Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIIL ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1969. JÜLIUS 15., KEDD A vasutasokat ünnepelték Hatvanezer forint jutalom Megszépült a rendelőintézet Vasárnap a vasút dolgozói felé fordult az egész ország figyelme. Ünnepségek sora kö­szöntötte azokat, akik fárad­ságos munkájukkal elősegítik az ország vérkeringésének za­vartalanságát. Vácott a XIX. vasutasnapra megszépült, új külsőt kapott a Széchenyi utcai MÁV ren­delőintézet. Az ünnepi prog­ram sportműsorral kezdődött. A labdarúgó-mérkőzésen a fütőházbeliek 2:1 arány- * ban győzték le az állomás- főnökség csapatát. Atlétikában Vadkerti Zoltán nyerte meg az összetett baj­nokságot. A sakkvillámtomán id. Molnár István lett az első. Dél felé benépesült a vas­utasszakszervezet népszerű kultúrközpontja: a Gödör. Az ünnepeiteken kívül ott voltak a családtagok, gyerekek. A né­zőtéren ült dr. Gosztonyi Já­I nos, a vasutasok népszerű fő­orvosa is. Dákay József, a fűtőház fő­nöke mondott beszédet. Kö­szöntötte az állomásfőnökség, a szertárfőnökség, a pálya­fenntartás, a vontaitásfőnökség dolgozóit, akik nagy család­ként ültek a terített asztalok mellett. A váci vasúti csomópont jelentős lett napjainkban. Még tart az a nagyméretű rekonst­rukció, amely korszerűvé és a nemzetkö­zi forgalom számára is megfelelővé teszi az 1846 óta alig fejlesztett pálya­testet. Néhány év múlva már csak Diesel-mozdonyos szerelvény indul a mellékágak felé, és 100 kilométeres sebességgel rohanhatnak a villanymoz­dony által húzott vonatok Budapesttől, Szobon át Pozso- nyig. Vasutas dolgozóink kiváló eredményeket értek el az 50 éves évfordulóra kezdeménye­zett versenyek során. Azon­ban Hegyi motorvezető és Szabó tolatásvezető tragikus szerencsétlensége miatt nem nyerhette el Vác is­mét az élüzem címet. Ezután a három főnök jutal­mat nyújtott át a legjobbak­nak. Összesen hatvanezer fo­rintot kaptak a munkáiban élenjárók. Huszonötén része­sültek soron kívüli előlép­tetésben — köztük Schimonetz Béla főfelügyelő lett, míg har­mincnyolcán érdemelték ki a kiváló dolgozó oklevelet és ki­tüntetést. Az ünnepséget, közös ebéd követte, majd a késő délutáni órákig együtt maradtak a terí­tett asztalok és a vidám zene­szó mellett a XIX. vasutasnap ünnepeltjei. FIGYELŐ Vizes tervek Hétfőn a pártszékházban ta­lálkoztak a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízi tár­sulatainak képviselői a IV. öt­éves tervet tárgyaló értekez­leten. VB Csütörtökön délelőtt ülést tart a járási tanács végrehaj­tó bizottsága. Kassai Lajos, az építési osztály vezetője a já­rás közvilágítási helyzetéről és a villanyhálózatról tájékoz­tatja a végrehajtó bizottság tagjait. Hagymavásár Xomek felv. (papp) HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Ott volt az első kapavágásnál Délmagyarország képes beszá­molót közölt a váci hajógyár­ban készült Kérész nevű rep­rezentatív vízijárműről, a szegedi fürdők és a hőfor­rás vállalat új sporthajójá­ról. — A Tudományos Maga­zin új számában A lengyel— magyar irodalmi kapcsolatok­ról címmel közölte Végh Ferenc interjúját dr. Sziklay Lászlóval. — A Magyar Ifjú­ság múlt heti száma beszá­molt a váchartyáni tánczene­kari fesztiválról. Rájuk nem vonatkozik? A Nógrád megyei Népújság színes beszámolót közöl a Mo- sonyi nevű pedagógusdi­nasztiáról, amelynek legfia­talabb tagja számtan-fizika tanár Vácott. — A Népszava szakmunkásképző szemléjében azt írja, hogy a váci öntő­ipariskola otthonelhelyezés­sel várja az öntőtanulókat. — A rádió egyik reggeli kró­nikája részletesen ismertette a váci népi ellenőrzési bizott­ság raktárvizsgálatát. — A Napégette homlokúak Maszatos kölyök voltam; világcsa­vargó. Ismertem a határ minden titkát. Cimborámmal sokat kószáltam a rét sűrű nádasában. Szeret­tem csapást vágni a combig érő, zizzenő sásban, vagy kato­násán játszani a kis­erdőben. Hanyatt fe­küdtem a puha fű­ben, és tűnődve néz­tem a felhős eget vagy a kék messzi- séget... Ha megun­tam, a temető alá mentem fürödni. El­hanyagolt medence volt, mellig érő víz­zel, itt fürödtek még a lovak is. De érde­kesebb volt a falu­végi kacsaúsztató; nádhajtókat csinál­tam és rátettem a vízre. Versenyt úszott a kacsákkal és libákkal — ha fújt a szél. Jó szórakozás volt, és feledtette ve­lem az éhséget. Aratáskor két csép­lőgép dolgozott a szérűn. Egy villany­meghajtású és egy motoros. Csattogott a hosszt! vászonszíj. A traktor nehézke­sen pöfékelt, és időn­ként megállt. A nagy kazlakon derékig mezítelen, barnára égett emberek áll­tak, és megállás nél­kül töltötték a gép­be az aranyló kévé­ket. Tucatjával ér­keztek a kocsik — újabb teherrel. A gép mellett mázsa állott. A lemért zsákokat feldobálták az üres kocsikra. így volt ez nap mint nap. Jól belevésődött az em­lékezetembe. Délben félbeszakadt a mun­ka. Akinek kisebb gyereke volt, annak otthonról hozták az ebédet, mások sza­lonnát ettek papri­kával, paradicsom­mal. Én csak úgy tébláboltam a fej­kendős és izzadt tes­tű emberek, között. Megkínáltak ebéd­jükből — jószívvel. Édesanyám elkül­dött összegyűjteni az elhullajtott kalászo­kat. Nem csináltam szívesen; fojtogatott a gép körül kavar­gó por, de a kény­szer rávitt. Többen voltunk efféle sze­gény emberek, ná­lam idősebbek is. Egyiküket a rétről ismertem; mindig fát vitt haza a há­tán; másikuk ősszel a határt járta — böngészett. De sze­rettem őket. Von­zott örömük, bána­tuk; különös szépsé­get fedeztem fel ben­nük. Megcsodáltam kemény, hajlíthatat- lan alakjukat és szép, emberséges ar­cukat. Napégette homlokúak voltak, egyenesek, mint az a fa, ahonnét a szérűs- kert kezdődött. Kö­zöttük éltem, kis gyerkőcként, szinte lábuk alatt — de örömmel. Együtt et­tem velük a gyümöl­csöt, és együtt ittam vizet a mesebeli for­rásból. Két éve gyalog bandukolok haza Kisalagról. Késő es­te világítanak a bú­zatáblák. Mindig hallom a búzasze­mek zenéjét. Nyári Ferenc hajtó bizottság tagja sokat tett választóiért. Munkatár­saival együtt ők is még sok — boldogságban, örömben eltöltött — évet kívánnak a negyvenévi szolgálat után nyugdíjba menő Brandt Já­nosnak. (p. r.) Or szén tmi kiás AZ ÓHAJ TELJESÜLT Háromszáznegyven őrszent- miklósi háziasszony óhaja tel­jesült pénteken, amikor mű­szakilag átadták rendeltetésé­nek a községi gázcseretelepet. A gáztűzhely-tulajdonosok 24 ezer forint készpénzzel és társadalmi munkával járul­tak hozzá a telep felállításá­hoz. Társadalmi munkával segítette az építkezést a ter­melőszövetkezet és a tégla­gyár is. Munkájuk értéke mintegy ;— százhúszezer fo­rint Olvasónk érte in flagranti a révészeket a révállomás bü­féje előtt, amint éppen söröz­tek. A kép hátára egy kérdést Tisztelt Szerkesztőségi A Pest megyei feszabadulá- si verseny keretében mi, a Ju­hász Gyula utca lakói is részt szeretnénk venni a városi tisz­tasági versenyben. Ez — saj­nos — szándékunk ellenére nemigen fog menni, mert a piaci lovas kocsik az utcánk­ban „parkolnak”." Sok vitánk van a lovak tulajdonosaival, mert az állatok nem kímélik a fákat és a pázsitot sem. írt fel: „Vajon a váci révé­szekre nem vonatkozik a vízi KRESZ italt tiltó paragrafu­sa?” A minap egy szemetelő fia­talembert figyelmeztettünk. Durván ránkförmedt, hogy „ne ugassanak!”. A lovak rendszeresen ott hagyják várakozásuk „emlé­két”, ami néha napokon ke­resztül ott díszeleg az utcán. Ezek után ne piruljunk a vá­rosban vendégeskedő turis­ták előtt? A Juhász Gyula utca lakói A múlt hét végén szűkebb körben közvetlen munkatár­sai; hétfőn a Cement- és Mészművek váci gyárának vezetősége búcsúztatta Brandt Jánost, a DCM nyugalomba vonuló építésellenőrzési cso­portvezetőjét. Az egykori fiatal építőmes­ter sok váci építkezésnél ott volt. Fővárosi munkahelyet ha­gyott ott, amikor szó esett a DCM felépítéséről. Ott volt az első kapavágásnál és kez­dettől segítette tapasztala­taival, emberséges magatar­tásával a cementmű építését, majd beindítását. Ott lett kiváló dolgozó és huszonhá­rom ellenőr munkájának irá­nyítója. Mint tanácstag és a végre­1171 méternél: karsztvizet taláttak! Az előzetes számítások be­igazolódtak: a múlt hét végén a Népfürdő területén folyó fú­rásnál a Sebők-brigád 1171 méternél karsztvízre bukkant. Vasárnap megkezdték a munkákat a víz felszínre ho­zására. Csütörtökre várják az eredményt. Akkorra kiderül, hogy mennyi és milyen hőfo­kú vizet rejt a föld mélye? A geológusok szerint 30—35 fokos vízre lehet számítani. A vizet megvizsgálják, hogy tartalmaz-e ásványi anyago­kat, van-e gyógy hatása? (P) JÚLIUSI ZIVATAR Csattant az ég — rohant a szekér! — és százezer dália levél alázattal hajlott a csobbanó, a messzire rohanó ár elé. Egy kicsi katicabogár moccanó pisszenéssel utolsót kortyolt az esőiéből és hályogos szemén piros villámfény örömlött végre. A lesodort koszorúvirág hófehérje felcsipkézte házunk ereszén a füttyögő, berúgott vihart... És mikor elvonult, a réten átfutott a sustorgó nyári zivatar; esőhimnuszt csattogott egy rigó, s úgy hirdette a bódulatot, , mint akinek mindennapra jut egy marék ropogós cseresznye. Csankó Lajos Nyomják le az árakat! Közvéleménykutatás a Marx téren Szabad szombat. A szokottnál nagyobb a forgalom a pos­taparkban. Minden pad foglalt. A fiatalok Rodin-szobor mo­dellhez hasonló pózban ülnek, mozdulatlanul. Az idősek órá­kig üldögélnek egy helyben. Mások rövid időre megpihennek a Marx téri áthaladás közben. Itt, a szabadban •beszédesebbek az emberek. Szívesen vá­laszolnak a kérdésekre. B. Péter (textilgyári cso­portvezető): Hogy figyeltem-e az országgyűlés legutóbbi ülé­sét ? Három műszakban dol­goztam, de azért mindig sza­kítok időt az újságolvasásra. A pénzügyminiszter expozéja, a képviselők felszólalása meg­erősíti bennem a hitet: veze­tőink ismerik napi problé­máinkat. S. Imre (nyugdíjas): Nem hittem volna, hogy megérem Verne álmát: ember a Hol­don! Azért van elég sok ten­nivalónk itt a földön is. Meg­hallgattam egy pártnapi be­számolót a héten. Örülök, hogy sikerrel zárult a moszkvai ta­nácskozás. Egyet kell érteni a kommunista és a munkás­pártoknak. Az elfogadott ha­tározat végrehajtásáig hosszú, kemény harc vezet. De azt is tudjuk, hogy a testvérpártok késedelem nélkül cselekedni fognak. K. József (cementgyári mun­kás): Ideje volt, hogy a terme­lőszövetkezeti segédüzemek kérdése napirendre került Nálunk dolgozott egy tsz-bri- gád. A tagok dicsekedtek, hogy milyen magas az órabérük. Hát igazságos volt ez? Hal­lom Csornádon üzletszerzők, csoportvezetők milyen csilla­gászati fizetést húztak, a me­zőgazdasági munka meg hát­térbe szorult. Zs. Tiborné (háziasszony): A piacról jövök. Nem lehetne le­törni valahogy ezeket a ma­gas árakat? Fix fizetésű peda­gógus a férjem, nem -tudunk lépést tartani a gyümölcs- és zöldségárakkal. Miért nem erélyesebb a tanács? Hozza­nak több, szebb árut a terme­lőszövetkezetek, állami gazda­ságok, és nyomják le a drága­ságot. Akikről még ma is beszélnek Ácsán Aki az ördöggel cimborái, baja nem történik. Petyiné is erről volt nevezetes. Bevetette magát Hrubecsék és Táborsz- kiék kútjába, de nem merült ' el, pedig mind a két kútban ; mély volt a víz. Amikor Táborszkiék kútjá­ba ugrott, úgy látszik, fázott, mert kiabálni kezdett. A le­gények tanakodtak, odamenje- nek-e. Végül mégis odame­részkedtek, és a kútostorral kihúzták. — Nem történt serq- mi baja, éppen úgy, mint Hrubecsék kútjának mélyé­ben — meséli Zvaráné. ★ Pavló értett csak igazán a dolgokhoz. ’ Ezt a báró is jól tudta. Nagy lakodalom volt a faluban. Pavlóék is hivatalo­sak voltak. A menyasszonyért Sápra kellett menni, mert odavalósi volt. Ügy beszélték meg, hogv Pavló nagyapa vi­szi kocsiján a vőlegényt és hozzá Ácsára az ifjú párt. In­duláskor azonban az örömapa változtatott a terven, a vőle­gényt másik kocsira ültette. A lakodalmas nép jó hangulat­ban érkezett Sápra. Megvolt az esküvő, az ebéd. indulásra készülődtek. Pavló nagyapa tudta, ha nem ő vitte a vőle­gényt, az ifjú párt sem ő hoz­za haza. Kérdezte a lányát: „Te melyik kocsin jössz ha­za?” — ,A mienken” — fe­lelte az. „Akkor ülj fel!” — Mikor a kocsija megtelt lako­dalmasokkal, elsőnek indult ki az udvarból. A többi kocsi csak úgy porzott utána. Ko­csin ült az ifjú pár is, de an­nak lovai nem voltak hajlan­dók elindulni. Lábukkal a föl­det kaparták, föl-fölrúgtak, a hámban, de a kocsi meg sem mozdult. — Hirtelen beborult az ég*és megeredt az eső. A násznép csakhamar meg­érkezett Ácsára, de menyasz- szony és vőlegény nélküL Megitták az édes pálinkát és kifogták a lovakat. Pavló nagyapa — mint aki jól vé­gezte a dolgát — hangosan így szólt: „A mi vőlegényünk párjával most indul Sápról!” — Már jól benne voltak a mulatozásban, amikor az if­jú pár bőrig ázva megérkezett. Az örömapa sajnálkozva néz­te a fiatalokat, de nem így Pavló. Ezt el lehetett volna kerülni, ha én viszem és ho­zom az ünnepeiteket — je­lentette ki Pavló nagyapa. Ha minden úgy történik, ahogyan mondva volt, nem áztak vol­na meg, együtt értünk volna haza. — Ebben is Pavlónak volt a keze. (Nádasdy Ottó gyűjtéséből.) (Folytatjuk) — A Magyar Autóklub Váci Szervezete 1969 augusztus 3-án a Szegedi Szabadtéri Játékok keretén belül a Carmen elő­adásra kétnapos túrát indít. Részvéte!) díj személyenként kb. 120 forint, mely összeget a |e- lentkezésnél előre be kell fizet­ni Március 15-e tér 6. szám alatt, a gazdasági felelősnél A részvételi díjban türista-elhelye- zés. színházjegy és kétszeri ét­kezés van Jelentkezési határ­idő: 1969 július 17-éá, délután négy óráig. (x). >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom