Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

? AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 4., PÉNTEK Kádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval beszélget az ülés szünetében. Folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés csütörtökön Fehér Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének fel­szólalásával folytatta a tava­lyi költségvetés megtárgyalá­sát. A miniszterelnök-helyet­tes felhasználta az alkalmat, hogy röviden értékelje a re­form eddigi eredményeit és annál részletesebben szóljon a gazdálkodás soron következő legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta: az eltelt -más­fél év eredményei szemmel- láthatóan bizonyítják a re­form életképességét. A továb­biakban — mondotta — a legfontosabb a jelenleginél kedvezőbb gazdasági szerke­zet, és ezen belül a jobb gyártmányösszetétel kialakí­tása, hogy gyorsabban növe- kedhessék a nemzeti jövede­lem és jobban kielégíthessük a termelési és fogyasztási igé­nyeket. Természetesen elsősor­ban a keresettebb termékeket előállító ágazatok részará­nyát kell növelni. Véleménye szerint azonban túl lassan szorulnak ki az elavult termékek, és ez is hozzájárul a munkaerő- gazdálkodás és a bérpoliti­ka joggal bírálható jelen­ségeinek fennmaradásá­hoz. Kitért Fehér Lajos a terme­lékenység sok oldalról bírált kedvezőtlen színvonalára, amelyet véleménye szerint csak átmenetileg vehetünk tu­domásul. Azt a túlbiztosítást, ami a munkaerővonalon szá­mos üzemben, vállalatnál fo­lyik, meg kell szüntetni, hogy lehetővé váljék a dolgozók át­irányítása olyan területre, ahol égető munkaerőhiány van, egyebek mellett a szol­gáltatások területére. Ehhez nagyobb mozgékonyságra van szükségük a vállalatoknak, amit akadályoz a túlzott cent­ralizáció. A tröszti és más na­gyobb szervezeti formában működő egységeknek különö­sen az élelmiszeriparban, a textiliparban és a belkereske­delemben nagyobb önállóságot kell adni. Miután a. vitában sok szó esett a fogyasztás, a keresetek és az árak kérdéséről, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese részletekbe menően foglalko­zott ezekkel. Mérlegelve a nem ritkán ellentétes vélemé­nyeket, hangsúlyozta, hogy az összfogyasztás lényegesen nö­vekszik — ami döntő jelentő­ségű —, mindazonáltal egyes kis keresetű, nagy- családú rétegek feltétlenül érzékenyen reagálnak bi­zonyos árváltozásokra, amit nem szabad figyel­men kívül hagyni. A reáljövedelmek a tervezett 14—16 százalékkal szemben 19—20 százalékkal nőttek há­rom év alatt, de az is igaz, hogy a reálbérek jóval lassab­ban követik ezeket. A jövedelmek nagyobb dif­ferenciálásának szükségessé­gét azzal indokolta, hogy a mai különbségek a legfeleiős- ségteljesebb munkát végző vállalati vezetők, valamint a művezetők és a munkások, egysizersmind a szakmunkások és a szakképzetlen dolgozók keresete között túlságosan csekélyek ahhoz, hogy az em­berek valódi képességei sze­Fehér Lajos rinti jobb munkára ösztönöz­zenek. Ne a jelenlétet, hanem a teljesítményt bérezzük és honoráljuk jobban a szor­galmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot — jelentette ki. Az élelmiszer­ellátás, speciálisan a húsellá­tás nehézségeivel kapcsolat­ban megemlítette, hogy már tettek bizonyos központi in­tézkedéseket, amelyek hatá­sára javul a helyzet. Ami az iparcikkek választékát illeti: a kereskedelem ne rendeljen elavult vagy minőségileg meg nem felélő termékeket. Ez a leghatásosabb fogyasztói ér­dekvédelem. Az ármozgások­ról elmondotta, az összárszíh- vonal emelkedése a megen­gedhető évi 1—2 százalék alatt marad, és a rugalmas ár­rendszer mindenképpen pozi­tív hatással van a termelésre, és így a fogyasztásra is. Utalt az árcsökkenésekre is, amelyek a ruházati iparban július elseje után kezdődtek. A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas kö­zép- és kisvállalatok növekvő szerepéről és nehezményezte, hogy mostohagyerekek a hi­telellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi gazdálkodás tovább­fejlesztésének fontosságát, amihez azonban a miniszté­riumok több ágazati segítsé­ge, útmutatása szükséges. Fehér Lajos a kormány kül­politikai tevékenységének rö­vid összefoglalásával feiezte be nagy érdeklődéssel foga­dott felszólalását. A vitában részt vevő kép­viselők többsége a mezőgaz­daság, illetőleg a termelőszö- 1 vetkezetek munkájával fog­lalkozott a továbbiakban. Szabó István, Hajdú megyei képviselő, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke a reform kedvező ha­tásának tulajdonította a mér­leghiányos termelőiszövetkeze­tek számának csökkenését és a kedvezőtlen adottságú tsZ-ek egy részének észrevehető fej­lődését. Említést tett a tsz- melléktevékenységekről is és kijelentette, hogy a tevékeny­séggel semmi kapcsolatban nem álló üzletelések és mani­pulációk, munkaerő-átengedé­sek ipari vállalatoknak, lejá­ratja az olyan melléküzemági tevékenységet, amely tényle­gesen szükséges és hasznos. Szabó István is, később dr. Molnár Béla, a Kertészeti Ku­tatóintézet igazgatója is bírálóiag beszéltek az Ipar érdektelenségéről a mező- gazdaság korszerű hazai termelőeszközökkel, nyersanyagokkal való el­látásában. Fel kellene figyelniük rá, hogy a mezőgazdaság egyre fontosabb piacukká válik. Nagy figyelemmel hallgatták meg a képviselők dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének felszólalását a tavalyi költ­ségvetés kulturális vonatko­zásaiban. Az aggodalmak, je­lentette ki dr. Orbán László, hogy háttérbe kerül a kultú­ra vagy rossz irányba viszik az anyagi ösztönzők, nem vol­tak indokoltak. Mintegy 700 millió forinttal jutott kulturá­lis célokra több, mint egy év­vel korábban. Határozottan megvédte a miniszterhelyet­tes a kulturális alap és a kul­turális járulék gyakorlatát, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a kulturális (Folytatás a 2. oldalon.) Mire emlékeztet a függetlenségi nap? Csütörtökön zajlott le Pá­rizsban a Vietnammal foglal­kozó négyes értekezlet 24. ülése. Ezen a napon a saigoni rezsim képviselője a többi kö­zött azt az abszurd kijelentést tette, hogy a Dél-vietnami Köztársajság ideiglenes forra­dalmi kormányának megala­kulása „hátráltatja a békés megegyezés esélyeit”. Vajon miképp képzeli el a Thieu— Ky kormányzat a békés meg­egyezést, ha elképzeli egyál­talán? Mindenesetre a párizsi képviselőjük csütörtöki fel­szólalásának az a része, amelyben elismerte, hogy a 25 ezer amerikai katona he­lyébe (mint ismeretes, ennek a létszámnak a kivonását je­lentette be a midway-szigeti találkozó után Nixon elnök) a saigoni kormányzat újonnan 'felfegyverzett csapatai lép­nek, fényt vet ezekre az „el­képzelésekre”. Nem a békés megegyezés­re készül Saigon, hanem a további ellenállásra, ami a szűk uralkodóklikk, a Thieu—Ky csoportnak a hata­lomhoz való elszánt ragaszko­dásával egyértelmű. Ez az oka — és semmi egyéb! — annak, hogy az egész világ által üd­vözölt ideiglenes dél-vietnami forradalmi kormány megala­kulásáltól annyira iszonyod­nak. Egy másik csütörtöki hír ugyancsak meggyőző bizonyí­tékát szolgáltatja annak, hogy valójában kik „hátráltatják a békés megegyezés esélyeit” a délkelet-ázsiai térségben. A beismerés ezúttal magától az USA-tól ered. A saigoni ame­(Folytatás a 2. oldalon.) A lengyel-csehszlovák határon Marian Spychalski, a Lengyel Népköztársaság elnöke, né­hány napos látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ba érkezett. Képünkön a Magas-Tátrában levő Lysa Poljana határállomáson Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági el­nökkel. Kedden Magyar párt­ós kormányküldöttség utazik Bulgáriába A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormá­nyának meghívására július 8-án Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. Jégtömb — az égből A Fslső-Alpok egyik síksá­gára mintegy 200 kilogramm súlyú jégtömb „hullott le az égből". Az érdekes jelenséget ez idő szerint nem tudják megmagyarázni. Lehetséges, hogy légköÁ természetű je­lenségről van szó, de az is le­hetséges, hogy a jégtömb egy repülőgépről zuhant le. „Dunántúli kisvárosok* ’- Siófokon Csütörtökön Siófokon meg­kezdődött a dunántúli kisváro­sok, Esztergom, Keszthely, Kő­szeg, Sárvár, Siófok, Szentend­re, Szigetvár, Tapolca és Tata képviselőinek háromnapos ta­nácskozása. Dr. Kassai János, a Somogy megyei Tanács vb- titkára, üdvözölte a részvevő­ket, majd Kovács István, a Siófoki Városi Tanács vb-el- nökhelyettese tájékoztatta a jelenlevőket a város múltjáról, jelenéről, gondjairól, jövőjéről. Ezután Kotsis Lajos főmérnök, a Városépítési Tudományos Tervező Intézet munkatársa is­mertette Siófok fejlesztésének tervét. A távolság nem lehet akadálya a barátságnak KÉPES TUDÓSÍTÁS A 3. OLDALON

Next

/
Oldalképek
Tartalom