Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

a “l\dCMav 1969. JULIUS 10., CSÜTÖRTÖK Nálunk még divat a szivacskabát * Hollandiának léden r Export Ceglédről A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepe fiatal üzem. Hogy miért? Mert még csak most töltötte le első „gyakorló” hó­napját. Ugyanis eddig az úgy­nevezett „középminőséget” gyártották, s most egy hónap­ja, hogy rátértek a finomkon­fekcióra. — Főleg exportra dolgoz­nak? — Hogy milyen nehéz volt az átállás, azt hiszem, nem kell ecsetelnem... — mondja Szűcs Lajos üzemvezető —, a külföldi partnerek bizony sok­kal kényesebbek és már egy­két milliméter elszabás miatt is szólnak, de úgy érzem, si­került megbirkózni a ránk há­ruló feladattal és ezt a hóna­pot letudva, jobban fog menni a munka. — Hová szállítottak? — Lakk- és lódenkabátot Hollandiának, nadrágkosztü­möt az NSZK-nak, közel 80 ezer darabot. — Az átállás legfőbb nehéz­ségei? — Elfogadható minőség és mennyiség. Bérmunkában dol­gozunk, a szövetet Ceglédre hozzák, itt készítjük el a mo­dern vonalú — a rendelő igé­nyének megfelelően — kabá­tokat, kosztümöket. Úgy hatá­roztunk, a következő félévben hat szabad, szombaton dóig/ zunk, hogy a lemaradást hozzuk. — Belföldre? — Gorfdolunk a télre. Gyártjuk a hagyományos gyapjú télikabátokat és a ná­lunk még mindig divatos szi­vacskabátot. Ebből szállítunk a belkereskedelemnek. Havonta kétszer-háron^zor áll meg a ceglédi ruhagyár előtt a camion kocsi. Az ex­portkabátok akasztókra kerül­nek és indulnak a holland áruházakba. Ceglédre hetente jön a partner minőségi ellen­őre — a kabátok csak az ő aláírásával indulhatnak útnak. — Mik az exporttervek? — A holland megrendelőt szeretné a ceglédi üzem meg­nyerni egy jövő évi 200 ezer darabos megrendelésre. T. E. Verseny — hajón és szigeten Tánc, ének „Ki mit tud?“ Frizuracsodák, csárdában Támadás a mezőn gpfe gadó bé5 fcns aSh; Felbődült a hajókürt, forrt a víz a hatalmas lapátok kö­rül, s a sétahajó karcsú, fehér orra metszeni kezdte a Duna hullámait. Hétfőn reggel a Vi- ;adó térről startolt egész na- útjára a Dunaföldvár, ■lyen több mint száz Pest megyei fiatal és hozzátartozó­ik adtak egymásnak randevút, a szakmunkástanuló-verseny hajón rendezett megyei dön­tőjén. Majd másfél ezren vet­tek részt a járási-területi elő­döntőkön, és hétfőn a legjob­bak mérkőzésére került sor. Ragyogott a napfény a fe­délzeten, s amint felbukkant a Szentendrei-sziget keskeny sötétzöld vonala, ének csen­dült, hangszer szólt a hajótat­ban: a nézősereg gyűrűjében népdalénekesek és hang­szerszólisták versenye kez­dődött. A rögtönzött parketten a táncverseny résztvevői kértek helyet. Keringőt, tangót, szvin- get és csárdást játszott a soly­mári Wulcan beatzenekar, ütemre perdültek-fordultak lányok és fiúk, szépen, ele­TUDOSITOVERSENY Páncélvonat Túrán TndósltőversenyGnk értékelése 10 naponként történik és minden dekádgyúztes 300 forint Jutalomban részesül. A bő végén a 300 forintos vigaszdíj is gazdára talál. A tudósítóversenyben a frisse­ség, a gyorsaság és az ötletesség dönt. . Kedd reggel, pontosan 7 óra 40 perekor lépte át Pest me­gye határát a Magyar Tanács- köztársaság XII-es számú páncélvonata. A háromnapos Pest megyei portyázás első állomása Túra község volt, ahol a vonat fo­gadására mintegy ezerötszá- zan jelentek meg, akiket a szitáló eső sem gátolt a lelke­sedésben. Dolányi Zoltán, a községi ] pártvezetőség titkára mondott I üdvözlő beszédet, majd az út­törők virágcsokorral kedves­kedtek a páncélvonat parancs­nokának és személyzetének. Ezután Kővári János őrnagy elvtárs, a vonat parancsnoka köszöntötte Pest megyét és Túra község dolgozóit, majd [ jelvényeket osztott szét az út török között. A jelenlevők megtekintették a páncélvonatot és a két kiál­lítási kocsit, melyekben a 19-es események dokumentu­mai és fényképei mellett a mai néphadsereg életét bemu­tató fotók is szerepelnek. A gyerekek körében különös­képp nagy népszerűségnek ör­vendtek az eredeti vörös- katona-ruhába öltözött kato­nák, akik barátságosan elbe­szélgettek velük, s megmutat­ták nekik a Tanácsköztársa­ság fegyvereit és a páncélvo­nat berendezését­Ezt követően a vendégkato­nák vezetésével a gyermekek szellemi vetélkedőjére került sor, melyen mintegy kétszáz úttörő vett részt. A vetélkedő nyertesed emléklapokat és jel­vényeket kaptak ajándékba. Délután á község művelődé­si otthonaiban folytatódott a program. Telt ház előtt a vö­röskatonák filmeket vetítet­tek. A páncélvonat szerda reggel indult tovább s még két na­pig tartózkodik megyénkben. A szerdai aszódd vendégsze­replés után ma Galgamácsán tölt egy napot. Takács Pál Polgár Marika, KlSZ-csapatve- zetö-helyettes ér­tesíti Takács Gyula túrái vete­rán vöröskatonát a páncélvonat ér- kezéséröL Fogadás a túrái vasútállomáson gánsan, piros is lett a tapso­lok tenyere. A Dunakanyar párába bur­kolt hegyei bukkantak elő, mikor a játékvezető feltette az első kérdést a „Ki mit tud”-ban vetélkedőknek. A fiataloknak többek közt a honvédelemre, a polgári vé­delemre, s a megye iparára vonatkozó válaszokon kellett tömi a fejüket. Visegrád után pördült a hajókormány, s a vidáman zajongó társasággal fedélzetén Vác felé úszott a Dunaföldvár. A kikötőből kis motoroshajó dohogott át ve­lünk a Pokol-szigetre, a vetélke­dés új helyszínére. A csárdabeli ebéd után — bár nem szerepelt a programban fürdés — a meg-megeredő eső jóvoltából ebben is részünk volt. A járőrversenyen induló .csapatokat azonban ez nem zavarta. A széles mezőn öt állomás várta nehéz próbaté­telekkel a versenyzőket. Lö­vészet kispuskával, kézigrá- nátdöbás, elméleti és gyakor­lati feladatok a polgári vé­delmi és az egészségügyi állo­másokon. A Pokol-csárda belső terme fodrászműhellyé alakult át. A zsűri előtt készültek a nap­pali és estélyi frizuracsodák. A part közelében pedig raké­ták szökkentek a magasba, géppisztolyok kemény ropogá­sa hallatszott: a honvédelmi bemutatón egy szakasznyi ka­tona támadásba lendült az „ellenség” első vonala ellen. Este ünnepélyes díjkiosztó a csárdában. Íme, a győztesek névsora: a „Ki mit tud”-ban a dabasi Dombóvári Ferenc, a táncver­senyben a kiskunlacihózi Kreutz Ilona—Gulya Károly, a népdalénekesek között a gö­döllői Paulovics Mária, a hangszerszólisták vetélkedő­jében a ceglédi Juhász Géza szerezte meg az első helyet. A női fodrászok versenyében a nappalifrizura-készítésben az érdi f rank Ilona, az estélyi frizurák „csatájában” a ceg­lédi Liptai Jánosné lett a győztes. A járőrversenyt a monori iskola csapata nyerte meg. Valamennyi első helye­zett jutalma külföldi üdülés, a második és harmadik helye­zettek pedig tárgyjutalmat kaptak. Este 9 órakor versenyzők­nek és vendégeknek a tűzijá­ték sziget felett viliódzó fé­nyei intettek búcsút. — Szít — MELEG VIZŰ STRAND LEÁNYFALUN Leányfalun 8,5 millió forint beruházással meleg vizű strand épüL A fürdő három medencéjét a nemrég feltárt termálkút vizével táplálják. A Dunakanyar első meleg vizű strandját a jövő nyáron ad­ják át rendeltetésének. A ter­vek szerint a következő évek­ben szállodát építenek a §trand szomszédságában. . T enger alatti kábel Megkezdték az Egyesült Ah lomokban levő Soth Kingsont és a spanyolországi San Fer- nandót összekötő 5600 kilóméi tér hosszúságú tenger alatti kábel lerakását. Fot-o: Urban Mit mutat a rehabilitációs térkép? Nem mindenütt segítik a volt betegeket Tavaly jelent meg a rende­let: rehabilitációs bizottságo­kat kell alakítani. Sok a mun­kában megrokkant ember, aki testileg-lelkileg tönkremegy, ha kizárják a dolgozók tár­sadalmából. Pest megyében 14 ilyen csoport alakult 89 ál­landó taggal. A napokban számoltak be tevékenységük­ről a Pest megyei rehabilitá­ciós bizottságnak. Eddig vég­zett legfontosabb tevékenysé­gük a területükön működő gyárak-üzemek, intézmények feltérképezése volt. A tájékozódás elég ellen­tétes képet mutat. Áltálában a nagyüzemekben szeretettel gondoskodnak megrokkant, volt dolgozóikról. Jó példa erre a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság, az Ipari Szerelvénygyár, a százhalombattai nagyüzemek, a diósdi gyár és a Mechani­kai Művek. A nagymarosi ktsz-ben 360 rehabilitált munkahelyet jelentettek be! Ezen felül üzemeikben már eddig negyven ilyen ember dolgozik portás, éjjeliőr, tele­fonos beosztásban. Kiemelke­dően gondoskodik róluk a Ganz Műszerművek, az agrár­egyetem, a GÖFÉM és az Ipari Műszergyár. Ezekben a gyárakban még betöltetlen rehabilitációs munkahelyek is vannak. Lenn az Alföldön a Nagykő­rösi Konzervgyár jár elöl jó példával. Ide sorolható a Cse­pel Autógyár is, amelynek szakszervezeti bizottsága szo­rosan együttműködik a csök­kent munkaképességűekkel foglalkozó csoporttal. *■ Természetesen, ellenkező példa is akad. Ezeknek az embereknek a munkába állí­tása, megfelelő foglalkoztatása több gondot okoz, mint az egészséges dolgozóé. Sokhe­lyütt úgy akarnak megszaba­dulni az elhelyezésükkel járó bíbelődéstől, hogy egyszerűen , kijelentik: náluk nincs olyan munkakör, amit elláthatná­nak. A megyei rehabilitációs bizottság nem fogadta el például a szentendrei Vá­rosgazdálkodási Vállalat és a pomázi Írószer Ktsz bejelentését, mi szerint semmiféle munkát nem adhatnak a rehabilitáltak- nak. Sok olyan dolgozóval talál­koztak, akik nem egészségi állapotuknak megfelelő mun­kakörben dolgoznak, de nem akarnak helyet változtatni. Néhányan még a ren­delet megjelenése előtt bete­gedtek meg, és nem érik el a 67 százalékos rokkantságot sem. Anyagilag nem támogat­hatják őket, viszont a járás­ban ipari üzem sincs, ahol munkát találhatnának. Vala­milyen formában segíteni kell rajtuk, akár új jogszabály al­kotásával. A bizottság legfontosabb tevékenysége: megfelelő mun­kahelyet biztosítani azoknak, akik gyárban nem dolgozhat­nak. Nekik külön bedolgozó, foglalkoztatóműhely kell. Erdőkertesen már tárgyalásom kát folytatnak egy szociális foglalkoztató nyitásáról. Tú­rán is keresik a módot, Buda­keszin ha a tanács helyiséget ad, a Műszerjavító Vállalat műhelyt nyitna nekik. Alsó- gödön jelenleg húszán zacskót ragasztanak. Ezt a kisüzemet 200 fősre szeretnék nagyobbí- tani. A sződligeti szociális otthon felsőgödi részlegét át­adják a vakok és csökkentlá­tók kosárfonójának. Itt nyolc­vanötén találnak munkát, amint a tárgyalások befeje­ződnek. Esetlég könyvkötő műhelyt is berendeznek, míg Váchartyámban a fogyasztási szövetkezet varrodát nyit. k. m. PEST MEGYEI HÍRLAP ■ Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és • Pest megyei Tanács lapja, főszerkesztő: SUBA ANDOB Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANV FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. s. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII«, Blaba Lujza tér S. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 143-330. Gépíró szobák: 343-100/280. illetve 343-100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-482. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I» >z.). Előfizetési dfj i hónapra 20 forint. KÖZÉLETEK! MAGÁNSZEMÉLYEK! „IN VELŐN" PVC padlóburkoló lemezt kb. 1—1,3 mm vastagságban 90 cm szélességű tekercsben, zöld, szürke, drapp színben közületeknek 18 Ft/ kg, magánszemélyeknek 24,70 Ft/kg UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT AZ INVEST VÁLLALAT Budapest XIII., Szt. István krt. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom