Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
» ""kJCm\rinn 1969. JÜLIUS 8., KEDD „KEZDŐDJÉK A JÁTÉK!" TV-FIGYELŐ Ötesztendős Impressziók — A vásártéren a komédiások sátrai, középen a deszkákból összeácsolt színpad, két oldalról szekerek és az ácsorgó közönség. Rikító ruhák, nevetésre ingerlő maskarák, ténsasz- szonyok, a templom messze konduló nagyharangja. Könyvesbolt. Fűszer és csemege. Lejjebb egy KERAVILL-fiók. A Duna-partról most indul a vízibusz, s az országúton hangosabban fékez egy teherkocsi. A házakra reflektorok kapaszkodnak, fénypróba és a szentendrei főtér tnacskakövein megcsillannak a porszemek. Szombat. A teátrum első napja. A ma és a tegnap . fanyar vegyülete, talán még gúnyt is lehel a Görög utca szűk sikátora. No lám, menynyire kíváncsiak az emberek a vándorkomédiások mindennapjaira! Pedig hol van már a „vándor", a színészek gépkocsikon érkeztek, és az autogramkérők gyűrűjét látva, ki gondolna a komédiások szánandó voltára? Sötétedik. Eltűnnek a ma jelképei, csak egy-egy furakszik a főtér közelébe: áutóduda, a rádió ide hallatszó hírei, a televízió ablakokból kiszűrődő fénye. Ahonnan a színpadra lehet látni, ott most csend van. A hg,~ak fölélednek, a lakók — ahogy a hálás ingyen publikumhoz illik — időnként lelkesen tapsolnak. Velük együtt körülbelül ötszázan lehetünk. Nekivágunk hát, pár mérföldet visszafelé, a Comico-Tragoedia, majd Pikko herceg és Jutka Perzsi A látványosság hete Jutka Perzsi (Psota Irén) panaszkodik édesapjának (Basi- lides Zoltán). Aztán újra csend lesz. Becsukódnak az ablakok. Kiürül a nézőtér. A színpad is üres már. A zenekar sincs a szeNYÁR VAN visszavonhatatlanul, még akkor is, ha egyik nap fázunk, a másik nap pedig az ing is soknak tűnik. Nyár van, nemcsak a naptár, hanem a televízió műsorprogramja szerint is. SHOW. Magyarra fordítva látványosság. Kaptunk belőle éppen eleget az elmúlt héten. Kedden a NO TO CO lengyel beat-együttes műsorával kezdődött s folytatódott szerda este főműsorként a Fekete-fehér minster show-val. Szombat délután Lehoczky Zsuzsa megismételt show -ját láthattuk, vasárnap délután a Show- hivatalt, este pedig a Hum- perdinck-show zárta a hetet. E programok közül csupán a Show-hivatal e havi számához lenne néhány megjegyzésem. Ez a műsor már a közelgő tánicdal-fesztivál jegyében született . és a riporternő bemutatta a nagyérdemű nézőnek az idei fesztivál debütáló, énekeseit. Az „új csillagok” első bemutatkozásra nagyon elke- serítően hatott. A nézőben akaratlanul is felötlött a gondolat: ha nincs elegendő táncdalénekesünk — mivel a már „befutottak” közül jó néhány „személyes okból” lemondta szereplését — miért erőltetjük a dolgot? Azt hiszem, az idei fesztivál rendezői túlságosan alacsonyra helyezték a mércét az énekesek kiválogatásánál. FILMEK. Péntek este volt szerencsénk látni A ParadineKÖNYVESPOLC Ostromverte várak A Corvina Kiadó szép albummal kedveskedett az olvasóknak, amikor kiadta a gazdag fotóanyagokkal illusztrált Gero László szerkesztette legújabb’ kötetét, az Ostromverte várakat. A műemlékvédelem mintegy 140 várat tart számon. Túlnyomó többségük rom, ámde a műemlékvédelem a legutóbbi másfél évtizedben fokozott figyelemmel fordult történelmünk emlékei: a magyar várak felé. Ennek eredményeként az eddig inkább csak a romlás képét mutató várak, ma új élményt nyújtanak. Az album képanyaga a harminc legjelentősebb magyar várat és várromot mutatja be 132 oldalon, a környező tájjal együtt a maguk festői érdekességében. A bevezető írás hiteles történeteket és szórakoztató anekdotákat esemeegykori beszél el azokról az nyékről, amelyek az várakban lezajlottak. A bevezetőt Bajor Nagy Ernő írta, a fotókat Bállá Demeter, Gink Károly, Lőrinczy György és Schopper Tibor készítették. A rajzok Sárközy Endre, az ízléses tipográfia pedig Urai Erika munkáját dicséri. — K — ügy című amerikai produkciót. Csupa nagy név „fémjelezte” ezt a filmet: Alida Valii, Ann Todd, Gregory Peck, Charles Laughton, a színészek közül s maga a rendező — Alfred Hitchkock — is a filmművészet élvonalába tartozik. Ennek ellenére A Paradine-ügy mem volt több érzelgős átlag- produkciónál. Nem úgy a vasárnap este közvetített Végső harc című nyugatnémet tv- film. Rainer Erler rendező a háború utolsó napjait mutatta be. Filmje úgy kezdődött, mint az átlag háborús produkciók, aztán szinte egyik képsorról a másikra szatirikus hangvételbe csapott át és igen hatásosan leplezte le az akkori világ társadalmi hátterét. KABARÉ. A politikai kabaré az utóbbi időben jelentős hiánycikk a televízióban. Éppen ezért sokkal többet vártunk a szombat esti Fórum kabarétól. Márcsak azért Is, mert a televízió egyik legsikeresebb műsorától, a Fórumtól kölcsönözte a produkció ötletét. SZÍNHÁZ. Heti beszámolóm végére hagytam Ugo Betti drámájának (Játékos) tv-köz- vetítését a Katona József Színházból, jóllehet kedd este került bemutatásra. A dráma története bizonyos értelemben egyezik A Paradine-ügy című amerikai film meséjével. Míg a filmen az asszonyt vádolják férje meggyilkolásával, a drámában a férjet felesége meggyilkolásával. Bár a színházban is kitűnő művészek egész sora — Kálmán György, Kállai Ferenc, Berek Katalin, Egri István — tolmácsolta az író mondanivalóját, akaratlanul is felvetődik-a kérdés: ennyire szegényes lenne a drámairodalom és filmművészet választéka, vagy pedig a televízió műsorszerkesztői a ludasok az egy héten belüli témaazonosságért? P. P. az iskolatelevízió Június 9-től 12-ig négynapos nemzetközi konferenciát tart az iskolatelevízió a Balaton partján, Siófokon. Az elmúlt évi tapasztalatokra támaszkodva a szocialista országok küldöttjeinek jelenlétében megvitatják, miképpen segítheti a televízió a korszerű pedagógiát, milyen pszicho- 'lógiai és esztétikai szempontokat kell szem előtt tartaniuk. Filmvetítésekkel illusztrált módszertani előadások lesznek művelődéspolitikai funkciókról, valamint az adások hatékonyabb felhasználásának feltételeiről. Az iskolatelevízióra a jövőben még inkább számítanak, működésével kapcsolatban szem előtt tartják a természet- tudományok forradalmát, az új aktivizáló tanítási módokat. Megbeszélik, miképpen hasznosíthatnák jobban műsoraikat a kis iskolákban. Befejezésül ünnepélyesen kiosztják az „ötesztendős az iskolatelevízió” országos pályázat díjait a meghívott nyerteseknek. A Pécsi Balett Leningrádban Hétfőn Leningrádba utazott a Pécsi Balett. Az együttes tíz éves működése alatt most vendégszerepei másodízben a Szovjetunióban. Három estén lépnek közönség élé. Ez a külföldi program nemcsak a Pécsi Balett, hanem a pécsi Nemzeti Színház vendégszereplése is. Idegen zenekar helyett ugyanis, ezúttal először, saját színházuk negyvenegy zenésze kísérte őket a Szovjetunióba. Munkás mesemondd Űjabb harminc népmesét mondott magnetofonszalagra a Tanácsköztársasági Emlékéremmel kitüntetett Tarczali Ádám, nyíregyházi nyugdíjas, munkás mesemondó. Ezzel együtt meséinek száma száznegyvenre emelkedett. ESNI AKAR T Esni akart, s csak pár csöpp huVt — hogyan? ez elég? Dehogy! Kudarcba fulladt a felhő munkája: töredék. Mennyi a kezdet, s mily kevés a befejezés! Jaj, magam is, nem vagyok-é egyéb, mint az emberebb emberből egy töredék. Fürtös Gusztáv A nézőtérről: Barcsay Jenő is ellátogatott a teátrumba. Foto: Gábor birodalmába. Szembetaláljuk magunkat a BÜN-nel és az ERENY-nyel, a gazdag ember házával és Jutka Perzsi oltha- tatlan szerelmével A színpad mögött a pirotechnikusok dolgoznak: robbannak a petárdák, magasra lövellnek a tűzijáték színes vonalai. kéren, sőt az is eltűnt, bevontatták egy mellékutcába, ott pihenjen. Csak tenyerünk emlékezik arra a feledhetetlen két órára, amit itt eltöltöttünk — vörös még a tapstól. Teátrum 69. Tamás Ervin FELVÉTELRE KERESÜNK női munkaerőket betanított fonodái, cérnázói, kikészítő és kiszerelő üzemi munkahelyekre. • Két hétig 5 napos, egy hétig 6 napos munkaidőbeosztással, átlag 42,7 órás heti munkaidővel, havi 1400—1900 Ft-os kereseti lehetőséggel. • Naponta egy alkalommal 4 forintért ebédet vagy vacsorát adunk. • Vidéken lakóknak útiköltséget térítünk, szükség esetén albérletről gondoskodunk. Jelentkezés levélben a Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyárának személyzeti osztályán. Bp. IV., Váci út 91. iöktunov; Harry Truman válasza (7) A dolog ott kezdődött, hogy Leonyid Zarinysnak, a luisda- nai egyetem villamosmérnöki karán tanuló diáknak teljesen eredeti ötlete támadt a kommunizmus eltüprásához. Baton Roogeben, ebben a kis amerikai városban, amely szállást adott az egyetemnek, Zarinyst különös érdeklődés vette körül: szovjet menekült volt, s az amerikai milliárdosok által alapított jótékonysági alapból pénzelték tanulmányait. Amint Zarinys átért az óceánon és felbukkant New Orle- ansban, a helyi sajtó képviselői azon nyomban interjút kértek tőle. Az interjúban a szovjet rendszert ócsárolta és magasztalta az amerikai életformát, jóllehet, mindkettőt csak hírből ismerte. Amerikában még csak néhány napja volt, Szovjet-Lettországban pedig mindössze egy évig élt: tizenháromtól tizennégy éves koráig. Aztán Lettországot elfoglalták a német fasiszták. Tizenhét éves volt, mikor családjával együtt Németországba menekült, mert a Zarinys családnak minden oka megvolt arra, hogy ne várja meg a szovjet katonák érkezését... A luisianai egyetemen, esténként, a diákklubban zajos viták folytak, máskor hangos gyűléseket tartottak, ahol sok szó esett az amerikai küldetésről: a világ úgynevezett felszabadításáról. Az egyik ilyen gyűlésen felszólalt Zarinys is. Arról beszélt, hogy a Szovjetunió erős, szemtől szembe alig lehetne legyűrni. — A legcélszerűbb belülről aláásni a szovjet rendszert, kémkedés, szabotázs és politikai gyilkosságok segítségével, — jelentette ki. — Ezért erős antikommunista mozgalmat kell szerveznünk az országon belül... A Zarinys után felszólaló előkelő idegen hasznosnak találta a gondolatot... Dicsérte, fellelkesítette a fiatalembert és további munkára serkentette. Jó ideig úgy tetszelgett önmaga előtt is, mint aki a kommunizmus megsemmisítésének merőben új és átfogó elméletét teremtette meg. Azután kezébe került Trumannak, az Egyesült Államok elnökének egyik nyilatkozata és rájött, hogy Truman lényegében ugyanazt mondta, mint ő. Zarinys ekkor részletes levélben számolt be elképzeléseiről az elnöknek. Fél év múlva megkapta az elnök titkárságának lelkes válaszát Ebben az állt, hogy Truman elnök nagy élvezettel olvasta a levelet, érdekesnek tartotta és átadta szakértőinek, akik majd részletedben is tanulmányozni fogják. Zarinys közben befejezte egyetemi tanulmányait. Szerencséje volt, mert sikerült hamar elhelyezkednie a Bell telefontársaság laboratóriumában. Átköltözött New Yorkba. Az ifjú mérnök már csaknem elfelejtkezett az elnöknek irt levélről, de akadtak, akik — számontartották. Egyik nap telefonhívás szakította félbe a rajztábla melletti munkáját. Ismeretlen hang sürgős találkozót kért tőle a Times utca végében. Zarinys a megadott időben elment a találkára. A közölt ismertetőjelek alapján köny- nyen felismerte a titokzatos telefonálót akin kockás felöltő volt Az ismeretlen férfi étterembe invitálta Zardnysit. Sört rendelt: — Itt kényelmesen elbeszélgethetünk — mondta. 2arinys kíváncsian várta, mit akar tőle az idegen, úgy, hogy még frissen habzó sörébe sem kóstolt bele. A másiknak nem volt sürgős. Hosszasan szemügyre vette a fiatal mérnököt Végül igencsak körülményesen kezdte el a beszélgetést. Zarinys azonban már az első mondatok után tisztában volt azzal, hogy az ismeretlen meglehetősen jól tájékozott életének bizonyos eseményeiről. Sokáig nem értette, hova akar kilyukadni partnere. Végül a kockáskabátos rátért a lényegre: — ön írt Truman elnöknek, igaz? — A választ be sem várva így folytatta: — Birtokunkban van a levele. Elképzelései tetszenek nekünk s úgy gondoljuk, hogy együttműködhetnénk elképzeléseinek valóra váltásában. A kockáskabátos ember nem köntörfalazott tovább, kereken kimondta, hogy az amerikai kómszolgálat megbízatását kell teljesítenie. Zarinys zavarba jött. Sohasem akart katona lenni, még kevésbé kém. Csak gondolatait és elképzeléseit fejtette ki. Ennek is már jó ideje. Nem, ő nem óhajt foglalkozást változtatni. Mérnök, jó munkát kapott, nem is keres rosszul, saját kocsija, lakása, bankbetétje van.... (Folytatjuk)
