Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

FEST HEGTET Adrian 1969. JÜLIÜS 10., CSÜTÖRTÖK Szentendrei Teátrum Szomorú-víg zenés vidámságok Az idei nyár egyik legrango­sabb mulatságában volt vagy még ezután lesz része annak a károm és fél ezer embernek, akik már látták vagy még lát­ni fogják a Szentendrei 'Teát­rum hét előadását. A szó igazi értelmében jó szórakozás az ismeretlen szerzőjű Comico Tragoedia című moralitás, csakúgy, mint a Pikko herceg ás Jutka Perzsi című, Szalkay Antal uram által magyarított szomorú-vígopera. Szombat este óta néhány órára majd háromszáz évet fordul vissza az idő Szentendre főterén, és ez nem nehéz do­log. A szerb és görög kereske­dők egykori házai, amelyek ma is lakottak, lényegében az idő tájt épültek, amelyeknek hangulatát, gondolkodásmód­ját és emberi magatartását a Comico Tragoedia idézi. Tér és színpad egyszerre játszik: a szűk sikátorok és boltíves kapualjak csakúgy lényege^, szerepet papnak a darabban, mint a gorög templom barokk erkélye, amelyről Ábrahám vi­tázik Plútóval, a Pokol kirá­lyával. Nem kitaláció: így ját­szottak több mint kétszáz esz­tendővel ezelőtt a teátristák Szentendre főterén, vagy ha nem, akkor is biztos, hogy csak itt ácsolhatták volna össze rög­tönzött színpadukat és a néző- Itér falócáit — ennél ideálisabb 1 játékteret aligha találhattak volna. • A Comico Tragoedia műfaji meghatározása: moralitás, vagyis valamely, erkölcsi ta­nok költött példákban való be­mutatása. Legfőbb mondandó­ja: az Erény diadalma a Bűn felett. Maga a mű az Erény és a Bűn szócsatájával kezdő­dik és terebélyesedik az összes erények: igazság» állhatatosság, erő, mértékletesség, türelem, szenvedés és az összes bűnök: állhatatlanság, félénkség, gyönyör, részegség, hamisság, bosszú, harag, kevélység' nagy összecsapásává. Végül is, de nem végérvényesen, az Erény a Bűn érveinek hatására meg­hátrálni kényszerül. A Bűn a Gazdag Ember házában üli diadalát, ahol hiába rimánko- dik Lázár, a Szegény Ember, még a lakoma maradékát is megtagadják tőle. Lázár éhen- hal, de a Halál lesújt kaszájá­val a Gazdag Emberre is, aki a Pokolba kerül, ahol Plútó fékevesztett ördögei válogatott kínzásoknak vetik alá, mialatt Lázár Abrahám társaságában a mennyországból szemléli a bűnös ember csúfos kudarcát. A Comico Tragoedia vitázó beszédekre épült. Az Erény és a Bűn tábora perlekedik egy­mással, s közben a szereplők egyszerre vannak a színpadon, méghozzá tulajdonságaikat jel­képező öltözetben. így a mű első harmada látszólag állókép, amely azonban feloldódik a Gazdag Ember házában játszó­dó jelenetben, és a lakomán táncoló párok mozgalmassága fortissimóvá erősödik a Pokol­beli jelenetben, ahol már-már Halál — Básti Lajos, Gazdag Ember - a Gazdag Ember felesége — Psota Irén. Mádi-Szabó Gábor, beatszerű táncot lejtenek az ördögök petárdák robbanása, görögtűz és tömjénfüst kísére­tében. És a Comico Tragoedia nyúj­totta jó mulatság még szédüle­tesebb tempójú zenés komé­diává teljesül a Pikko herceg és Jutka Perzsi szomorú-víg históriájában. A magyarított opera témája: Gömböc, a ta­tárok kánja, nem akarja lá­nyát, Jutka Perzsit, a kalmü­kök hercegéhez, Pikkóhoz hoz­záadni. A visszautasított kérő hadba száll, és fejét veszi a tatárok kánjának, mire Jut­ka Perzsi önkezével vet véget életének, s a hű herceg követi a halálba is szerelmesét. A szomorúságba hajló történet azonban váratlanul fergeteges tempójú, tűzijátékos fináléba csap: víg táncot járnak a sze­replők a fejét vesztett Gömböc kán vezetésével, és a legszí­vesebben a közönség is követ­né példájukat, mert Vujicsics Tihamér bravúrosan virtuóz muzsikát szerzett az „elvesz­tett” helyett. Nehéz lenne megállapítani: mi a Szentendrei Teátrum si­kerének titka? A két, újra fel­fedezett darab volt ennyire jó, vagy pedig Békés István mai színpadra igazítása varázsolta újjá és a ma embere számára is ennyire élvezhetővé? Vagy Békés András rendező játéko­Kőműves, ács, vb-szerelő, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, épület- és diszmű- bádogos, víz- és fűtésszerelő, lakatos, villanyszereid, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő SZAKMUNKASOKAT, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári SEGÉDMUNKÁSOKAT, kőműves segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET: PROSPERITÁS" KTSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt san oldott és egyre szédülete­sebb tempót diktáló játékveze­tése? Avagy az aktorok — Psota Irén, Básti Lajos, Mádi- Szabó Gábor, Basilides Zoltán, Szabó Gyula, Sztankay István, Konrád Antal — és aktortanu- lók — a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola hallgatói — remek komédiázó kedve? Ta­lán a két, sziporkázóan szel lemes muzsikát kitaláló zene­szerző: Vujicsics Tihamér és Oberfrank Géza érdeme? Avagy Forray Gábor díszlete, Szász Endre és Laczkovits Pi­roska jelmeze? Ha jól emlékszem, eddig tíz alkalommal rendezte meg a város a szentendrei napok ün­nepségsorozatát. A tíz eszten­dő munkája nem volt 'hiába­való: a Szentendrei Teátrum megszületését segítette elő. Prukner Pál Kandóra emlékezünk ELEKTROMOSSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN 1923. október 31: próbamozdonnyal Alagra Az első villamos mozdonyt a berlini iparkiállításon mu­tatták be 1879-ben. Ez a kis három lóerős gép, bár játék­szernek látszott, a kiállítás tartama alatt 600 méter hosszú körvágányon több mint 80 000 utast szállított. Ez a villamos mozdony még nem vehette fel a versenyt a nagyvasútak gőz- mozdonyaival. Versenyképes­sé, sőt jelenleg is leggazdasá­gosabbá magyar mérnök, Kan­dó Kálmán tette, akinek ma ünnepeljük születésének szá­zadik évfordulóját. Kandó Kálmán a legelsők között ismerte fel az elektro­mosság jelentőségét a közle­kedésben. Egész életét a nagyvasúti elektromos vontatás meg­teremtésének és tökélete­sítésének szentelte. Kandó egy francia villamos­sági gyárban készítette el első önállóan tervezett motorját, de ennek próba járatását már a Ganz-gyárban végezte. Ez idő tájt írtak ki pályázatot az olasz vasutak az első nagysza­bású vasútvillamosítás lebo­nyolítására, s a munka elvég­zésére a Ganz-gyár kapott megbízást, amely Kandó el­gondolásai alapján kidolgozott tervvel pályázott. E megbízatás alapján hajtotta végre 30 éves korábban Kandó Kálmán a vi­lág első nagy távolságú, nagy- feszültségű, váltakozó áramú fővasúti villamosítását az olasz Valtellina-vasúton, amelyet 1902. szeptember 4-én adtak át rendeltetésének. A villamos mozdony itt mutatta meg első ízben fö­lényét a gözmozdonnyal szemben. Négy év múlva a Simplon alagút forgalmát is Kandó- rendszerű villamos mozdo­nyok bonyolították le, és szer­te a világon megindult a fő vasútvonalak villamosítása. Magyarországon nem ismerték fel a vasútvillamosításban rej­lő lehetőségeket, s nemcsak hogy nem villamosítottak, de még a Kandó-mozdopyok gyártását is kiengedte a kezé­ből a Ganz-gyár. » Kandó állandóan dolgozott mozdonya tökéletesítésén és az 1917-ben kidolgozott fázisvál­tós gépe lehetővé tette az 50 periódusú váltakozó áram köz­vetlen felhasználását. E rend­szer első, kb. 2700 lóerős próbamozdo­nya 1923. október 31-én futott végig ideiglenes felszereléssel ellátott fő­vonalszakaszon a Nyugati pályaudvar és Alag között. Kandó alapgondolatát min­den irányban tovább fejlesz­tették, őt azonban, mint az 50 periódusú vontatás úttörő­jét, ma is mindenütt elisme­rik. Üzemorvost ünnepelt az üzem A Hazai Fésűsfonó kistar- csai üzemében bensőséges ün­neplésben részesítették dr. Markó Andor nyug. rendelő­intézeti igazgató főorvost ab­ból az alkalomból, hogy 50 esztendővel orvossá avatása után aranydiplomáit kapott. Húsz évvel ezelőtt lett az üzem orvosa és ezt az állást 1964-ben történt nyugdíjazása után ma is folyamatosan be­tölti. Az idős orvost az üzem ve­zetősége, pártszervezete . és szakszervezeti bizottsága, vala­mint a megyei tanács egész­ségügyi osztálya üdvözölte. Itáliában jártak Kedd este hazaérkezett két­hetes olaszországi turnéjáról az Állami Népi Együttes. A tár­sulat a többi között Veroná­ban, Bolognában, Triesztben összesen tíz előadáson lépett fel. Az együttes műsorát az olasz közönség mindenütt nagy tetszéssel fogadta. A turné eredményeként máris megkez­dődték a tárgyalások egy jövő évi olaszországi vendégszerep­lésről. ____________ FOTO-SZABADISROLA VÁCOTT Ma nyílik meg Vácott a DUNA FOTO fotóművészeti szabadiskola, melyet a Duna­kanyar Fotoklub rendezett. A tíznapos iskola amatőr fotó­soknak ad szakszerű oktatást A hallgatók műkritikai és fotó­történeti előadásokat hallgat­hatnak olyan előadóktól, mint Dr. Végvári Lajo$ kandidátus, főiskolai tanár, aki nemrég kapta meg a Nemzetközi Fo­tóművészeti Szövetség egyik legmagasabb kitüntetését. A szabadiskolában stúdió- foglalkozások keretében gya­korlati „‘órákra” is sor kerül. A jelentkezők megismerked­nek a tárgy- és csendélet az akt-, a portré- és az életkép­fényképezés titkaival. A szabadiskola utolsó négy napján tartják meg a Madách Imre Művelődési Központban a IV. audio-visuál fesztivált, melynek július 20-án lesz az eredményhirdetése. BORBÉLY TIBOR: Jegyzet En emberek szívében élek akkor is, — ha rólatok — már senki sem beszél. En akkor is élek — és beszélek, mikor az én porom — I s a tiétek — széthordta rég a szél! Nehéz szeszektől... Nehéz szeszektől pille könriyűtestem, súlyát veszítve libben, lám a járdatesten. S míg huncútságra visznek kusza lábak, — szívemben megfogalmazódik a részeg alázat tétova verse. Kopott szavakba öltöztetlek, de te áttűnsz rajtuk — s már vallatnom se kell — hogy szeretsz-e? T. 6?ÍTONÖVS: A köpcös főnök (8) Az ismeretlen finoman cél­zott arra, hogy bizonyos, ma­gukat egyelőre megnevezni nem kívánó személyek köz­benjárása nélkül Zarinys alig­ha helyezkedhetett volna el oly gyorsan a Bell társaság­nál. Pártfogói azonban nem jótét lelkek, jóindulatukat meg is vonhatják Zarinystől. Olyan nehéz felmondani egy emig­ránsnak és helyére egy szüle­tett amerikait fölvenni? A fenyegetést a • kockáska­bátos könnyedén, szinte hang- súlytalanul mondta ki. Egy percig sem állítja, hogy Za- rinyst a felmondás veszélye fenyegetné. Csak éppen fel­vázolta a helyzetet, hogy a fia­tal mérnök értékelni tudja a kapott segítséget. — Biztosak vagyunk abban, hogy ön, Zarinys úr, igazi lett hazafi. Mindössze egyetlen megbízatásról van szó. Ennek elvégzése után visszatér és folytathatja mérnöki munká­ját. Sőt, azt is megteheti, hogy nem dolgozik többé. Mert szolgálatait jól megfizetik... Gondolkodjék az ajánlatun­kon. Zarinys megígérte, hogy gondolkodni fog... Búcsúzáskor az ismeretlen terjedelmes kérdőívet nyújtott át, s azt kérte, hogy töltse ki és juttassa el Washingtonba. ■ — Ez semmire sem kötelezi önt, — nyugtatta a fiatalem­bert. Néhány hónap múlva Za- nnyst a fővárosba hívták. A pályaudvaron a kockáskabátos ember fogadta, elvitte a szál­lodába, ahol bemutatta Cull- nak, az amerikai titkosszolgá­lat ezredesének. Ezek után el­búcsúzott Zarinystől és örök­re el is tűnt az életéből. Zarinysnak ezentúl Cull ez­redessel. a köpcös, bajuszos, látszatra a légynek sem. ártó emberkével kellett tárgyalnia. — Nem vagyok lett, hanem amerikai. De valahányszor az ön szerencsétlen sorsú népére gondolok, mindig összeszorul a szívem. Nagyon helyesen álla­pította meg az elnök úrnak írt levelében, hogy a kommu­nista rendszert belülről... Zarinys arca felderült... — Csak meg kéne rázni egy kicsit azt a szovjet gépezetet, s az egész lett nép felkelne... Cull, nem hagyta, hogy Za­rinys befejezze mondókáját: — Fiatalember, önnek nincs tiszta képe Lettországról. Édesapja kissé egyoldalúan in­formálta önt. Ha máshonnan nem. legalább a könyvekből tudnia kéne, hogy a lett lövé­szek Lenin biztos támaszai voltak az októberi fordulat és a polgárháború idején. S az a többezer vörös-partizán, aki a német megszállás idején har­colt, most is bizonyára védel­mére kelne a szovjethatalom­nak! Küzdelem vár ránk — folytatta az ezredes —. nehéz harc. Ám a győzelem az olya­noké lesz, mint ön is, Za­rinys úr, az igazi hazafiaké. Lettországban nemcsak hívei élnek a szovjet rendszernek, de ellenségei is szép számmal. Csak meg kell szervezni őket. célt adni... Zarinys kimondta az igent. Néhány hónapig senki sem háborgatta. Tisztában volt az­zal, hogy a jövendő munka­adói élete legapróbb részletét is. kiderítik, míg ő ül és vár. Végül parancsot kapott, hogy mondjon fel a vállalatnál, utazzon Washingtonba és szálljon meg a Stepler szállo­dában. Itt érte jön majd egy Dafel nevű tiszt, a felderítő­iskola egyik tanára ... A Washington-Lorel autó­sztrádán éjjel-nappal tapasz­talhatni a főváros közelségét, yégnélkül özönlenek a gépko­csik, egymást érik a sokton­nás teherautók, teiszállító ko­csik, hangos kürtöléssel ker­getik egymást az „országúti cirkálók”... Az úton haladók nem sok ügyet vetnek az erdőben meg­húzódó Tineton farmra. Föld­szintes épületei közül csak egyetlen emeletes ház és a ga­rázs emelkedik ki. A farmhoz hatalmas karám is tartozik, innen azonban sohasem hal­latszik ki tehénbőgés vagy birkabégetés: a karám üres. Kissé távolabbra, a domb te­tején még egy ház áll. Itt él George, az öreg farmer. Több éve már, hogy George nem vet. nem arat, nem legeltet. Viszont takarítja a nagy ház szobáit, és mossa lakóinak ru­haneműit. Az emeletes épületbe egy téli estén új lakó érkezett, aki Lenisz álnéven mutatkozott be. Igazi nevét — a Zarinys-et — csak két ember ismerte a felderítőiskolán: Cull ezredes és a vezetőtanár, „Andi”. Az első este Michel, a fel­derítőiskola parancsnoka is­mertette Lenisszel az iskola házirendjét és megmutatta ne­ki a szobáját. A szobában szekrény, asztal, néhány szék és két ágy állt. — Lehet, hogy társa is lesz — mondta Michel. Ez a má­sik „diák” azonban egészen a tanfolyam végéig váratott ma­gára. A rendszeres foglalkozások már másnap reggel megkez­dődtek. Andi félhétkor felkel­tette Leniszt és reggeli torná­ra vezényelte. A reggeli után megjelent egy filckalapos úr és megkezdte „A zárak nyitása" címmel szereplő tantárgy ok­tatását. Az úriember zsebéből álkulcsgyűjteményt húzott elő és bemutatta Lenisznek, hogyt mi a „tiszta munka”. Ilymódon pótolgatta az ifjú mérnök egyetemi tanulmányainak hiá­nyosságait. (Folytatjuk) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom