Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Kihaló szakmák: A csónaképítő — Csónakot akarsz bérel­ni? Na, gyere, aztán mondd, hogy melyik kell! — Nem csónakért jöttem, hanem szeretném, ha a mun­kájáról mesélne... — Á, szóval te riporter vagy. Na jól,van. Hány éves vagy? Hiszen akkor apád le­hetnék! Nem baj, nyisd ki a füled és figyelj rám, mert mondok én neked annyi min­dent, hogy nem győzöd je­gyezni!! — Annak idején a 16 váci vízimalom közül az egyik­ben dolgozott apám, innen a víz szeretete. Aztán az 1912- es jeges árvíz pont az ő mal­mát vitte be a püspöki kert­be. Emiatt került a hengerma­lomba, ahol több lisztjáran­dóságot követelt, mert ő volt a molnárok bizalmija, de emiatt — mint rossz embert — elvitték katonának. Anyám takarítónő volt abban a gim­náziumban, ahonnan engem a negyedik osztály elvégzése után kicsaptak... Néhány év­vel később lettem Herczog László, az első magyar re- gatta-csónaképítő mester ta­nítványa. Nála sajátítottam el a hajóépítés fortélyait 3 évi tanulás és 10 évi segédség után, amikor is 1947-ben há­romnapos vértizzasztó vizsga után megszereztem az első magyar képesített, csónaképí- tö mester oklevelet. Nem tu­dom pontosan hányán va­gyunk, de az biztos, hogy a két kezemen meg tudnám számol­ni. Most hatvanéves vagyok és elég tapasztalatom van már ahhoz, hogy kijelenthetem: az általános iskolákban már az első osztályosokat is meg kellene tanítani az úszásra és az evezésre, mert ez nemcsak szép, de hasznos is. Tanítani kellene, hogy milyen csónak­ba lehet beülni, milyen eve­zővel kell húzni 3 vizet. Mert az nem mindegy. Nézze meg ezt a lapátot! Látja, milyen! Csomós fából készült. Ugyan­olyan gyenge tákolmány, mint ez a csónak. Életveszélyes! Vannak itt hajók, amelyekhez tragédia fűződik: itt a sarok­ban vannak azok, amelyek­kel valaki belefulladt a Du­nába. — Hogy miért? Mert nem szakember mun­kája. Vagy talán úgy gondol­ja, hogy egy hajót könnyebb elkészíteni, mint egy repülő­gépet? Nem könnyebb, csak olcsóbb! De itt is egy ezred- milliméter tévedés — és kész a szerencsétlenség... De saj­nos, kevesen törődnek ezzel! Hiszen mindenki oda megy dolgozni, ahol több pénzt kap. Pedig a járműveknél első lenne a biztonság, amit csak lelkiismeretes munkával lehet elérni. — Szigorúan ellenőrizni kellene a csónakokat! Mert biztosan vannak még szak­emberek, akik tudják, melyik életveszélyes: és ha ezt beve­zetik, magam is ingyen felül­vizsgálom, és megmondom, mi a hiba. Fehér Károly ma is kap rendeléseket, de úgy mondja, hogy' neki már nincs rá ideje. Más dolga is van: csónakhá­zában sokan tartják hajóikat, azokat ellenőrzi, vigyáz rájuk. Megmondja, mikor ■ mit kell tenni. Nem is olyan régen még az úttörőház piros nyak- kendőseit tanította. Ma már nem. Miért? Ö nem tudjá — nem igénylik tőle ... Mészáros Sándor Foto: Törnek VÁCI NAPLÓ PEST MEGYEI HÍR l A P KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1969. JÜLIUS 2., SZERDA Vetélkedő a fedélzeten Figarók a Pokolban A MEGYEI SZAKMUNKÁSTANULÓ-VERSENY DÖNTŐJE A hét végén Vácott járt Harangozó Lajos, a Pest me­gyei Tanács ipari osztályának munkatársa. Tárgyalt a KISZ- bizottsággal, a városi tanács­csal, MHSZ-szel. Kérdésünkre elmondta, hogy július 7-én lesz a megyei szakmunkástanuló-verseny döntője. A program befejező része Vácott bonyolítják le. Harangozó Lajos elmondta, hogy a verseny egyben kelle­mes, romantikus hajókirándu­lás lesz. Délelőtt 9 órakor in­dul a Vigadó térről a Duna- földváf gőzhajó. Másfélszáz utassal végighajókáznak a Dunakanyarban. Szentendre—Leányfalu— Visegrád—Zebcgény— Nagymaros—Vác lesz az útvonal. A hajón lesz a megyei szak­munkástanulók népdalének­lési-, hangszer- és társastánc­bemutatója, valamint egy nagyszabású Ki mit tud? ve­télkedő. A váci hajóállomás­nál kötnek ki, majd. komppal átmennek a Pokol-szágetre. Ebéd után ott rendezik meg a nőifod­rász-versenyt és a honvé­delmi vetélkedőt. Jó időben a teraszon, ha esik, a csárdában mutatják be tudásukat a megye legjobb fodrászai. v A későbbiek során nagysza­bású honvédelmi verseny szín­tere lesz a szigeti sporttelep, majd a polgári védelmi ala­kulatok és a Magyar Néphad­sereg alakulatai tartanak be­mutatót. Este 7 órakor hirdetik ki a megyei szakmunkásta­nuló-verseny eredményét ünnepélyesen, majd Takács Lajos, a megyei tanács ipari osztályának a ve­zetője átadja az értékes jutal­makat. Fél kilenckor rakéták röp- 1 permek a magasba, tűzijáték 1 kezdődik a Pokol-csárdánál. A különhajó 9 órakor indul vissza Budapestre. Útközben zenés táncmulatságon szóra­kozhatnak a hazautazó ver. senyzők. (p r.) KISZ-titkári értekezlet A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Vác Városi Bizottsága július másodikáii reggel kilenc órai kezdettej. egésznapos titkári értekezletét tart. Napirenden a királyré­ti, egyhetes KISZ-iskóla mun­katerve, valamint az idei őszi vezetőségválasztások előkészí­tő munkája. Piaci jelentés A keddi piacra bőven hoztak zöldségfélét, de a gyümölcs kevés és drága volt. A burgo­nya 4—4,50, a borsó 6—7, a bab 4,40—6, a tök 1,50—2, a karfiol 7, az uborka 4—6, a sóska 7, a spenót 8 forintba került kilónként. A főzőhagy­ma csomója 2,50—3, a zöldség páronként 4, a saláta darabját 50 fillér és egy forint között árulták. Az egres kilója 5, a meggy 15, a málna 16, az édes alma 3—5, a ribizli 13, a körte 8 (!) forintba került. Sok volt a gomba: a tinorut 15, a róka­gombát 25 forintért mérték. A termelőszövetkezetek a tyúkot 28, a csirkét 33—34, és a puly­kát 20 forintért adták kilón­ként. Nem a 6-os boltról volt szó... Lapunk június 21-1 számá­ban a Szód ligeti Közs égi Ta­nács üléséről írtunk, ezen be­Miérft sír Cs. M. Virágom9 virágom... — Én nagyon szívesen vála­szolok minden kérdésre, csak nem értem, hogy miért pont hozzám jött, amikor van Vá­A magyar jövendő ébresztője Nem tudom, hogy milyen volt a tiszacsécsei nyár 1879. július 2-án, mikor Móricz Zsigmond született. Nem tu­dom, de halála napja bor­zalmas volt — akkor hul­lottak az első bombák fővá­rosunkra. Mint a mesebeli Erős Já­nos, úgy indult a magyar iro­dalom nagy epikusa, a múlt és a jelen társadalma csodálatos gazdagsággal kelt életre mű­veiben. Hőseivel végigjárta útjukat — Túri Danitól, Bethlen Gáboron át, Rózsa Sándorig. Prédikátori külde­tése volt, gályarabpap utód­ként a magyar jövendő nagy hírnöke. A szegénysorból fel­jutás vágya indította el, ám mindent felforgatott a Hét krajcár, az a novella, amely egy csapásra a Nyugat körűi feltámadt modern magyar iro­dalom élére emelte. Ettől kezdve mindenestől ez az iro­dalom sodorta magával, és polgári életét is írói valósága formálta át. Ébresztője volt a jövendő­nek, a magyar nyelvet cr- ra a csúcsra emelte, ahol nem­csak Sárarany, de Tündér­kert is van. Ezt bizonyítot­ta szóban és tettben — min­den írásában. Lapjáról, a Kelet Népéről írta 1939-ben, akkor, ami­kor már pusztított a fasiszta háború: „,..a lapot én tartom- fenn erőmön felül azért, mert kell lenni egy lapnak, amely­ben sem hízelgés, sem hasz­nos hazugság meg nem jelen­hetik ...” És haláláig az igazat írta csak, olyan szépen, annyira magyarul, hogy életműve alapja lett irodalmunknak, olyan alap, amelyre tündér­kertet lehet építeni! Hatvanhárom esztendősen halt meg. Élhetett volna máig, kilencven éves koráig, ám ő a magyar valóság meg­szállottja volt utolsó mocca­násig. Ö abba sosem tudott belenyugodni, hogy csak írt. Ennél nagyobbat, többet akart — gyógyítani is. Gyó­gyítani mindjárt, a salját ke­zével. Ebben az emberfeletti munkában égett el ilyen ko­rán. — csankó — Új szakmunkások Váchartyánban A váchartyáni Gépjavító [ gyártmányok minőségi javítá Állomás többszöri átszervezése ] sát követelte, után gondot okozott a szak­munkáshiány. A profilválto­zás, az átállás az új munkák­ra belső átszervezést és a A Váci Járási Városi Népi Ellenőrzési Bizottság állandó munkára felvesz irodai mun­kákban jártas gép- és gyorsírót Fizetés 1150 forinttól. Időbeszá­mítás, vagy áthelyezés lehetsé­ges. Jelentkezés; írásban, sze­mélyi adatok és pontos cím köz­lésével. Cím: Népi Ellenőrzési B zottság, Vác, Március 15. tér 11. Ezért fordítottak a gépjavító vezetői nagy gondot a szak­munkás továbbképzésre. Két hónappal ezelőtt fejező­dött be a lánghegesztő, és most, a napokban az ívhegesz­tő tanfolyam. Huszonnégyen tettek szakmunkás-vizsgát. El­ismerés illeti meg a gépipari technikum oktatóit, mert tanít­ványaik közül tizennégyen ki­váló eredményt értek el. Az új szakmunkások erősítik a szociali^ brigádokat. — cs. I. — cott még más — nem maszek — virágüzlet is ... így kezdte a diskurzust dr. Bánó Lászlóné, a Sallai utcai virágüzlet tulajdonosa és ve­zetője. — Milyen a forgalom. — Nem az a jajde... Nem most van a szezon, meg a kö­zeljövőben nem lesz „olyan igazi” névnap sem, mint ami­lyen a Mária, Erzsébet. Akkor veszik a legtöbb virágot/ Ezt tapasztaltam a Vácott töltött hat év alatt. — Es még mit? — Azt, hogy itt nincs nagy virágkultusz. Kevesen vesznek virágot lakásdíszítőnek, lehet azért, mert a kertekben terem saját. Inkább alkalmakra vá­sárolnak. De meglehet az is, hogy nem egyezik az ízlésünk. A legdivatosabb és egyben leg­keresettebb virágok, koszorúk ugyanis nékem nem tetszenek. — Melyik a kedvenc virága? —: Az ibolya. (- s. — i.) Az ablakból nézem. Magya­ráz, gesztikulál a sovány kis asszony. Egy másik figyelem­mel hallgatja. Néha bólogat is. Ugyan mit panaszolhat? Fő­nökei, munkatársai, talán a fiai csináltak valamit? — Na majd holnap megkér­dem — döntök az ablakban. Amikor ezeket a sorokat írom, már holnap van. — Mit magyarázott tegnap olyan hevesen Margit? — kér­dezem attól, akinek panaszko­dott. — Nem magyarázott, hanem sírt. Tíz tyúkját lopták el az éjjel. Nem is első ízben. A szomszédjaiét is naponta „sa­játítják ki”. Borzasztó ez ké­rem ... — Jelentették a rendőrsé­gen? — Ugyan minek. Már1 unják ott is, annyit lopnak arrafelé. Abbahagytam a beszélgetést. Margitot már meg sem kér­deztem. Tudom hol lakik. Évek óta ismerem gyermekét, ő mindig elmondotta, hogy mi újság arrafelé... a Csikótele­pen. De hát nincs erre orvosság? A. B. ingyenes jogi tanácsadás Holnap délután öt órakor a Lenin úti párt- és tömegszer­vezeti székházban dr. Csömör András, a .Váci Ügyvédi Mun­kaközösség tagja tart fogadó­órát és meghallgatja a jogi vonatkozású panaszokat, beje­lentéseket. lül a közellátásról. „Sok pa­nasz hangzott el a kiszolgálók udvariatlansága miatt” — ír­tuk. Ezt a mondatot sérelmezi Kiss László' sződligeti tanács­tag. Levelében azt írja, hogy a panaszosok a 85-ös számú népbolt egyik kiszolgálójának magatartásaií kifogásolták. A 6-os számú népbolt eladóiról nem esett szó. Ók a vásárlók­kal Szemben messzemenő fi­gyelmet és udvariasságot ta­núsítanak — írja. örülünk neki. DUNAKESZI Nyári napközi Dunakeszi Községi Tanácsa bankhitellel megvette az Óra- és Ékszeripari Vállalat Duna- parti üdülőjét. Itt szervezik meg a dunakeszi gyerekek nyári napközijét. A helyi autóbusz viszi és hozza a gyerekeket, akiknek napi el­látása — tízórai, ebéd, uzson­na — harminc forintba kerül. Az üdülőben 250 gyerek fér él, pedagógusfelügyelettel. Tegnap nyitották meg. Rongálok, reszkessetek! Miért rosszak a vád telefonok? Kiássák a vezetékeket Esős időben sok telefontulaj­donos jelentkezik a posta hi­babejelentőjénél. Itt is, ott is beáznak a vonalak. Hétfőn például Deákvár és a DCM környékén voltak fennakadá­sok. A fotósok jelest adtak rá... Új filmek a Fortéban Az elmúlt év végén adta ki a Forte Gyár az első 2500 te­kercs színes filmet próbafoto- zásra az amatőröknek. A fel­használókat megkérték — írják meg a filmről a vé­leményüket. Dr. Lenyó László igazgatót kérdeztük az eredményről. — Csupa jó véleményt hal­lottunk, ezért elhatároztuk, hogy már a harmadik negyed­évben átadjuk a kereskede­lemnek az első szériát: 6000 tekercs színes filmet. — Miben jobb az ORWO co­lonial? — Dicsérik magasabb érzé­kenységét és azt, hogy a bíbor színt valóban bíborként láthat­juk viszont a kész képen. — Még ebben az évben lesz más újdonsága is a gyárnak? — Az Agfa color papírral egyenértékű nagyítópapírt ho­zunk forgalomba a második félévben. Ez a papír javított válto­zata elődjének. Emellett ugyancsak a közeljö­vőben kerül piacra a KO- DAK+X-szel azonos értékű fekete-fehér negatív. A jövő évben pedig teljesítjük a fotó­sok régi óhaját: megkezdjük a pozitív film gyártását is — mondotta dr. Lenyó László igazgató. — ms — — Még aznap ki is javítot­tunk mindent — tájékoztatott Szabó Géza műszaki felügye­lő. — Természetesen gyako­riak az olyan hibák, amelye­ket nem tudunk azonnal meg­javítani. De ilyenkor rendsze­rint nem az időjárás, hanem a csatornázok a hibásak. Vala­hányszor új munkát kezdenek, értesítenek bennünket, hogy véletlenül megrongálták a ve­zetéket. Ilyenkor tovább tart a rendcsinálás. — Vannak más rendbontók is, azok, akik az utcai tele­fonfülkéket rongálják. — Sajnos, Vácott is van be­lőlük. Mind a hat nyilvános telefonfülkénket be kellett zárnunk. Rendszeressé vált ugyanis, hogy még a felszere­lés napján tönkreteszik a készüléket. — Sikerült már elkapni va­lakit? — Hát... — Ezek szerint nincs remény arra, hogy valaha lesz Vácott még utcai nyilvános telefon- állomás ? — Egyelőre nem szereljük fel a fülkéket. De ha sikerül munkatársaink tervét valóra váltani, akkor nem rongálja senki tovább a telefont. Egy elmés rendszert kell csak megvalósítani. Abban a pilla­natban, amikor valaki elvág­ja a vezetéket, a fülkeajtó automatikusan .bezárul, és ez­zel egy időben a postán lám­pa jelzi a rongálást. Menekül­ni csak úgy tud a tettes, ha betöri az üveget, az pedig zajjal jár... M. S. VIRTUS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom