Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

6

1969. JÚLIUS S„ KEDD

K~n ák

*'

Hogy ne legyen bak senkinek

Új rendelet a számok tükrében

Nem lelkesítette őket a téma. A bisztróban ültünk, sört ittunk és néztük egymást.

— Vagyunk. Az a legfontosabb, hogy vagyunk — szólalt meg végre Karácsony Gyuri, egy szemüveges, asztalossegéd. — Az ember minden reggel blokkol, megcsinálja a melóját, aztán megint blokkol és elrohan valahova. Ki a fene törődik az ideálokkal.

— Ezt nem mondtad komolyan. Ügy beszélsz, mint valami fáradt öregember.

Visszautasítja a vádat.

— A fáradt öregember nem így beszél. Megmondjam, hogy? Figyelj. „Gyuri fiam, igazán példát vehetnél a Szabóról”. Röhögnöm kell, mert én egyáltalán nem akarok példát venni a Szabóról. Halvérű, szőke krapek, egész nap alig szól és szerintem éjszakánként szép, fényes bútorokról álmodik. Ha ilyet akarsz, inkább ne is faggass.

— Felőlem beszélhetsz Napóleonról is.

— Nem sokat tudok róla, nem is érdekel. A hadvezéreket, a katonákat és az egyenruhás embereket nem nagyon szeretem.

— Kit szeretsz te tulajdonképpen?

Nagyon komor, nem néz rám.

— Az anyámat. Hatónkat nevelt fel egyedül, mert az apámra ráomlott a homokbánya. Szóval odahaza nem volt időnk arra, hogy példaképeket gyártsunk magunknak. Nagy luxus az ilyesmi. De hidd el, ennek soha sem éreztem hiányát.

Elhiszem. És megértem. Tóth Laci, aki leginkább figyelte a beszélgetést, a gyu- fás dobozzal játszott. Világoskék szeme van, kerek arca s „korszerűtlenül” rövid haja. Időnként halkan dúdolt valamit.

— Te mit szólsz, mindehhez Laci?

Vállat rándított, s mint aki

jó viccet hallott, elnevette magát:

— Semmit.

Tizenkilenc éves, hegesztő a Lángban.

— Ügy gondolkozol, mint Gyuri?

— Nem figyeltem mindent, csak azt, amit a Szabóról mondott. Hogy halvérű.

— Neked ki a példaképed?

Megvakarja tarkóját, mintha így könnyebb lenne a válasz.

— Nem nagyon van.

— Mégis, milyen ember szeretnél lenni?

Elpirul, és mint aki titkot árul el, azt mondja halkan és szégyenlősen:

— Rendes. Hogy ne legyen velem baja soha senkinek.

— Jó. De megelégszel eny- nyivel?

Csodálkozik, majd bizonytalanul szól:

— Hát az nem elég, ha valaki rendes? Nemcsak abban, ahogy melózik, hanem min- * denben. Az apám nekem mindig azt mondja: „Rendes legyél, mert különben nagy baj lesz”. Hát nem lesz baj, mert én sem akarom.

Gyerekesen, félszegen

mondta. A többiek nevettek rajta.

— Pufi jó kisfiú odahaza — szólal meg Bán Karcsi. Nagy haja vastagon borítja be gallérját, van egy Ómega-jelvénye, ujjal sárgák a nikotintól.

Te nem vagy olyan jó?

— Nem annyira. Nekem dumálhatnak.

— Van olyan ember, akire felnézel?

Arcán grimasz, homlokán enyhe ráncok.

— Mondjuk a Kóbor, az Omegából.

— Menj a Kóborral, akkor már a Levente — inti le megvetően Kerner Antal. Rövid és eredménytelen vita következik, melyik jobb alapon.

— Mi az, amiért tisztelitek őket?

Bán kész a válasszal:

— Jó fej. És mindene van.

— Mit tudsz még róla?

— Mit kellene? Járok hallgatni őket. A többi nem érdekel. Sokszor elképzelem, milyen jó lenne a helyében.

— Irigyled ...

— Nem. De isteni lehet ilyen híres fejnek lenni.

— Jó szövege van, mi? — kérdezi Kemer. — De arról gőze sincs, hogy a Levente Kóborhoz képest világbajnok.

—. Ezen ne vitatkozzatok. Inkább azt mondd meg, neked miért Levente az ideálod?

Jól kigondolta a választ:

— Mert híres ember lett. Sikerült olyannak lennie, hogy az egész ország ismeri. Nem olyan, mint mi, akiket csak a Dagály utca környékén jegyeznek. Itt se mindenki.

— Te a népszerűsége miatt szereted?

— Igen. Meg a zenéje is nagyon tetszik. Mindenkinél jobb fejnek tartom és inkább őt tisztelem, mint egy politikust vagy írót.

— Arra nem gondoltál, hogy egyszerű embereket is lehet tisztelni?

— Miért? Azok unalmasak.

Ez a beszélgetés máshol, más körülmények között folytatódik. A reggeli vonat már elhagyta Rákosligetet, s az első kocsik egyik „boxában” három fiúval ülök együtt.

— Hülye srác lehetett Ezeknek csak színész, meg mindenféle sztár tetszik, irtóznak az egyszerű embertől — füstölög Dormán Laci. — A szomszédunkban lakik egy gimista és más sincs a szoba falán, csak csupa „menő krapek” képe. Az anyja majd megőrül tőle.

—. Te nem vagy ilyen rajongó !

— Még csak az kellene. Benn a MÁVAG-ban ebédnél egyébről sem szövegelnek. Ideges leszek tőle. Azt hiszik, nincs is más a világon, csak ilyenek..

— Mi az a más. amire gondolsz?

— Mit tudom én. Ott vannak például az űrhajósok. Akár az amik, akár az oroszok. Vagy egy mérnök, aki hidakat vagy gépeket tervez. Nem beszélve például' az apámról.

— Miért pont az apádról?

— Mert szépen végigcsinálja az életét Sohasem szövegelt feleslegesen, azt tette, amit tennie kell. Pedig hat elemije van és paraszt volt világéletében. Ha olyan egyenes, becsületes ember válik belőlem, nagyon elégedett leszek magammal.

A többiek komolyan hallgatják, Lacinak láthatóan tekintélye van közöttük, aki még nem fejezte be mondanivalóját.

— A múltkor azt mondja az egyik srác, fnikor kijöttünk a gyárból: „Te, ez a Tom Jones állati ürge.” Kérdem tőle, miért? Azt felelte, hát csak. Nem is ismeri, de isteníti. Lehet, nagyképű, smucig, gerinctelen, karrierista, amit akarsz. De ilyesmire nem is gondolnak, csak elájulnak.

— Jól énekel — veti közbe az egyik.

— Jól. De rajtam meg rajtad ez nem sokat segít. Te ugyanúgy ötkor kelsz, és naponta jársz be ezzel a vonattal.

Két társának nincs ideálja.

— Nem kell. Minek az, nem vagyunk mi rászorulva, mint a lányok.

Mint a lányok, akik valóban tele vannak sztárnevekkel. Énekesek, színésznők nevei röpködnek, hazaiak, külföldiek egyaránt. Ilyenek az indokaik:

— Mert nem kell dolgozniuk.

— Megvan mindenük. Any- nyi ruha, amennyi kell.

— Mindig cikkeznek róluk az újságok.

— Utaznak mindenhova, és rengeteg pénzük van.

— Mert sokan ismerik őket.

— Én is szeretnék filmezni, mert isteni lehet.

Az élet dologi, teátrális vonásai dominálnak. Emberi tartalom szinte sehol. Azaz egy valakinél mégis. Horváth Anna így vélekedik:

— Bár én lány vagyok, de olyan valaki szeretnék lenni, mint Latinovits. Azt olvastam róla, hogy bár sok mindenhez tehetsége volt, mégis a színészi pályát választotta. Nagyon nehéz körülmények között. Kitartott elhátározása mellett, mert érezte a tehetségét, bízott magában, és nem alkudott. Azt is tudom, hogy senkinek sem hajbókolt, s mindent a maga erejéből csinált.

— Ezek szerint nem is a színész Latinovitsot tiszteli any- nyira.

— Azt is, bár ahhoz én nem értek. Az emberi vonásai számomra fontosabbak'.

Oláh Péter, aki vendéglátóipari tanuló, így kezdi:

— Irtunk egy dolgozatot arról, ki a példaképed. Én nem írtam semmit. Az osztályfőnök mielőtt osztályozott volna, felszólított és kérdőre vont. Azt mondtam neki, nem hiszem, hogy csak az az ember, akinek van példaképe.

— Miért gondolod így?

— Azt hiszem, hogy aki nevet mond, az olyanná is akar válni. Mondjuk József Attila. De én nem tudok verset írni. Azt is hiába óhajtom, hogy Bene Ferenc legyek. Az iskola csapatába se kerültem be. Dobó István, Gagarin vagy Clay legyek? Nevetséges. '

— Mi szerinted a helyes?

Rágyújt, meghajlik, mintaki nagy terhet akar felemelni:

— Az, ha alaposan megvizsgáljuk a figurákat, ismeretségi körünkben és olyan emberi tulajdonságokat, viselkedési formákat veszünk át tőlük, amelyek elősegítik emberi fejlődésünket. Szerintem ebben az egészben ez a lényeg.

Az, hogy emberibb emberek legyünk. Példaképekkel, ideálokkal együtt vagy nélkülük. Többet akarók, egészségesen nagyra vágyók. De emberibbek.

Hankóczi Sándor

RÉMMOZI

Az egyik párizsi rémfilmekre specializált filmszínházban a földszinten az utolsó sor koporsókból áll, amelyekben a vendégek kényelmesen elhelyezkedhetnek, s kedvükre borzonghatnak. A páholyokat művérfoltokkal „díszítették” és különlegesen „pikáns” meglepetésként egyes széksorok alatt műanyagból készült koponyákat helyeztek el.

Nevetés visított a levegőbe, ahogy belépett. A házvezetőnő ízes beszédét most különös izgalom fűszerezte.

— Itt van az énekesnő — mondta suttogva és bizonyításul kitárta a konyhaajtót. — Ez itt a kisfia.

A 7—8 éves gyerek kissé oldalt fordult, belebámult az érkező képébe és egy süteményből krémet nyalogatott. A kibelezett tészta darabokban hullott a tányérba.

Nem vették észre, amint a szalonba nyitott. így köszönése a levegőben maradt. Feszé- lyezetten leült a legközelebbi székre és a várakozók felé fordult. Az énekesnő fintorogva lapozta a legújabb párizsi divatlapot, a többiek áhítato- san nézték. A művésznő bagolyszemüvege hirtelen lecsúszott az orrára. Visszalökte, így eltakarta ismét, ami az emberből a legjellegzetesebb — a szemét. Arcát kétoldalt a haja rejtegette.

— Nem! Nem! sárgát nem akarok! Na, meg ezek a maAz új szabálysértési eljárás tavaly lépett életbe. A tanács- rendeletbe foglalt szabálysértéseken felül még 38 féle tényállás elbírálását utalta községi hatáskörbe. Hogy feladatuknak eleget tehessenek, a tanácsok 5—25 tagú bizottságot választottak.

A dabasi járásban 130 férfit és 39 nőt kértek fel közreműködésre.

Átlagos életkoruk 44 év, ami biztosíték: kellő életismerettel, tapasztalattal rendelkeznek.

Az első félév munkáját legutóbb járási tanácsülés tárgyalta. Legtöbbször tulajdon elleni szabálysértés, köztisztasági, iskolai mulasztás, állategészségügyi és tanácsrendelet megsértése miatt indult eljárás, összesen 477 esetben 514 személy ellen. Közülük 15 fiatalkorú. A községi szabálysértési bizottságok a fél év alatt 53 ezer forint pénzbírságot róttak ki.

A jelentősebb szabálysértések elbírálása továbbra is a járási igazgatási osztály hatáskörében maradt.

Ezek általában egyedi ügyek. Az ítélet meghozatala nagy szakértelmet igényel. 235 ilyen feljelentés érkezett, amelyből harmincötöt, nem tudtak befejezni, mert további tájékozódás szükséges. Ezen a fokon 31 500 forint volt az összpénz- büntetés.

Természetesen a községek egy része még sok gonddal

Kiskunlacházán a gépjavító közös vállalkozás üzemében — a mezőgazdasági gépek javítása mellett — családi házak és

gyár csipkék!! Erről jobb nem beszélni: tucatjával típusban. Csak nem képzeli, Olgám?

Olga izgett-mozgott, a divatlaphalmazban kotorászott.

— Én még mindig erre a plasztik mellényesre esküszöm. Előnyösen fénylik képernyőn és olyan jól kihangsúlyozza a vonalakat.

— Áááá! Valami ilyesmit csináltat a Kati. Egyenruhás fesztivál azért mégse legyen. Különben is a mellény már lement... az oroszos?... az oroszos fazon is lefutott már — és gondbamerülten simogatta hosszú haját, szájába vette a végét, rágcsálta.

Olga kicsit aggódva nézett rá, s könnyedsége rosszabbul sikerült.-í- Talán nadrágkosztüm. Ennél még nincs újabb. Nagyon előnyös lenne... a múltkor is milyen ragyogóan mozgott benne Ez a nylon jersey igazán alkalmas lenne — és fénylett az absztraktmintás anyag, ahogy maga előtt teregette.

küzd. Bugyin, Kakucson és Pusztavacson elhúzódik a tárgyalás, másutt nem alakítottak ki egységes szemléletet az ítélet és a pénzbüntetés mértékére, vagy nem mérlegelik gondosan az egyéni körülményeket. Mégis

a szabálysértési jogkör leadása hatásos.

A vétkezők többségét csak elgondolkoztatja: érdemes

volt-e? Senkinek sem kellemes, ha ismerőse, szomszédja előtt kell 'felelnie kisebb-na- gyobb botlásáért.

k. m.

Teljesen tranzisztoráéit miniszuper televíziók

Elkészültek a Videoton-gyár televízió végszereldéjének kísérleti üzemében az első hazai, teljesen tranzisztorizált miniszuper televíziók. A figyelemre méltó eredmény feltételeit a Videoton gyártmányfejlesztési szakemberei teremtették meg speciális szerszámok elkészítésével. Az új készülékbe 29 tranzisztort építettek be. Működtethető 12 voltos akkumulátorral, gépkocsi-akkumulátorral és hálózatról is. A tranzisztorizált minivizor sorozatgyártását a nyáron kezdik meg.

kertészeti melegágyak fűtésére alkalmas kazánokat is gyártanak. Felvételünk az összeszerelést mutatja. Foto: Urbán

A bagolyszemüveg mögött csapkodtak a szemhéjak, a hosszú ujjak egyre sebesebben lapoztak, gondterhelt ráncok mélyültek a homlokra, s a hang vijjogva felcsattant.

— Visszaadom a számot! Nem fogom magam lejáratni azzal az allati hülye számmal... Nem érdekel ez az egész fesztivál. Csak gond. Utálom!... hogy ez a tüllös?! Na ne vicceljen, Olga! Hát nem látta tavaly azt a kii békát? Ilyen maskarában volt...

A körbenülők áhítata foszladozott. Egy-két nő levette a szemét a művésznőről. Még olyan is akadt, aki az órájára nézett

Olga könyörögve körbemo- solyogta a szalont, mosolyát az arcán felejtette, céltalanul teregette az absztrakt anyagot és vakargatta égő fülét.

A fenséges bagoly nem érzékelte környezetét, magányában a levegőt kényszerült bámulni és pici kezével az asztallapot ütögette.

— Talán valami hímzett... Ezt az anyagot dobom a fenébe. Eljön velem, Olga és majd veszünk egy másikat.

Ónody Éva

FONTOS ÉRTESÍTÉS!

fSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

Ausztria, Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság területére utazó

gépkocsitulajdonosok

CASCO-biztosításukhoz kiegészítő biztosítást, ha CASCO-biztosítással nem rendelkeznek, a kinntartózkodás időtartamára külön biztosítást köthetnek gépkocsijukra.

A biztosítás vidéken, a járási fiókoknál köthető.

ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Pest megyei Igazgatósága

Kőműves, ács, vb-szerelő, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, épület- és díszmű- bádogos, víz- és fűtésszerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő SZAKMUNKASOKAT, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat,

raktári SEGÉDMUNKÁSOKAT, kőműves segédmunkásokat,

(16. évet betöltött fiúkat is)

AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK.

Munkásszállás díjtalan.

Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET:

„PROSPERITÁS" KTSZ

munkaügyi osztályán,

Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt.

Fesztivál előtt

Készül a kiskazán