Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

* 4 1969. JÚLIUS 18., SZOMBAT aBaD omax Szombat éji szerenád Zeneszerző fogorvos Nagykőrösön Amiről a Hold mesél Michel Simon a taxi volánja mögött Miss Afrika—Verseityfilmiink: a „Falak“ MOSZKVAI TUDÓSÍTÁS A FILMFESZ TIVÁLRÓL Programban ismét gazdag és változatos lesz a hét vége. Mindenki ízlése és igénye sze­rint megtalálhatja a megfele­lő pihentető szórakozást. A fiataloknak bőségesen lesz módjuk hódolni táncszenvedé­lyüknek, mert Monoron szom­bat este bál lesz a művelődési házban, vasárnap pedig 5 órai teákat rendeznek Gyomron, Maglódon, Pilisen, Úri köz­ségben, valamint Üllőn vidám zenés vasárnap délutánt ren­deznek a művelődési otthon­ban. Örömmel jelentem, hogy a váci könyvesboltok kirakatá­ban új könyvek jelentek meg: Maupassant, Turgenyev, vala­mint Reymont művei. A Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont pedig szombat, vasárnap­ra egy tragikus szerelmi tör­ténetről készült bolgár film­mel, Az oltárfallal kedveske­dik közönségének. Az ifjúsági klub 12-én és 13-án kirándu­lást szervez Kisinócra. A múlt héten már jeleztem, hogy megyénk hét végi prog­ramja új színfolttal gazdago­dik, a Gödöllői szombatok cí­mű műsorral. Most" 12-én 20 órakor fővárosi művészek fel­léptével rendezik meg a Szombat éji szerenád című operettestet. A világ lázban ég, mért kö­zeledik a nagy pillanat, ami­kor először lép ember a Hold­ra. Éppen ezért ajánlom ked­ves olvasóim figyelmébe Hé- dervári Péter most megjelent könyvét: Amiről a Hold me­sél. A könyvből megtudható, hogyan és mikor keletkezett a Hold, krátereit milyen erő hozta létre. Mindezt jó illuszt­rációs anyag segítségével, köz­érthetően magyarázza el a 6zerző. A rádió és a tévé szombat esti műsorai közül felhívom figyelmüket a Rádió Dalszín­házának bemutatójára, a Kos­suth adón 19 óra 25-kor kez­dődik Hárs László: Veronai haragosok című zenés játéka. 22.25-től pedig a jól ismert és közkedvelt Táncoljunk című műsor következik. A tévé szombat esti műsora ellentétes, éppen ezért bizo­nyára jó is lesz. 20.20-kor ve­títik Hervé: Nebántsvirág cí­mű operettjét, amely ezúttal a tévé stúdiójából kerül a kö­zönség elé. A tévéváltozat a felvonásszerkezet elhagyásá­val térben kitágítja és időben sűríti az előadást, de népszerű dallamai hiánytalanul csen­dülnek fel. 22.10-kor pedig a világhírű norvég író, Kmit Hamsun az Éhség című regé­nyének magyarul beszélő svéd filmváltozatát vetítik. A fő­hőst játszó Per Oscarsson 1966-ban Cannes-ban a leg­jobb férfialakításért járó díjat kapta. Vasárnap híres fogorvos lá­togat el Nagykőrösre, dr. Do­bos Attila, aki nem anyira tö- mési, húzási, fúrási techniká­járól ismert, hanem az általa szerzett népszerű táncdalokról. Útjára elkíséri Mary Zsilzsi, Jákó Vera, valamint ifjú La- tabár Kálmán is. Felhívom minden fogfájós nagykőrösi olvasóm figyelmét, hogy a ze­nés rendelés este 8 órakor kezdődik a művelődési házban. Aki pedig nem tud Nagykő­rösre utazni, annak ugyancsak a Kossuth rádió és a tévé gon­doskodik szórakoztatásáról. 19 óra 40-kor sugározza a Kos­suth rádió a Katona József Színházból Leonid Zorin: Varsói melódia című lírai tör­ténetét. A tévé pedig ismét jól kihasználva az ellentéteket, 19.30-kor vetíti a Rinaldo Ri- naldini című folytatásos ka­landfilmet és 20.20-kor pedig Shakespeare tragédiájának magyarul beszélő tévéváltoza­tát, az Antonius és Kleopátrát. És hogy a táncdalok kedvelői­nek is kedvezzenek, 22.10-kor kerül sor a Volt egyszer egy lány... a Koncz Zsuzsa-show vetítésére. Ügy gondolom, eb­ből a gazdag választékból mindenki megtalálhatja a kedvére valót. 800 év válogatott képzőmű­vészeti anyagából nyílik kiál­lítás augusztus 20-án a Buda­pesti Történeti Múzeum épü­letében. A Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kö­zös rendezésében lebonyolítás­ra kerülő kiállításra a szakem­berek már. megkezdték az anyag válogatását. A szeptemberben Budapes­ten megrendezésre kerülő 22. nemzetközi művészettörténeti kongresszus alkalmából nyit­ják meg a Szépművészeti Mú­zeum rejtett kincseiből össze- állítptt kiállítást. A szabadtéri játékok alkalmából nyílik meg a közeljövőben Szegeden a Szépművészeti Múzeumnak a németalföldi festők műveiből összeállított tárlata. A Nemzeti Múzeumban augusztus közepén az ötnapos nemzetközi régészeti tanácsko­zás alkalmából néhány napra a múzeum őskori és népván­dorláskori aranytárgyaiból rendeznek kiállítást. Ugyanak­A hatalmas Rosszija Szálló előcsarnokában a nap min­den órájában hírességek sé­tálnak, beszélgetnek. Itt bent még egymás között vannak a színészek, rendezők, a film­világ ismertjei — aztán még egy simítás és kilépnek az ut­cára. A moszkvaiak sem kü­lönböznek a világ többi embe­rétől: azonnal rohannak űz autogramvadászok. Az alkal­mi fotóriporterek lelkesen örökítik meg Marcello Mast- roiannit, Sophia Lorent, Gá­bor Miklóst, Ters Diopét... Egyébként a szenegáli szépsé­get a moszkvaiak el is keresz­telték „Miss Afriká”-nak. A színésznő egyben a játékfilm zsűrijének tagja, akárcsak a magyar Szabó István. A naponta megjelenő fesz- tiválújság a „Szputnyik” már többször foglalkozott a magyar filmművészettel és Kovács András filmrende­zőnkkel interjút is készített. A Szovjetunióban is elismert rendezőnk kiemelte, hogy egy- egy fesztivál mindig mérce, hiszen a világ filmterméséből válogatja ki a legjobbakat... Még akkor sem könnyű ez a feladat, ha a moszkvai' film- fesztivált — és ez egyben az induló filmeket is meghatá­rozza — „a humanista filmmű­Pécsre beszökött az ősz: her­vadnak a fák levelei és újra kivirágzanak a növények. Nemcsak az esős, hűvös idő­járás idézi fel tehát újra és újra a szeptember—október hangulatát, hanem a sárguló, bámuló lomb és a másodvi­rágok is. kor nyílik meg a Nemzeti Mú­zeumban „Az ember és kör­nyezete a bronz- és vaskor­ban” című kiállítás is. Délután a letartóztatottat az operatív csoport parancsnoká­nak szobájába vezették. Az el- fogatás óta eltelt hét alatt Za- rinys szemmel láthatólag le­fogyott, megtört. — Próbáljon visszaemlékez­ni, mit tudna még Andiről mondani ? — Mindent elmondtam, amit tudok — felelte. — Leg­feljebb néhány gondolatomat fűzhetem hozzá. Már ott, a farmon is sokat töprengtem ... — Mondja csak nyugodtan — bíztatta az alezredes. — Ahogy már említettem — kezdte Zarinys —, Cull és Andi nem nagyon szívelték egymást. Az ezredes tartott attól, hogy Andi tehetségével háttérbe szoríthatja őt. Egy­szer a jelenlétemben „lova­golt” Andin. — Azt mondják, ön jól ismeri Rigát. Nos, ak­kor mondja meg, milyen auto­mata működött régen a város­ban? — kérdezte. Andi nem tudta, Cull nevetett: rigai prefekturát nevezték auto­matának. Amikor ugyanis a tömeg kövekkel dobálta az emeleti ablakokat, a rendőrök azonnyomban kitódultak a földszinti ajtókon át az utcára. Andi megsértődött;, úgy lát­szott, volt valami köze az ak­kori rendőrséghez. Helyes következtetés — ál­lapította meg magában az al­ezredes. — Andi jól ismeri Rigát — folytatta Zarinys. — Beszélge­téseink során gyakran emle­vészet, a béke és barátság” jegyében rendezik meg. A vi­lág valamennyi országában ismert „filmnagyhatalmak”: Olaszország, Franciaország, Japán, az Egyesült Államok, Lengyelország mellett egy sor fejlődő országra is felfigyel­nek a fesztiválon, ötven or­szág jelentette be hivatalosan részvételét és több mint har­minc, egész estét betöltő játék­filmből választja ki a zsűri a legkiválóbbakat. Nagy érdeklődés előzte meg a vendéglátó Szovjet­unió versenyfilmjét, az „Érjük meg a hétfőt.. Az iskolában játszódó filmet a moszkvai közönség nagy tapssal jutalmazta. A Kreml Kongresszusi Palotájában az alkotók is végignézik, hogyan vizsgázik a hivatalos zsűri és a közönség előtt munkájuk. Megható kedvességgel fogad­ták Michel Simon francia jel­lemszínészt, bár vele nem csu­pán a légkondicionált palotá­ban, hanem az utcán is talál­koztam, az egyik moszkvai taxi volánja mögött!... A szovjet fővárosban is bemu­tatták híres filmjét: Monsieur taxit, és a gépkocsivezető nem mindennapi utasának átenged­te a volánt, a fotósak legna­gyobb örömére. Városszerte látni már színes koronájú hársat, platánt és vadgesztenyefát, sőt olyanok is vannak, amelyekről csaknem teljesen leszáradt a levélzet. Más években is előfordult, hogy egy-egy fa korábban kez­dett „őszülni”, mint a többiek, de ilyen nagymérvű lombszí­neződésre még nem volt pél­da. Az őszre emlékeztetnek a másodvirágzó fák és cserjék is. A vasutasok parkjában le­vő hatalmas tulipánfák pél­dául kivétel nélkül ismét vi­rágba borultak, ez előjelekből ítélve gazdag másodvirágzásra számítanak az idén. gette a rigai éttermeket, utcá­kat. Azt is elmondta, hogy fiatal korában valamelyik ne­ves egyesületben futballozott. Ha jól emlékszem, a rigai egyetem mezőgazdasági ka­rán tanult, de tanulmányait alighanem félbehagyta ... Csupán ennyit tudott mon­dani Zarinys az. instruktorá­ról, ám már ezek az adatok is elegendőnek látszottak ahhoz, hogy sikerrel fogjanak hozzá Andi kilétének megállapítá­sához. Érdemes megbolygatni az archívumot, — gondolta Alksz- nisz. Lehet, hogy abból is megtudunk valamit. Az állami levéltárban előszedték a szek­rényekből valamennyi volt ri­gai rendőr aktáját, a közlegé­nyekétől kezdve a legmaga­sabb rangú tisztekéig. A nyo­mozók figyelmesen áttanul­mányozták a kérdőíveket és az önéletrajzokat. Valaha mindez maga az élet volt. Fe­gyelmik és hálálkodások, elő­léptetések és intrikák szöve­vénye. Most elfeledettnek, ha­lottnak és szükségtelennek tűnt, amit csupán azért boly­gatnak fel és hoznak napvi­lágra, hogy kihámozzák belőle egy rendőr nevét, akiről ed­dig azt tudták, hogy egyete­mista volt és jól futballozott. Szorgalmasan * lapozgatták az archívum iratait, s lassan csökkenni kezdett az átnézet- len dokumentumok tömege... Sok hiábavalónak tűnő munka után végre rábukkantak Bromberg Léonyid Petrovics, a rigai 12. rendőrőrs felügyelő­A VI. moszkvai filmfesz­tivál második hetében ke­rül vetítésre a mi verseny- filmünk, a „Falak”. A sajtó nagy érdeklődéssel várja a „beharangozott” alko­tást. Ugyancsak ezen a héten vetítik, az Apollo fellövésének előestéjén, az amerikaiak 2000- ben, a Kozmoszban játszódó versenyfilmjét. A fáradhatatlan zsűrit iga­zán nem lehet irigyelni. De alig egy hét múlva mégis el kell döntenie, hogy a jó fil­mek közül melyek érdemlik meg a legjobb címet. jének aktájára, aki egy nagy­gazda családjának gyermeke­ként került a rendőrség köte­lékébe. Ez volt az egyetlen ak­ta, amely alapján azonosítha­tók voltak az Andi nevű ame­rikai instruktorról közölt ada­tok. Az iratok közül előkerült Bromberg húsz évvel ezelőtt készült fényképe is. A fiatal, bajusztalan rendőrben Zarinys felismerte aztán a felderítőis­kola vezetőtanárát. * Bromberg-Andi egész életé­re fény derült a vaskos dosszié alapján, s előkerültek azok az emberek is, akik emlékeztek még a 12. őrs felügyelőjére. Bromberg valóban nem fe­jezte be az egyetemet; megbu­kott a vizsgákon, önként be­vonult a 6. rigai gyalogezred­hez, ahol továbbszolgálatos- ként jó pár évet eltöltött. Le­szerelése után az „egészség- ügyi szolgálatinál keresett alkalmazást. Ez annak a rend­őri szervnek volt a fedőneve, mely a titkos prostitúció el­len harcolt. Az újonc rendőr hatalmas, talán kissé túlzott hévvel is látott munkának. A prefektura archívumában fennmaradt do­kumentumokból kiderült, hogy Bromberg egy ízben dorgálás­ban részesült a letartóztatot­takkal szembeni goromba ma­gatartása miatt. Ez a büntetés persze nem zárta ki, hogy fel­vegyék a fasiszta pártba, s rögtön utána megkapja a 12. őrs felügyelői posztját. Itt aztán Bromberg valamennyi kitűnő képessége kibóntakoz- hatott. Munkásverésről, kom­munistaüldözésről, razziákról Neruda Ma 65 éve született Pabla Neruda chilei költő, a spa­nyol nyelv legnagyobb élő költője. Mikor a nemzetközi fasizmus a spanyol népre tört, hazája nagykövete volt a Spa­nyol Köztársaságban. A nép oldalán verseivel, csatadalai­val buzdított harcra. Ettől kezdve élete küzdelem a né­pek szabadságáért és a béké­ért. 1945-ben hazájában kom­munista szenátorrá választot­ták, de a következő évtől ül­dözött lett. A nép rejtegette, verseit titokban terjesztették. Külföldre menekült, csaknem az egész világot bejárta, s csak évek elteltével térhetett vissza hazájába. Mint a vilá­got átfogó békemozgalom nagyszerű és odaadó harcosát, s a latin-amerikai népek bé­kevágyának megéneklőjét, a Világ-békedíjjal, valamint a Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki. volt szó — mindebből Brom­berg nem maradhatott ki. Nemsokára azonban Lettor­szág csatlakozott a Szovjet­unióhoz. Újra kellett kezdenie az életét. A Ventszpilsz utcai mosodában helyezkedett el normásként. Dolgozgatott, si­ratta az elmúlt szép napokat ér reménykedve tekingetett Nyugat felé, ahonnan a német tábornokok fegyvercsörtetése hallatszott. Aznap, amikor a németek elfoglalták Rigát, Bromberg felvette kifakult rendőregyen­ruháját és megjelent a prefek- turán. Sok barátját viszontlát­ta itt, akik egymást túllicitál­va ajánlgatták fel szolgálatai­kat a német városparancsnok­nak. A fasiszták teljesítették Bromberg kérését is, megkap­ta régi beosztását. Mint a va­dászkutya, úgy futkosott, szag­lászott Bromberg a partizánok után. Részt vett a bikerniekszi erdőben rendezett vérengzés­ben is, ahol kommunistákat és zsidókat mészároltak le. Egyetlen dolog izgatta csak; ne előzzék meg mások ott, ahol rangot, beosztást és föld­birtokot osztogatnak a meg­szálló hatóságok. Ilyen meg­gondolásokból lépett be az SS-be, ahol hadnagyi rangot kapott. Munkája ugyanaz volt, mint régen: letartóztatni, kí­nozni és pusztítani a hazafia­kat. Amikor a szovjet csapatok átlépték a lett határt, Brom­berg egységét a frontra vezé­nyelték. Az első napon a tü­zérek tévedésből saját embe­reikre lőttek és a hadnagyot megsebesítette egy repesz. Bromberg a kórházban meg­értette, hogy ismét vége a szép napoknak. A kórházból kijövet alakulatához mór nem is tért viss-a. A tenger felé mene- k"" 1945. május 10-én, ami- k 1 lett nép a győzelmet ün- r 4te, Bromberg lopott ha­K'"’ csónakon már a svédorszá­gi Götland felé tartott... (Folytatjuk) Kőműves, ács, vb-szerelő, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, épület- és diszmű- bádogos, víz- és fűtésszerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő SZAKMUNKÁSOKAT, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári SEGÉDMUNKÁSOKAT, kőműves segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is) AZONNAL^ BELÉPÉSSEL fíL VÉSZÜNK. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET: „PROSPERITÁS" KTSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. Karácsonyi István ÚJ KIÁLLÍTÁSOK Bán János , Jllúziókergetők’ ’ A táncdalénekes szakma — nem tudni miért — sok fiatal vágyálmának netovábbja. Nemre való tekintet nélkül lanka­datlan energiával ostromolják e területet. Budapesten a Kosz­tolányi Dezső művelődési otthon táncdalénekes stúdiójában Kosa Zsuzsa foglalkozik a fiatalokkal. A sok száz jelentkező közül mintegy félszázat választottak ki, ők a szakma legelemibb ismereteit tanulják. A sikert illetően jogosak a kételyek, mégis előfordulhat azonban, hogy a szorgalmasan skálázó diákok, ipari tanulók, presszóslányok közül valaki eljut az áhított célig. Ha mégsem így történne, igen értékes ember maradhat a saját szakmájában. Böngészők az archívumban (10) Pécsre „beszökött“ az ősz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom