Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* megyei tanács lapja Jelentés a IX. kongresszus a pártmunka néhány kérdéséről hozott - határozatainak végrehajtásáról és a további feladatokról 3. oldal. Illatos út lesz a soroksári Duna-ág? Válaszol: a miniszter, az igazgató 5. oldal. Anonymus követője 6. oldal. Gyermeknevelési tanácsok 10. oldal A vasutasokat ünnepli ma az ország A XIX. vasutasnap alkal­mából rendezett ünnepségek már tegnap megyeszerte meg­kezdődtek, s a mai nap is a megemlékezések és a vidám szórakozás jegyében telik el. Cegléden szombat délután a Vasutas Művelődési Házban került sor az ünnepségsorozat nyitányára, melynek kereté­ben több vasutast kitüntettek. Ma sportműsorral folytatódik a program. A szobi állomáson kedves vendégeket várnak mára: po­zsonyi vasutasokat, akikkel már hosszabb idő óta rendsze­res kapcsolatot tartanak. A Dunakeszi Járműjavító­ban szabad szombat volt teg­nap, ma délelőtt a művelődé­si házban színes műsort ren­deznek. A vasutasnap hagyományai­hoz tartozik a kitüntetések, jutalmak kiosztása, s a soron- kívüli előléptetés is. Pest me­gyében százhúszan nyerték el a „kiváló vasutas" kitüntetést. Közülük sokan mennek el ma délelőtt a Szőnyi utcában rendezendő országos, központi ünnepségre, ahol fiatal vas­utastiszteket avatnak. A világpolitika ezen a hé­ten sem ment vakációra. El­lenkezőleg: akármerre tekin­tünk, fontos események tanúi lehetünk. Moszkvában a szovjet parla­ment külpolitikai vitájában Gromiko külügyminiszter fej­tette ki a szovjet vezetés álláspontját a legjelentősebb kérdésekről. Különösen nagy visszhangot keltett az a meg­állapítása, hogy Moszkva hajlandó konst­ruktív szovjet—amerikai megbeszélések folytatásá­ra, ha az Egyesült Álla­mok részéről valóban tár­Rá — nyugodt vizeken A kairói Al Ahram szómba- | ti száma hosszú tudósítást kö­zöl a „Rá” papíruszhajó ka­landjáról. A tudósítás szerzője I Az Azorí-szigetektől délnyugatra... ELTŰNT HAJÓSOK REJTÉLYE Szombaton feladták a kuta­tást az Atlanti óceánon eltűnt Donald Crowhurst után, aki­nek világkörüli szólóútról ha­zatérő jachtját hajós nélkül találták meg — és ugyanakkor újabb rejtélyekről érkeztek hí­rek. Röviddel a kutatás meg­szüntetésének bejelentése előtt a Lloyd Iroda közölte, hogy az elmúlt tizenkét napon még három hajót találtak az óceánon ... üresen. Valamennyien az Azori-szige- tektől délnyugatra, mintegy 400 kilométeres körzetben hányódtak — ugyanott, ahol 98 évvel ezelőtt a Marie Ce­leste hajót találták meg épen, de emberek nélkül. Valamennyi hajós nélkül ta­lált jacht véletlenül tűnt fel a Felá&wtt süllyed & rí InleMj* hembágwt Hét végi helyzetjelentés a gabonaföldekről térségben haladó más hajók előtt, amelyeknek legénysége meglepetve tapasztalta, hogy üdvözlő jeleikre nem érkezik válasz. Ugyanakkor Crowhurst fe­lesége szörnyű feltevést koc­káztatott meg férje eltűnésével kapcsolatban. Clare, a magá­nyos hajós felesége és négy gyermekének anyja, kijelen­tette: lehetséges, hogy Crow­hurst búváröltözékében éppen a víz alatt tartózko­dott, mikor Electron nevű jachtját csütörtökön meg­találták. Az is lehetséges, hogy még látta is, amint Piccardy angol teherhajó fedélzetére vette, de olyan messze volt, hogy nem tudott visszatérni , időben. Egyelőre táviratoztak a Piccardynak: választ várnak arra a kérdésre, hogy Crow­hurst búvárfelszerelése a jach­ton volt-e, mikor azt megta­lálták. Thor Heyerdahl, aki rádiótáv­írón juttatta el beszámolóját a kairói laphoz. Heyerdahl megállapítja, hogy papíruszhajója 40 nap több mint 3700 kilométert tett meg az óceánon át és már be­bizonyította, hogy a Földközi tenger korántsem volt túl nagy egy papíruszhajó számára, s az kijuthatott az óceánra is. Heyerdahl beszámolt arról is, hogy július elsején a „Rá” találkozott egy hajóval az óceánon. A hajó a papirusz- jármű megpillantásakor útvo­nalát megváltoztatva, megkö­zelítette az expedíciót és bará­ti gesztusként egy gyümöl­csökkel telt kosarat juttatott el a hattagú nemzetközi le­génységnek. „Ezek voltak a legjobb almák és narancsok, amelyeket valaha is ettünk'’ — táviratozta Heyerdahl. A tudósítás beszámol arról is, hogy a papíruszhajó le­génysége, sajnálattal tapasztal­ta, hogyan mérgezi meg az ember az óceánt. Több órán keresztül haladt a papírusz­hajó olyan vízben, amelynek tetején fekete olajos anyag úszott. „Nézni is rossz volt” — írja az expedíció kapitánya. Az UPI Fort-de-France-ból keletkezett jelentés szerint a papíruszhajó jelenleg nyugodt vizeken halad és annak elle­nére, hogy a legutóbbi vihar­ban megrongálódott a hajó tat­ja, nincs veszélyben. Változatlanul sok nehézsé­get okoz a gabonabetakarítók- nak a nap mint nap lehulló, és a már szinte menetrend­szerűen érkező újabb csapa­dék. Fel sem szikkad a föld, máris elered az eső: abba kell hagyniuk az aratást a kom- bájnosoknak. Valósággal úgy lopják be a termést a süppe- dékeny táblákról. Tavaly ilyenkor már rég elfelejtették Pest megyében is az őszi árpa betakarítását, most alig két­harmadát sikerült levágni en­nek a fontos takarmánygabo­nának. Kombájnérett a búza is, egyelőre azonban a ned­vesség szabja meg az ara­tás lendületét. Mint Billédi Ferenc, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondotta, a rendkívül csapadékos időjárás nagyobb szervezettséget, lele­ményességet, gyorsaságot kí­ván az aratóktól. Gazdag ter­mést érlel a határ, de sok mú­lik azon, mikorra és hogyan tudják biztonságba helyezni a kenyérnekvalót. Gyakran tá­mad vihar, zivatar, itt-ott jég­verés — nagyobb az aratók felelőssége. A napokban is erről volt szó a megyei tanácson, ahól a gabonabetakarítók képviselői, a gépjavító vállalat, a felvá­sárló- és feldolgozó-hálózat igazgatója, továbbá a területi szövetségek titkárai a rendkívüli helyzetből adódó feladatokat beszél­ték meg. Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese is hangsúlyozta: szorosabb együttműködés szükséges ahhoz, hogy napja­ink két legnagyobb gondját, a gabonatermés betakarítását és (Folytatás a 2. oldalon.) gyalási készség nyilvánul meg. A Szovjetunió természetesen a Kínai Népköztársasággal is eszmecserét kíván folytatni, s Habarovszkban e héten is folytatódtak a megbeszélések a határmenti folyó problémá­járól. Csakhogy közben az Amurnál ismét szovjet embe­rek vére folyt: maoista pro­vokátorok támadták meg őket. Párizsban Pompidou tartotta meg bemutatkozó sajtóérte­kezletét; Bonnban a választá­si programokat simítják; Washingtonban Nixon készí­ti politikai poggyászát a július végén kezdődő kőrútjára; Belgrádban az el nem köte­lezett országok képviselői próbálták összeegyeztetni gyak­ran igen eltérő nézeteiket. Rómában nagyarányú kor­mányválság körvonalai bon­takoztak ki, ami azután olyan lázas, színfalak mögötti komp­romisszumkereséshez vezetett, hogy várhatólag hétfőn ismét Rumor kap kormányalakítási megbízást. A hé* egyik lényeges kül­politikai eseményének ré­szesei között hazánk is ott volt. Magyar párt- és kormánykül­döttség tett hivatalos látogatást Szófiában, ahol megújították országaink barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződését, melynek szövegét ma hozták nyilvános­ságra. Mindez alkalom volt arra, hogy áttekintsük a ma­gyar—bolgár kapcsolatokat, amelyek jók és felhőtlenek, s gyors továbbfejlesztésükre kölcsönös igény mutatkozik. A két ország vezetői ismétel­ten kinyilvánították szándéku­kat, hogy hozzá kívánnak já­rulni az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez, ezen belül is a balkáni tér­ség békéjének biztosításához, s az általános enyhüléshez, Ugyanakkor Kádár János fel­hívta a figyelmet az amerikai úgynevezett hídverési próbál­kozásokra, amelyek egyenet­lenséget kívánnak szítani a szocialista országok között, va­lamint az európai realitásokat még mindig elutasító nyugat­német politika veszélyeire. A moszkvai és a szófiai állásfog­lalások fényében a világ köz­véleménye levonhatja a kö­vetkeztetést: a szocialista or­szágok készek a tárgyalásokra, de annak lehetősége, tényle­ges megvalósulása mindenek­előtt a nyugati magatartáson múlik. Szavakban ugyanis mine* hiány, de a washingtoni szavak pró­bája Vietnammal kezdő­dik. Az Egyesült Államokban ezen a héten ünnepélyesen köszön­tötték azt a 814 katonát, aki­ket Dél-Vietnamból hazavezé­nyelitek. Ez az első kontingens a Nixon által beígért 25 ezer­ből. A lendületes eszkaláció után ez a bizonytalan és hal­vány „de eszkaláció” egyelőre még nem sokat jelent. A „pá­rizsi csütörtök”, a négyes viet­nami tárgyalások napja újfent a holtpont jegyében múlt ed és nagy csalódást keltett Thieu saigoni bejelentése is. Az ame­rikai sajtó „szenzációt” várt a dél-vietnami rezsim elnökétől, de az olyan választást kínált, amelyeket saját hatóságai, az amerikai csapatok jelenlété­ben készítenének elő. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány részé­ről határozottan visszauta­sították ezt az átlátszó propagandamanővert. Nixont közben szorítja a (Folytatás a 2. oldalon.) Bolgár fotókiállítás nyílt Nagykőrösön Dimitrov Hajógyár, Várna. Óriás daruk, hatalmas hajótes­tek — köztük az ember. Fe­dett teniszcsarnok. Szófia. Fél- köríves üvegpalota, a fényes papíron megvillan a lámpa­fény. Napospart. Szállodák. Tenger. Mellette a rilai kolos­tor ódon szépsége. Részletek a tegnap Nagykőrösön megnyílt bolgár fotókiállítás anyagából. Mennyit fejlődött egy testvé­ri ország felszabadulásának éveitől? Mit épített, mire büszke Bulgária? A fotókiállí­tás képei ezekre a kérdések­re hivatottak válaszolni. Be­mutatni a hőerőműveket, a műemlékeket, a bolgár kerté­szek titkait, és őket — az em­bereket közelebb hozni hoz­zánk. Mert kíváncsiak va­gyunk rájuk. Érdekelnek min­dennapjaik, hiszen múltunk, jelenünk is erre kötelez: a bolgár—magyar barátság év­századokra nyúlik vissza. Ennek a barátságnak jegyé­ben nyílt meg szombaton a nagykőrösi Aranyjdnos Mü- velődési Központ két termé­ben a Bulgáriát bemutató fo. totárlat. Az ünnepélyes meg­nyitóra ellátogatott Rumen Gercsev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatóhelyettese és Aranyossy László, a Pest me­gyei Pártbizottság munkatár­sa. A megnyitó beszédet Har­sányt András, a városi tanács művelődési osztályvezetője tartotta, majd a vendégeket Takács Jenő, a városi pártbi­zottság titkára kalauzolta vé­gig a kiállításon. T. E. XIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ÁRA I FORINT 1969. JÚLIUS 13., VASÁRNAP Mozgalmas nyár Szófiai mérleg —8/4 amerikai katona és a többiek Kairó és Berlin

Next

/
Oldalképek
Tartalom