Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
PEST HEGYEI ifCírltm 1969. JÚLIUS 3.. CSÜTÖRTÖK Viták és papírok Ostromállapot Kiskuniacházán Nen kell megijedni; csupán a Lenin út 35/37-ben! Itt azonban elkeseredett ellenségeskedés folyik. Mint Zaletnyik Istvánná, Sári Ilona és Só- tonyi Tibor pedagógusok írják a Ráckevei Járási Tanács művelődésügyi osztályának, a helyzet már odáig fajult, hogy a nem pedagógus lakók azzal fenyegetőznek: „majd ők elintézik a pedagógusokat”. A községi tanácshoz többször is behívták a lakókat, de minden maradt a régiben. Az ez év március 13-án a községi tanács hivatalos helyiségében felvett jegyzőkönyv szerint „Ezen épületben lakó nem pedagógusok baltával fenyegetik a pedagógusokat, egyiküknek az udvarban garazsíro- zó kocsija alá fekszenek”. Nyilvánvalóan azért, hogy a gázoló pedagógust megbüntessék — mártírság lacházi módra... Balogh Lászlót, a Munkácsi úti új általános iskola igazgatóját kérdezem az előzményekről — A Vörösmarty út 7/9. alatti iskola udvarában életveszélyessé vált ház lakóit a községi tanács mintegy négy évvel ezelőtt helyezte el a Lenin út 35/37-ben. Az akkor felépült új iskola a Lenin út 35/ 37-es régi iskola tantermeit feleslegessé tette, ezért az udvar hátsó felében levő tantermeket szoba-konyhás lakásokká alakítva megkapták az ide áthelyezett lakát. Az épület elejében előzőleg is három pedagóguscsalád lakott: Zaletnyikék, Sári Ilona és Sótonyiék — szolgálati lakásokban, Az átköltöztetett új lakókkal együtt ettől kezdve hét család (közel húsz személy) élt a kis udvar köré csoportosuló épületben. A Lenin út 35/37. lakásviszonyai tehát nem, jók, ■ de nem is szokatlanul rosszak. Az pedig semmiképpen sem szükségszerű, hogy helyzetük tarthatatlan legyen. A nevelők mégis emiatt panaszkodtak többször is sírva az iskolaigazgatónak; Dobó Lász- lóné igazgatóhelyettest, mint tanácstagot is többször felkeresték. Balogh László igazgató szerint egyedüli lehetőség: válasszák ketté a telket magas kőkerítéssel és nyissanak a ház másik végében még egy kapubejáratot a Templom utcáról. Az épület és a telek elhelyezése valóban szinte kínálja magát erre a gordiuszi megoldásra, amelyhez jelentéktelen változtatás, szerény anyagi ráfordítás kellene. És még valami. A 20/1960. (IV. 17.) Korm. 'rend. 1. §. 1. bek. értelmében az állami tulajdonú, bérbeadás . útján hasznosított lakóépületeket az épület fekvése szerint illetékes községi tanács házkezelési szerve köteles kezelni. E rendelet 2. ' bekezdése szerint, ha az állami tulajdonú lakóépületben 50 százalékot kitevő, vagy ezt meghaladó mértékben szolgálati lakások vannak, az egész épületet az az állami szerv kezeli, amely a lakások nagyobb része fölött rendelkezik. És most ezen is vitáznak• Komár László vb-elnök elvben helyesli, hogy kőkerítést húzzanak és még egy kaput nyissanak az ingatlanon, — feltéve, hogy az ingatlan kezelőjének van rá anyagi fedezete. Szerinte azonban a teljes objektum évszázadok óta mindig iskolai tulajdon volt, a kezelői jog nem vitás, értelme sem lenne, hogy a községi tanács vegye kezelésbe a művelődési szervek hozzájárulásával lakássá alakított volt tantermeket. A Ráckevei Járási Tanács művelődésügyi osztályának képviselője'a helyszíni szemle és a benyújtott panasz alap-, ján a tarthatatlan helyzet megoldásául ugyancsak az udvar megosztását javasolta. Az igazgatási osztály képviseletében Bóna Sándor hasonló-, képpen vélekedik a március 13-i tárgyaláson, de mint mondja, az ingatlanokról hiteles telekkönyvi betétszemlék nem állnak rendelkezésre. Az viszont megállapítható, a községi tanács szakigazgatási szervénél meglevő szolgálati lakásnyilvántartásból, hogy a Lenin út 30-ban egy darab nyilvántartott pedagógus szolgálati lakás van és kettő állami bérlemény. A Lenin út 35/37-ben három nyilvántartott pedagóguslakás és négy darab állami bérlemény. A szolgálati lakások aránya egyik esetben sem éri el az 50 százalékot, ezért a Lenin út 30 és 35/37 ingatlanokat a községi tanács házkezelési szerve A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyre: esztergályos, marós, lakatos, iv-, lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat, férfi raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre? tAlgyó, Százhalombattai külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, raktárkiadókat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgozunk.) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. Munkabér megegyezés szerint. Béren kívül 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést is lehetővé teszünk. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy o Kőolajipari Gépgyár Kirendeltségén Százhalombattán Horváth üzemvezetőnél, Algyőn Satkovics munkahelyi vezetőnél. köteles kezelni. A határozati döntés joga első fokon a járási tanács vb. igazgatási osztályának hatásköre. A kiskun- lacházi községi tanács a pedagógusok kérését föl térjesztette a járási tanácshoz, azonban 1968. augusztusban a községi tanács elnöke pedagógus szolgálati lakásnak jelölte ki a tantermekből átalakított prt- vát lakásokat is (amelyek sosem válhatnak szolgálatiakká...) Vagyis a jóisten se tudja, hogy a költségeket kinek kellene viselnie. Két életveszélyessé nyilvánított és három — a kedves lakótársak' elhatározásából — művileg életveszélyessé tett lakásban élő családok munkaköre: gyermeknevelés! Tépett, dúlt idegekkel fogja,, nak hozzá majd az új tanévhez? Vagy addig lesz valaki, aki segítségükre siet? Péreli Gabriella 400 EVES németalföldi mozsár Csaknem 400 éves németalföldi írással ellátott bronzmozsarat adományozott a nyíregyházi múzeumnak egy ber- keszi lakos. Az 1590-es évszámot viselő mozsarat a Lónyai- csatorna közelében találták vasládában — más tárgyakkal együtt, s a feltevések szerint a Vay családé volt. MECSESDOMB „Tatárt űz*’ pusztította el... Az orosházi Dózsa Tsz földjén, a Mécsesdombon ásatás kezdődött. Már az első napon előkerült egy Árpád-kori templom alapfala, és a mellette levő temető egy része. A templomfal tégla- és kőkeverékből épült 90—100 centiméteres szélességben. A maradványok arra utalnak, hogy az épület a tatárjárás idején tűz martaléka lett. BORBÉLY TIBOR: MONORON... Monoron négy gömbakácot, fejszével megölt egy fiú. Anyámnak fáj. Nagyapa fája volt. Az ottlakók dicsérik, a gyilkos, szorgalmas fiút. Szélesebb lett az út. Arany Trombita MUNKÁSOK újsága 1869. július 3-án, 100 éve lett az „Arany Trombita” című lap az Általános Munkás- egylet közlönyévé, egyúttal felvette alcímnek Táncsics Mihály 1848. évi lápjának elnevezését : „Munkások Üjsá- ga”.. Ettől kezdve a. szerkesztésben egy háromtagú munkásbizottmány is részt vett és az akkori * magyarországi munkásmozgalomnak számos vezető embere a lap cikkírójává lett Az Arany Trombitát Táncsics Mihály 1869. legelején indította meg, mint alcímében jelezte: politikai, ipari, gazdá- szati hetilapként. Társ, majd később felelős szerkesztője Sassy Árpád, Táncsics veje volt. 1869. augusztusában a lap rendezte az első pesti nyilvános szocialista népgyűlést a mai Köztársaság tér területén. A hetilap radikális szelleme, éles hangja kiváltotta a hatóság bosszúját. . Sassyt, mint felelős szerkesztőt egy- esztendei elzárásra és pénz- büntetésre ítélték, aztán ez év decemberében a lap megjelenését beszüntetni kényszerült. Gimnázium, művelődési ház épül Szobon Kedvező munkalehetőség az új nyomdában A tizenkét tantermes szobi iskolában már zsúfoltság volt az elmúlt tanévben. Huszonkét tanulócsoport, köztük négy gimnáziumi osztály: egy évfolyam tanult itt. Jóval kevesebben érettségiztek tehát, mint ahányam szerettek volna: helyben. A gondon most próbálnak segíteni. A fiatalok érdekét tartják szem előtt: ne kelljen naponta Vácra, Pestre utazniuk azoknak, akik a nyolcadik általános befejezése utón tovább akarnak tanulni. Új, nyolctantermes gimnázium építését határozták el. A munkát ez év tavaszán már meg is kezdték. A korszerű, emeletes, tornateremmel, szertárhelyiségekkel ellátott, központi fűtéses iskolának már a falait húzzák. Decemberre szeretnék tető alá hozni, hogy télen is zavartalanul folytathassák a belső munkálatokat. A Pest megyei Tanács váci Építőipari Vállalata ígéri; jövő szeptemberre átadják a modern épületet. Szobán nemcsak új gimnázium épül, hanem új művelődési ház is. Ennek építését ugyanez a vállalat vállalta, a munkát már ősszel elkezdték. Az iskola 8 millió forint körüli összegbe kerül, az új művelődési központ, melyben háromszáz férőhelyes nagy előadóterem, szakköri helyiségek, öltözők kapnak helyet, három és fél millióért készül. A jelenlegi községi művelődési házban pénzjegynyomdát rendeznek be jövő szeptembertől, s ezzel mintegy száz fiatalnak biztosítanak helyben munkalehetőséget. Most még a Nyomdaipari Vállalat különbuszával járnak fel Pestre, tanulják a szakmát, hogy mire Szobon munkába állnak, már gyakorlott szakemberekként dolgozhassanak. V. Nem éppen Alfa Rómeó! Pest megyében is propagandaútra kelt a MOKÉP nyeremény Trabantja, hogy moziba invitálja az érdeklődőket. Aki ugyanis december 1-ig megtekinti az Alfa Rómeó és Julia című filmvígjátékot, belépőjegyével sorsoláson vehet részt. Ha nem is Alfa Rómeót, de ezt a kis trabcsit szerencsés esetben megnyerheti Foto: Urban X 6MUNOV, Méreg az övben (3) A rossz előérzet már akkor hatalmába kerítette Prieditiszt, amikor egy évvel ezelőtt átlépte a szovjet határt. Az első lépéseket úgy tette meg lettföldön, mintha szakadék szélén járA. Elásta rádióját. Csak azt tartotta magánál, ami az övébe volt varrva, a legfontosabbakat. Címeket, a kódot, a rádióadások menetrendjét, a mérget, felszerelést a titkosíráshoz, másfélezer rubelt és a Petrisz Janovics Prieditisz névre szóló papírokat. Pénz is volt nála tehát, de nem mert betérni a falvakba, mert félt a lebukástól. A Rigáig vezető úton — egy hétig tartott — csak sárgarépán és céklán élt. Prieditisz makacsul kitartott amellett, hogy nővérénél száll meg, jóllehet főnökei kategorikusan megtiltották, hogy rokonainál mutatkozzék. Nem mert elmenni a Cull által adott címekre. Félt az ismeretlen emberektől, fáradt volt s összetört. Az utcán játszó kisgyermekekben is kémelhá- rítókat látott. Érdemes lett volna megtennnie ezt a nehéz utat, erdőkön, mocsarakon át, bujkálnia a katonák elől, nyers zöldségen élnie, ha mindjárt az elején lebukik? Félt az emberektől és nem hitt nekik. Senkinek. Ezért bújt el nővérénél. Rigától a határszéli ligetig vezető utat, ahol a rádiót elrejtette, azóta tizenkét alkalommal tette meg Prieditisz. Minden hónap tizennyolcadik napján kiásta a vevőt az öreg nyárfa alól és meghallgatta a kémközpont adását. Végülis elhatározta, hogy hazahozza a rádió adó-vevőt az erdőből. Ez természetesen kockázattal jár, de nem veszélyesebb-e minden alkalommal az erdőben dolgozni? A ház pincéjében, egy, több évtizede ott heverő és már szétesett dívány mögött készített rejtekhelyei. Kényelmesebb és veszélytelenebb lesz itt tartani a rádiót. Hiszen Mildának is föltűnhet, hogy egyetlen tizennyolcadikára virradó éjszaka sem alszik otthon ... A döntés kétségtelenül logikus volt, s ő megkérte Cullt, hogy az adásokat tegyék át a nappali órákra. De vajon lesz-e valami haszna ennek? ... Már egy éve, hogy leveleket küld a központnak és hallgatja a válaszukat az éterben. Majd egy éve, hogy Prieditisz első jelentését elküldte az óceánon túlra. Kivárta, míg Milda munkába megy, majd övéből elővett egy titkosírástablettát és egy fényképnega- tívot. A képen csendes tengeri táj látszott. Prieditisz nagyítóját közelvitte a lemezhez. A hullámok között egyszeriben láthatóvá váltak a betűk: a cím, amelyre a kémközpontnak írt leveleit kellett küldenie. Elővett egy ív papírt, golyóstollat, s hozzáfogott a levélíráshoz. Egy bizonyos Annát igyekezett rávenni arra, hogy térjen vissza hazájába. Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú levelek az amerikai instruktorok szerint kitűnően megfelelnek a célnak. Prieditisz ezek- után a tablettát egy pohár forró vízbe dobta, majd kihúzó- tollal felkavarta az "oldatot és a sorok közé a következőket írta: „Szerencsésen eljutottam Rigába. Bejelentkeztem, senki nem gyanakszik rám. „Imant- tal” és „Borissza!” nincs kapcsolatom. Küldjétek pénzt, enélkül nem tudom megkezdeni a munkámat”. Cull bizonyára meglepődik azon, hogy ilyen hamar nyakára hágott a pénznek. De azt mégsem vallhatja be, hogy ijedtében még a határszéli erdőben elszórta a kapott bankjegyeket. A levelet néhány percig a gőzölgő teáskanna fölé tartotta, hogy a titkos szöveg láthatatlanná váljék, majd betette egy könyvbe s nehezékül ráhelyezte a vasalót. A borítékra, a feladó helyére egy lakáscserét hirdető nő nevét írta ki az újságból. Tizennyolcadikára virradó éjjel Prieditisz ismét a rádió mellett ült. Az adás pontosan a megjelölt időben kezdődött. Prieditisz feljegyezte a rádióüzenetben közölt számoszlopot majd elrejtette a berendezést. „Gratulálunk szerencsés megérkezéséhez. Kezdje meg a feladat végrehajtását. A haza hálás lesz önnek” — hangzott az üzenet. Néhány nap múlva, alig hogy lábát betette a lakásba, a társbérlőnő előperdült a szobájából. A nőt Prieditisz ki nem állhatta. Kíváncsi volt és beszédes természetű. A társbérlőnő titokzatoskod- va mosolygott: — Petrisz Janovics, levele van. No nem, nem adom csak úgy oda. Mit kapok érte? Prieditisz ijedten nézett a nőre. Nincs abban valami csapda? — Levél, nekem? — kérdezte meglepetten. Prieditisz valóban nem tudta elképzelni, ki írhatott neki. — Igen, magának, Moszkvából. Anderszon polgártárstól. Tessék, itt a feladó neve a borítékon. Prieditisz megrántotta a vállát: — Valami tévedés lesz. Ilyen nevű embert én nem ismerek. Az asszony hirtelen elkedvetlenedett: — Akárhogy is, itt van, — nyújtotta át a levelet. — Látom, úgysem kapok érte semmit. (Folytatjuk)
