Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

A P E S TM E <rV E. I HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1969. JÚNIUS 8., VASÁRNAP Érdekes kísérletek a Dózsa Tsz-ben 20 ezer forint egy holdról Köztes zöldbab - fokhagymatermslés gépi műveléssel Ez a 212 holdas, hatalmas tábla nagyon érdekes kísérlet színhelye. Zöldbabvetőmagot termel rajta a Dózsa Terme­lőszövetkezet úgy, hogy köz­ben a kukorica-termésátlag ne csökkenjen. Hogyan lehetséges ez? A babot köztesként vetették. I — Miért van szükség erre a kísérletre és mi az eredmény? A kérdésre Petőfi Sándor elnöktől ezt a választ kaptam. — Egy holdon 5 mázsa bab és 50 mázsa kukorica terem — előreláthatólag. Erről a hatal­mas tábláról 10 vagon száraz­babot takarítunk be. Ez a A Budapesti Gépgyár kí­sérleti gépeket küld, hogy itt próbálják ki a folya­mat gépesítését. Ezen a táblán géppel dug- gatták el a gerezdeket és az ápolást, betakarítást is gép­pel végzik. Foto: Kiss I Két sor kukorica között egy sor babot. Ezzel a módszerrel vetéstől a szedésig gépesíthe­tő minden folyamat. A bab — különleges hol­landi fajta — zöld hüve­lyű, szálkamentcs, kivá­lóan felhasználható kon­zervgyárakban. Ha már elegendő vetőmagja lesz a szövetkezetnek, áttér a zöldbabtermesztésre. mennyiség kétezer hold beve­tésére elegendő. A termelt ér­ték — kukorica és bab együtt — holdanként 20 ezer forint. i Ezért vállaljuk a kísérlet ki- 1 dolgozását. Jövőre is csak ve- ' tőmagot termelünk. I Mint már hírül adtuk, a I termelőszövetkezet 40 hold fokhagymát termel az idén. Ebből 20 holdas tábla szintén kísérleti. . Szabó óvó néni Szabó Ferencné óvónő, a központi óvoda vezetője, a peclagógusnap alkalmából megkapta az Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést. Ennyi a hivatalos közlés, de a mondat mögött sehogy nem lehet megtalálni az ünnepel­tet. Nem való hozzá az ünnep­lés, annyira egyszerű és sze­rény. — Nem érdemeltem meg — hangoztatja. Pedig óvodája évek óta a legjobbak egyike, s ebben az évben emberfeletti erővel vé­szelték át az alakítási munká­kat. Szinte lehetetlen körül­mények között kellett foglal­kozásokat tartaniuk, de mun­katársaival együtt helytállt. 1948-ban végezte el az óvó­nőképzőt, s azóta szívvel lé­lekkel folytatja munkáját Nagykőrösön. A kisgyerekek rajongva veszik körül, tudja, hogyan kell velük bánni. Nemcsak, mert képzett peda­gógus, hanem azért is, mert szereti a gyerekeket. Amint „gyerekeiről” kezd beszélni, mindjárt könnybelábad a sze­me. Szabó Ferencné, az oktatás­ügy kiváló dolgozója lett; na- gyon-nagyon megérdemelte. (tóth) Toldisok Pesten Harmadik esztendeje műkö­dik a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában a konzervhűtőipari osztály. A kezdő osztály tanulói elmé­letben megtanulták a konzerv és hűtőipar technológiáját, és a harmadikosok heti 4 órában konzervipari gyakorlatot is folytattak a konzervgyárban. „A hűtősök” egész mosta­náig nem találtak gyakorlatra üzemet. A minap az iskola ve­zetősége megállapodott az Or­szágos Hűtőipari Vállalattal, hogy a tanulók a nyári terme­lési gyakorlatot a hűtőiparban tölthessék. A megállapodás értelmében a harmadik A osztály tanulói június 10-től egy hónapig Bu­dapesten, a MIRELIT-ben folytatnak nyári gyakorlatot. Szállásukról a budapesti test­vériskola kollégiuma gondos­kodik. Gyaraky Zoltán Mkifffvsaítik a járatiúkot A Rákóczi Termelőszövet­kezet küldöttgyűlése nemrég úgy határozott, hogy azoknak a tagoknak, akik 260 forintos járadékot kapnak, havi 50 forinttal növeli ezt a jövedel­met a szövetkezet szociális alapjának terhére. A határo­zat 125 idős termelőszövetke­zeti tagot érint. A járadék-ki­egészítés folyósítását vissza­menőleg, január elsejétől kez­dik. Arcok a Ládagyárból Kállai né elmegy — Torma István marad Kállai Lajosné régi dolgo­zója a Ládagyárnak. Május el­sején kiváló dolgozó kitünte­tést kapott, elismerten jó munkása az üzemnek. Most mégis beadta a felmondását — elmegy. Vajon miért? Ez a kérdés járt az eszemben, amíg rá vártam. Mint olyan sokszor, a válasz egyszerű, az indok mögött nem lehet semmi kivetni valót ta­lálni. Az álló munkától tönkrementek a lábai, már trombózisa is volt egyszer. A betegséggel nem lehet tréfálni. — Van új munkahelye? — Az Irodagéptechnikai Vállalathoz megyek, ott ülő munkát kapok. A keresetem jóval kevesebb lesz, nem anyagi érdekből hagyom itt a ládagyárat. — Itt milyen beosztásban dolgozott? — Exportkezelő voltam és vágyóit -még egy darabig. Ne­héz munka. 30 kilós gerendá­kat emelgetni. Nem nőnek való. A „görög szőlős” ládá­kat is mi válogatjuk, egy műszak alatt 460 a norma. (Ezeket a ládákat Görögor­szágba exportálják, szőlőszál­lításhoz. A ládák érdekessége az, hogy géppel szögezik.) — Sose panaszkodtam, bár­milyen munkát bíztak rám. Otthon is sok gond volt, és a munkából ott is kivettem a részem. Szép házat építettünk. Igaz, kölcsönt is kaptunk, azt azonban pótolni kellett. Köz­ben felneveltem két gyereket. Az egyik már nagyocska —, most tanuló a nagy önkiszol­gáló boltban, a másik csak negyedikes. Nagyon jólesett a kitüntetés, jól jött a jutalom is — nem tagadom. Higgye el, nem pa­nasszal megyek el innen — és a férjem továbbra is itt ma­rad. ★ Még Benedek cég volt a mai Ládagyár, amikor Torma Ist­ván már itt dolgozott. — Ha ugyan volt mit dol­gozni, mert a munka nem volt folyamatos. Harminckilenc évvel ezelőtt kezdtem, szege- zéssel. — Most raktáros. Hogyan került ebbe a munkakörbe? — Dolgoztam én a vállalat­nál sok helyen. Legutóbb bér­elszámoló voltam. Magam kér­tem, hogy raktáros lehessek, talán ez nyugodtabb hely. Nagyot tévedtem. A műszaki raktár minden gondja-baja az enyém, a rendelés, az admi­nisztráció. Vannak olyan „bo­lond” napok, hogy alig győ­zöm a munkát — nevet kedé­lyesen. — Régi dolgozó az üzemben. Kapott máskor is kitüntetést? — Nem én, ez az első. Ezért is örültem annyira, mert a .Jcönnyen jött’’ pénzből ke­rékpárt vásároltam a fiam­nak. Különben a feleségem is itt dolgozik a mázsaházban. Néz­zen csak ott körül, milyen szép kertet csinált!? Harminckilenc év után a munkahely olyan megszokottá válik, mint az otthon. Köze­ledik a nyugdíjazás ideje. Gondol erre? — Nem nagyon érek rá ezen gondolkozni. Addig még sok idő van. Torma Istvánon tényleg nem látszik, hogy nemsokára eléri a 60 évet. Foto: Kiss Indul a segédmotorosok tanfolyama A segédmotor vezetői tan­folyamra még lehet jelentkez­ni a művelődési otthon irodá­jában Patai Károlynál. Ajándék az édesanyáknak Anyák napja alkalmából a konzervgyár szakszervezeti bi­zottsága harminchét egyedül­álló nagy családos édesanyá­nak 4 ezer 600 forint értékű vásárlási utalványt adott. Vasárnapi sportműsor Atlétika Cegléd: serdülő A-kategória megyei bajnokság. Birkózás Abony: megyei junior baj­nokság mindkét fogásnemben és szabadfogású serdülő ver­seny. Kézilabda Galgahévíz: G algahévízi SK —Nagykőrösi Kinizsi férfi fel­nőtt és ifjúsági megyei baj­noki mérkőzés. Kosárlabda Sportotthon-udvar, 10 óra: Nagykőrösi Gimnázium SE I MOZIMŰSOR Tengerparti epizód. Egy szertelen éjszaka Bolgár film. Korhatár nélkül megtekint­hető. Kísérőműsor: Megpróbálta­tások évei. Plateau, a mozi atyja. Előadások kezdete: fél 4 órakor. A főnök 12-kor érkezik. Vakmerő csempészek nyomá­ban. NDK bűnügyi film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Archeológia. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Matiné: Egy pikoló világos. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Bajtársak voltunk. Izga­lom ... harc ... kaland ... Magyarul beszélő szovjet film­dráma. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Három kíván­ság. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. II. TIZENKILENC LÉPÉS­HOSSZÁN mutatkozott a főfal vonala, a két hosszanti fal egymástól kilenc lépés. Az épület homlokfala délnyugat­ra nézett a téli napnyugta irá­nyába. A vizestérségtől észak­ra elterülő magasabb felüle- j teken Í6 házak állottak. Ezek egykori helyét is a szürkés I agyagos foltok árulják el. A vizestérség közepén észak­nyugat és délkeleti irányban ú jkori- ásott csatorna húzódik. A vizestérségben egykori be- ásások nyomai látszanak. In­nen emelték ki az agyagot a házak építéséhez, vagy azért mélyítették, hogy a jószágnak legyen elegendő ivóvize. Ak­kor még nem kútvizet itat­tak az állatokkal, még az em­ber is koponyákból ivott. A házak szürkés foltjain edény­töredékek, fazék, korsó, tál, bögre és tányérdarabok talál­hatók. Sok és több fajta ke­mencecserép is fordul elő. Vi­rágcserép, tál, harang alakú kemencecserepek voltak di­vatban. A kemencék oldalfa­lába tapasztottak be 50—60 kemencecserepet szájával ki­felé. Kívül kerek, lóhere, négyzet alakú üregeket lehe­tett látni. Ezeket a fűtőfelület megnöveszté6e céljából épí­tették be. A kemencéket fa­zekasok készítették és ők csi­nálták a kemencecserepeket is. Kilencven — száz ház áll­hatott ebben a faluban. VATYA KÖZSÉG HELYE a mai Újlengyel községtől délkeletre állott, mintegy két Dr. Balanyi Béla. Szomorú idők szomorú emlékei kilométerre a nagykőrösi út mindkét oldalgn Nagykőröstől 40—42 kilométer távolságra. A térség közepén vizenyős felü­let húzódik, amelynek a leg­mélyebb részén a legújabb időben csatornát ástak. A nagykőrösi úttól nyugatra, a legmagasabb helyen volt a templom és a temető. A temp­lom nagysága megállapítható, de az építési formája nem. A házak távolsága, a talaj felszí­nén található edénytöredékek mineműsége, alakja, nagysá­ga. azok finomsága egyezik az előző lelőhelyével. Itt zöld és sárgamázas tányér, és bögre­darabok nem voltak, de Csá­ván volt. HERNÁD. UJHARTYÄN és Vacs között a vizestérségből kiemelkedő felületen és a rét délnyugati szélén emelkedő legmagasabb felületen állt a templom és körülötte temet­keztek. A templom a kiszán­tott barnás-vörös téglatörme- lékfoltok alapján megállapít­ható, hogy a hosszanti falai 18 lépés, a szélessége két fal egymástól i távolságában 9 lé­pés. Oldalt négy-négy tám- pillér törmelékfoltia is jól lát­ható. Ezen a felületen két hosszú és két rövidebb házsor volt. A vizenyős térség között levő emelkedettebb helyen három házsor látszik nyomok­ban. A házak építéséhez szük­séges agyagkitermelés helyei még jól megállapíthatók. A hely jó szénatermő része Hernád-pusztának. Itt is el­érte a házak száma a kilenc­venet — százat. A három falu lakóinak száma a 2 ezer 500 — a kettőezernyolcszázat is el­érhette. Egyik-egyik falu népe 9 ezer — 10 ezer hold földön gazdálkodott. Ekés-gazdálko­dást mindegyikben folytattak. Ekevasalás, őrlőkődarabok mindegyik területen fordul­tak elő. Az állattartás emlékei a házak helyén található ál­latcsontok. Szarvasmarha, juh, ló és sertéscsontok hevernek a faluhelyeken több-kevesebb mennyiségben. A szarvas- marha- és juhtenyésztésnek emléke a legnagyobb számú. 1565-BEN MÉG PEST ME­GYE Csévet 9, Vatyát 5 por­tával tartotta nyilván. Hernád már nem tartozott a lakott helyek közé, mert nevét nem említették. Az említett két község is elpusztult 1593 után. mert még ma sincs helyükön község. Hernád Ujhartyán- hoz tartozik. Amikor a régész ember el­gondolkodva járja ezeket a helyeket és szedegeti a meg­maradt emlékanyagot, elvo­nul előtte az a kép, amikor még ezeken a helyeken embe­rek laktak. Látja a házakat, hallani véli az emberek be­szélgetését. Emberek születtek, éltek és meghaltak és ez is­métlődött évszázadokon át. Egy szerencsétlen bűnös, önző és szűklátókörű vezetőréteg pusztulni hagyta őket. Ma élő ember alig tud már róluk va­lamit. Ezzel a néppel verte meg Hunyadi János 1456-ban Nándorfehérvárnál a törököt. Zápolya is megverhette volna, mert a török 1526-ban kivo­nult az országból. Pétervára- don és Újlakon hagyott csak őrséget. Az urak külföldi se­gítséget vártak. Valóban ők alkalmatlanok és kevesen vol­tak ahhoz, hogy az ország szomorú sorsán segíteni tud­tak volna. Anélkül, hogy há­rom millió magyar erejét igénybe vették volna, veszni engedték inkább, nehogy a föld népe egyenlő rangú le­gyen velük. A NÉP A RETTENETES IDŐKET istenverésnek hitte, saját bűnei miatt, pedig az úrnak a bűnös nemesi gondol­kozása miatt kellett elpusztul­nia. így lett a népes, gazdag falvak helyén puszta, hol há­zak helyén már csak szürkés agyagfolt látszik, a templom helyén kő- és téglatörmelék a temetőét szétszórt ember­csontok jelzik. (Vége.) —Váci Sztáron Gimnázium női, 11 óra 10 perc: Nagykő­rösi Gimnázium SE II—Nagy-. kátai Gimnázium női, 12 óra 20 perc: Nagykőrösi Gimná­zium SE II—Nagykátai Gim­názium férfi megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Építők-pálya, 10 óra Nagy­kőrösi Építők—Törteli KSK járási bajnoki mérkőzés. Cegléd, Gerjei-sporttelep, 16 óra: Ceglédi Vasutas— Nagykőrösi Kinizsi ifjúsági rangadó, 17 óra 30 perc: Bem SE (Cegléd)—Nagykőrösi Ki­nizsi serdülő bajnoki mérkő­zés. Kecskemét: Kecskeméti Egyetértés—Nagykőrösi Kini­zsi serdülő bajnoki mérkőzés. Modellezés Csónakázótó, 9 óra: önjáró és rádióirányítású hajómodel- lek megyei bajnoksága. Sportlövészet Cegléd: légpuskás felnőtt, ifjúsági és úttörő válogató jellegű megyei verseny. Torna Petőfi-iskolai udvar, 17 óra: a Gimnázium SE tornász szakosztályának bemutatója. Úszás Cegléd: megyei gyermek­bajnokság. Négy körösi az úszó., területi döntőjében I Az úttörőolimpia megyei úszódöntőjét Cegléden bonyo­lították le. Az öt elindult kö­rösi versenyző közül négyen végeztek a továbbjutást je­lentő első és második helyen. Cegléd, Abony, Gödöllő és Nagykőrös képviselői indul­tak. Lányok. 100 m-es mellúszás (7 induló): 1. Balogh Flóra (Nagykőrösi Petőfi-iskola) 1 perc 49 mp. 50 m mell (8): 2. Rózsás Zsuzsanna (Nagykőrösi Arany) 48,7 mp. Fiúk: 50 m mell (8): 1. Molnár Csaba (Nagykőrösi Pe­tőfi) 47,4; 3. Kapás Tibor (Nagykőrösi Arany) 48,8 mp. 50 m hát: 1. Molnár Csaba (Nagykőrösi Petőfi) 49,5 mp. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom