Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Kora reggeli kerékpáros karaván Kora reggel kerékpáros gyermekkaraván vidám zajá- tói hangos a Duna—Tisza Kí­sérleti Intézet környéke. Mint megtudtuk, 120 általános és középiskolás diák veszi nap mint nap birtokába az intézet gyümölcsösét. Jelenleg megy- gyet szednek, néhány nap múl­va elhangzik a vezényszó: irány a barackos! Aki nem sajnálja munkával tölteni a vakációt, az megtalálja a szá­mítását, hiszen ezután kezdő­dik az öszibaracksziiret! VÁRAKOZIK A MALOM Az őszi árpa után hamaro­san megkezdik a búza aratá­sát. A gabonafelvásárló és a ceglédi malom is felkészült már a búza fogadására. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ,ES XIII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1969. JŰLIUS 5., SZOMBAT MERÉSZEBB SZÍNEK Újfajta gyerekcipők TIPEGŐ TOPÁNOK — PRÓBAÚT A BÖLCSŐDÉBEN Kéthetes szabadság és a szokásos évi karbantartási munkák után ismét megin­Aratják az árpát, hordják a szénát A.% öreg hnmbájn ,9hukoricáaik" Az aratás nyitányaként né­hány napja vonultak ki az al- bertirsai Szabadság Tsz kom­bájnjai próbaaratásra. Ez még amolyan bejárátásszámba ment, főleg két új kombájn- juk működésére voltak kíván­csiak. Jutott idő az állítgatá­sokra is, hiszen az ősziárpa nedvességtartalma még jóval felül- volt a kívánt százalé­kon. Szerdán, a Dánosi úti árpa­táblától már sűrűn kellett for­dulniuk a magot hordó von­tatóknak. Itt találkoztunk az aratás vezérkarával, Hegedűs Ferenccel es Gyávái Pállal, a gépesítés és a növénytermesz­tés vezetőivel. Beszámolójuk­ból kitűnt, hogy bíznak a be­takarítás sikerében. Három­százötven hold ősziárpájuk szemtermése még a hét fölya_: mán magtárba kerül. Az eső­zések és kisebb mérvű üszög­fertőzés ugyan barnára szí­nezte a gabonát, de a hozam­ra nincs panaszuk. Hozzáve­tőleges számítások szerint ár­pából tizenhét-tizennyolc má­zsás átlagtermést várhatnak. Gépeik száma elegendő az aratás időbeni elvégzéséhez. Közben az egyéb szállítási és növényápolási munkákkal és az elhúzódó szénabetakarítás­sal is tudnak foglalkozni. Ré­gi, kipróbált munkásgárda dolgozik itt, mint például a volt gépállomási traktorosok és kombájnosok, Gubicza Ist­ván, Pálinkás Mihály és tár­saik. Hegedűs Ferenctöl azt is megtudtuk, hogy a kukorica- betakarításhoz öt kombájnjuk közül egy öregebbet erre a célra alakítanak majd át meg­felelő adapter felszerelésével. (—kab) Nyugodtan teheti! „Lakatosműhe­lyemben bárki fúrhat, köszörül­het, esztergálhat” — olvasom a hír­lap apróhirdetései közt No lámcsak: mi más lehet ez, mint az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek kiter­jesztése maszek vonalra! Gondol­kodni kezdtem. Hm, — van-e a házban valami fúrni, köszörülni vagy esztergálni való? Sajnos, min­den rendben. Ki látott már ilyen házat?! Fúrni, kö­szörülni ... mond­juk, a munkahe­lyemen — fűzöm tovább a gondo­latmenetét. Brrr, semmi kedvem hozzá! Biztosan lesznek azért, akiknek fel­derül a képe e hirdetés láttán. Mert ugye, válla­lótól és vállalko­zótól függően le­het gyors, pontos és megbízható. Nem kell mást ten­ni, csak Hóna alá fogni a megmun­kálandó anyagot, elmenni az adott címre. Nem kell fizetni munkaát- vevőt, adminiszt­rátort, meóst, fő­könyvelőt, csak kis áramot és gép­használatot. Lát­játok szümtükkel feleim: így kell ezt csinálni! Bárki nyugodtan fúrhat,' ugye ... hm, nem kéne elmenni ma­szek iparosnak? j. z. dúlt a munka a Cipőipari Vállalatnál. A szalagokon a hagyományos gyermek­cipők mellett — kis szé­riában — kísérleti ci­pők gyártását kezdték meg. Ebből a sorozatból, még mielőtt a KERMI elé kerül­ne, öt pár cipőt „próbaútra” küldtek a 2-es számú böl­csőde lakóinak, akik ezek­ben a topánkákban teszik meg az első lépéseket. A cipők a szülők kíván­sága és igénye szerint készültek: a felsőbőr pu­hább, a talp vékonyabb az eddig kapható, és' sokat kifogásolt gyermekcipőkénél. A kísérleti cipőket heten­ként vizsgálják, majd egy­hónapos használat után a KERMI és az egészségügyi hatóság jóváhagyásával meg­kezdik az új technológiai el­járással készülő cipők gyár­tását. A megrendelők — az Üt- töröáruház, a Corvin és a Divatcsarnok — újabb fazonú, 'merészebb színű cipőket kér­tek. A következő szállítmány­ból a fővárosi gyerekek vá­gott orrú. kék, csau, né­gerbarna lakkcipőkben vá­logathatnak. Ha a helyi cipőboltok is áru­sítani szeretnék az cikkeket, igényeiket — egyelőre kor­látozott mennyiségben — ki tudják elégíteni. (csat—) Bámulás A ceglédi Vörös Csillag Tsz irodái közül a könyvelésit bár­ki könnyein megtalálná. Az a szoba, ahonnan a táskarádió tánczenéje hallik. Ilyen útba­igazítás után tényleg - könnyű volt rátalálni a keresett szo­bára. Még azt is hozzátehettók volna a csipkelődő kollégák, hogy ä legvirágosahb és leg­díszesebb helyiség ez. Darányi Marika, a csinos fiatal könyvelő az iroda egyik lakója. — Igaz, nagyon szeretem a Beat-zenét — mondja. — Há­rom éve dolgozom itt a tsz-ben és otthonosan szeretem érezni magam az íróasztal mellett. A fali polcocskán munkatár­sai apró ajándékai. Különböző babák, Mazsola, Miki egér és sok más emléktárgy sorakozik rajta, közöttük nagy sport­egyesületünk miniatűr gyász­lobogója — az egyik vesztett futballmérkőzés szomorú em­lékére. — És a tengerészfiú? — Lengyelországból kaptam, egyik turistánk küldte utazá. sáról. Tsz-ünik ugyanis több­ször jutalmazza tagjait külföl­di utazásokkal. — Májusiban negyvenen ju­goszláviai társasutazáson vol­tunk. Nagyon szép élmény volt az idegen városok, he­gyek, erdőségek megismerése. Eljutottunk a tengerhez is. — Bizonyára ott sült le ilyen barnára! — Nem éppen! Arra ptt nem volt elég idő. Barnaságomat már idehaza szereztem — ku. koricákapálás közben. (jakab) Krónikaírók a levéltárban A járás krónikaíróinák né­pes csoportja kereste fel jú­nius 27-én a Pest megyei Le­véltárt, hogy ki-ki községé­nek negyedszázados króniká­jához anyagot gyűjtsön. A lel­Megoszfozfak a dinárokon Vendégszeretet és az elhagyott táska Hova lettek a személyi okmányok ? Albertirsa egyik italboltjá­ban iszogatott a 20 éves Sznopka Mátyás rakodómun­kás, Takács József 22 éves tsz-szobafestővel. Nem mesz- sze tőlük egy jugoszláviai csa­lád enyhítette a szomját. Gépkocsijuk a bolt előtt vá­rakozott. Nemsokára távoz­tak. A három férfi észrevette, hogy a vendégek asztalánál maradt egy barna műbőr ké­zitáska. Magukhoz vették, megnézték, mi van benne. Sze­mélyi igazolványokat, jogosít­ványt, hivatalos iratokat ta­láltak benne, és 27 ezer rég! dinárt. Mivel a táskát Takácséknál nézték meg belülről, tudomást szerzett róla a fiatalember édesanyja is, aki ráparancsolt a fiára: vigyék ' vissza azon­nal az italboltba, .hátha várják és keresik már a tulajdonosai. Sznopka Mátyás vissza is for­dult a táskával, de nem adta át a bolt vezetőjének, hanem megmutatta az épp ott tartóz­kodó Petró Ferenc vállalati festőnek. Elhatározták, hogy a pénzt megosztják, a táskát és az iratokat megsemmisítik. Az elhatározást tett követte. A feledékeny vendégek Bi- harkeresztesen át Romániába szerettek volna kocsikázni. A határnál vették észre, hogy a barna táska az iratokkal és pénzükkel eltűnt Rögtön visz- szafördultak. Délután négy óra felé értek Albertirsára és keresték a boltban felejtett táskát. Valahogy megtudták, hogy ki vitte eL Sznopka Má­tyás lakására mentek, hogy visszaköveteljék tőle. Sznopka némi huzavona után 16 ezer dinárt előadott. A közben oda­ért Petró Ferenc is vissza akart adni 10 ezret, de a kár­vallottak nem fogadták el, hanem feljelentést tettek az albertirsai rendőrőrsön. A táska persze nem került meg. A bíróság lopás, közokirat­tal való visszaélés és orgazda­ság miatt Sznopka Mátyás és Petró Ferencet nem jogerősen öthónapi, szigorított büntetés­végrehajtási munkahelyen töl­tendő szabadságvesztésre és 600 forint pénzbüntetésre, Ta­kács Józsefet jogerősen 20 százalékos bércsökkenés mel­lett nyolchónapi javító-nevelő munkára ítélte. kés búvárkodók bepillanthat­tak olyan — immár történel­mi — dokumentumokba, ame­lyek a felszabadulást követő időkből erednek. Számos érdekes adatot gyűj­töttek a községek nemzeti bi­zottságainak, képviseleti tes­tületéinek munkájából, hatá­rozataiból. A statisztikai év­könyvekből — a többi között — megtudták az első magyar­országi (1784—1787) népszám­lálás adatait, az 1949-es év mezőgazdasági eredményeit Nyomon kísérhették a terme­lőszövetkezetek fejlődését, a községek területének alakulá­sát, a népesség, népmozgalom adatait. Többen újabb látoga­tást is terveznek. ÉRDEKLŐDÉS — Mondd, drágáin, te mi­lyen kiküldetésen vagy? Miklosovits László rajza Főz, takarít, gyógyszert visz A kedves látogató Kihullott a szalmazsákból a szalma, sűrűn befedi a sötét, földes szobát az ágy körül. Szétgürult széndarabok poro­sodnak a kályha mellett itt volt télen a szénraktár is. A törött ablakon becsapdos az eső, folyik a víz mindenfelé. A 65 éves néni egyedül lakik itt, nincs senkije, nem is vár látogatót. Nemrég mégis meleg szívvel köszönt él a Puskin utcai ka­puban egy idegentől. Kisöpört kitakarított nála, tiszta ágy­neműt húzott, otthagyott né­hány használható ruhát. Újra rend lett a szobában, és az idős asszony érezte, hogy va­laki vele is törődik. Dombi Éva, az egészségügyi osztály szociális gondozónője tavaly október óta látogatja a magányos, elhagyott öregeket, akik támogatásra, segítségre szorulnak. 90 ilyen öreget tart nyilván. Hogyan tud rendsze­resen segíteni ennyi emberen? — Minden orvosi körzetnek van egy-egy ápolónője, akik segítettek összeírni az elhagya­tott öregeket. Velük együtt lá­togatom őket, eddig már 78 helyen voltam. A legtöbben a magas korral járó betegsé­gek gyógyítása mellett anyagi segítségre is szorulnak. A kérelem, kör­nyezettanulmány és egyéb iga­zolások alapjain az egészség- ügyi osztály segélyezi őket. Ez év május végéig a rendkívüli segélyek kétharmadát 60 éven felüli munkaképtelenek kap­ták. — A segélyen kívül milyen lehetőség van még arra, hogy javítsanak helyzetükön? — Télen a Sugár utcában hideg szobában feküdt egy né­ni, nemrég hozták haza a kór­házból. Senkije sincs. Begyúj­tottam nála, teát főztem, ebé­det vittem neki, kiváltottam a gyógyszerét. A körzeti gondo­zónővel mindennap kimentünk hozzá, amíg meg nem oldódott az elhelyezése a szociális ott­honban. Sajnos, több olyan öregről tudunk, akiknek élnek rokonaik a városban, de nem törődnek velük. Ilyenkor felkutatjuk a hozzá­tartozókat és felszólítjuk a gondozásra. Az abonyi szociá­lis otthon bővítésével 3, ko­rábban előjegyzett személy elhelyezése megoldódott, de rajtuk kívül még 14 vár .inté­zeti beutalásra. „Tisztelt Egészségügyi Osz­tály! , Egyedülálló idős asz- szony vagyok, nincs hozzátar­tozóm, nincs jövedelmem. Ké­rem ..Egy Damjanich utcai albérleti szobában kérvényt ír a gondozónő. Az idén három- százezer forintot fordíthatnak az öregek megsegítésére. De hálásak azért az emberségért is, amit a segélyen kívül kap­nak ajándékba a gondozónő­től. . Szabó Alfréd Javítják a járdákat A városgazdálkodási válla­latnál hallottuk: a közeljövő­ben megkezdik a város belte­rületén a járdák javítását. Ez­zel egy időben a kerékpármeg­őrző helyeket is rendezik. Oj helyre telepítik a Kossuth téri kerékpármegőrzőt, és általá­ban új helyet kapnak azok a biciklistandok, amelyek a vá­ros képét rontják. Szárazjég — üzemanyag Az Egyesült Államokban egy tizennyolc éves fiú gáz­motort szerkesztett, amely száraz jéggel működik. A rendkívüli üzemanyagot lég­mentes víztartályba zárta. A keletkező széndioxid, a motor hengereibe kerül. A motor nem termel semmiféle égés­terméket és nem szennyezi a levegői Mérgezett fák között Vígan hancúroznak a gyerekek a Kossuth téri parkban. A padokon pihe­nő ’ felnőttek szeretettel szemlélik játékukat, újjon- gó örömüket. A nagyob­bacskák kergetődznek, az aprók az ágyások közt ti­pegnek, meg-megállnak, csodálkozva. Nagy az öröm, ha a pádon kötögető anyukához futhatnak vi­rággal, ajándéknak szánt, letépett kis levélkével. Idillikus nyárdélutáni kép ez, kedves minden szem­nek. A fákon hirdetéscé­dulákat lobogtat á szellő. Közelebbről nézve nem is hirdetést, inkább figyel­meztetést olvasunk: „Vi­gyázat, mérgezett terület!” Fél ívnyi fehér papírra ír­ták, piros ceruzával. Aki olvassa, meghökken. Nem érti: hogy fér meg itt a méreg az önfeledten ját­szadozó gyerekekkel, a pi­henőkkel? A Lenin-parkban a fá­kon látható felhívásokon ez áll: „A fák mérgezett anyaggal vannak perme­tezve, hozzányúlni tilos!” Játszani szabad, csak a fá­kat, bokrokat nem szabad bántani. Az eső elmosta, a szél megtépázta a papírfelira­tokat. Nem figyel fel rájuk mindenki. Mivel jövőre és azután is permetezik a fá­kat, nem lehetne festett táblákkal jelezni, hogy a parkban most „mindent a szemnek” időszak van? (cs—i) Idei dinnye Egyelőre ártáblácska nél­kül ugyan, de megjelent a ceglédi piacon az első idei sárgadinnye. A termesztők szerint az idén szép termés várható, ha meleg, napsüté­sesre fordul az idő. Szeren­csére a jég nem tett sok kárt a dinnyeföldön. Munkáskéz kell Lakatosokat és hegesztőket keres a talajjavító állomás ceglédi üzeme. Munkásaiknak jő kereseti lehetőséget biztosí­tanak és tennivalóban sincs hiány. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc. Holnap: délután fél 4 órakor, áz Illés együttes kíséretével Koncz Zsuzsa műsorát láthatja a könnyű műfajt kedvelő közön­ség. Este 7 órától tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A főnök 12-kor érkezik (NDK), Dózsa: vasárnap: Egri csilla­gok I., II. (magyar), Kossuth vasárnap (csak esti előadás) Isten és ember előtt (magyar). Abony: ma és holnap: Bel- fagor a pokolból (olasz), Tör­tei: ma és holnap: A hét Cer- vi fivér (olasz), Ceglédbercel: ma és holnap: A milady bosz- szúja (francia), Jászkarajenő: ma és holnap: Az elrabolt expresszvonat (amerikai). SPORTMŰSOR Vasárnap délelőtt 9 órától, a Vasutas pályán járási spar- takiád atlétikai versenyébe kerül sor. Vasárnap délután öt órakor a gerjei pályán tartják meg a Bem SE—Ceglédbercel Nyári Kupa labdarúgó-mérkőzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom