Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

-Kórlap 1969. JÜNIUS 10., KEDD A „25 ezres“ Midway Nixon amerikai elnök, oldalán Thieuval, a saigoni rezsim vezetőjével, beszámol a Midway-szigeten megtartott tanácsko­zásról. A második munkahét első napja Lidice és 1942. június 10-én a cseh­szlovákiai Lidicét, 1944. június 10-én a franciaországi Oradour- sur-GIane-t semmisítették meg a „bosszúálló” német fasiszták. Liaicét azért, mert Cseh- és Morvoország hóhérát, Heydrich SS-Obergruppenführert a nép haragja megölte; Oradourt pe­dig azért, mert a francia parti­zánok eredményesen harcoltak a fasiszta megszállók ellen ha­zájuk szabadságáért. Negyed évszázadot meghaladó idő per­gett le azóta a történelem ho­mokóráján, de a rettenet em­léke a haladó emberiség ide­geiben él: képtelenség felej­teni! Lidice tragédiája lényegében akkor kezdődött, amikor a hit­lerista csapatok rátörtek Cseh­szlovákiára. Heydrich, a „Cseh —Morva Protekturátus” teljha­talmú ura ,a nép megfélemlíté­se céljából már 1941. október 14-ig 191 személyt végeztetett ki és sok ezer embert gyötör- tetett nyomorékká a Gestapo kínzókamráiban. Ezt a hóhért végül is a cseh antifasiszták megölték. A megszállók azonnal hoz­záláttak a „megtorláshoz”, amelyről a Gestapo hivalkodó jelentést készített. Eszerint a „Führer parancsára” bekerítet­ték a 95 házból álló Lidicét, la­kóit kiirtották vagy elhurcol­ták, a falut robbantásokkal a föld színével tették egyenlővé. A helyszínen megöltek 199 fér­fit, 191 nőt, különféle fizikai és erkölcsi megsemmisítő tábo­rokba hurcoltak és a gyerme­kek közül 88-at Litzmannstadt- ba deportáltak, a többit elné- metesítés céljából a birodalom területére szállították. Mindez­zel azonban korántsem érték be: folytatták az antifasiszta személyiségek Üldözését az egész cseh—morva országrész­ben. Hivatalos feljegyzések sze­rin 1942. május 28. és június 24. között további 247 személyt — 208 férfit és 39 nőt — végeztek ki barbár módon. Az áldozato­kat többnyire Hevdrich meg­ölésének címén lőtték agyon, vagy akasztották fel, — de az előzetes kínzások következté­ben már szinte élőholt állapot­ban. Oradour-sur-Glane sorsáról szintén hiteles adatok tanús­kodnak. 1944. június 10-én, szombaton a németek azért szállták meg a falut, mert an­nak határában partizánok mű­ködtek. A férfiakat összefog- dosták és bezárták egy óriási pajtába, a nőket és a gyerme­keket a templomba terelték és rájuk csukták a nehéz vasajtót. Amikor meggyőződtek róla, hogy a házakban már senki sem bújkál, géppuskatűzzel le­kaszálták a férfiakat, a temp­lomban sikoltozó nőkre és gyermekekre gázgránátokat dobtak és sorozatlövéseket zú­dítottak rájuk a templom abla­kain keresztül. Végül aztán az egész falut leöntözték gyúlé­kony anyaggal és lángralob- bantották. Csodával határos módon mindössze öt felnőtt és egy gyermek élte túl a véreng­zést. Ámde Lammerding SS-tábor- nok hadosztályának Der Füh­rer ezrede tökéletes munkát akart. Kivárta a vonaton Ora- dourba hazatérő munkásnépet s ezt is legyilkolta, a holtteste­ket pedig elégette. Messzire vi­lágított a tűzvész az éjszaká­ban. de az oltásra egybesereg- lő más falubelieket ugyancsak lőtték. Másnap, vasárnap, né­hány bátor ember mégis be­lopta magát a még mindig égő, füstölgő faluba. Ezek döbben­ten számolták össze a megs^e- nesedett. összezsugorodott fér­fi. női és gvermekbullák**. A németek vasárnapról hétfőre virradóra visszatértek a köz­ségbe és hevenyészett. «írókban igvekeztek eireite«? áldozataik tetemét. A 81» bábból álló falu azonban — Lididéhez hasonló­an — teljesen elou«Tt"lt. Az áldozatok teljes számát soha­sem tudták meeállanft.ani. mert a községben a bombázások elől sok városból edatelenftott crv^r. mek élt. a község lakói közöl felnőtt és 267 gyermek halt me<r. Lidice és Oradour a háború után újjáépült. Azonban mind­két község tragédiája örök' időkre a fasiszta barbárság szimbóluma lett. Fs ha arra gondol a kor embere, hogy Nyugat-Németországban, Olasz­országban és másutt ismét kezd szervezkedni a fasizmus, egyáltalán nem egyszerű törté­nelmi kuriózum az _ oradour-i emlékmű felirata: „Souviens- toi! Emlékezz!” F. M. CSAK RÖVIDEN... GIBRALTÁR ÉS GROTTAFERRATA A kapu bezárult... A mad­ridi kormány ismét lezárta az országhatárt Spanyolország és Gibraltár között, s így megszű­nik a munkaviszonya annak az ötezer spanyol munkásnak, akik rendszeresen évek óta gibraltári építkezéseken dol­goznak. Szeretet Grottaferrataban: Egy „A béke oázisa” nevű val­lásos szervezetnek van ebben a Rómától délre eső kisváros­ban lábadozó gyermekek ré­szére otthona. Mint kitűnt, Maria Diletta Pagliuca volt apáca, az otthon vezetője a gyermekeket csuklójuknál és bokájuknál fogva ágyukhoz bi­lincselte, amint ez képünkön is látható. A kegyetlen vezető­nőt letartóztatták. Nixon amerikai elnök va­sárnap helyi idő szerint dél­után 16.41 órakor indult el Midway szigetéről — ahol néhány órás tanácskozást foly­tatott Thieu dél-vietnami el­nökkel — és 19.15 órakor meg­érkezett Honoluluba. Mindössze 25 000 amerikai katona kivonását helyezte ki­látásba Nixon amerikai elnök a dél-vietnami rezsim vezető­jével, Thieuval folytatott ta­nácskozását követően. Nixon ugyanakkor a rezsim meg­nyugtatására megismételte, az Egyesült Államok nem fo­gad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. Nixon még a tanácskozás szünetében megtette bejelen­tését a részleges kivonásról. Ezek szerint az Egyesült Ál­lamok augusztus végéig befe­jezi 25 000 katona — nagyjá­ból egy hadosztálynak megfe­lelő erő — kivonását Dél-Viet- namból. Az amerikai intézke­dés általános vélemény szerint aligha számíthat arra, hogy a ,,jóakarat” megnyilvánulásá­nak tekintsék: a kivonásra kerülő erő ugyanis jelentékte­len a Dél-Vietnamban beve­tett félmilliós amerikai had­sereget tekintve. A Pentagonhoz közelálló körökben közölték, hogy azt a 25 000 amerikai katonát, akiket augusztus elsejéig kivonnák Dél-Vietnamból, nem viszik azonnal haza az amerikai kontinensre, hanem Okinawa — vagy Hawaii — szigetén tartják őket, hogy szükség esetén sürgősen visszaküld- hessék a vietnami harcterek­re. Az amerikai hadügymi­nisztérium egy polgári tisztvi­selője a Nixon által közölt lét­számot ,A lehetőségek legalsó határának” minősítette. Meghalt Róbert Taylor Robert Taylor, a női mozi­látogatók egykori bálványa, vasárnap délután egy kalifor­niai kórházban, rákbetegség­ben elhunyt. (Folytatás az 1. oldalról.) György-terembeli hosszú asz­talok mellett és megkezdte hatodik munkaülését. A több mint négyórás dél­előtti ülésen négy felszólalás hangzott el. A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt nevé­ben G. Danelius, a párt első titkára mondott beszédet, őt ■követte Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Larbi Buhali, az Al­gériai Szocialista Élcsapat Párt főtitkára, majd Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára be­szédében utalt a nemzetközi porondon zajló események bo­nyolultságára, a kommunista pártok szerepére a világ je­lenlegi életében és megjegyez­te, hogy voltak olyan pártok is, amelyek nem küldötték el képviselőiket Moszkvába. Ez abból adódik, hogy a nemzet- ■ közi kommunista és munkás­gondolata felvetődött, a Ro­mán Kommunista Párt nem tartatta a feltételeket a leg­kedvezőbbeknek az értekezlet megrendezéséhez és ma is igazoltnak látja ezt az állás­pontját. A román küldöttség — foly­tatta — értékelte az értekezlet munkájának jó kezdetét, de véleménye szerint a második naptól kezdve, amikor „táma­dások értek” egy olyan pártot, amely nincs jelen, a tanács­kozás olyan irányvonalat ka­pott, amely „hatással van a normális munka menetére, ve­szélyezteti céljának megvaló­sítását”. Caeusescu közölte: a román párt vezetősége „a küldöttség­nek az értekezleten való to­vábbi részvétele mellett dön­tött”, hogy a delegáció kifejt­hesse az RKP álláspontját és mindent megtehessen annak érdekében, hogy a tanácsko­zás és az azon elfogadásra ke­rülő okmányok megfeleljenek a kitűzött célnak”. A tanácskozás hétfő délutá­HÉTFŐN, a kora délutáni órákban egy Athén központjá­ban fekvő magánlakásban a görög biztonsági szervek le­tartóztatták Alekosz Panagu- liszt, aki a június 6-ára virra­dó éjszaka szökött meg a bo- giati börtönből. CYRANKIEWICZ lengyel miniszterelnök néhány napos látogatásra Csehszlovákiába érkezett. MASSACHUSETTSBEN szombaton John M. Burgess tiszteletest választották meg püspöknek. Burgess az első né­ger püspök az Egyesült Álla­mok protestáns egyházának történetében. MERÉNYLETET követtek el New Yorkban Charles Kenyat- ta amerikai néger vezető el­len. Az amerikai „Mau Mau” szervezet megalapítójának ál­lapota válságos. Nyitnak a táborok Nemzetiségi találkozó Pilisszentlászlón (Folytatás az 1. oldalról.) (Folytatás az 1. oldalról.) még az eminens tanulóknak is a torkukban dobog a szivük. Sokan azonban nem várják meg a tanévzárót. Az építőtáborok egy ré­sze már júniüs 15-én meg­nyitja kapuit. Így például a halásztelki, a budakeszi és a szentmártonká- tai állami gazdaság vasárnap­tól ötször kéthetes turnusban fogadja a borsodi, nógrádi és a Győr-Sopron megyei fiatalo­kat. A három táborban össze­sen 450 lány szorgoskodik majd. Nagymaroson már az A Heuréka Gumigyár (Vác, Derecske dűlő 1.) AZONNALI FELVITELRE KERES: • számviteli osztályvezetőt, • gépipari technikumot végzett munkavédelmi előadót, • képesítéssel és gyakorlattal rendelkező normást FIZETÉS: megegyezés szerint. MUNKAIDŐ: heti 44 óra. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, mindennap 7 órától. Telefon: 635. évzáró után kezdődik a mun­ka a Budapest—szobi vasút­vonalon. Ide kétszáz középis­kolást várnak. Lendül a csákány, mélyen a földbe nyomódik az ásó június 29-től a Pest megyei diákok kezében is. ők messze, Bor- sodivánkára utaznak közel százan. Addig azonban a taní­tók és a tanárok osztályozó konferenciára gyűlnek össze, hogy megvitassák az év végi jegyeket és döntsenek a diá­kok egész évi munkájáról. Senki nem tud biztosat, a ta­nári szobák ajtói ilyenkor a legfélelmetesebbek, hiszen a titokra csak június 21-én derül fény, a tanévzáró ünnepségeken. Az érettségizők sem mind mehetnek építőtáborba, hiszen a megyében még a hónap vé­gén is sokan szóbeliznek. Má­soknak még a sikeres érettsé­gi után sem jön el a várva várt vakáció, hiszen néhány hét múlva az egyetemi pulpi­tus előtt kell válaszolniuk a felvételi kérdéseire. T. E. Telefongyár Nagykátán (Folytatás az 1. oldalról.) szerint a jövő év elején már megkezdik az alkatrészek, majd a készülékek előállí­tását, illetve szerelését. A telefongyáriak tisztában vannak azzal, hogy a viszony­lagos foglalkoztatottsági gon­dok ellenére Nagykátán sok emberre nem számíthatnak, ezért kb. 400 emberrel kezdenek munkához. Valószínű, hogy ez később megduplázódik, esetleg meg­háromszorozódik. mozgalomban nézet- és véle­ményeltérések vannak. Ceau­sescu szerint mindebben fel­lelhetők a „feszültség elemei, amelyek rányomják bélyegü­ket a szocialista országok és a kommunista pártok együttmű­ködésére”. Ceausescu emlékeztetett ar­ra, hogy amikor a jelenlegi tanácskozás megtartásának ni ülése némi késéssel kez­dődött, ugyancsak a nagy Kreml-palota György-termé- ben. A délutáni ülésen a chilei, a ceyloni és a norvég testvér- pártküldöttség vezetői szólal­tak fel. A nemzetközi tanácskozás következő ülésére kedd dél­előtt kerül sor. tassa a találkozó jelentőségét. Beszéde jóval több, mint amit megszoktunk az ünnepi beszédektől. Mottója talán Pavel Hvies- docslav verse lehetne: „S nem lesz több elnyomott, s megvert — a bátor / testvéri béke új parancsot ód; —/ ...s anyánk nyelvén friss madár­dalunk száll; / zengve dolgos haza májusát...” / Mert éppen a közelmúltban a különböző fórumokon na­gyon sok szó esett a nemzeti­ségi politikáról. A mit és ho­gyan kérdése, a javítás szán­déka dominált ezeken a tár­gyalásokon. S ez a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy a nemze­tiségi találkozó nem kuriózum csupán. Olyan szándék megvalósu­lásának egyik állomása, amellyel több százados adósságot akarnak még inkább törleszteni. Hasonló gondolatok jegyében beszélt Bielik György, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének főtitká­ra. Az ünnepségen részt vett Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke, Csala László és titkára, S. He­gedűs László. A nemzetiségi kérdés nemcsak járási ügy, a megye gondja és felelőssége is. Ezt mutatja az is, hogy az V. nemzetiségi találkozó a megyei nemzetiségi napok előkészítő­jének számít. Az ünnepség után vidám, fergeteges műsor következett; nemzetiségek népi együttesei, tánccsoportok, ének- és zene­karok részvételével. Régi dal­lamok, már-már elfelejtett táncok elevenedtek fel a szín­padon. A jó hangulat, az egész nap öröme aztán az esti bálon csapott a legmagasabbra. — V — C* f i 1 Washingtonban nyilvánosságra hozták az egy éve meggyilkolt Robert ÖirCIIlléK. Kenne*ly állandó síremlékének tervét. A tervek szerint a síremléket az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennnedy sírjához közel állítanák fel. A síremlék mintegy 677 000 dollárba kerül a be cslések szerint. Ebből 257 800 dollárt a kor­mányzat vállal magára, s a fennmaradó összeget a Kennedy család fedezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom