Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

1969. AUGUSZTUS 12., KEDD PEST U EGY El ssfűrlap n Partizán emlékünnep ség Hangonyban A bükki partizánok emléké­ire nagyszabású ünnepséget ■ rendeztek vasárnap a Borsod megyei Hangony községben. iMint ismeretes, 25 évvel ez- ! előtt, 1944. augusztus 8-án ereszkedett le ezen a vidéken fSzőnyi Márton 13 tagú ejtő­ernyős partizáncsoportja, hogy küzdjön a magyar nép szabad­ságáért, függetlenségéért, meggyorsítsa a fasizmus fe­letti győzelmet. A bátor vál­lalkozás tragikusan végződött, a partizánok a hatalmas túl­erővel szemben alulmaradtak. Új főorvos a Semmelweis Kórházban A megyei Semmelweis Kór­ház szájsebészetének dr. Sze- csey Lajos elhunytéval ürese­désben levő osztályvezető fő­orvosi állására dr. Kővári Fe­rencet nevezte ki a megyei ta­nács. Személyében nagy tudá­sú és nagy gyakorlatú szájse­bész került az osztály élére. Dr. Kővári Ferenc 21 esz­tendeig dolgozott mint adjunk­tus, illetve legutóbb poliklini- kai főorvosként a fővárosi Ist- yán Kórház szájsebészetén. Az új főorvost hétfő dél­után a kórház főorvosainak értekezletén iktatta állásába dr. Sorbán Pál kórházigazgató főorvos'nelyettes. Egy év alatt 1600 vadkár Ötmilliós térítés — Parlagon heverő földek Javaslatok új szabályrendeletekhez Az országban elsőként Pest megyében készült részletes, mindenre kiterjedő vadkár­becslés — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és vadgazdálkodási főosztályának felkérésére. Or­szágos lesz a felmérés, mivel rendezni kívánják a kárügyek intézését. Tavaly 1600 vadkárról ér­kezett panasz a megyei tanácshoz, ebből 1130 esetben ítéltek meg kár­térítést, köztük 1080 ma­gánszemély részére. A tsz-eket és állami gazdasá­gokat is sújtja kár, de azok főként a helyi vadásztársasá­gokkal kötött szerződés alap­ján rendezik a térítést. Az erdőgazdaságok és vadásztár­saságok 5 millió forint kártérí­tést fizettek ki tavaly. Leg­többet — az egésznek 71 szá­zalékát — a Budavidéki Er­dő- és Vadgazdaság. Előfordul, hogy a tanácsi határozat ellenére sem fi­zetnek — így ugrásszerűen megnőtt a bírósági vad­kárperek száma. Uj jogszabályra lenne szükség az ilyen esetekre. A tanácsi ügyintézés ösz- szesen négy hónapot — ki le­het számítani, hány munka­órát — vett igénybe 1968-ban. Ezért is javasolja a mostani felmérés-vizsgálódás, hogy a megyétől helyi járási- városi tanácsok jogkörébe helyezzék át a becslést, a határozatho­zatalt. (Ehhez a vadásztörvény 5. pontján kellene változtatni.) A mostani ügyintézés ne­hézkes, időrabló — a ká­rosultak későn kapják meg a pénzt. A legtöbb baj a szentendrei járás erdővel körülvett hegy­községeiben van. (772 ügy, vagyis a megyei károk 68 szá­zaléka.) Az egyéni termelők zúgolódnak, nem akarnak adót fizetni, sokan be sem vetik a földeket, a károktól félve. Az áldatlan helyzeten sürgősen változtatni kell. A tanácson erre több javas­latot dolgoztak ki. 1. A Pilisi Parkerdőgazdaság erdeinek községhatárán, elhá­rító kerítést kell építeni, s ehhez anyagi fedezetet biztosí­tani. 2. A vadlétszámot állan­dóan apasztani. 3. A hegyköz­ségek határán szükség van az állandó, különleges vadászat­ra: vaddisznóra körvadászat, szarvasselejtezés stb. 4. A Nemzeti Park létreho­zása egycsapásra megol­dana mindent; 35—40 ki­lométeres kerítéssel ven­nék körül a Parkerdő- gazdaság egész területét. Javítani kell a becslés mód­szerén is. Mivel mindig vita van, az érdekelt feleket ki kel­lene kapcsolni a becslésből, csupán megfigyelőként vehet­nének részt. A kisajátítási bi­zottságok mintájára kárbecslő szakértő bizottságot kellene életrehívni, amely objektiven mérlegelne. A vadászok és a termelők közötti megállapo­dást minden évre kötelezővé lehetne tenni. A kártérítés összegéről szóló megállapodást a szakértő bizottság hagyná jóvá. Sok érdekes javaslat került most a minisztériumi illeté­kesekhez. Remélhetőleg rö­videsen hasznát látjuk. (paládi) Uborkaország Tíz hold, benne harmincki­lenc asszony, meg gyerekek, férfiak segítőinek. A csenevész akácfa tövébe állított mázsa mellett csak a főkertész ül egy felfordított ládán és számolja buzgón az eddigi méréseket. Körülötte púpozott ládák ma­gasodnak, teli harsogózöld uborkával! A földön colls tokk, mert itt az is hozzátartozik a mázsáláshoz. Nem a súlyt, ha­nem az uborka nagyságát ille­tően. — Kényes partner a kon­zervgyár — magyarázza Cser­it ák Mihály, a kerepesi Kos­suth Termelőszövetkezet fő­kertésze. — Centire stimmelni kell az uborkának, különben azonnal reklamálnak. Persze, azért nem bánják a partner igényességét. Hiszen a hüvelykujjnyi uborkát kilónként hat forint harminc fillérért vásárolják meg a szö­vetkezettől. Ez pedig már komoly ár. De jól fizetnek a nagyobb méretű termésért is. Négy-nyolcvan, kettő-nyolc­van, egy-tíz a kilónkénti ára nagyságrend szerint. Közben újabb púpozott lá­dák kerülnek a mázsára. Előbb Brancs Mihályné, aztán Gróf Jánosné méreti a napi szedést. Az egyiknek kilenc­vennégy kilót, a másiknak százhét kilót jegyez be Cser- nák Mihály a neve mellé. A kérdés akaratlan; — Jól fizet idén az uborka? S a válasz: — Tűrhetően. Hogy ez a tömören fogalma­zott felelet mit jelent forint­ba átszámítva? A vállalónak a konzervgyár által fizetett ár negyven százalékát. Vagyis napi százhúsz-száznegyven fo­rint közötti keresetet. Sok vagy kevés? Ha úgy számolja az ember, hogy a szedésig milyen igé­nyes mezőgazdasági kultúra az uborka, vagy úgy, hogy szedés közben hányszor kell lehajolni érte, bizony nem könnyű, de kifizetődő kenyérkereset. — A mai a hetedik szedés­napunk — mondja a főkertész. Először még csak huszonkét mázsa gyűlt a ládákba, leg­utóbb viszont már ötven egyetlen napon. Ha beleszá­mítjuk a mai termést is: ed­dig kétszázhárom mázsát adott át a gazdaságnak a kertésze­tünk. Ez mintegy százezer fo_ | rint termelési értéket jelent. Munkakezdés: hajnali négy óra. — Van, aki már hajnali fél négykor itt ül a mázsa mellett. Hogy, miért ilyen korán? Ak­kor még elviselhető a hőmér­séklet. Déli . tizenkettő után viszont a kertészetben dolgoz­ni már nem lehet. Legalábbis egyelőre nem, amíg a napon harmincnégy-harmincöt fokos a hőség. Eső kellene — néz fel a felhőtlen égre Csemák Mi­hály. — Már hetek óta egy cseppet sem kaptunk. Hogy mégis ilyen friss és nedvdús az uborkánk? Naponta permete­zünk. Ez az egyetlen védeke­zési mód. Még akikor is, ha nö­veli a termelési költségünket. Még mindig hasznosabb drá­gábban termelni, minit tétlenül nézni, mint szárad ki a termés. így még akár egy hétig is bír­juk eső nélkül. A mázsán újabb ládák sorakoznak. Krieger József né és a férje várja: mennyit végezitek ezen a napon. S a mázsa kétszáz- harminc kilót mutat. Gyors ár- kalkuláció, a nagyságrend sze­rint: a konzervgyár hétszázhu- szonhat forintot fizet ezért a mennyiségért a gazdaságnak, a termelőszövetkezet pedig két- százkilencven forint és negy­ven fillért Kriegeréknek. Elégedett sóhaj. Most már arra is jut idő, hogy megtapo­gassák sajgó derekukat. Aztán hátukra véve kis batyujukat, komótosan megindulnak a po­ros úton a falu felé. Égy nap megint elmúlt uborkaország­ban. p. P. vényfelvásárló és feldolgozó társulás — amelynek központi telepe a Nógrád megyei Moho- rán van — a Medimpex kül­kereskedelmi vállalat közvetí­tésével megkezdte legfonto­sabb cikkének, a kamillának az exportját. Eddig csaknem harminc mázsa feldolgozott kamillavirágot küldtek a Né­met Szövetségi Köztársaságba, Hollandiába, Olaszországba és Dániába. Az év végéig ez a mennyiség négy vagonra emel­kedik. A napokban kezdődik a csipkebogyószürett. Ez a tár­sulás másik jól jövedelmező exportterméke, amelyből erre az évre legkevesebb húsz va­gon szállítását igénylik a kül­földi megrendelők. Átadta megbízóieveiét a Mongol Népköztársaság új magyarországi nagykövete Kisházi Ödön, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he-' lyettes elnöke hétfőn fogadta Zsarnci Bolod rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mongol Népköztársaság új magyarországi nagykövetét. Zsarnci Bolod nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott. A nagykö­vet beszédére Kisházi Ödön válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Kisházi Ödönnek a kíséreté­ben megjelent Ocsirin Ceren- dorzs nagykövetségi elsőtit­kárt, Csimidijn Cerendorzs kereskedelmi tanácsost és Delgerdalajn Zsambazsancan nagykövetségi attasét. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke szívélyes beszélgetést folytatott a nagykövettel, aki ezek után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. KISM ERLEG NYÁRI VASÁR! Nem nagy a ráckevei ruhá­zati és cipőbolt, egyetlen he­lyiség. De forgalmas helyen van, most itt is mindent na­gyon olcsón lehet kapni. Novák István üzletvezetőt kérdeztük meg, mi az idei slá­ger? — Az orkán. Háromszáz- harminchat forint, 550 helyett! Úgy veszik, mintha ingyen ad­nánk. Szerencsére van belőle elég. Az orkán után a női nyári ruhák és a fürdőruhák vezetnek. Utóbbiból egy- részes, kétrészes, egyformán fogy, mindenkinek alakja és ízlése szerint. Nagyon kere­sik a női és férfi alsóruháza­tot, a gyerek és felnőtt trikó- ingeket, hosszú és rövid ujjút egyformán. — Idén az első két napon 60—60 ezer forint bevételünk volt, azóta stabilan mindennap 30 ezer. Ezzel szemben tavaly az első napokban volt 30 ezer, s mindjárt utána huszonkettő, húsz. Most tehát szerényen számolva is, kétszer annyi lesz a bevétel, mint egy éwél ez­előtt. Szerencsére a választék is bőséges még mindig. Van elég eladónk is, nem úgy, mint a pesti nagyáruhá­zaknak. Most, a csúcsidőben tizen árusítanak, két tanulólá­nyunkat is „bedobtuk a mély­vízbe”, s bár csak 6 órásak, se­gítségük sokat jelenített. De hozzá kell tenni, idén mintha a vevők is nyugodtabbak let­tek volna. Szeptemberben szabadulnak Az Allatkert je­gesmedvéi jú­nius óta rabos­kodnak, nem jö­hetnek ki bar­langjukból, mert sziklakifutó jufcat renoválják. A tar tarozás során a látogatók előtt fel­tárulnak az állat­kerti sziklák tit­kai. A valódihoz megtévesztően ha­sonló sziklatömb ugyanis valójá­ban mesterséges szikla, szaknyel­ven monolit, vagyis vasbeton­oszlopokra borí­tott kéregbeton, amelyhez — mint most a szakembe­rek megállapítot­ták — több vagon disznószőrt is. használtak kötő­anyagnak, s amelynek belsejé­ben raktárhelyi­ségek vannak. Az 50 évvel ezelőtt épült műszikla anyagát nemcsak az idő vas foga tette tönkre, ha­nem a háború is, A felújítást szep­tember végére fe- 'jevifc be: s a je­gesmedvéket is csak akkor enged-, hetik ki „szikla* zárkájukból”. Megrovás, de miért? Stlelunya László budapesti lakos feleségével minden hét végén Szentendrén, a Pap-szi­geti kempingben veri fel a sátrát, nagyon tetszik neki ez Űj oszlopok — új vezetékek Nem megy máról holnapra, de már dolgoz nak azon, hogy a gödöllői HÉV-vonalon is gyorsabban roboghassanak a szerelvények. Ehhez három dolog kell: korszerű szerelvények, jó pályák és a nagyobb sebességnek megfelelő vezetékek. Ez utóbbi szolgálatában állítanak fel új oszlopokat most éppen a gödöllői kanyarban, közel a végállomáshoz. Foto-Urbán a szép árnyas hely. S mert Szá­lai László gondnok annyi gon­dossággal fogadja, efeletti megelégedésének a tábort fenntartó Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatalhoz intézett levelében kifejezést adott. — Erre a levelemre nem kaptam ■ választ — mondja most nekünk —, de kapott a gondnok. Kapott bizony! „Hivatkozással Stlelunya László vendég hivatalunkhoz intézett megköszönő levelére, felhívom gondnok elvtársat, hogy a kempingben erre a cél­ra vezettük be a vendégköny­vet, melybep. a vendégek vé­leményét kérjük rögzíteni. Szükségtelennek tartjuk kü­lönben a levélben való köszö­netnyilvánítást, miután ezek a levelek irattárunkban elfek­szenek ...” Csak nem a táborgondnok kötelessége a vendégeket kö­szönőlevelek elküldésétől el­tanácsolni a hivatal irattári forgalmának csökkentése ér­dekében. A gondnokot különben hi­vatkozással június 23-i ellenőr­zésére, június 30-án újabb le­vélben oktatja ki Aradi Jenő- né területvezető-helyettes: .. megállapítottam, hogy munkakörét meghaladóan fog­lalkozik a vendégekkel, intézi ügyeiket, fő feladatként a ven­dégekkel való foglalkozást te­kinti, és másodfeladatként ke­zeli a szálláshely üzemelteté­sét, a társadalmi tulajdon vé­delmét, az ügyvitel intézésére kevés ideje marad. Egyébként is a kempingbe érkező vendégek már perfek­tuált megrendelésre érlteznek, és nem a gondnok egyéni ér­deme és nem is személyes vonzereje az alap, mellyel nö­vekszik a vendégforgalom.” Kétségkívül nem a gondnok, hanem a természet szépségé­nek vonzereje gyarapítja a vendégek számát, ám ha kel­lemetlen és udvariatlan fo­gadtatásban részesülnének, mégsem keresnék fel a tábort, és főleg aligha térnének any- nyian többször is vissza a nyár folyamán. A levél egyébként nagyon komoly és súlyos kifogást is tartalmaz: az ellenőrzés során a hivatal jogtanácsosának je­lenlétében figyelmeztetésben kellett részesíteni a gondno­kot, mert „a vendégek között ülve nézte a futballmeccset.” Még ezzel sem merült ki azonban Szalai gondnok bűn- lajtroma. Július 23-i keltezés­sel újabb levelet kapott, amely szerint a július 18-án tartott ellenőrzés megállapította, hogy „a faházak és az egész­ségügyi berendezések tisztasá­ga kifogásolt.” Viszont egy későbbi levél ezt a kifogást el­ejti, mert a tábor ellenőrző­könyvébe a hivatali ellenőr­zést megelőző napon, július 17-én Tarbay Józsefné köz- egészségügyi ellenőr bejegyez­te, hogy mindent rendben ta­lált. A hivatal az persze Hivatal, De a tábor vendéglátóhely, és az ott megforduló emberek megkívánják, sőt joggal meg­követelik, hogy velük törődje­nek, ügyeik intézésében — kü­lönösen a külföldiek — elvár. ják a segítséget. Vendéglátó- helyen dolgozó munkakörét te­hát semmi esetre sem halad­hatja meg a vendégekkel való foglalkozás, ami bizony fő fel­adatuk. Ezzel párhuzamosan persze, egyéb feladatkört is el kell látnia. Az előzékenységet azonban semmi esetre sem le­het kifogásolni. Legkevésbé azt, ha egy vendég köszönőle­velet ír. Szokoly Endre A Drogunion országos ter­melőszövetkezeti gyógymö-, Kamilla és csipkebogyó exportra

Next

/
Oldalképek
Tartalom