Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

i'cJi »/EG kMwÍííV 1939. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Honduras—Salvador Közép-amerikai háború A két közép-amerikai köz­társaság háborúskodásáról szó­ló legfrissebb hírek szerint salvadori csapatok nyomulnak előre Honduras területén a főváros, Tegucigalpa felé, a két ország légiereje pedig köl­csönösen újabb támadásokat hajt végre. Az 1400 kilométer hosszú­ságú határ mentén folyik a harc, de a hatóságok közléséből csupán annyi derül ki, hogy sok a ha­lott és a sebesült, azonban semmilyen hivatalos adat nincs a veszteségekről. Hondurasi bejelentés szerint a hondurasi légierő megtámadta és csaknem teljes egészében lerombolta San Salvador nem­zetközi repülőterét. Mindkét ország fővárosában feszült a helyzet, az élet gya­korlatilag megbénult, az üz­letek és hivatalok zárva van­\ Földmunkát Gépesítő Vállalat hivatásos tehergépjárművezetői tan folyamot indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költségeit fedezzük, a tanulmányi időre seqédvezetői bért folyósítunk. További felviláqositást levélben. Illetve telefonon ad a vállalat munkaüqyl osztálya. Cím: Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 3. 126 — 790. 64-es mellék. Telex: Bp. 775 oktatás. nak, és elrendelték a rendkí­vüli állapotot. Washingtoni diplomáciai források úgy tudják, hogy szerdán Honduras és Salvador ideiglenes tűzszünetet rendelt el, hogy lehetővé tegyék az AÁSZ közvetítő bizottságának helyszínre utazását. Ezzel az értesüléssel ellentétesek a leg­frissebb jelentések, amelyek harcokról, városok elfoglalásá­ról, repülőterek szétlövéséről, sebesültekről, halottakról, és a csapatok előrenyomulásáról adnak hírt. Jelentések szerint az AÁSZ-bizottság háromtagú „előőrse” már megérkezett San Salvadorba és megkezdte a tárgyalásokat Fidelsanchez Hernandez elnökkel. A hírügynökségek már nem csupán futballháborúnak ne­vezik a két ország viszályát, hanem tényekkel és adatokkal próbálják elemezni azt a hely­zetet, amelyben egyetlen fut­ballmérkőzés elegendő volt a hadüzenet nélküli háború ki­robbanásához. | A régóta dúló határviszá­lyon kívül némi magyarázatot ad a két köztársaság néhány más adottsága: Salvador a hat közép-amerikai köztársaság közül a legkisebb és rendkí­vül zsúfolt. Honduras terüle­te ötször nagyobb, lakosságá­nak száma viszont lényegesen I kevesebb. Így Salvadorban négyzetkilométerenként 134, Hondurasban 19 lakos él. A két ország földrajzi helyzete is, lakosságának összetétele is hasonló, mindkettő több mint egy évszázada nyerte el füg­getlenségét a spanyol biroda­lomtól, és mindkettő meglehe­tősen szegény és elmaradott. Az 1400 kilométer hosszú közös határt törvényesen soha nem rögzítették, az 1895-ben és 1918-ban kö­FELVÉTELRE KERESÜNK női munkaerőket betanított fonodái, cérnázói, kikészítő és kiszerelő üzemi munkahelyekre. • Két hétig 5 napos, egy hétig 6 napos munkaidőbeosztással, átlag 42,7 órás heti munkaidővel, havi 1400—1900 Ft-os kereseti lehetőséggel. • Naponta egy alkalommal 4 forintért ebédet vagy vacsorát adunk. • Vidéken lakóknak útiköltséget térítünk, szükség esetén albérletről gondoskodunk. Jelentkezés levélben a Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyárának személyzeti osztályán, Bp. IV., Váci út 91. VÁCI ÉS SZOBI JÁRÁSBAN LAKÓ szakmunkásokat mellékfoglalkozásban alkalmazunk kisebb javítási, szerelési munkákra I vízszerelő, villanyszerelő, lakatos, redőnyös, asztalos, parkettás, kárpitos, üveges, r* kőműves-burkoló szakmákban. ÓNÁLLÓ MUNKAVALLALAS közvetlenül a lakosságtól. Jelentkezés, felvilágosítás JÜLIUS 19-ÉN, SZOMBATON 9-13 ÓRA KOZOTT a Fővárosi Javító Szerelő Vállalat járási kirendeltségénél VÁC, KÖZTÁRSASÁG ÚTJA 31. tött haláregyezmény soha nem lépett érvénybe. Honduras több ízben emelt panaszt amiatt, hogy salvado- riak illegálisan átlépik a ha­tárt éSí Hondurasban teleped­nek le. 1962-ben Honduras ki­utasított az országból számos salvadori állampolgárt, majd az intézkedést kisebb határin­cidens követte. 1967 május— júniusban mindkét ország csa­patokat vont össze a határon, és az összetűzések már komo­lyabb veszteségeket okoztak. Később a csapatokat kölcsö­nös megegyezéssel visszavon­ták, és közös katonai bizott­ságot létesítettek a további incidensek megakadályozásá­ra. Idén ismét megromlottak a kapcsolatok; június 26-án a két ország megszakította a diplomáciai kapcsolatot egy­mással. Mint ismeretes, a hi­vatalosan bejelentett ok nem más, mint az volt, hogy Sal­vador világbajnoki selejtező -nérkőzést nyert Honduras válogatottja ellen. Miniért deportálás Hastings Banda Malawi ál­lamelnök hivatala közleményt hozott nyilvánosságra, amely­ben megtiltotta, hogy az elnök jelenlétében nők miniszoknyá­ban, illetve olyan rövid ruhá­ban mutatkozzanak, amely a comb bármely részét látni en­gedi. Hosszú nadrágot sem szabad viselniük. A rendelet megszegőit deportálják. A NÉPI LENGYELORSZÁG fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­geken részt vesz Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podigor- nij, Ludvig Svoboda és Gusz­táv Husák is. HOSSZAS BETEGSÉG UTÁN Bukarestben elhunyt Vicente Arroyo Perez, a Spa­nyol Kommunista Párt egyik megalapítója. MOSZKVm Megnyílt a KGST VB ülésszaka Moszkvában szerdán meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 42. ülésszaka. Az ülésszakon Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Miniszterta­nács elnökhelyettese elnökölt. BSoliviai cáfolat Eufronio Padilla ezredes, bolíviai belügyminiszter sajtó- értekezletén cáfolta azokat a korábban napvilágot látott hí­reszteléseket, amelyek szerint a bolíviai kormánycsapatok el­fogták Guido „Inti” Peredet, az 1967-ben meggyilkolt Gue­vara helyettesét, a bolíviai fel- szabadítási hadsereg jelenlegi vezető j ét. ___________ M OSZKVA NIXON ÜZENETE Szerdán, az amerikai film­küldöttség moszkvai sajtókon­ferenciáján felolvasták Nixon elnök üzenetét, amelyet a moszkvai nemzetközi film- fesztiválra küldött. Előző este mutatták be a Kreml kongresz- szusi palotájában az amerikai­ak „2001: kozmikus Odüsz- szeia” című verseny filmjét, melynek rendezője Stanley Kubrick.___________ M EGHALT PETER VAN EYCK Peter Van Eyck, a világhírű nyugatnémet filmszínész egy nappal 56. születésnapja előtt elhunyt a Zürich közelében fekvő Maennedorf kórházában. Halálának oka egyelőre isme­retlen. A magyar közönség egyebek között a Félelem bé­re”, a „Rosemarie”, valamint az „Állhatatos feleség” című filmekben láthatta. Pekingi plakátok A PAP hírügynökség pe­kingi tudósítója arról számol be, hogy Pekingben ismét erő­södik az a kampány, amelynek célja a tanulóifjúság határ­menti és hegyvidéki mezőgaz­dasági területekre való kikül­dése. Plakátok jelennek meg, amelyek hangoztatják Mao Ce-tung ifjúsági áttelepítési stratégiai tervének fontossá­gát. E feliratok szerint a fia­taloknak „rettenthetetlen har­cosokká kell válniuk, akik nem félnek sem a nehézségektől, sem a haláltól”. A fiatalokat gyakorta kato­nai vezetés alatt álló gazdasá-. gokba küldik „átnevelésre”. A cseh belügyminisztérium közleménye A cseh belügyminisztérium szervei most fejezik be a vizs­gálatot J. J., Prága, II. kerü­leti lakos ügyében, aki ez év márciusától májusig különbö­ző államellenes plakátokat ké­szített és ragasztott ki Prága központjában. A plakátok fel­iratai durván támadták a CSKP és a Szovjetunió veze­tőit. A belügyminisztérium közli, hogy más, hasonló esetekben is folytatnak vizsgálatot, és a tetteseket a fennálló törvé­nyek értelmében fogják meg­büntetni. Ugyanakkor felhív­ja a figyelmet arra, hogy szél­sőséges erők ismét visszaélnek a közvélemény nemzeti érzé­seivel és államellenes, illegá­lis sajtótermékeket hoznák forgalomba. „Minden polgár­nak tudatában kell lennie, hogy illegális és államellenes sajtótermékek sokszorosítása és terjesztése a törvények ér­telmében büntetendő cselek­mény” figyelmeztet a cseh belügyminisztérium közlemé­nye. SAN FRANCISCO A harmadik Egy James Layton nevű fia­talember leugrott San Francis- có-i Golden Gate-híd tartóosz­lopáról, vagyis hetven méter magasból. Nemcsak, hogy élet­ben maradt, hanem — mint a kórházban közölték — állapota egyáltalán nem súlyos. A híd 1937-ben történt megnyitása óta eddig 367-en kísérelték meg az öngyilkosságot ily mó­don, de előtte mindössze ket­ten maradtak életben. // Pest megyéért“ emlékérmet alapítanak (Folytatás az 1. oldalról.) vatal megyei és járási dolgo­zóinak, továbbá a Pest megyei Főügyészségnek a törvény zökkenőmentes végrehajtá­sáért. A megyei tanács végrehajtó bizottságának előterjesztése alapján „Pest megyéért” elne­vezésű aranyérmet alapít a megyei tanács. A kitüntető érmet a mű­velődés, az ipar, az építő­ipari, az építőművészet, a kereskedelem, az idegen- forgalom, a mezőgazdaság, a község- és városfejlesz­tés, az egészségügy terüle­tén, és általában a me­gye fejlesztéséért végzett kiemelkedően jó munkáért adományozzák évenként. Az aranyérem oklevéllel és ötezer forimit pénzjutalommal kerül kiosztásra, első alka­lommal 1970. április 4-én, ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulóján. — sp — BENDANDI FAENZAJA... 2521-ben lesz a világ vége? A címhez hozzá kell ten­nünk, hogy nem az egész föld­golyóról, hanem csupán Euró­páról vagy Eszak-Amerikáról van szó. E két kontinens egyikét öt és fél évszázad múlva állító­lag szörnyű katasztrófa sem­misíti meg. Hasonló természe­ti csapás érte bolygónkat az i. e. 10 431-ben, vagyis 12 400 évvel ezelőtt, amikor eltűnt a föld színéről az Atlantisz. Tehát 2521-ben, vagyis 552 esztendő múlva, Amerika vagy Európa eltűnik. Ez lesz idő­számításunk utolsó esztende­je. Az emberiségnek az a ré­sze, amely a katasztrófát túl­éli, ismét elölről kezdi majd az időszámítást. Ez a prognózis Rafael Ben- danditól, az Emilia-Romagna olasz tartomány Faenza váro­sában működő rengéstani megfigyelőállomás igazgatójá­tól származik. Bendandi 1893-ban született. Képzőművészeti akadémiát végzett. A műkritkusok — fő­leg a nyugatiak — idősebb nemzedéke még bizonyára emlékszik a nevére, Bendan- dinak nagy jövőt jósoltak. Fá­ból készült szobrainak fény­képei közvetlenül az első vi­lágháború kitörése előtt vala­mennyi jelentős folyóiratban napvilágot láttak. Bendandi az első világhábo­rú idején hidroplánpilóta volt. Az Adriai- és a Földközi-ten­ger fölött repülve megfigyelte az árapályjelenségeket, ame­lyek annyira érdekelték, hogy a háború után megvált a mű­vészettől és teljesen átadta magát a szeizmológiának. Fa- enza közelében, a Segno folyó fölött egy barlangban obszer­vatóriumot rendezett be és maga állította be a szeizmog­ráfot. Az akkoriban még ama­tőr szeizmológus barlangját és lakását zsúfolásig megtöltötték a szakkönyvek és folyóiratok, valamint a rajzokkal és szá­mításokkal teli kéziratok gar­madája. Közülük számos mun- i ka megjelent a legfontosabb szaklapokban. A nagy tudás és a szívós munka bámulatos eredménye­ket hozott. Bendandi már 1919-ben előre megmondta, hogy a legközelebbi hónapok­ban nagy földrengés éri Kö- zép-Olaszországot. Következ­tetéseit félvállról vették, „jós­lásnak” tartották, amelynek semmi köze a tudományhoz. A „jóslatok” azonban szóról szóra beteljesedtek. Attól az időtől kezdve im­már csaknem ötven esztendő telt el. s Bendandi — olykor órányi pontossággal — több ezer földrengést, árvizet és egyéb természeti csapást előre jelzett. Az utóbbi években például pontos prognózist adott a szkopljei, a debari, az anatóliai, a perui földrengé­sekről. Bendandi minden esetben hónapokkal előre kiszámította s megjelölte a természeti csa­pások helyét és időpontját, s erről tájékoztatta a közvéle­ményt. Így például 1923 novemberé­ben a faenzai közjegyző előtt kijelentette, hogy 1923 novem­berének vége és 1924. január 5-e között az Adriai-tenger középső részén erős földrengé­sekre kerül sor. S lám 1924. január 3-án az Adriai-tenger partvidékén fekvő Senigallia a földrengés következtében ro­mokban hevert. 1966-ban, három hónappal a firenzei árvíz előtt Bendandi nyilatkozatot adott a sajtónak arról, hogy Toscanát kataszt­rófa fenyegeti. Figyelmezteté­sével azonban nem törődtek, egyes szerkesztőségek tréfának vették. A valóság azonban ke­gyetlen volt: Firenze és fél Toscana mind a mai napig nem tud kigyógyulni az óriási árvíz okozta sebekből. Hasonlóképpen történt 1967-ben is. Bendandi októ­berben riadót fújt, mondván, hogy november elején rendkí­vüli erejű tengerár zúdul vé­gig az Adriai-tenger északi ré­szén. Az illetékesek ügyet sem vetettek a figyelmeztetésre, s lám, 1967. november 3-án ha­talmas hullámok öntötték el Velencét. Mire is építi Bendandi eze­ket a prognózisait? A magya­rázat egészen leegyszerűsítve a következő: Földünkre a nap­rendszer minden bolygójának vonzóereje hat. Ezeknek az erőknek a nagysága a bolygók­nak a Földhöz viszonyított pil­lanatnyi helyétől függően vál­tozik. Ha bolygók úgy helyez­kednek el a pályáikon, hogy együttes vonzásuk fokozott erővel hat a földkéreg adott övezetére, akkor ez a kritikus helyeken megzavarja a földi gravitáció kiegyensúlyozottsá­gát és földrengésekre kerül sor. Bendandi ezt a számítási rendszert a Nap-gravitáció- vizsgálatára is alkalmazta, s közben új bolygót fedezett fel, amelyet a Faenza névvel jelölt meg. Amikor ugyanis össze­állította a Merkur, a Venus, a Föld és a Jupiter vonzóere­jének paralelogrammáját, az olasz tudós megállapította, hogy az említe*«- bolygók együttes vonzóereje zavarokat idéz elő a Napban elősegíti a napfoltok és nankitörések, amolyan sajátos „naprengé­sek" keletkezését. Ezek a je­lenségek azonban nem mindig feleltek meg Bendandi parale­logrammáinak. Ebből a tudós arra a következtetésre jutott, hogy a Merkur pályáján túl, még közelebb a Naphoz kell lenni egy ismeretlen bolygó­nak. A további számítások igazolták ezt a feltevést. így fedezte fel azt a bolygót, ame­lyet eddig még senki sem lá­tott, mert teljesen beleolvad a napsugárba. Ennek az isme­retlen bolygónak a tömege fe­le akkora, mint a Merkúré, s a Napra gyakorolt vonzóereje azonos az összes belső bolygó együttes vonzóerejével. Ez az oka annak, hogy a Napban, a Faenza idézi elő a legnagyobb zavarokat. Bendandi azt állítja, hogy a Faenza felfedezését, húsz év múlva a közvetlen távcsöves megfigyelések igazolni fogják. Ekkor ugyanis az újonnan fel­fedezett bolygó a Naphoz és a Földhöz viszonyítva olyan helyzetben lesz, hogy erős te­leszkópokkal lokalizálni lehet majd. A földi gravitáció megráz­kódtatásaira vonatkozó számí­tásokat Bendandi egészen az időszámításunk 3000. eszten­dejéig elvégezte. A számítá­sokból kitűnik, hogy bolygón­kat szörnyű földrengés, óriási szökőárak, vagy hallatlan áradások fogják sújtani 1980. áprilisában, 1990. februárjá­ban, 1993. májusában, 1997. augusztusában 1999. októberé­ben és 2001. októberében. A legszömyűbb katasztrófa azonban 2521. márciusában következik be. Egy újonnan keletkező óceán mélységeiben eltűnik vagy Európa, vagy Észak-Amerika. Szerinte ez lesz az euróipai civilizáció, vagyis a mi világunk vége. Nos, ezeket mondja Ben­dandi. Pesszimista prognózi­sai miatt még jónéhány nem­zedéknek nem fog fájni a fe­je. mi pedig egyelőre meg­várjuk 1980. áprilisát, abban a reményben, hogy civilizációnk nemcsak eddig a viszonylag közeli időpontig, hanem az igen távoli 2521-ig sem fogja előmozdítani talán még az ele­mi katasztrófáknál is sokkal borzalmasabb önnön pusztulá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom