Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

** x^Úríap 1969. JÚLIUS 11., PÉNTEK A nagygyűlésen Tod or Zsivkov és Kádár János mondott beszédet APOLLO 11 (Folytatás az 1. oldalról.) sünk fejlődésében — meg­szilárdítjuk a két nép erős, megbonthatatlan ba­rátságát. A bolgár—magyar barátság ereje rendszerünk közösségé­iben, közös ideológiánkban, céljainkban és érdekeiben van, e barátság a szocialista világ- rendszer és a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének megerősítése érdekében elfog­lalt azonos pozíciónkra épül. Fock Jenő, válaszolt Todor Zsivkov szavaira és rámuta­■ tott: e szerződés kifejezi pártjaink, kormányaink, né­peink szilárd elhatározását, ‘hogy az internacionalizmus elveivel összhangban tovább erősítik testvéri barátságukat, fejlesztik az élet minden terü­letén együttműködésüket és segítik egymást a szocializmus építésében, a szocialista vív­mányok védelmében. Csütörtök délelőtt Kádár 'János, továbbá a magyar párt . és kormányküldöttség tagjai a szófiai magyar nagykövetsé­gen találkoztak a bolgár fő­városban levő magyar kolónia tagjaival. Csütörtökön délután ke­rült sor arra a magyar— bolgár barátsági nagy­gyűlésre, amelyen dele­gációnk találkozott a szó­fiai dolgozók küldöttei­vel. A nagygyűlést egyébként a bolgár főváros iparának egyik fiatal, de máris nagyszerű eredményekkel büszkélkedő létesítményében, az elektro­nikai gyárban tartották. A gyűlésen Todor Zsivkov és Kádár János mondott beszé­det. Todor Zsivkov többek kö­zött elmondotta: Nagy öröm számunkra, hogy olyan nép küldötteit üdvö­zölhetjük itt, mint a magyar nép, amellyel évszázadok óta , az őszinte barátság szálai köt­nek össze bennünket. Népeink nem egyszer nyújtottak egy­másnak segítséget és támoga-' tást. A bolgár nép őszinte szeretettel adott menedéket Kossuth Lajosnak, a magyar nép nagy fianak és harcos­társainak az 1848/49-es for­radalom leverése után. Csak­nem száz évvel később a ma­gyar föld fogadta magába a bolgár nép mintegy tizen­hatezer hős fiát, azokat, akik a hitleristák elleni harcok­ban estek el, s akik a Har­kány melletti temetőben nyugszanak. Nagyra értékel­jük azt a kegyeletet, amellyel a magyar nép őrzi e hősök fényes emlékét. Biztosítha­tom önöket, kedves magyar barátaink, hogy a bolgár nép is mély tisztelettel övezi es őrzi azoknak a hősöknek az emlékét, akik 1919-ben az első magyar szocialista lorradalom barikádjain vesz­tették életüket. A bolgár nép tiszteli és emlékezetében őrzi azoknak a magyar hazafiaknak tet­teit, akik a fasizmus es reak­ció ellen, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben estek el. Miután országainkban győ­zött a szocialista forradalom, a bolgár—magyar barátság — megőrizve a múlt forradalmi hagyományait — jelentősen tovább fejlődött az új és szi­lárd alapon, a szocialista in­ternacionalizmus talaján. Hisszük, hogy magyar ba­rátainknak, e rövid láto- > gatás alkalmával is, sike­rült személyesen meggyő­ződniük arról, hogy ná­lunk jó úton haladnak a dolgok. Negyedszázad alatt Bulgária fejlett ipari-agrárországgá vált. Széles körben ismertek azok az eredmények, amelye­ket a mezőgazdaságban értünk el. A magyar elvtársakkal tel­jes egyetértésben, baráti lég­körben folytattunk most esz­mecserét, tekintettük át a két ország kapcsolatainak alakulá- í sát és kapcsolataink további bővítésének lehetőségeit. ; Magyar elvtársainkkal foly­■ tatott mostani megbeszélé- ' séinken is megerősítettük, hogy béke verető külpolitikánk , alapelve a nemzetközi feszült­ség csökkentése és a légkör megjavítása, a kollektív biz­tonság megteremtése, a köl­csönös együttműködés bőví­tése valamennyi országgal, a vitás kérdések békés eszkö­zökkel történő megoldása, az általános és teljes leszerelés stb. Ezeken az elveken épül­nek azok a kollektív döntések, amelyek Bukarestben, Kar­lovy Varyban és Budapesten születtek, s amelyek teljes mértékben összhangban van­nak a legutóbbi, Moszkvában tartott nemzetközi kommu­nista tanácskozás általános platformjával. Kedves Kádár elvtárs, ked­ves Fock elvtárs, kedves ma­gyar barátaim! A bolgár kommunisták és az égész bolgár nép nevében kérjük önöket, hogy hazájuk­ba visszatérve, adják át forró üdvözletünket a baráti ma­gyar népnek, amelynek újabb sikereket kívánunk a szocia­lizmus építésébén. Tolmá­csolják a magyar kommunis­táknak, a magyar népnek, hogy a bolgár kommunisták, a bolgár nép hű szövetsége­sük és testvérük. . Todor Zsivkov beszédét a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Nép- köztársaság, az évszáza­dos, megbonthatatlan bolgár—magyar barátság és a kommunizmus élte­tésével fejezte be. Kádár János beszédében el­mondotta: azzal a megbíza­tással érkeztünk a testvéri Bolgár Népköztársaságba, hogy megkössük az újabb két évtizedre szóló magyar—bol­gár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. Felhatalmazá­sunk arra szólt, hogy ünnepé­lyes" formában új szerződéssel pecsételjük meg régi és szün­telen törekvésünket: tegyük még erősebbé, megbonthatat­lan ná a magyar—bolgár ba­rátságot és együttműködést, őszinte örömünkre szolgál, hogy eleget tehettünk ennek a megtisztelő kötelezettségünk­nek; a mai napon aláírtuk új barátsági és együttműködési szerződésünket. Mély meggyőződésünk, hogy a most aláírt új egyezmény is . barátságunk, együttműködé­sünk további mélyülését, or­szágaink fellendülését fogja szolgálni és erős fegyvere, tá­masza lfsz a szocialista, kom­munista célokért dolgozó és harcoló népeinknek. Hazánk, a Magyar Népköz- társaság népe, a bolgár nép­hez hasonlóan szilárd hittel, bizakodva munkálkodik a szo­cialista társadalom teljes fel­építésén. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy mun­kásosztályunk forradalmi él; csapata, társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus— leninizmus elveihez, a kommu­nizmus internacionalista esz­méihez híven, a népet szol­gálva, megteremtette, majd nehéz harcokban megvédte és megszilárdította hazánkban a munkáshatalmat és követke­zetesen halad előre a szo­cializmus útján. A hazánkban folyó szocia­lista építőmunka egész né­pünk érdekeit, a dolgozók életviszonyainak rendszeres és tartós javulását szolgálja. Ha­zánk népességének több mint 97 százaléka élvezi a tár­sadalombiztosítás előnyeit. Az elmúlt két évtizedben az or­szág lakosságának több mint egyharmada új lakásba köl­tözött. A pihenés, a szórako­zás új lehetőségeit nyitja meg az, hogy 1970 végéig az összes ipari és építőipari dolgozók munkaidejét az ed­digi heti 48 óráról 44 órára csökkenthetjük. Természetesen nem ideali­záljuk viszonyainkat és elért fejlettségi színvonalunkat. Nem állíthatjuk, hogy nin­csenek megoldásra váró prob­lémáink. A gazdasági munká­ban nem vagyunk elégedettek a termelés alakulásával. A jövő építésében vissza­húz még benünket a múltbeli elmaradottság is, ugyanakkor maga a szocialista fejlődés is állandóan űj, magasabb igényeket támaszt, amelyek­kel mindenkor számolni kell. Mégis, a szakadatlan munka* és harc menetében bizako­dással tekintünk előre. Meggyőződésünk, hogy pártunk, munkásosztá­lyunk, népünk, mint ed­dig, a jövőben Is megold­ja feladatait és a haladás nemzetközi erőivel össze­fogva megy előre a szo­cializmus útján. Országaink nem határosak egymással, a bolgár és a ma­gyar nép történelmének és barátságának mégis sok közös hagyománya van. A magyar nép nagy becsben tartja az idegen hódítók elle­ni történelmi harcok idejéből származó közös hagyománya­inkat, a bolgár népnek az 1848-as magyar szabadság- harc iránt tanúsított rokon- szenvét, szolidaritását. Ke­gyelettel őrizzük az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújában részt vett Balkán-zászlóalj bolgár hőseinek emlékét. Népünk nagyra értékeli annak a száz­ezer bolgár katonának a se­gítségét, akik a második vi­lágháborúban a szovjet had­sereg oldalán részt vettek a Dráva menti harcokban, majd az ország felszabadításában, a hitleri fasizmus szétzúzásában. A felszabadulás óta közös eszméink, szocialista céljaink, érdekeink szövik minden ed­diginél szilárdabbra és szoro­sabbra testvéri barátságunk szálait. Barátságunk, kapcso­lataink internacionalista esz­méinknek megfelelően fejlőd­nek, segítik szocialista építő­munkánkat. Pártjaink, kor­mányaink, országaink együtt­működése megelégedésünkre alakul. Mostani tárgyalásainkon Zsivkov elvtársékkal eszme­cserét folytattunk a külpoli­tika, a szocialista világrend- szer országainak, a nemzetkö­zi kommunista mozgalomnak legfontosabb időszerű kérdé- seirőL Megállapíthattuk, hogy álláspontunk közös korunk összes fontos kérdésében. Ez újabb erőt és biztonságot ad pártjainknak, népeinknek a szocializmusért és a békéért nemzetközi síkon vívott közös harcban. Pártjaink, országaink egy­ségének és jó együttműkö­désének is egyik fontos eleme az erős barátság és testvéri viszony, amely bennünket magyarokat és bolgárokat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a világ első szocialista or­szágával, a Szovjetunió­val, a nagy szovjet néppel egyaránt összeforraszt. A Bolgár Népköztársaság­ban tett látogatásunk befeje­zéséhez közeledik. Ügy érez­zük, hogy küldöttségünk, bol­gár elvtársaink támogatásával, megbízatásának eleget tett; a ránk bízott munkát eredmé­nyesen elvégeztük. A most aláírt úi barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés megkötésé­vel új, még gyümölcsözőbb időszak nyílt meg testvéri kencsolatnnkban. Todor Zsivkov és Kádár Já­nos szavait gyakran szakította félbe a részvevők hosszan tar­tó. lelk'es. nagy tapsa, ünnep­lése. A beszédek elhangzása után is nercekig zúgott a taps. a gyűlés részvevői mele­gen ünnenelték Kádár Jánost és Todor Zsivkovot, a bolgár és magvar nén megbonthatat­lan barátságát. A gvűlés vé­gén az üzem dot gosói aián- dékkai kedveskedtek Kádár bánosnak. A Szófiában tartózkodó ma­gvar párt- és kormánvkül- döttség tiszteletére csütörtö­kön este a szófiai magyar nagvkövetsé« fogadást adott a Bolgár Kommunista Párt Köznonti B'zottságának szék­házában. A fogadáson — ame- ’ven a bolgár noütíkai. társa­dalmi. kulturális és tudomá­nyos élet számos ismert sze- méiyiséuo vett részt — mint­egy 600 meghívott vendég volt jelen. Gromiko beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) lamenti küldötteinek negye­dik nemzetközi értekezlete csütörtökön memorandumot fogadott el, amely síkraszáll egy valameny- nyi európai állam egyen­jogú részvételével tartan­dó európai biztonsági kon­ferencia összehívása mel­lett és szorgalmazza, hogy minden európai állam létesítsen nor­mális kapcsolatokat az NDK- val. GATT (Folytatás az 1. oldalról.) tárgyalásoknak is. Az egyez­mény jelentőségét az is mu­tatja, hogy résztvevőinek kül­kereskedelme a világ összes kereskedelmi forgalmának 80 százalékát képezi. A magyar kormány az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elvének alapján fejlesz­teni kívánja kereskedelmét azokkal az országokkal, ame­lyek tagjai az egyezménynek; kész multilaterális és bilate­rális tárgyalásokat folytatni a legnagyobb kedvezmény elve alapján a vámokról és a be­hozatallal és kivitellel kap­csolatos minden egyéb közte- herről és szabályozásról azok­kal a szerződő felekkel, ame­lyek erre igényt tartanak. RÁ Thor Heyerdahl norvég ku­tató papiruszhajója, a nem­zetközi legénység által irá­nyított „Rá”, megtette útjának háromnegyed részét, és az amerikai partokról máris el­indult egy Diesel-motoros, hogy onnan filmre vegyék az út háralevö szakaszát és a dia­dalmas kikötést. A filmeself vasárnap éjjel vagy hétfőn ta­lálkoznak a „Rá”-val Marti- nique-től 1200 kilométernyin keletre. CSAK RÖVIDEN... FRANK BORMAN ameri­kai űrhajós, befejezve szov­jetunióbeli látogatását, eluta­zott Moszkvából. AZ AMERIKAI kívánal­maknak megfelelően, a legna­gyobb titokban folytatják megbeszéléseiket a brüsszeli NATO-főhadiszálláson a tag­országok képviselői, hogy rög­zítsék álláspontjukat a küszö­bönálló szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalásokat ille­tően. CSÜTÖRTÖKÖN Szöulban kivégezték Csöng Tai Kim-et, az ellenzéki új demokratikus párt végrehajtó bizottságának tagját, akit azzal vádolták, hogy együttműködött a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság­gal. AZ EL NEM KÖTELEZETT országok belgrádi konzultatív értekezletén csütörtök estig 35 küldött szólalt fel az általános vitában. Verőcei finálé (Folytatás az 1. oldalról.) vett Répás Boldizsár, az egyik legjobb magyar berepülő pi­lóta, Misi József őrnagy és Márton János őrnagy, vala­mint a KISZ Pest megyei Bi­zottsága KISZ-titkára, Né­meth Ferenc és Maróthy Lász­ló is. Sajnos, csak a repülésről szóló visszaemlékezés fejeződ­hetett be, mert az eső meg­eredt. Így a honvédelmi be­mutatóból néhány szám el­maradt. Ugyanezért nem ke­rülhetett sor a megyei rendőr­főkapitányság cselgáncs- és nyomozókutya-bemutatójá­ra sem. Este a tábortűzmű­sort nem a tűz mellett, hanem az ebédlőben rendezték, de azért a tűzijáték nem maradt el... M. S. Az Apollo 11. útját előké­szítő munkálatok végükhöz közelednek, összeállították a teljes étrendet a három űrha­jós számára, akik pénteken esnek át az utolsó orvosi el­lenőrzésen. A kísérlet vezetői hosszas vita után végül is megálla­podtak abban, hogy a Holdra lépő első ember három zászlót visz magával, s ezek közül egyet visszahoznak a Földre. A washingtoni posta is megtalálta a módját, hogy va­A szerelmet illetően az óko­ri Spártában és az erkölcsi befolyása alatt álló területe­ken voltak a legszigorúbbak a nézetek. Így például Szeleu- kosz király kiadott egy tör­vényt, amely kimondta, hogy a házasságtörő férfinak mind­két szeme szúrassék ki. Őfel­sége rendkívül elégedett volt önmaga alkotta törvényével, de csak addig, amíg az őrség elébe nem vezette a saját fiát Tetten érték ugyanis abban a pillanatban, amikor rendkívül hiányos öltözékben kiugrott egy férjes asszony hálószobá­jának ablakán, mivel a férj váratlanul hazatért. Az őrök roppant kíváncsiak voltak, vajon miként határoz a bölcs uralkodó. A király keserű mo­sollyal az arcán, valóban ki­rályi módon ítélkezett: „Szúr­játok ki a fiam egyik szemét, valamint az én egyik szeme­met, büntetésül azért, hogy én nemzettem őt!” Ugorjunk egyet, s tekint­sünk be az ókori Rómába. lamiképp részt vegyen a prog­ramban. Mint mondották, megbeszélték Armstronggal és Aldrinnal, hogy a Holdon ..ide­iglenes postahivatal” fog mű­ködni: az űrhajósok egy bo­rítékot visznek magukkal, amelyet a Holdon speciális bélyegzővel pecsételnek le. A pecsét felirata: „Holdra-szál- lás, USA, 1969. július 20.” A borítékot visszahozzák a Földre, és a washingtoni fő­postán helyezik el. II. Hadriánusz császár idején Rómában élt egy Spurina ne­vű férfi, aki híres volt szép­ségéről. Olyannyira szép volt, hogy a nők valósággal epe- kedtek utána és éjjel-nappal háborgatták. Végül aztán Spu­rina ^megelégelte a dolgot és késével bevagdosta és elcsúfí­totta az arcát, hogy nyugta le­gyen a nőktől. Am ez sem se­gített, a nők továbbra is fu­tottak utána. Igaz, a régi annalesek olyan eseteket is ismernek, amikor a nők fellázadtak. Robert Graves leírja, hogy amikor az argonauták Kolkhiszba ha­józtak, a Fekete-tenger part­ján olyan nőket találtak, akik megölték férjeiket, és eltörték fiaik jobb lábát, nehogy átve­gyék a hatalmat, ha majd fel­nőnek. S a férfiaknak ezek az ellenségei állítólag olyan szen­vedélyesek voltak, hogy az ar­gonauták — élükön a dicső Herkulessel, három nap múl­va futásban kerestek menedé­ket, noha egyáltalán nem as öldökléstől féltek... A kép, amelyet az elmúlt évben az Apolló 8 űrhajósai ké­szítettek, a Hold felületének azt a részét ábrázolja, amelyet a Nyugalom Tengere névvel szoktak jelölni, és amelyet az Apollo II holdjárművének leszálló helyéül jelöltek ki. Neil Armstrong, az Apollo 11. űr­hajósa utolsó gya­korlatait folytatja. Képünkön azt a jelenetet látjuk, amikor a Lunar Modul holdra szálló járműből létra segítségével (egyelőre még a földön) eléri a ta­lajt. Történelmi jegyzetek a szerelemről

Next

/
Oldalképek
Tartalom