Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

FES T MEGY ^Mirlan 1969. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Megkezdték a földgáz bevezetését A megye nagy településein dolgoznak a szerelők PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VHI.. Somogyi Béla u. t. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szobák: 343-100/200, Illetve 343-100/413. Titkárság; 131-248. Egyéb számok: 141-462, 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér L sz.). Előfizetési dij 1 hónapra 20 forint. A lakások legkorszerűbb fű- i főanyaga a földgáz. Az Al­földről már Pest megyébe ér­kezett ez az olcsó tüzelő. A le­hetőségeket és az igényeket felismerte a Pest megyei Ké­ményseprő és Cserépkályha Építő Vállalat. Erről beszélt Bakó József, a vállalat igaz­gatója. — Körülbelül egy hónap­ja kezdtük meg a gázve­zetékek és készülékek szerelését. Jelenleg két szerelő „parti” dolgozik a fővárosban és a megyében. Egy parti: egy sze­relő és egy segédmunkás. Az igények szerint ennek tízsze­resére lenne szükség. Ez meg is lesz. Elkészült a gázosítási program. Cegléden egyelőre a közületeknek dol­gozunk, Vecsésen 20, Sziget- szentmiklóson karácsonyig 450 lakásba vezetjük be a föld­gázt. Pécel, Vác, Nagykőrös is megkapja az év végére a gázt s tavasszal kezdődhet a szere­lés. A bevezetéshez szakvéle­mény kell. Mi adjuk, s mi építjük a kály­hát, mi szerelünk. Tehát a megrendelőnek nem kell utá­najárnia, csak annyi a dolga, hogy nálunk bejelentse igé­nyét. Egy helyben mindent elintézünk, sőt tervezéssel is foglalkozunk. Nálunk készült például Szigetszentmiklós tel­jes gázhálózatának terve. Tehát egyszerű lenne az ügy, de mégsem az. Eleget kell tenni az életvédelmi, tűzren­dészet! és a lakáskultúra kö­vetelményeinek, a kéményeket először is füstnyomáspróbá- uak vetjük alá s csak utána «dunk szakvéleményt. Megállapításom szerint a megye közel 400 ezer ké­ményének fele nem alkal­mas gázfűtésre. Rengeteg a szabálytalanul épített, düledező kémény. A tűz miatt a lakásban erős a páralecsapódás, kátrányos lesz a levegő, salétromos a fal. Ezt is meg kell előzni — nemcsak a lakástüzeket. Mit lehet tenni? Felkészül­tünk a kéményvakolásra, ez a legújabb, negyedik profilunk. Eddig 800 ezer forint értékű megrendelést kaptunk, főként Szigetszentmiklósról és Ceg­léd vidékéről. A vakolással könnyűszerrel alkalmassá le­het tenni a füstcsatornákat a gáztüzelésre. Néhány helyen, elsősorban Pécelen panaszkodnak, hogy miért kerül 25 forintba egy kémény vizsgálata. Kérték, legyen 8—10 forint, vagy ha egy lakásban több kémény van, akkor azok után fizessenek 25 forintot. Sajnos mi ezen nem tudunk változtatni, miniszteri rendelet írja elő. Egyébként a vizsgálatnak még ettől is több a rezsije, számunkra nem ki­fizetődő. Ha rendben.a kémény, jöhet a szerelés. Egy tűzhely 2,5— 3,5 ezer, a nagy vízmelegítő hősugárzóval 7,5—8,5, a kon­vektor 4—6, a cserépkályhába Héra-készülék 2—2,5 ezer fo­rintba kerül. Vagyis egy lakás teljes gázosítása mintegy 15 ezer forint. Ez nem kis pénz, ezért sok helyütt társulnak s így ötezret kell előre fi­zetniük, a többire hitelt kapnak. Sajnos a kályhaépítő és a gázszerelő munkáját nem mindig sikerül egyeztetni, két­szer kell utánuk takarítani.- Szeretnénk ezen segíteni, sőt továbblépni. Ha már kályhát építünk, tudnánk csempézni is, a gázosok vízvezetéket is szerelhetnének, s ha már úgy­is benne vagyunk a munká­ban, ki is festenénk a lakást és felcsiszolnánk a parkettát. Ezt a tervet még megtár­gyalja a megyei tanács vb-je. Valószínűleg el Is fogadják, hiszen a profilbővüléssel min­denki jól járna, elsősorban a lakosság. Ezzel a vállalat neve megváltozna: Kéményseprő és Szakipari Vállalatra. (paládi) Költöző medúzák Nemrég a Szovjetunió egyik óiriási víztárolójában a zooló­gusok édesvízi medúzafajt fe­deztek fel. Ezek a medúzák eddig csupán a nagy afrikai tavakban fordultak elő. A szovjet kutatók feltételezik, hogy a kiszáradt medúzalár­vákat a költöző madarak hoz­ták el Afrikából északra. SZEGEDI FESZTIVÁL Sok száz különleges aján­déktárgy kerül forgalomba az idén Szegeden a szabadtéri játékok idején. Ezek sorában jelent még szerdán a város üz­leteiben a „Szegedi fesztivál” nevű cigarettaújdonság. A különleges dohánykeverékkel töltött füstszűrös cigarettából 15 milliót hoznak forgalomba. Dobozát a szegedi dóm képe és a város címere díszíti. — Tallinnból, Szolnok észt testvérvárosából 30 tagú tu­ristacsoport érkezett Szol­nokra. A vendégek 3 napot töltenek Szolnok megyében. Hol pusztított jégverés és hol keletkezett belvízkár? Az elmúlt másfél hónap rendkívüli időjárása több he­lyen hol jégveréssel, hol pe­dig belvizekkel sújtotta a me­zőgazdaságot. Az elmúlt hetek viharai, jégesői főképpen nyolc megye területét érint­hették. A legsúlyosabbak a károk Baranyában, ahol a bólyi és a pécsi állami gazda­ság nagyobb kiterjedésű növé­nyi kultúráit verte el a jég. Pusztítást jelentettek több termelőszövetkezetből is, első­sorban a pécsi és mohácsi já­rásból. Július közepéig még nagyobb jégverés pusztított Borsod megyében, az előzete­sen felmért adatok szerint a kár eléri a tizenötmillió forin­tot. A jégfelhők elsősorban Kenézlő, Tokajhegyalja és Abaújszántó vidéke felett vonultak át, sok helyen a termés harminc­hatvan százaléka semmisült meg. Csongrád megyében kü­lönleges helyzet adódott, amennyiben nemcsak a jég, hanem a belvízkár is megti­zedelte a növényi kultúrákat. Makón például a hagymaül­tetvények sínylették meg az együttes „támadást”. Fejér megyében is tetézték a pusz­títást a belvizek. A jégeső leg­Sertéskörszállók — háromszögben Újszerű sertésszálló körala­kú, emeletes építmény lesz, akárcsak a budapesti torony­szálló. A szakirodalom szerint egyes külföldi országokban, például Ausztráliában van már köralakú, több szintes hiz­lalda, ezek azonban tekintve, hogy magánfarmokon épültek, meg­lehetősen kicsinyek és korsze­rűtlenek. A tervezett baranyai sertés­telepen három ilyen — egyen­ként nyolcszintes — épületet emelnek és ezeket háromszög alakban helyezik el, olymódon, hogy középütt egy üvegtorony áll majd: ez köti össze a be­tontornyokat. Az üvegfalú épületben köz­lekednek a személy- és állat­szállító liftek, a 24 méter át­mérőjű körszállók közepén egy-egy aknát képeznek ki, s ezeken juttatják fel a takar­mányt az emeletekre, illetve ezeken át történik a trágya- és szennyvízeltávolítás. Az aknát víztartály zárja le, amelyet az épület te­tején helyeznek el, és ez mintegy kalapja lesz a to­ronynak. A teljes beruházási költség kö­rülbelül 100 millió forint, ez azonban — a számítások sze­rint két és fél év alatt meg­térül. inkább a bicskei, a móri és a fehérvári járások területével bánt el. A Bodakajtori Álla­mi Gazdaság őszibarackosát különösen megviselte a zord idő. Heves megyében tizen­nyolc helyen verte el a jég a növényi kultúrákat júniusban. A pusztítás szerencsére itt sem érintett nagyobb, összefüggő területeket. A károk azonban sajnálatos módon éppen Gyön­gyös és Eger környékét érin­tették, a nagymúltú szőlőkul- j túrák ártalmára. Pest megyében július 6-án pusztított nagyobb jégve­rés. Szabolcsban az almáskerteket verte a jég, Szolnok megye te­rületén pedig, különösen a jászberényi, a törökszentmik­lósi és a szolnoki járás egyes üzemeiben voltak kénytelenek a szakemberek végignézni, hogyan semmisül meg a ter­més egy része néhány perc alatt. Az adatokból kiderül az is, hogy Bács megye — amely különben az egyik „legjege­sebb” területe az országnak — eddig „megúszta” a nagyobb jégveréseket. Napfolt és történelem Még nem ért véget a nap- tevékenység mostani maximu­ma, így a Napnak ezek az „életmegnyilvánulásai” még mindig erőteljesen foglalkoz­tatják a légkörfizikusokat, sőt, a laikusokat is. Az utóbbiak köréből olyan babonaszerű fel- tételezések is kiindulnak, ame­lyek már szinte az üstökösök­kel kapcsolatos középkori hie­delmekhez hasonlíthatók. Eze­ket cáfolja Flórián Endre kandidátus most elkészült ta­nulmánya. A szerző szerint igen erős bizonyításra szorul-, nak még az olyan elképzelé-. sek, amelyek szerint a napfoltmaximumok ide­jén igen nagy és főleg közvetlen földi hatása len­ne a Nap ibolyántúli, röntgen-, vagy éppen anyagi sugárzásának. Hiszen eddigi tudomásunk szerint a légkör teljes mér­tékben megvéd bennünket a I röntgensugárzástól, az ibo­lyántúli sugárzásból pedig ! csak annyit bocsát keresztül, 1 amitől legfeljebb a bőrünk barnul le. Természetesen még kevésbé állják meg helyüket azok a feltételezések, amelyek szerint a napfoltok közvetlenül ala­kítják az emberi történelmet. Ha ez igaz volna, akkor pél­dául 1964-ben — amikor a napfoltok sűrűségét jellemző szám mindössze tizenkilen­ced része volt az 1957. évinek és gyakorlatilag minden har­madik napon teljesen hiá­nyoztak a napfoltok — jófor­mán semminek sem lett volna szabad történnie a Földön. És hasonlóképpen kellett volna alakulnia az 1775., az 1789., de főleg az 1810-es esztendőnek, ami­kor tudniillik az egész év­ben egyetlen napfolt sem jelentkezett. A naptevékenységnek tehát közvetlen, elsősorban bioló­giai hatása az * emberiségre nincs. Közvetetten természete^ sen jelentős befolyást gyako­rol életünkre. Szöveg nélkül. (Kertész László rajza) /I TUDÓSÍTÓVERSENY „Gyermekrabló Mrs. Lilian Hawkins hasz-: szasan telefonált Richmond- ban (Virginia állam) egy te­lefonfülkében. Egyszerre ész­revette, hogy egy férfi eltol­ja a gyermekkocsit, amelyben kisbabája aludt. Az asszony izgalmában el* ejtette a hallgatót, s felkiál­tott: „Gyermekrabló”, majd ka­ron ragadta a gengsztert. A férfi kedvesen az asszony* ra mosolygott és így szólt: „Végre! Pontosan 34 perce várok arra, hogy befejezze be­szélgetését. tgy azután nem maradt más lehetőség szá­momra!” A rendőr hitt a férfinak.,; Mindennapi ke Relativitás Tudósítóversenyünk ért tatomban részesül. A hó vé frisseség, a gyorsaság és az A Pest megyei 2. számú Sü­tőipari Vállalat gödöllői 33-as számú üzemében február 27-e óta szünetelt a kenyérsütés, az üzem korszerűsítése miatt. Azóta megtörtént a gépek felújítása, újjáépítették a ke­mencéket, s automatikus ve­zérlésű olajfűtő berendezéssel látták el az üzemet. S e hó­nap első hetében megkezdőd­hetett a próbaüzemelés. ékelése 10 naponként tfirténlk és minden dekádgyóztes 300 forint Ju- gén a 200 forintos vlgaszdij is gaz dara talál. A tudósítóversenyben a ötletesség dönt. Makett és valóság A szakemberek elégedettek. A négy sütödéből naponta két műszakban 90 mázsa friss ke­nyér kerül elő s remélhető, hogy a szombatonkénti, meg­növekedő igényeket is ki tud­ják elégíteni — előre sütéssel. Árvái József telepvezető el­mondotta: a megfelelő szak­munkásgárda biztositani fogja a jó kenyérellátást. Ez annál is inkább fontos, mert Gödöllőn az utóbbi idő­ben nagyon sok pimasz hang­zott el a kenyér minőségére. Az ország legszebb SZOT üdülő-szállóját építik Budapesten a Ró­zsadombon. A Középü­letépítő Vállalat mun­kásai most a félemeleti födém zsaluzását készí­tik. A korszerű üdülő­szálló háromemeletes lesz, 234 szobája 504 személynek biztosít gondtalan üdülést egy- egy turnusban. A tető­részen külön egységben alakítják ki az éttermet és a presszót. A mono­lit vasbetonszcrkezetből készülő épület érdekes­sége, hogy 108 betonlá- bon áll a meredek hegy- oldalon. A 70 millió forintos költséggel épü­lő szálloda 1970. novem­ber 30-ra lesz kész. A Dregonya utcai sütőüzem mintaboltja előtt állandóan hosszú sorokban állnak az emberek... A korszerűsített Dózsa György utcai sütőüzem minden bizonnyal megoldja a problémákat Csiba József ★ Kartal és vidékét a Gödöl­lői Sütőipari Vállalat aszódi sütőüzeme látja el kenyér- és péksüteménnyel. De mikor látja el? Amikor „korán” ki­szállítják a kenyeret, délután egy vagy két óra van, s ez még a jobbik eset. Van, ami­kor még később. Június 20-án, szombaton például késő dél­után kapott kenyeret Kartal. Ilyenkor szidják az üzletve­zetőket, de vajon miért? Ök nem felelősek mindezért. Fe­lelős a sütőipari vállalat, hogy ily megkésve juttatja minden­napi kenyérhez a község la­kosait. De hol is a probléma? Ke­vés a pék? Vagy baj van a szállítással? Ki tudja. Tán hiányzik a sütőiparnak, hogy az Aszód és Vidéke ÁFÉSZ kötbérezzen? A kar- tali élelmiszerüzletek alkal­mazottai ugyanis két műszak­ban dolgoznak. Gyakorta elő­fordul, hogy az üzletvezetők a sütőipari vállalat hanyagsága miatt szabad idejüket áldoz­zák fel a lakosság kenyérel­látásáért. Nem lehetne ezen a lehetet­len állapoton segíteni? Deák István A vendég távozóban van egy párizsi hotelből, s szeretne borravalót adni a szobalány­nak, de nincs aprója. Odamegy a portáshoz és megkérdezi tőle: — Tudna nekem ezer fran­kért aprót adni? — Nálunk, kérem, az ezer frank már aprópénznek szá­mít! — válaszolja ridegen a portás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom