Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

“"i&Űrltm 1969. JÚLIUS 11- PÉNTEK Vác marad a megye második városa Gáz, kollégium, turistaszálló Bár még másfél esztendő ■választ el bennünket 1971. ja­nuár elsejétől, a Pest megyei Tanács tervosztálya már kiad­ta az irányelveket a IV. ötéves tervjavaslat elkészítéséhez. A megyei tervosztály gondo­san kimunkált tanulmánya sze­rint az 1968. január 1-én 29 663 lakost számláló Vác népessége a következő év­tizedben túlhaladja a har­mincezres számot, és Cegléd után Pest megye második legnagyobb városa marad. A következő évtized első felében tovább épülnek a la­kótelepek. Növekszik a város vízhálózata, jobb lesz a csa­tornázás és szennyvíztisztítás, bővül a villanyhálózat, és be­kötik a gázt. Üj középiskolás kollégium is épül Vácott. A tervek szerint Dunakeszi kö­zépiskolát kap. Új orvosi rendelőintézet és egy turistaszálló is sze­repei Vác IV. ötéves ter­vében. Itt említjük meg, hogy a ceglédi pártbizottság és tanács júliusban felmérés’^' végez a IV. ötéves terv iparfejlesztési tervének elkészítéséhez. A vá­rosban működő minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti, vala­mint építőipari vállalatok ve­zetőit felkérték, hogy készítse­nek táblázatot az 1965-ös es 1968-as tényszámokról, vala­mint az 1970-ben és 1975-ben várható tervszámokról. Ezek alapján mérik a termelési ér­tékeket, létszámot, gépparkot, energiaszükségletet stb. Cegléd tehát a felmérés alapján állítja össze a város IV. ötéves tervének iparfejlesztési programját. Vá­cott is javasolnánk hasonló kezdeményezést! — p. — Nők ­Érdekes áttekintést nyújt a hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű ala­kulásáról a Központi Statisz­tikai Hivatal egyik tanulmá­nya. Az • adatokból kitűnik, hogy a nők részvétele a felső- oktatásban mindössze hét évtizedes múltra tekint vissza, annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint hatszáz éve működik az egyetem. Az első magyar orvosnő is külföldön, Zürichben szerzett diplomát. Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg a nők előtt, s csakis a bölcsészeti és az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nő­hallgató az 1895—96-os tanév második felében kérte felvé­telét a Budapesti Tudomány- egyetem bölcsészeti karára. Az 1906—1910-es években át­lag 244 nőhallgatója volt az Nincs vaddisznópesfis A Nyugat-bükki Állami' Er­dőgazdaság területén, a Vö­röskő völgy ben, 4 napokban két elhullott vaddisznót találtak az erdészek. Ugyanott rábukkan­tak egy harmadik agyarasra is. Az végtusájában vergődött. Kegyelemlövéssel kellett meg­szabadítani fájdalmaitól. Mi­Ki lesz „Hajdúszoboszló vei külső sebet nenn találtak az állaton, az erdőgazdaság va­dászati szakemberei pestisve­szélyre gyanakodtak. A laboratóriumi vizsgálat azonban minden aggodalmat eloszlatott. Nincs pestisveszély a vaddisznók között. A vizsgá­lati elemzések megállapították: a vaddisznók ezúttal falánksá­gukra fizettek rá. Mezőgazda- sági területen vegyszerrel mér­gezett táplálékot fogyasztottak, s ez okozta idő előtti pusztulá­sukat. VÁC Konténerexport A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci üzemében az idén hatszáz konténert gyártanak. A korszerű szállító eszköz iránt nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is igen nagy az érdeklődés. A hazai vevők közül a MAHART, a MÁV és a Hungarocamion a legna­gyobb megrendelő, a hatá­rainkon túlról pedig a Szov­jetunió, valamint olasz, svéd és osztrák cégeik kértek eddig tájékoztatást a konténergyár­tás feltételeiről. ? A Hajdúság fürdővárosában, Hajdúszoboszlón, július 27-én rendezik meg az idegenforgal­mi napot, amelynek rendezvé­nyeire harmincezer érdeklődőt várnak. Délelőtt a strandfürdő nagy medencéjében épített ví­zi színpadon a Budapesti Di­vattervező Vállalat divatbemu­tatójára kerül sor — délután pedig — ugyancsak a vízi szín­padon — megválasztják „Hajdúszoboszló szépét”. A szépségversenyen több mint harmincán indulnak, köztük csehszlovák részvevők is lesz­nek. Este strandkerti tűzijá­tékkal és fürdőbállal zárul a program. APA ÉS FIA A Beatlesek egyike, Ringó Starr filmszerep- ben. Egy papájá­nak sok problé­mát okozó fiút alakít. Karosszék­ben Qlő apukája is régi ismerő­sünk: Peter Sel­lers, az angol víg­játékok népszerű hőse. ■ az egyetemen egyetemnek. 1914-ben már 659-en, iratkoztak be az egye­temre. ' A háború alatt, a fér­fiak hadba vonulása miatt, a nőhallgatók aránya tovább növekedett. A polgári forrada­lom megszüntette a korláto­zó intézkedéseket, s minden egyetemi kar megnyílt a nők előtt. A Tanácsköztársaság bukása után ezt a rendelke­zést visszavonták. Az egyetemi étet — a sta­tisztikai adatok tanúsága sze­rint — az 1921—22-es tanév­re valamelyest konszolidáló­dott, Szegeden és Pécsett bő­vültek az egyetemek, Buda­pesten is megnyílt a közgaz­daság-tudományi kar, g mai Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem elődje. Ez időben az egyetemre beiratko­zott 17 030 férfi mellett 1579 diáklány tanult. A Műegyete­men azonban mindössze ketfő. Az -1929—30-as tanévben a tudományegyetemeken a nő­hallgatók száma már elérte a 15,2 százalékot. Ez azonban a gazdasági válság idején, 1933—34-ben 13,4 százaléíkra, 1937—38-ban pedig 13,1 szá­zalékra csökkeni. A felszabadulás után gyö­keresen megváltozott a hely­zet a hazai felsőoktatási in­tézményekben. 1946-ban min­den korábbi korlátozás meg­szűnt, és valamennyi egyete­mi karon és főiskolán lehető­vé vált a nők továbbtanulása. Az új rendszerű felsőoktatás­ban a hallgatók száma egy évtized alatt a háború előtti létszám négyszeresére, sőt, ötszörösére emelkedett. Az 1953—54-es tanévben már 53 ezer hallgató tanult, ebből a nők aránya 26,5 százalék volt. Több mint egy évtizeddel később, az 1965—66-os tanév­ben 92 felsőoktatási intézmé­nyünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt a nő, ará­nyuk tehát" egy évtized alatt 39,1 százalékra emelkedett. A nőhallgatók többsége a tudo­mányegyetemet és a közgaz­daságtudományi egyetemét választotta. Igen magas a nő­hallgatók száma néhány főis­kolán is, így például a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kolán 84,4 százalék, a tanár­képző főiskolákon 75,3, az iparművészeti főiskolán pedig 53 százalék. A nők térhódítása szelle­mi pályákon világviszony­latban is figyelmet érde­mel. így például az or­vosnők aránya hazánkban világviszonylatban is első helyen álL A női orvosok száma már 1960. körül 21,5 százalék volt, míg Ausztriában 18,1, Ang­liában 15,9, Franciaországban 14,4 és az Egyesült Államok­ban 6,7 százalék. Hasonló a helyzet a gyógyszerésznők vo­natkozásában. Első helyen ál­lunk a női bírák tekintetében is: 18,2 százalékkal. lífffKffl lslantlon y Izland szigetén rengeteg hőforrás van. amelyeket a la­kások és az iparvállalatok fű­tésére használnak fel. XJjab- ban a hőforrások vizével fű­tött üvegházakban megkísé­relnek zöldség- és gyümölcs­féléket, sőt még banánt is ter­meszteni. Fürdőszobakályha — olajfűtéssel Mintapéldányát már korábban bemutatták, most szériában készíti a Mechanikai Művek. A piac már régóta várja ezt a vi­déken rendkívül praktikus forróvíz-szolgáltatót. Foto: Gábor Tervek a ceglédi múzeumban HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS GYERMEKRAJZOK - TÁRLATOK Mióta megnyitották a „Ceg­lédi évszázadok” állandó kiál­lítását a ceglédi Kossuth Mú­zeumban, azóta nem. jártunk ott, pedig sok minden történt. — Megjött az új igazgató, azaz én __— mondja nevetve S zilágyi Miklós —, Ikvai Nán­dor, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának a vezetője,«az ő helyére kerültem. — Hol volt ezelőtt? — Gyulán igazgattam a mú­zeumot. A szenvedélyem a nép­rajz, ehhez itt is hű maradok — persze, azért mással is fog­lalkozom. — Milyen 'kiállítás látható most az időszakos teremben? — Természettudományi ván­dorkiállítás : „Rovarok közel­ről”. A tárlat a Dunántúlról érkezett, és július 15-ig nézhe­tik meg az érdeklődők. Ezulán nyitjuk meg Czinner Erzsébet fotóművész kiállítását, majd augusztus-szeptemberben ke­rül sorra a 68-as nemzetközi gyermekrajz-kiállitás váloga­tott anyaga. — Hclyiségbővílésről nincs szó? — Valószínű, hogy idén ki­költözik mögüíünk a háziipa­ri szövetkezet varrórészlege, éa akkor kapunk helyiségeket... csak hát ez nem biztos ... — Festőművészek tárlatát nem tervezik? — De. Tárgyalunk az albert­irsai Miklosovits Lászlóval. Ügy tudjuk, augusztusra lesz kész 50—60 képből álló anya­ga. Tervünk továbbá a szent­endrei Somodi László festmé­nyeiből kiállítást rendezni. Nehéz pillanat Ott állt a gyárkapuban és nézte a kifelé áradó tömeget. Zajongva jöt­tek, és vitatkoztak, az elhaló fújás utolsó rezgésébe simulva, kicsit fá­radtan, némelyik borostás arccal, kezükben lóbálva aktatáskájukat. Eszébe jutott: öt évvel ezelőtt, mielőtt a rendészethez került volna, ilyenkor ő maga is kifelé sodródott, tenyerében még érezte a kalapács meleg nyelét, orrában a műhely ke­sernyés, gázos füstje, de képzeletét már az otthoni dolgok foglalkoz­tatták: a megterített asztal, a pom­pás illatú gőzölgő leves, a tűzhe­lyen melegedő második fogás, a kékfedős piros lábos, felesége aggó­dó, kedves-kérdező hangját hallotta: nagyon elfáradtál? Furcsa — gondolja magában —, ahogy az ismerősöknek köszöngetve félszemmel a felmutatott igazol­ványokba pillant — már nem vég­zek fizikai munkát, és mégis jobban elfáradok. Nem, nem fizikai fárad­ság ez, inkább az idegeimben tör­tént változás, a felelősség nyo­masztja az agyam, s ez keservesebb érzés, mint a régi testernyesztő Zsibbadtság. Nem lenne jobb ismét a kalapács nyelét fogni? Érezni a műhely kesernyés, gázos füstjét, s csendesen ballagva, vitatkozva, vagy nevetgélve kifelé sodródni a régi szakikkal, cimborákkal. Valaki megfogta a karját. Zavány Pista, a rendésztársa, hosszúkás arcú, ősz hajú, idősebb ember, las­san nyugdíjba kerüL — Ismered Trázsányi Antalt? — Igen. — Küldd be az irodába. — Csak nem? ... — De igen, állítólag valamit el­tett — Ez lehetetlen. — Csak szólj neki, és küldd be. Az első pillanatokban megdöb­benten mered a távolodó Zavány egyenruhás alakja után. Érdekes módon most fedezi fel: az idős rendész mennyire megöregedett az utóbbi fél év alatt, s ezután ismét arra gondól rögtön, hogy Trázsá­nyi... Hirtelen forróság önti el, leveszi tányérsapkáját, nagy kockás zseb­kendőt húz elő, s idegesen végig- törli homlokát. Agyában képek pat­tannak: Trázsányit látja maga előtt, kissé széles, kerek arcát, hajlott hátát, a mindig tiszta, rebbenés nél­küli tekintetét, az egész embert, a legjobb barátját. Régi, régi ez a ba­rátság, még gyermekkorban kez­dődött, együtt rúgták a rongylab­dát, a fogatlan, beépítetlen gyár­telepi telkeken, s egyszerre lépték át a gyárkaput is, húsz-egynéhány év­vel ezelőtt. Azután változik a kép; eszébejut a tegnap este, a csendes ultizás, a meghitt baráti beszélge­tés, az ördögbe is, lehetetlen, hogy Trázsányi Anti valamit is lopott volna! Nézi az egyre jobban áradó tö­meget, bizonyára köztük van Anti is, s most e pillanatban nagyon kí­vánja, bárcsak ne itt jönne ki ezen a kapun, csak ne itt... Izzad és törli a homlokát, sze­me fürkészően lesi a tömeget: most mit csináljak? Talán, figyel­meztetnem kellene, hiszen a több évtizedes barátságot egy felelőt­len pillanatért nem szabad elronta­nunk. De talán nem is olyan súlyos az eset, talán tévedés van a do­logban, vagy ha mégis... Egy ha­rapófogó, franciakulcs, esetleg egy kalapács nem a világ. Hátha csak egy kis otthoni munkához kell az a szerszám, ismeri Antit, szeret barkácsolni, néha akad egy zár, spar- hertjavítás, vagy kapuvasalás, eset­leg ehhez kellett valami szerszám. Nem, nem is lehet másként, mert ugyan mi egyéb lehet Anti táská­jában vagy zsebében? Különben sem szarkatermészet, nem kapzsi, erre már rájött volna. Reménykedni kezd. A tömeg las­san ritkul és Anti sehol. Megköny- nyebbülten pillant a kormos falú műhelyek felé, a szürke színű asz­faltra; a ritkuló emberpontok kö­zött még mindig nem látja a kerek arcot, a kissé hajlott hátat. Már- már kibukik ajkai közül a vissza­fojtott sóhaj, azután ismét belé- szorul, már látja, most bukkan föl, igen, minden kétséget kizáróan ő az, kezében a táska, átkozott táska... Lemondóan legyint a kezével, sú­lyosnak érzi a testét, az agyát és a szívét is. Még néhány pillanat és itt lesz és még nem döntött... — Szerbusz. — Szerbusz. — Vasárnap kijössz a meccsre? Trázsányi ott áll előtte, az oldalá­hoz húzódik, utat enged a többiek­nek. Dühösen pillant rá, átkozott probléma, csak egy mondat kellene, egy szó, és Anti megmenekül a szé­gyentől. Vagy útjára kellene enged­ni? Nehéz lenne megállapítani, hogy melyik kapun ment ki. — Nos, kijössz vasárnap a meccs­re? A csapat most jó formában van, érdemes megnézni a fiúkat, bár ná­luk sosem lehet tudni, elég rapszo- dikus csapat. Ja, igen. A meccs! — Ki, de csak akkor... Különben utasítást kaptam, hogy menj be az irodába... Nem néz Trázsányi szemébe. Ta­lán mégsem kellett volna, még fi­gyelmeztetheti, de mégsem. Más ez az ügy és... Nem szól, pedig érzi, hogy Anti még ott áll mellette. Ingerülten egy duzzadt akta táskás férfihez lép, munkásrúha van benne, igen, me­het, köszönöm... Mire visszafordul, Trázsányinak már csak a hátát látja, a szürke za­kót, a svájcisapka alól kibújó szür- késbama hajat, éppen most lép be az irodába. Törli a homlokát, a terhes esőfel­hőkre néz, a pipázó kéményekre, a füstös műhelyfalakra, s e pillanat­ban nincs gondolat az agyában. Iszo­nyú fáradtságot érez, persze más ez a fáradtság, mint a régi műhelybéli, súlyosabb, nehezebb. Aztán felvil­lan előtte a vasárnapi meccs, és az, hogy bent most nézik meg a táska tartalmát. Azután a néhány perc múlva megismétlődő találkozásuk­ra gondol Antival és arra: vajon ki­bírja-e gyermekkoruk óta tartó ba­rátságuk ezt a nehéz pillanatot Igen, most dől el minden. Csak áll, és nagyon melegnek érz' az egyenruhát. Holdi János — Az állandó kiállítást nem változtatják? — Nem. Viszont november 4-re, a város felszabadulásá­nak évfordulójára, helytörté­neti kiállítást rendezünk. Azt szeretnénk bemutatni, hogyan indult meg az élet Ceglédem — Régészeti munka? — Befejezés előtt áll a ma­darász-halmi ásatás, egy Ár­pád-kori temető feltárása a kora középkorból. Közel 150 sírt találtunk — nagyon sze­gények, a csontok mellett csak néhány hajkorona hevert, és az egyik sírban III. Béla kora­beli pénzt leltünk, ami pontos eligazítást nyújt az időpontra vonatkozóan. T. E. A PÉCEll VEGYES KTSZ felvételre keres gépírni tinié. adminisztrációban is gyakorlattal rendelkező wnunkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Pécel, Maglódi út 31. Központ! iroda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom