Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

Ezt olvastuk Koncert — minden korosztálynak A ceglédi helyőrség fúvós­zenekarának hangversenye nagy sikert aratott nemrég a Cifrakertben. A művelődési ház vezetősége most további három alkalomra hívta meg a fúvószenekart. Augusztus 3-án azoknak kedveskedik az együttes, akik elsősorban a könnyű ope­rettmelódiákat kedvelik. Au­gusztus 24-én „fúvóstánczene — csak fiataloknak!'’ címmel adnak műsort a honvédek. Szeptember 7-én, a legidő­sebb korosztály részére ad műsort az együttes. Olyan régi dallamok csendülnek fel az őszi verőfényben, amelyek kedves emlékeket ébreszte­nek az idősebb generáció szí­vében. VÁCI MAPLO Alsógöd Ifjú Gárda tábor Augusztus 5-től 12-ig Alsó- gödön, a jubileumi úttörőtá­bor területén rendezik meg a Pest megyei Ifjú Gárda pa­rancsnokok első nyári tanfo­lyamát. A mintegy 70—80 fő­nyi, megyénkben hallgatósá­gon kívül más megyékből is meghívnak IG-parancsnoko­kat. Augusztustól központ; orvosi ügyelet Augusztus 2-án a váci já­rásban is bevezetik a hét végi orvosi ügyeletet. Ez annyit je­lent, hogy nem minden köz­ségi körorvos, hanem csak egy ügyel, a többi pihenhet. Az egész heti, éjt-napot igény­bevevő feszültség feloldódik, az orvos hétfőn pihenten kezdheti meg a rendelést. — Hogyan tudja ügyetlen orvos az egész járást ellátni? — Mindenekelőtt: nem egyetlen orvos, hanem egy ápolónő, egy sofőr és egy gép­kocsi is ügyel. Másodszor, nem az egész járás, csak a fele tartozik a központi ügye­lethez. — És mi lesz a második fe­lével? — Dunakeszin, Foton, Alsó- és Felsőgödön már működik egy kezdetleges ügyeleti rendszer. Ezek a községek nem tartoznak a központi ügyelethez. — A fél járásnak körülbe­lül 30 ezer lakosa van. El tudja látni ez a három em­ber? — Megnyugtatásul: csak megyénkben vagyunk mi az eiső fecskék. Az ország más járásaiban jól bevált a köz­ponti ügyeleti rendszer. A sú­lyosabb balesetekhez és a szülésekhez továbbra is a mentők szállnak ki. M0M0R»V1DÉKE Sugárul; lesz... A négyes számú elsőrendű fő közlekedési utat Üllő bel­területén 1970-ben korszerű­sítik. Az eddig 5—6 méter széles, szilárd burkolatú utat 7 méterre szélesítik, így az út koronájával együtt tizen­két méter széles lesz. Az útépítéssel kapcsolatban 164 méter gyalogjárdát szed­nek fel és építenek át. A Kos­suth Lajos utca és Öcsai út csatlakozásánál íves be- és kijáratokat készítenek a ko­csifordulók részére. A busz­megállónál korszerű járdaszi­getet képeznek ki, betonbur­kolatú árkokat létesítenek. Az új út a község sugárútja lesz, Üllő további fejlődését jelenti. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEOuE dfc—ssssssi Bi i iíjuu nt« jsssssa nnHihihm «-■■acBgaas im ■»■■■ XIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1969. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Őszibarackhegyek, paradicsomdombok Egyik napról a másikra csökkentek az árak A rádió, de még a televízió is készített helyi riportokat az idei — nyár közepéig elhúzódó — magas zöldség- és gyümölcs­árakról. A riportalanyok ez­úttal a legilletékesebbek vol­tak, a háziasszonyok. Bizony, sok panasz hangzott el egy-egy ilyen riportban. A ceglédi asszonyokat ugyan nem interjúvolta meg senki, de ők is éppen eleget bosszankod­tak — sokat emlegetve váro­sunk mezőgazdasági jellegét — a sokszor még a fővárosi árakat is túlszárnyaló árak miatt. Ma már elégedett vásárlókat találhatunk a zöldségesboltok­ban s a piacon is. — Hogy a meteorológusok szavaival éljek — mondotta a MÉK ceglédi telepének vezető­je —, a zöldségfélék árai az évszaknak megfelelően alakul­tak. A drágaságot a kedvezőt­len időjárásnak köszönhettük, ami késleltette az érést, tehát a termelők nem gondoskodhat­tak a folyamatos ellátásról, a gyenge felhozatal pedig min­dig áremelkedéssel jár. — Mi a helyzet most? — Szinte egyik napról a másikra zuhanásszerű ár­csökkenés tapasztalható. A paprikánál, paradicsomnál a, 10 forintot is elérté; a" különb­ség. Ezekben a napokban az elsőrendű paprikát 4,40-ért, a paradicsomot 1,60—1,90-ért tudjuk értékesíteni. Zöldségfé­léknél még tapasztalható ugyan áringadozás, de ha az idő továbbra is így marad, ezen a területen is „szilárd” árakkal számolhatunk. — A dinnyeérésre megjött jó időnek köszönhetjük, hogy 2—3 forintért elsőrendű görög- és sárga­dinnyét tudunk a vásárlók rendelkezésére bocsátani. Ezt a nyári csemegét a ceglédi Vörös Csillag és a Lenin ts■; szállítja. Az őszibarackot a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- böl hozzuk. Mind gyümölcsből mind pedig zöldségfélékből jó a termés; a folyamatos ellátás biztosítottnak látszik, áringa­dozásra így nem számíthatunk. (cs—i) ABONYBAN JÓL ISMERTEK Koszta József emlékkiállítás nyílik vasárnap Koszta József halálának hu­szadik évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt fé\ 11 órai kezdettel emléktábla-avató ünnepséget tartanak Abony- ban, a Ceglédi út 25. számú ház előtt. Az ünnepséget a községi tanács vb a művelődési házzal, a falumúzeummal és a Haza­fias Népfront abonyi bizottsá­gával közösen rendezi. Az emléktábla felavatása után a tanács épületének eme­leti dísztermében Koszta Jó­zsef-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Galéria rendezésében. A kiállított képanyagot a sze­gedi . és a szentesi múzeum anyagával bővítik. A kiállítást dr. Telepy Katalin művészet-" történész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunka társa nyitja meg. A kiállítás augusztus 18-án zárul. Naponta délelőtt 9 órá­tól délután 5 óráig lehet meg tekinteni. Olvasónk kérdezi: KI A GAZDÁJA a homokútnak ? — A csemői állomástól mintegy négykilométernyi ho- mokút vezet Hosszúhomok— Ereklyés felé. Szeretném tud­ni, tulajdonképpen ennek az útnak ki a gazdája — mivel gondozója sem régen, sem mostanában nem volt. Régen az út elején a Halász-telep el­nevezésű rósz volt, ezt szőlő­sök követték. Tulajdonosaik lovas kocsikkal hordták a piacra a termést. Most az ál­lami gazdaság a terület birto­kosa. Az úton vontatók, trak­torok járnak, és az amúgy is homokos utat szánalmasra és szinte használhatatlanra fel­aprítják a kerekek — írja ceg­lédi olvasónk, Utassy Mihály. Sorait így folytatja: — Július 23-án egy Warsa- wa autó akadt el a homokban. Szinte úgy kellett kiásni, és egy traktoros vontatta ki, sze­rencséjére. Mivel az utat hasz­nálják, nem „senki földje”, jó lenne, ha gondját is viselnék, hiszen arra házak vannak, emberek laknak, aikik néha Esküvői fénykép karikatúrája igen körülményesen jutnak a városba. Pedig alig tíz "kilomé­terre élnek Ceglédtől... Eset­leg nem lehetne táblát állítani az út kezdetéhez, ha jobb meg­oldás nem lehetséges, és a táb­lára felírni: „Járhatatlan föld­út! Csak gyalogosoknak!” Kocsériak „szedik a pénzt' A kocséri takarékszövetkezet pontos, megbízható munkájá­val már hírt szerzett a szom­szédos településeken is. Nem. rég Jászkara jenön kezdte meg működését: fiókot nyitott és az hetenként egy alkalommal, szerdán fogadja ügyfeleit. Ha a belépők létszáma eléri a há rom&zázat, akkor kirendeltsé­get is nyitnak a községben, ahol takarékbetéteket kezel­nek, kölcsönt folyósítanak épp úgy, mint egy kisebb OTP-fióknál. Fogy a Quick Cegléden:az új üdítő italt néhány nap alatt megkedvelte a ceglédi közön­ség is. A csemegeboltokban cukrászdákban, presszókban kapható Quick Colából na­ponta több száz üvegnyi fogy el. Árusítás előtt mindenütt kellően hűtik, hogy azonnal iható legyen. SZINTE FALJA A BÚZÁT A határban kombájnok zaja veri fel a kánikula csendjét. Az aratás vége felé jár: augusztusra már zsákokba kerül az idei búzatermés. A betakarítással most igencsak sietnek, hogy a nagy meleg miatt ne legyen nagy a szemveszteség. Foto: Péterff.v FÉLTÉKENYSÉGBŐL BECSÜLETSÉRTÉS Csak a helyét adta át... Rágalmazás és becsületsér­tés vádjával terhelve állt a Ceglédi Járásbíróság büntető­tanácsa előtt Misák József 63 éves lajosmizsei lakos és 49 éves felesége. Az asszony és a férfi három éve házasok. A férfi meglehe­tősen féltékeny természetű. Termelőszövetkezetük zár­számadó közgyűlésén történt, hogy a tsz egyik üzemvezetője a zsúfolt helyiségben felaján­lotta ülőhelyét Misáknénak. A férj ezért felelősségre vonta az üzemvezetőt és meggyanú­sította, hogy a helyet azért adta át, mert kapcsolata van vele. Amikor az udvarias üzemvezető egy alkalommal bement abba a részlegbe, ahol Misák József dolgozott, a férj ismét felelősségre vonta. A fe­leség is a férje pártjára állott és tettlegesen bántalmazta a meglepett fiatal férfit, aki jobbnak látta, ha a helyiség­ből távozik. *A házaspár még ezután is fennhangon sérteget­te a távozót. Mivel a vádlók igazolni nem tudták, hogy az üzemvezető valóban „szerelmével üldöz­te” az asszonyt, a bíróság bű­nösnek mondta ki őket rágal­mazásért és becsületsértésért. Az. ítélet meghozatalánál sú­lyosbító körülménynek vették, hogy az alaptalan váddal a házaspár a tsz fiatal üzemve­zetőjét sértette — olyan em­bert, akinek az egész tsz bi­zalmát bírnia kell... Enyhítő körülményként vették figye­lembe a házaspár büntetlen előéletét, és koros voltát. Az ítélet: Misák Józsefet ezer, Misák Józsefnét pedig 600 fo­rint pénzbüntetésre ítélték, nem jogerősen. Kiesett az Építők csapata A Ceglédi Építők NB II fér­fi kézilabdacsapata vasárnap Núgrádverőcén szerepelt A mérkőzés nagy meglepetéssel végződött: a ceglédiek 18:14 arányban kikaptak. így a nóg- rádverőcei csapat jutott to­vább a következő fordulóba. Az MNK-ból tehát kiesett az Építők, és így már csak abban lehet bízni, hogy a bajnoiki mérkőzésen jobban szerepeL Jobban kell igyekeznie a ceg­lédi csapatnak, hogy jól sike­rüljön a rajt és ne kelljen kieséstől -tartaniuk ebben az évben, -reán Az alberti Benjámin- monda és a valóság SIR HASSÍRÍM ASER LISELÓMÖ, — az énekek éneke, mely Salamoné, da­lok, melyek megfagytak a lakodalma­sok ajkán, s a szép termetű jeruzsálemi lányok édes illatú olajokkal kent testü­ket futással mentették, a házak cédrus gerendái a ciprus mennyezetekkel le­omlottak, mert Saul, Dávid és Salamon népét idegen hadak hódították. A kin­csekkel, aranyos drágakövekkel kirakott paloták az ezüstoszlopokkal és az arany­kárpitos, bíborpárnás papi székek szét­törtek, a frigyszekrényt őrző falak le­omlottak, üszkösen hevertek. A zsidó nép elszéledt a rómaiak birodalmában, de mindenkor és mindenütt őrizte atyái hagyományait. Ha vigasság kelt köztük, felzengtek a dalok a régi kedvesről, ki­nek skarlátszín fonálajka, két melle két szarvasborjú, egy ünőnek ikrei, kik liliomok közt füveinek. És Benjámin, á római légionista sok aranyat adomá­nyozott számtalan csatája harácsolásá- ból az üszkös-romos ősi templom föl­építésére. Mert a vének gyűjtést hirdet­tek. Benjámin itt lakott a Danuvius és Tisia két nagy folyó közén, itt is temet­ték el hétágú gyertyatartós; faragott nagy kő alá a mai Albertin. Sírköve a a falu földesurának parkjában állt, öreg szilfák árnyékában. MÓRA FERENC I930-BAN TISZTÁZ­TA a kövek történetét az irsai rabbi­nak írt levelében. A levelet olvastam a hitközség levéltárában, lemásoltam, részleteit itt hozom, azokkal a bővíté­sekkel, amelyeket a szegedi író-régész- új ság szerkesztő, nékem felejthetetlen biztatóm személyesen mondott, és amely ismereteket szívesen továbbítok a vitatott magyarázott és félremagyará­zott kőről. „Albertiban a Szapáry-parknak van — vagy csak volt? — egy kis műromot utánzó kápolnája, s ennek a falába há­rom római sírkövet illesztettek be. Ezek közül az egyiken két felírás van. Az alsó római családra vonatkozik, s a kér­déssel semmi kapcsolata nincs. A felirat felett azonban néhány domborművű alak van, férfi, nő, fiú s ezek felett egy koszorú, vagy rózsa. Az alakok és a vi­rágdísz között hétágú gyertyatartó és második felírás van bekarcolva, mely­nek egyik nevéből az tűnik ki, amit a gyertyatartó is megerősít, hogy ez egy zsidó család sírköve az első keresztény századokból. Tehát kétszer használt sír­kő, amelyet először római, másodszor zsidó családnak állítottak emlékül. A szövegben az első név talán Anastasios, a Dekottsani-t és az lstkeos-t nem lehet megfejteni, a Ben járni határozottan sémi hangzású, de az n betű elmaradt, valószínűleg a tudatlan kőfaragó hibá­jából. Kétségtelen megállapítást nyert, hogy a köveket Budán vették a Sza- páry grófok, ahová esetleg Aquincum­ból kerültek. Egész stílusuk a pannóniai provinciára vall, ezért pannóniai ere- detűeknek mondják őket. Alberti-lrsa sohase tartozott Pannóniához, hiszen annak a Duna volt a határa, sose voltak rómaiak abban az időben ott, mint az egész Duna—Tisza közén, legfeljebb barbár jazig törzsek élhettek.” ALBERTIN ÉVEKIG LAKTAM, megtaláltam a kő szomszédságában a jazigok temetőjét a falon túli gyümöl­csösben, sőt egy másikat is a Tokaj- kákban. Tudtam a Benjámin mondát, ismertem a kövek történetét, és ha nem voltak otthon a grófék, Németh István intéző jóvoltából a tilos parkban több­ször barangoltam az oszlopos tornácú, szépséges klasszicizáló kastély körül, betűzgettem a grotta falába falazott mohos kő görög betűs rejtélyét. így járt ide lopva Büchler Zsigmond főtisztelen­dő úr is, vén szemüvegével, és rajtunk kívül az egyik vékonyka, tudós Szapáry- lány — persze ő nem titokban — órákig ült a feliratok előtt, másolta, méregette, mint ahogy azt is láttam, hogy külföldi autók sokszor álldogáltak a park bejá­rata előtt, kívánván megtekinteni az Európában elterjedt szép monda kövét, és az utasoknak, ha szerencséjük volt, mint nekem, megnézhették a síremléket. Lefényképezhették, és vihették Amster­damba, Párizsba, Londonba, Berlinbe az alberti Benjámin-kő felvételeit, és a monda bizonyítékát. MAJD JÖTT A HÄBORÜ, és a vár­ható pusztítások elől a grófkisasszony bevitette a köveket a Nemzeti Múzeum­ba, a minap is örvendtem, látván a hét­ágú gyertyatartót a néhai Benjámin emlékkövén. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom