Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

HffíiUcLó A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN K.I A DA SA XIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1969. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK A TÖBB LAKÁSÉRT Foglalkoztatottság és munkaerőgondok a Városgazdálkodási Vállalatnál Nincs elég ipari tanuló — Segédmunkásokat felvesznek A város lakásfejlesztési programjában az egyre több családiotthon-építkezés nem­csak örömet, hanem feladatot is jelent. Amíg 1968-ban a Városgazdálkodási Vállalat 22 lakást adott át a megrende­lőknek, addig ez évben ötven, jövőre pedig — a Ceglédi úti lakótelepen — 68 lakás átadá­sára kerül sor. A vállalat épí­tőipari munkája jónak mond­ható. Különösen, ami a határ­idők betartását illeti. Most is úgy tervezik, hogy az OTP által megrendelt tormási lakásokat október 20. helyett szeptember végén fogják átadni. Elkészülnek a „Cs”-lakások is, szám szerint huszonegy. — A megnövekvő felada­tokhoz szükséges szakmunkás­létszám biztosított-e a válla­latnál? Ezzel a kérdéssel fordultam Lantos Istvánhoz, a vállalat műszaki vezetőjéhez. — Nem. Legalább 30 kő­művest és segédmunkást tud­nánk foglalkoztatni. Feltétle­nül szükség lenne rájuk. Je­lenleg az a helyzet, hogy át­csoportosítással, a munkák rangsorolásával tudjuk csak biztosítani — sokszor nehezen — a határidők betartását. sutt is — megtaláljuk a kőrö- . sieket. Pedig itthon is lenne munkaalkalom, és a fizetési feltételek is olyanok, hogy elégedettek lehetnének ná­lunk. Segédmunkásaink ezer- hatszáz-kétezer forintot ke­resnek havonta. Lehetőség van arra is, hogy külön bri­gádba csoportosítsuk a jelent­kezőket, ahol elsajátíthatjuk a kőművesszakma alapismere­teit és betanított segédmunká­sokként dolgozzanak. Ebben az esetben a bérük is emelke­dik. * Eredetileg azt terveztük, hogy évente 30 ipari ta­nulót fogunk foglalkoztat­ni. Ez évben csak 18 je­lentkezett. Még most is vennénk fel, hi­szen az oktatási év jó egy hó­nap múlva kezdődik. A szo­ciális juttatásokon kívül har­madéveseink a második fél­évben már teljesítménybérben dolgoznak. — Ahhoz, hogy az építőipa­ri feladatoknak eleget tudja­nak tenni, hogyan készültek fel a gépesítéssel? — Vállalatunk egy közép- nagyságú, hasonó profilú vál­lalat minden gépi adottságá­val rendelkezik. A bővülő építőipari tevékenységhez azonban 1 millió 800 ezer fo­rint értékben kell habarcsszi­vattyúkat, habar cskeverö-te- lepeket beszereznünk. Dolgozóink téli foglalkozta­tásáról már jó előre gondos­kodtunk. A Ceglédi úti lakó­telepen a Bács megyei Építő­ipari Vállalat 81 lakás mun­káit kezdi meg ez évben és vállalatunk alvállalkozóként közel 1 millió forint értékben végzi a belső munkák egy részét. Fajta-összehasonlító, no vényvédelhii és fejlesztési kísérletek a Szabadság Termelőszövetkezetben — Véleménye szerint van még munkaerőtartalék a vá­rosban? — Azokra az emberekre gondolunk, akik vidékre jár­nak dolgozni. — Budapest, Cegléd és Kecskemét építő­ipari munkahelyein — de má­Az idén a Kertészeti és Nö­vényvédelmi Kutató Intézetek, az Élelmezésügyi Minisztéri­um műszaki fejlesztési osztá­lya és a konzervgyár megbí­zásából a Szabadság Termelő- szövetkezetben fontos terme­lési kísérleteket indítottak. Vizitában a juhásznál Kétszáznegyven tejesbárány exportra — ,,Családi foglalkozás” A kocséri országút jobb ol­dalán terül el a Szabadság Termelőszövetkezet nagy han­gácsi birkalegelője, amelyen három juhász csaknem 700 birkát legeltet: Mikes János, aki 1960 óta vigyázza a terme­lőszövetkezet birkáit, Nagy István és Víztelki István, akik a múlt években kerültek oda. A Hangácson tenyésztett me- rinófajta szép anyabirkákon kívül a termelőszövetkezetnek a Feketén 400 növendék bárá­nya van. Mikes Jánosnál, az országút szélén levő karámjában tettem látogatást a minap. A tapasztalt idős juhász ép­pen az anyabirkákat fejte a feleségével. Nagy munka ez! Kétszázhúsz birkát egymás után megfejni. — Mennyi tejet adnak? — kérdeztem. — Elég jól adták. Átlagban 4 és fél kilogrammot. — Mióta juhász? — Amióta az eszemet tu­dom. „Családi foglalkozás”. — Büszkén mutatja rézkampós ! juhászbotját. — Ezt még a dédöregapám faragta. Az is juhász volt. kopa A tudományos kísérleteket Barabás Ferenc főkertész ve­zeti, aki munkájukról a kö­vetkezőket mondotta: — Az első kísérletet a ka­ralábéfajták termelési ered­ményességének összehasonlítá­sára végeztük. Megállapítása­ink szerint az első helyet a soroksári, a másodikat a szen­tesi hajtató és a harmadik he­lyet a szentesi 21-es fajta ér­demelte ki. — Megindultak kertésze­tünkben a paradicsomfajták gombabetegségek elleni védel­mének kísérletei: Ditán Ant- racol és Orthocid védőszerek­kel. A harmadik fontos kísér­let a szőlővel és a paradicsom­mal folyik, melyeknél a kísér­leti területen bevezettük a le­véltrágyázást, amikor is a nö­vényeket műtrágyákkal kom­binált tápanyagokkal perme­tezzük. Az eredményekről a kísérletek befejezése után adunk tájékoztatást. (kopa) A Kutyakaparó csárdában A Kőröstetétleni úton áll a nagykőrösi fogyasztási szövet­kezet egyik italboltja, amely valamikor a régi, híres IjCutya- kaparó csárda volt —' ahol nyalka betyárok mulattak, s amelyet arra jártában, a tra­gikus magyar sors egyik leg­nagyobb költője is megénekelt. években Rácz József művész­tanár festette. A falakra aggatott néhány cseréptányér és egy nagyon régi mordalypuska idézi a múltat, miközben kedélyesen biliárdoznak és frissen csapolt sört isznak a vendégek. — Az idén elég jó a legelő. Naponta reetszer 4—8 decit darabonként. Egy szezon­ban harminc-negyven litert. Augusztus elején aztán be­szüntetjük a fejést. Közben Mikesné 4—5 soros vattán szűri át a frissen fejt tejet. Nagy súlyt helyeznek a tisztaságra. — A mi tejünket mindig első osztályúnak veszik át a tejüzemben, 6 forint húsz fil­léres. 6 forint ötven filléres árban. — Hát a szaporulat, mennyi volt? — Kettőszáznegyven. Olasz és görög exportra adtuk el, ki­lónként 18—22 forintért. — És a gyapjú? Ahol Petőfi időzött Homlokzatán ott áll a már­vány emléktábla: Petőfi Sán­dor e csárdában időzött 1847. évben, s erről írta a Kutya­kaparó című remek költemé- j nyét. Örök emlékül jelölték meg az abonyi járási és szom­szédos községek, 1922-ben. Ezen a táblán kívül a csár­dában nagyon kevés látnivaló emlékeztetné a belépőt Petőfi Sándorra és a romantikus múltra, ha nem volna a falon egy művészi, kézzel festett nagy tábla, mely beszédesen j ismerteti a csárda múltját s j Petőfi költeményét. E táblát I dr. Tőrös László, az Arany j János Társaság egykori fótit- i kára tervezte és az elmúlt I Él a költő szelleme A csárdában azért most is él Petőfi szelleme, amiről leg­jobban tanúskodnak az ablak­mélyedésben fekvő öreg ven­dégkönyvek, melyekben sokan emlékeznek a nagy költőre, írásban és rajzban egyaránt. — A Kutyakaparó egyik leghivatottabb hely arra, hogy elmerengjünk a magyar sors­ról — írja például dr. Somodi József. Vannak a könyvekben természetesen szerelmes, meg gyerekes írások is, de fel-fel- csillan Petőfi szelleme. Meglett a mordály A csárdában elbeszélgettem Sümegi Jánossal, a szomszé­Pancsolni jaj de jó! Vidám élet a konzervgyár II -es telepi bölcsődéjében A házi strandon jólesik a lubickolás a júliusi kánikulában. Gyors felméréssel ennyit ál­lapíthat meg a látogató: a II. telep bölcsődéje tágas, napfé­nyes, igazi gyermekotthon. A létszám 13, a bölcsőde 11 férő­helyes. Jelenleg nyolc apró­ság fekszik a csöppnyi ágya­kon, a kötelező délelőtti alvás­időt töltik. Két csecsemő ma hiányzik, a nagyobbak sincse­nek teljes létszámban itt. A nyári szezon megkezdésekor két új lakója lett az otthon­nak, szüleik most kerültek a gyárba. Egy jó órával ezelőtt már jártam itt, néhány percig néz­tem a házi strandon lubickoló gyerekeket, ahogy élvezték a kellemes meleg vizet. Villany- rezsón melegítették, bár a nap erősen a medencére tűz, de így legalább tiszta. A kis Haj­dú Lacika ki sem akart jön­ni a medencéből, csak akkor állt kötélnek, amikor a gon­dozónő — Tóth Istvánná — megígérte, hogy holnap ismét lesz lubickolás. — Nehéz velük bánni, mert különböző korúak. Egyedül vagyok gondozó, egy segítség­gel. Mindig találunk munkát. Amikor a gyerekek alszanak, a kertet kapálgatjuk, csinosít­juk. A gyáriak is gyakran át­járnak, segítenek ebben-ab- ban. Nagyon megköti a kezün­ket az a tudat, hogy a bölcső­de működési engedélyét min­dig csak egy évre adják ki. Talán ezért nem fordítanak több gondot az épület külse­jére, és a járdákra. Különösen a töredezett téglajárda veszé­lyes, hiszen a gyerekek több­sége még bizonytalanul tipeg. Ezért csak nagy ritkán en­gedem őket a romantikus „műromvárhoz”, mert köny- nyen leeshetnek. A kis házikó egykor felvonulási kellék volt, úgy került ide. Ez lett a gye­rekek legkedvesebb tartózko­dási helye. Egy pokróc a föl­dön, elüldögélnek, játszadoz­nak. A virágokat egyik sem bántja, tudja, hogy nem sza­bad. Nagyon csodálkozom, mi­kor a szülők arról panaszkod­nak, hogy otthon mindent el kell dugni a gyerek elől. . Itt ilyen nincs, a gyerekek fe­gyelmezettek. Nem tagadom, bölcsődepárti vagyok. A kö­zösségi ember kialakítását nem lehet elég korán elkez­deni. Ennek a mi kis bölcső­dénk a bizonysága.'Itt szeret­nek a gyerekek, s a szülők is bizalommal vannak hozzánk. Ez a célunk. (Foto: Kiss.) A kicsinyek néha a gondiozó néni szigorú felügyelete mellett „régészkednek”. KUBA NÉPE Nagygyűlés a forradalom évfordulóján A kubai felszabadítási mozgalom kezdetének 16. évfor­dulóján nagygyűlést rendeznek városunkban a művelődési ott­hon színháztermében holnap (pénteken) délután 4 órakor. A nagygyűlésen megjelennek a Kubai Köztársaság magyar- országi nagykövete és munkatársai, a Külügyminisztérium vezető munkatársai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselői. A nagygyűlést S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára nyitja meg. Az ünnepi beszédet dr. Bartos Ist­ván, a SZOT Társadalombiztosítási Intézet főigazgatója tartja A gyűlésen felszólalnak a kubai vendégek is. A beszédeket műsor követi, majd a Kubáról készült kép­kiállítás megnyitására, illetve megtekintésére kerül sor. KONZERVGYÁR Uborka szezon - Hullásalma az NDK ba Egyedül maradt a sárgaba­rack, társai már „leértek”. Azért nem panaszkodhatnak az édesüzem dolgozói, mert van számukra elég munka. A beérkezett 163 vagon barack­ból 69 vagon befőttet, 14 vagon — részben egészben, részben mag nélkül — pulpot készí­tettek. Barackvelőből 12, dzsemalapanyagból 18 vagon volt a termelés. A barack mellett már vá­sárolt a gyár 3 vagon hullás­almát. amiből, ha elegendő mennyiségű lesz a gyártás megkezdéséhez, sűrített alma­dos állami gazdaság mezőőré­vel. — A csárdát Király István ügyesen vezeti. Elég sok a vendég, külföldi látogató is akad. Néha közös vacsorát is rendeznek. A csárda legna­gyobb értékét, a mordályt, amely állítólag Rózsa Sándor fegyvere volt s úgy ajándékoz­ták a csárdának, nemrégiben ellopták, s bizony nagyon hiányzott a falról. De a bolt­vezetővel addig nyomoztunk, hogy megtaláltuk egy jász­karaj enői legénynél, és boldo­gan tettük vissza a helyére. Hova menjen a vándor? Közben két óra lett. s bezár­ták a kocsmát. 4 óráig ebéd­szünet van. A tanyavilágban addig hova menjen be a ván­dor? Valahogy meg kellene oldani az egyhuzamban való nyitva tartást! És még egy panaszom van. Az utolsó vendégkönyv hóna­pokkal ezelőtt betelt. Már a táblájára sem fér egy betű sem. Sürgősen vegyenek újat! Hadd áldozzanak az ott meg­fordulók nagy Petőfink emlé­kezetének. (kopa) levet készítenek NDK-export- ra. A savanyítóban is van bő­ven munka, eddig 68 vagon uborka érkezett a gyárba. El­készült belőle 10 vagon üve­ges csemegeuborka. 7 vagon­nal a hordókba került. Ezt majd télen fogják „üvegezni”, addig ecet nélkül, sóval tartó­sítják. A zöldbab folyamatosan ér­kezik, 59 vagon nyersanyag­ból 90 vagon zöldbabkonzer- vet gyártottak. Az eddig be­érkezett 156 vagon főzőtökből 112 vagon natúr tököt készí­tettek. Bár a konzervgyárban ubor­ka-szezon van, még sincs „uborkaszezon”. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az utolsó éden. Kamerával az állatok világában. Magya­rul beszélő színes nyugatné­met film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Fényképész­nél. Előadás kezdete: 5 órakor. Berlinből jelentkezem. (A „Pajzs és kard” III—IV. ré­sze.) A hírszerző újabb próba­tétele. Magyarul beszélő szov­jet film. Másfél helyár! Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magaslesen az Adrián. Mikrokozmosz. Előadás kezdete: 7 órakor. Úszásban: élen A vasárnapi körösi úszóver­seny keretében kiegészítő szá­mok is szerepeltek. Mindhá­rom számnak megvolt a maga érdekessége. 50 méteres gyermek fiú mellúszásban (három in­duló): 1. Pap Gyula (Kecskeméti Vízmű) 51 má­sodperc, 2. Leskó Zoltán (Nagykőrösi Gimnázium SE) 1:04,1, 3. Kertész Dezső (Kecs­kemét) 1:08,2. A három körösi fiú két sportkör színeiben in­dult. Kiemelkedett Pap Gyu- szi imponáló fölénye. 50 méteres leány mellúszás­ban (négy induló): 1. Pap Andrea 1:10, 2. Apró Mária 1:11,2, 3. Kalocsa Ildikó 1:13,5, 4. Németh Zsuzsa 1:25,4 perc (valamennyien nagykőrösiek). Az 1962-es születésű Pap And­rea igen jól, ügyesen úszott. 100 méteres ifjúsági „B"-ka­tegóriájú mellúszásban (négy induló): 1. Sulyok Sándor (Nagykőrös) 1:34,5, 2. Győré Csaba (Abony) 1:41,9, 3. Nagy a Pap-testvérek István (Abony) 1:42 perc. Su­lyok Sanyi biztosan nyerte ezt a vei’senyszámot. ATLÉTIKA A 12—15 éves sportolók me­gyei atlétatáborozásának vé­gén háziversenyt rendeztek Cegléden. A Nagykőrösi Gim­názium SE versenyzői közül a következő eredmény éli a fi­gyelemre méltóak: 60 méteres leány síkfutás­ban (tíz induló): 2. Klingl Györgyi 8,6, 3. Horváth Sára 8,8 másodperc. Magasugrás, lányok (11): 3. Horváth Sára 130 centiméter. Távolugrás, lányok (10): 1. Horváth Sára 437, 2. Urbán Piroska 419 centiméter. Súlylökés, lányok (11): 1. Urbán Piroska 912 centiméter. Súlylökés, fiúk (15): 1. Áb­rahám Zoltán 10,73, 2. Almási Csaba 9,96 méter. A sporttábor sikerrel zárult. (Sulyok Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom