? — Na látja. Bénit a szövőben sem lelkendeznek a terhes nőkért A mester mindig mondja: ne a tervteljesítés rovására javítsák a szülési statisztikát En a kutyát szeretem — Dolgozik? — Kérető, hagyjon. Ez az én magánügyem. Különben sem szeretem a szemtelen újságírókat. — Elnézést semmi „szemtelen”-! nem követtem ei, csak kérdeztem. — Nem társalgók. Követem. Már az SZTK lépcsőházában vagyunk, közben „puhítom”, s megígérem, hogy semmi indiszkréciót nem követek el. A kijáraitnál megadja magát Úgy érzem, ez a győzelem nagyobb, mint az a bizonyos Waterlooi. — Nekünk nem kell a gyerek. Nyűg nélkül akarunk élni. Rendkívül elegáns, talpig külföldi holmiban. Fekete haj, rajta divatos kalap, amilyet a Belvárosban is ritkán lehet látni. — Talán anyagi problémák, lakás? — Hová gondol. Ilyen rossz emberismerő? Nem ilyennek hittem az újságírókat. — Akkor? — Egyszerűen nem kell a gyerek. Örült lennék lekötni magam. Van egy kutyám. Azt szeretem. Este otthon lehet hagyni, nem kell félni, hogy bajt csinál. Hálás állat és szép, okos. — A kutyatartás többe kérőt mint a gyerek. — Az nem érdekes. Négy szobában elférünk hárman. — Eredeti kérdésem ez volt: dolgozik? — Nem. — Férje? — Főosztályvezető. — VS az AB nélkül nem tudta volna elintézni? — Beteg az orvosom, a másik nem akarta vállalni. — Jövedelmük? — ‘Csak a férjemé. Mondtam: én nem dolgozom. — Négy szobában egész nap, unalmas lehet. — Ha valamikor a grófnők kibírták ... Nekem sem kell erőlködnöm. Na minden jót! Otthagy. A terhes nő „terhes" Fáradt, fásult arc, beesett szemek, látszik rajta a vívódás. Nem ellenkezik, nem utasítja el kérdésemet. — Hány éves? — Huszonhat. — Van gyermeke? — Nincs (sfrni kezd), pedig szeretnék. — Akkor miért jött ide? — Albérletben lakunk, de nem ez a lényeg. A mi vállalatunknál szinte üldözik a terhes nőket, s én szeretem a munkámat, statisztikus vagyok. A vállalatnál hét éve dolgozom, megszoktam, a fizetésem is jó. De ha valaki terhes lesz, az a főnök számára is „terhes” lesz. Dobálják összevissza, mert nem tekintik teljes értékű munkaerőnek. Ebben bizonyos mértékig igazuk is van, de akkor miért prédikálnak vizet, ha bort isznak? _ ... ? — Még nem fejeztem be. A főnököm nem bírja elviselni a terhes nőket. Tavaly szült az egyik kolléganőm. Nem vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Viszont a szülési szabadság alatt felvettek mást, aki ellátta addig az ő munkakörét. S amikor visszajött rövid idő alatt „finoman” kiadták az útját. Nem is csináltak belőle titkot: a kisgyermekes anya siet haza, nem ér rá célmunkák idején túlórázni stb. A kolléganőm ment a szakszervezethez. Hiába volt. Ideje lenne a gyakorlatban érvényt szerezni a rendeleteknek, amelyek s>z anyavédelmet deklarálják. A szólam kevés. És unalmas is. — Ha annyira szeretné, hogyan lesz gyermeke ilyen körülmények között? —: Nem tudom. Szemét törölgeti és az AB- tól kapott csekket begyűri táskájába. Ferkó nem vigyáz Fekete, középtermetű, harminc körüli cigányasszony jön ki a bizottság szobájá- bóL — Sikerült? — kérdezem. — Miért ne? — nevet. — Nem először vagyok itt. A főorvos úr nem is kérdez, csak megírja a papírt. Az igaz, hogy most is mondta: „Haj- ja-e, az a Ferkó nem vigyáz?” — Hány gyermeke van? — Négy, de lehetett volna már azóta is legalább három, csak eljöttem ide. — Lakásuk? — Egy szoba, de jó nagy. Elférünk benne. — Dolgozik? — Ferkó dolgozik. — Mennyit keres? — Van olyan hónap, hogy kétezret is hoz. — Iszik? — Keveset. — Mennyit? — Egy-két pohár sört. — Televíziójuk van? — Nincs, Rádiónk sincs. — Újságot olvasnak? — Az, olimpiát olvasta Ferkéi, amikor volt. Ugye Mexikóban volt? — Ott. — Na ugye, jól emlékeztem. — Elégedett a helyzetükkel? ■ — Hehe. Miért ne lennék elégedett? Minden vasra szükségünk van Sokáig betűzi az AB javaslatát. Kezei cserzettek. — Mi a foglalkozása? — öntvénytisztító. — Akkor a homoktól ilyen megviselt a keze. Férfi munka az. — Elvégzem én is. Elég tisztességesen fizetik. Nekünk minden vasra szükségünk van. — Lakás? — Eltalálta. Kutyaólban élünk a férjemmel. — Tehát gyerek nincs. — Nincs. — Szeretnének? — Persze, de ahol lakunk, ott angolkóros lenne. Majd rendes lakásban. Csak még kell ahhoz néhány ezer. — Amíg szülne, addig lehetetlen összeszedni a pénzt? — Lehetetlen. Ott kellene hagyni az öntvénytisztítást, helyette adnának olyan munkát, ahol az ezer forintot is kunszt megkeresni. Akkor meg ott vagyunk, ahol a part szakad. Nincs lakás, hova vinném a gyereket? Mondtam, milyen körülmények között lakunk... Nem akarom magam fölkrenkolni. Piszok igazságtalanságok! Tudok emberekről, akik öt szobában laknak, egyetlen gyerek nélkül. De majmuk meg kutyájuk van. Külön szobában, majom- és kutyaággyal. Ezekre nincs törvény. Legfeljebb több bért fizetnek. Csak az önkényes lakásfoglalókat lehet kipakolni. (Kiabál.) Ezeket írja meg! Igaz, ha megírja, akkor is mi lesz?... (Tovább kiabál.) ★ Egy orvos mondta. „Két dolog van, ami miatt a nők keresztülmennek a poklokon is. Egyik: meddőség esetén, hogy gyermekhez jussanak, másik: nem kívánt terhesség esetén, hogy attól megszabaduljanak.’’ Az AB várószobájánál a „másikat" volt alkalmunk megfigyelni. Sokan vannak; évenként átlagosan 180 ezer művi abortuszt végeznek az országban. S akiket elutasítanak... »
