Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

10 i*esT HlCVEt KMírlao 1969. JÚNIUS 8., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Az év végi részesedésről ...és a baleseti járadékról Az év végi részesedés (elosztásai B. B.-né tatárszentgyörgyi olvasónk írja, hogy férje mun­kahelyet változtatott 14 évi folyamatos munka után. Eb­ben az évben március 15-én lépett ki a KPM Közúti Igaz­gatóságától (Kecskemét), és az április 4-én osztott jutalom­ból férje nem részesült. Sé­relmezi a vállalat eljárását, mert voltak olyanok, akik 1—2 éve dolgoznak a vállalatnál, és azok kaptak, férje azonban eb­ből kimaradt. A vállalati kollektív szerző­dés tartalmazza az év végi ré­szesedés felosztásának szabály­zatát. Ez adhat csak pontos választ olvasónk kérdésére. Leveléből, és ismerve a kol­lektív szerződések általános, ezzel kapcsolatos rendelkezé­seit, úgy látjuk, hogy olva­sónknak nincs igaza. Nincs igaza akkor sem, ha nem az év végi részesedés, hanem az április 4-ével kapcsolatos egyéb jutalom elmaradását sé­relmezi, mert az szb és a vál­lalat szabad döntési jogába tartozik, hogy jutalmat kinek ad, és azt nem lehet járandó­ságnak tekinteni. Ha azonban az év végi részesedésről van szó, akkor sem adhatunk ked­vező választ, mert az ez év elején kifizetett részesedés a múlt évi eredményes munka alapján illeti meg a dolgozót akkor, ha a kollektív szerző­désben lerögzített elvek sze­rint a tárgyévben ledolgozta azt a minimális időt, amely után részesedés jár. Olvasónk levele szerint ledolgozta az egész múlt évet a vállalatnál, viszont elmulasztotta közölni, hogy munkaviszonya hogyan szűnt meg. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban is rendelkezhetett úgy a kollek­tív szerződés, hogy dolgozói felmondása esetén, ha a fel­mondást nem dolgozta le vagy „kilépett” bejegyzést írtak munkakönyvébe, nem illeti meg a dolgozót a részesedés. Azt tanácsoljuk, mielőtt a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­sághoz fordul, tekintse meg volt munkahelyének kollektív szerződését, és annak megfe­lelően járjon el a férje. Mennyi ideig illeti meg az üzemi balesetet szenvedett dolgozót a járadék? G. L.-né budapesti olvasón­kat két évvel ezelőtt közúti baleset érte. A Fővárosi Ker­tészeti Vállalat nevében és a 155/1962. PM. számú utasítás értelmében az Állami Biztosító járadékot folyósított olvasónk­nak, a múlt hónapban azonban arról értesítették, hogy a já­radék tovább nem folyósítha­tó, mert jelenleg keresetvesz­tesége nincs, illetve jövedelme a baleset előtti szintet jelen­tősen meghaladja. Sérelmezi olvasónk, hogy beszüntették a havi járadékot, mert bár igaz, hogy keresete elérte, illetve meghaladta a A Heuréka Gumigyár (Vác, Derecske dűlő 1.) AZONNALI FELVÉTELRE KERES: • számviteli osztályvezetőt, • aépipari technikumot végzett munkavédelmi előadót, • képesítéssel és gyakorlattal rendelkező normást FIZETÉS: megegyezés MUNKAIDŐ: r.eti 44 óra. szerint. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, mindennap 7 órától. Telefon: 635. baleset előtti jövedelmét, azonban teljesen egészséges már sohasem lesz, lába is el nyomorodott, ortopéd cipőt kell viselnie. Nagyon sajnálatos, hogy ol­vasónk közúti balesetet szen­vedett, és különösen sajnáljuk, hogy kedvező választ sem ad­hatunk. Polgári jogunk az úgynevezett eszmei kárt nem téríti, csak a ténylegesen be­következett károk megtéríté­sére ad lehetőséget. A Ptké. 58. §-a azt mondja, hogy akinek munkaképessége baleset foly­tán csökkent, csak akkor kö­vetelhet járadékot, ha »a bal­eset utáni keresete a baleset előtti keresetét neki fel nem róható okból nem éri el. Ez a rendelkezés nem alkalmaz­ható akkor, ha a balesetet szenvedett a balesetből eredő jelentős testi fogyatkozása el­lenére, rendkívüli munkatelje­sítménnyel éri el a baleset előtti keresetét. Ugyanis a rendkívüli munkateljesít­ményből eredő többletkerese­tet a balesetért felelős sze­mély javára nem lehet figye­lembe venni. Ha olvasónknak a balesetet megelőzően 2000 forint volt a keresete, és bár jelenlegi keresete a megma­radt munkaképesség arányá­nak megfelel, 1500 Ft volt a jövedelme mostanáig, akkor havi 500 Ft kártérítési járadék megfizetésére volt köteles a felelős, illetve helyette az Állami Biztosító. Ha olvasónk ma már megkeresi a 2000 Ft-ot jelenlegi 25%-os mfm- kaképesség-csökkenése ellené­re, és ezt a jövedelmet nem rendkívüli munkateljesítmé­nyével éri el, akkor további já­radék fizetésére a felelős, il­letve helyette az Állami Biz­tosító nem kötelezhető. El­lenkező esetben azonban olva­sónk jogosan kifogásolhatja a járadék beszüntetését, és eb­ben az esetben pedig á polgá­ri bírósághoz kell fordulnia. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy igénye továbbra is jogos az ortopéd cipő többletköltsé­gének megtérítésére, ezért ar­ról küldjön számlát a biztosító­nak, és kérje költségei megté­rítését. Dr. M. J. G YERMEKNE VELES Második természetünk: a szokások Amikor valakit jellemezni akarunk, többnyire azt sorol­juk fel: hogyan szokott visel­kedni, cselekedni. Elmondjuk pl., hogy udvariasan köszön, figyelmesen hallgat arra, amit mondanak neki. Rendet tart maga körül, kiáll az igazság mellett. Az erkölcsi helytállás­tól kezdve egészen a kulturált magatartásig, minden tevé­kenységünk alapja a szokás. Senki sem születik erkölcsös­nek, udvariasnak vagy rendes­nek. Mindezek a tulajdonsá­gok hosszú évek begyakorlása során alakulnak ki. Beépülnek személyiségünkbe, második természetünkké válnak és minden erőfeszítés, különösebb figyelem nélkül, ismétlődő helyzetekben azonos módon viselkedünk. Szokásaink hát­térbe szorítják velünk szüle­tett tulajdonságainkat. A nyugtalan természetű gyerek is hozzászoktatható, hogy adott esetben nyugodtabban visel­kedjék, csak a szokáskialakí­tás hosszabb időt és több erő­feszítést vesz igénybe. A szokások kialakítása idegrendszerünk ökonómiájá­ra mutat. Ha mindig, minden cselekvésünk külön figyelmet, erőfeszítést igényelne, képte­lenek lennénk cselekedni. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi erőfeszítésébe, figyel­mébe kerül a 3—4 éves gyer­meknek az öltözködés. Minden egyes ruhadarabot megforgat, nézeget, próbálgat, amíg nagy üggyel-bajjal felöltözik, és akkor derül ki, hogy keserves munkája hiábavaló volt, for­dítva vette fel ingét. Kezdheti elölről, de ehhez többnyire már nincs kedve. Elfáradt. Sok-sok ismétlés után, végül 6 éves kora körül azután már képes egyedül felöltözni, és akkor sem véti el a ruhadara­bokat, ha közben beszélget. A cselekvés automatizálódott és ez lehetőséget nyújt arra, hogy másra figyelhetünk. A szokás alapvétő jellemzője, hogy tehermentesíti tudatun­kat. Erre olyan nagy szüksége van — különösen a nagyon fá­radékony gyermekkorban —, hogy ha a környezet nem ala­kít ki szokásformát, akkor is kialakul a szokások egész so­ra. Részben azzal, hogy utá­nozza környezete szokásait, részben számára kellemes szo­kásokat iktat be. Ez azonban nem biztos, hogy jó szokás. Ha nem alakítjuk ki pl. azt a szokásformát, hogy lefekvés után aludjék, akkor a gyer­meknél kialakulhat az, hogy az ágyban kezd játszani vagy képeskönyvet nézegetni. A ki­alakult szokásformát leépíteni meglehetősen nehéz. A meg­szokotthoz a gyermek ragasz­kodik, és ha elmarad, akkor nyugtalan lesz, kényelmetle­nül érzi magát. Ez a szokások másik jel­lemzője. A szokás elmaradása hiányérzetet, feszültséget okoz. A felsorolt példák egyszerű cselekvésekre vonatkoztak, emeli jelentőségüket, hogy er­kölcsi cselekedeteink megha­tározói is a szokáson alapul­nak. Hogyan alakulnak ki a szokások? A többször ugyanolyan körül­mények között történő cselek­véssor az ismétlődés folyamán begyakoiiódik, automatikussá válik. A szoktatás alapja te­hát az ismétlés, következetes végrehajtása a cselekvésnek. A kisgyermek szoktatása nem okoz nagy gondot, mert a gyermek maga is igényli, és ha rendelkezik a szokáshoz szükséges alapvető készséggel, akkor meg is kísérli kialakíta­ni a szokásformát. Amint ké­pes a kanalat szájához emel­ni, már egyedül akar enni. Természetesen az első próbál­kozások nem vezetnek ered­ményhez, a felnőttnek nincs türelme kivárni, megeteti a gyermeket. A gyermek eleinte tiltakozik, de hozzászokik ah­hoz, hogy a felnőtt eteti, és ő ezalatt mással foglalkozik, ló­bálja a lábát vagy játszik a tányérral. Nehéz kivárni az iskolás gyermeknél, hogy rendberakja táskáját, ruháját, amíg az szokásává válik. De nem is szokja meg, ha mi ma­gunk rakjuk el helyette, mert zavar lassúsága, és közben korholjuk hanyagságáért. A szokás kialakítása nagy figyelmet, türelmet kíván a szülőtől. Rendszeresen ellen­őrizni, hogy végrehajtja-e a feladatot, meggyőzni követel­ményünk helyességéről nem A rádió és televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 8.10: Édes anyanyelvűnk. Lőrin- cze Lajos műsora. 8.15: Frasquita. Operettrészletek. 8.45: Hajósinas kerestetik. IV. rész — döntő. 10.05: Bemutató a MRT gyermekkórusa új felvételeiből. 10.15: Béládi Mik­lós könyvszemléje. 10.25: Rádió­reklám. 10.30: Vasárnapi koktél. Komjáthy György tánczeneműso- ra. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta... 13.00: Ha egy kicsit körülnézünk. Szántó Jenő műsora. 13.10: Nagy mesterek — világhírű előadók. Brahms-hangverseny. 13.55: Pil­lantás a nagyvilágba. Tunézia. 15.05: írók műhelyében. Beszélge­tés Illyés Gyulával. 15.20: Közvetí­tés az Írország—Magyarország VB selejtező mérkőzésről. Beszél Sze­pesi György. 17.20: Bozay Attila: Trapéz és korlát — kantáta Pi­linszky János verseire. 17.33: A zene nem ismer határokat. 18.08: Kedves lemezeim. A mikrofon előtt Eck Imre koreográfus. 19.10: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 19.20: Háromszor három. Sárosi Katalin, Dobsa Sándor és Korda György felvételeiből. 19.53: Havannai emberünk. Graham Green regényét rádióra alkalmaz­ta Moravecz Imre, fordította Ung­vári Tamás. 21.10: David Ojsztrah és* Szvjatoszlav Richter szonáta­estje a Moszkvai Konzervatórium­ból (hangf.). 22.10: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 23.01: Varázstánc. Nigériai költők ver­sei. 23.17: Népdalok, néptáncok. 0.09: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ 10.39: Lemezmúzeum. Bartók Bé­la zongorázik. 11.05: Kapcsoljuk a pécsi Liszt Ferenc hangverseny- termet. Közben: 11.50: Mesterek — mesterművek. Kb. 13.00: Fúvós­zene. 13.12: Százszorszép. Mesejá­ték. 14.00: Táskarádió. 15.00: Mű­vészlemezek. 16.05: Mit üzen a rá­dió? 16.40: Szalay László nótákat énekel. 16.57: A világirodalom remekei. 18.05: Közvetítés a kö­töttfogású birkózó EB-ről. 18.15: Mit hallunk? 18.45: A 66-os szám. Részletek Offenbach operettjéből. 19.09: A Berlini Filharmonikusok hangversenye Berlinből. Közben: 19.52: Jó estét, gyerekek! 20.10: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 20.20: A hangverseny folytatása. 20.57: Találja ki, hol járunk? Földrajzi fejtörő. 21.12: Kórusok és népi zenekarok mű­sorából. 21.50: Iglódi István alakí­tása a „FélkegyeIműM-ben. Sán­dor Iván jegyzete. 22.00: Tánczene. 23.07: Ravel; Daphnis és Chloé — balett. URH 16.05: Csak fiataloknak! Kom­játhy György tánczenemüsora. (Csütörtöki és szombati adásunk ismétlése.) 17.35: Hanglemezpará­dé. 18.05: Kapcsoljuk a 22-es stú­diót (élő). Közben: 18.40: Külföldi tudósoké a szó. Elektromos fe­szültségek a természetben. 18.55: A hangverseny folytatása. 19.40: A dzsessz kedvelőinek. Szabó Gábor együttesének felvételeiből. 19.55: Hiindel-művek. 20.17: Muszorgszkij —Ippolitov Ivanov: Leánykérés. Négyfelvonásos vígopera. 22.20: Rádiószínház. Alomtalan éjszaka, rádiójáték. TELEVÍZIÓ 9.18: Hétmérföldes kamera. Üt- törő-híradó. 9.35: Támadás a ki­rály ellen. Sakktanfolyam, gyere­keknek. 9.55: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok . .. Gyerekek népdalversenye. V. rész. 10.55: Út­törő tűzoltók. Helyszíni közvetítés Dégről. 11.35: Egy mókás család. A román tv műsora, felvételről. 14.53: Budapesti KRESZ- és ügyes­ségi verseny közvetítése a Dózsa György úti Felvonulás térről, fel­vételről. 15.25: Turpi úrfi. Magya­rul beszélő amerikai rajzfilmsoro­zat. 10. Csúcsú szerelmi regénye (ism.). 15.50: Kiváló együttesek a kamera előtt. Bemutatjuk az OKISZ Erkel Ferenc együttesét. 16.20: Képes kalendárium. 16.55: New York. Magyarul beszélő olasz dokumentumfilm. 17.50: A költészet percei. 170 éve született Alexander Puskin. 18.00: Tele­sport. ökölvívó EB. A döntők köz­vetítése Bukarestből, felvételről. 19.05: Reklámműsor. 19.10: A vi­lág térképe előtt. Heti külpolitikai összefoglaló. 19.20: Esti mese. 19.30: Vidocq. Magyarul beszélő francia rövidjátékfilm-sorozat. 10. Vidocq esküvője. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Dr. Váradi György színházi jegyzete. 20.30: Móricz Zsigmond: Csibe. Dráma két részben. A Thá- lia Színház előadása, felvételről. (14 éven felülieknek!) 22.40: Tv- híradó — 2. kiadás. 22.50: ökölví­vó EB. A döntők közvetítése Bu­karestből, felvételről. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Mit üzen a rádió? (tegnapi adásunk ism.) 8.50: Verbunkosok, nóták. 9.25: A hét előadóművé­sze: Paul Badura-Skoda. 10.05: A póstakocsi. Balázs János irodalmi összeállítása. 10.29: Ránki György: Pomádé király új ruhája. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben (élő). 12.30: Tánczenei koktél (ma az URH-ban 18.10-kor megismételjük). 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 14.00: Édes anyanyelvűnk (ism.) 14.05: Puccini-áriák. 14.27: Az olasz utca éneke. 14.40: Világ vége. Rákosy Gergely elbeszélése. 15.10: Harsan a kürtszó! A gyermekrá­dió műsora. 15.45: Fényes Sza­bolcs operettjeiből. 16.05: Kamara zene. 16.34: Kerekes Tóth Erzsébet | és Bojtor Imre népdalokat énekel, l Kecskés Sándor klarinétozik. 17.20: A Greenwood County együttes műsorából. 17.29: Paul Badura- Skoda zongorázik. 18.00: Húszas stúdió. 19.23: Lemezmúzeum. Ro­berto d’Alessio énekel. 19.43: Tör­ténetek egy ócska kastélyban. Jó- I kai Mór regényét rádióra alkal- ! mazta és rendezte Vadász Ilona. 20.43: Made in Hungary. Könnyű- zene, tánczene, dzsessz. 21.18: Esti ! pihenő muzsikával. 22.15: Kid a i Boszporuszon. I. rész. Onody György törökországi útijegyzete, 22.25: Szerenád (élő). Esti hang- ; verseny a 22-es stúdióban. 23.25: Az első szívdobbanás. Részletek Lehár operettjéből. 0.10: Az állami Orosz Énekkar műsorából. PETŐFI RADIO 10.00: A zene hullámhosszán. 11.49: Atlasz. Világgazdasági figye lő. Az Agromasról 11.59: Népdal­expedíció. 12.27: Az V. nevelésügyi I kongresszus elé .. . 12.42: Magyar I fúvószene. 13.05: Két trió. 14.00— 18.00: Kettőtől hatig... 18.10: Köz­kívánatra. Andres Segovia gitáro- I zik. 18.30: Carl Off: Carmina bu- | rana. 19.29: Krimi és valóság I, j dr. Eke Károly műsora. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Űj könyvek (ism.). 20.28: A Lausannei Kama­razenekar hangversenye Genfbői. 21.45: Színes népi muzsika. 22.20: Ritmusturmix. 23.10: Könnyűzene. 23.25: A hét előadóművésze: Paul Badura-Skoda (ism.). URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Kamarazene. 19.19: A dzsessz ked­velőinek: Pete Reguldó és együtte­se játszik. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat (élő). A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekará nak hangversenye. Közben: kb. 21.03: A világ csak hangulat. Reviczky Gyula verseiből. Kb. 21.20: A hangverseny folytatása, kis megterhelést jelent sem időben, sem energiában. De megéri! Minnél több jó szo­kást alakítunk ki a gyermek­nél, annál könnyebb a neve­lés. Éppen ezért már csecse­mőkorban kell kezdeni a szo­kásformák kialakítását. Mi­nél több alapvető szokásforma alakul ki a kisgyermeknél, annál könnyebben tudjuk a szokásokat kialakítani idősebb korában. 15—17 éves korra már kialakul a kulturált ma­gatartásra jellemző egyszerű és bonyolultabb szokások egész rendszere. Lehetővé te­szik, hogy az élet minden helyzetében erkölcsi követel­ményeinknek megfelelően vi­selkedjék — úgy, ahogy elvár­juk tőle — anélkül, hogy foly­tonos erőfeszítéssel kellene magát erre kényszeríteni. (Dr. II. A.) Félbehagyott krimi a tv-ben (Kertész László rajza) KERESZTREJTVÉNY PUSKIN 170 éve született A. Puskin, a kiváló orosz költő. Ez alkalomból néhány versének címét idézzük rejtvényünk vízszintes 1., 34., va­lamint függőleges 1., 21., 33. szá­mú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Puskin 1820— 1821-ben írt elbeszélő költeménye (ford. Fodor András). 12. Fej. 13. Az egyik szovjet köztársaság fővá­rosa. 14. Kilátásba helyez. 15. Kettős betű. 16. Egy — olaszul. 17. Végtag. 19. Heves megyei község. 22. A költészet egyik ága. 24. Égéstermék. 26. Tüzelő (ford.). 28. Svájci kanton. 29 Repülőgéptípus. 30. Folyó a Szovjetunióban. 32. A vízsz. 17. része. 33. Időmeghatáro­zás. 34. A költő 1815-ben írta ezt a verset (ford. Lothár L.). 38. Asz- szonynévképző. 39. A vízsz. 30. fordítottja. 40. Szeretetlakoma (—’). 41. Juttat. 43. Ravaszul önző. 45. A munkabér egyik formája. 47. Vízi állat. 48. Ex sakkvilágbajnok. 50. Egyforma betűk. 51. A vízsz. 33. fordítottja. 53. Népámítás. 56. Európai nép. 57. Értesülés. 59. Gö­rög betű latinosán írva. 60. Határ­rag. 61. Angol sör. 62. Maros-parti város. 64. Mocsárgáz. 67. Hegység a Szovjetunióban. 68. Nyakprém. 70. Ri. 71. Azon a helyen. 72. Gödröt készít. 74. Divatos zene. 76. Kas. 78. Egyik minisztériumunk névjele. FÜGGŐLEGES: 1. A költő 1819- ben írt költeménye (ford. Franyó Z.). 2. Szilárd ásvány. 3. Hamv- veder. 4. Neves szovjet illuzionis­ta. 5. Gallya. 6. Kiskabát (—’). 7. Rívó (—•’). 8. Mint vízsz. 60. szá­mú. 9. Biztonsági berendezés. 10. Algériai kikötő. 11. Allatlakás (—’). 16. Mint vízsz. 28. számú. 18. Sváj­ci üdülőhely. 20. Hajósérülés. 21. Puskin ezt a költeményét 1814-ben írta (ford. Rónay György). 23. Ha­rag — latinul. 24. Keresgél. 25. Az angorakecske gyapja. 27. Vissza­tekint! 29. A költő egyik meseköl­teménye 1833-ból (ford. Trencsényi Waldapfel L). 34. Kóbor. 35. Női név (—’). 36. Beteggondozó (+*). 37. Lószerszám. 39. Mulató. 42. Napszak. 44. Egyidejűleg született testvér. 46. Éppen hogy. 49. Rág­csáló emlős Dél-Amerikában. 52. Béke — oroszul. 54. Egyik nagy­üzemünk névjele. 55. Borókapálin­ka. 56. Becézett női név. 58. Fo­goly. 61. Művészet — franciául. 63. Eger hős védője. 65. Napszak. 66. Apátlan-anyátlan. 67. Pénzt fo­lyósít. 69. A vízsz. 61. betűi kever­ve. 71. Indítéka. 73. Kettős betű. 75. A vízsz. 33. fordítottja. 77. Táplálékigény. 78. Csapadék. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 34., valamint a függőleges 1., 21., 33. számú sorok megfejtése. A MÁJUS 25-1 KERESZTREJT­VÉNY MEGFEJTÉSE: Életemben az első örömet az első könyv okozta: Az anya, Csudra Makar. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Pujity György Budapest XIV., Paskál' u. 5/b, Monostori János Nyíregyháza Malom u. 16., Göbö­lyös Ferencné Pilis Széchenyi u. 11., özv. Barna Ernőné Vác Sallai u. 3., Répás Margit Kiskunlaeháza , II. kér. Petőfi utca 66., Raj Fe­rencné Cegléd III. kér. Bem utca 21., Orosz Béla Tiszaszentimre Pe­tőfi u. 28., Gyime^i László Cegléd Széchenyi úti sorház 16., Viola Fe­rencné Budapest XIII. kér. Maut­ner Sándor u. 76., Ihász Gyula Bu­dapest XIII., Róbert Károly krt. 40. GYERMEKREJTVENY PAJTASOK! Hetvenöt éve 1894. júniusában Párizsban megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB. Az újkori olimpiai játé­kok kezdeményezője és a NOB első elnöke a neves francia sport­pedagógus volt. Nevét a rejtvény függőleges 4. sorában találjatok. i 1 i 4 <6 1 a L (0 u (2---­*■ wl \(o (ft 20 21 IL 1 * 2M * 25 Vo IV VÍZSZINTES: 1. Locsog, fecseg. 8. A Tisza egyik mellékfolyója. 9. Édesapa becézve. ío. A rost közepe? ll. Fe­kete festék. 13. A fenyőfa ter­mése. 15. Férfinév. 19. Állati ta­karmány. 21. Ékítmény. 22. Ma­gyar Távirati Iroda. 23. A geomet­riában valamely görbe vonal két pont által határolt darabja. 24. Évszak. 26. Tántorgó. 27. Csong- rád megyei helység. FÜGGŐLEGES: 1. Letörött része a fának. 2. A madarak királya. 3. Baja belső része? 5. Sonkaszélek? 6. Gép­kocsimárka. 7. Az egyiptomi ki­rályok sírelmékei ilyen alakúak. 11. Állóvíz. 12. Savanykás gyü­mölcs. 13. A teknő eleje. 14. A kukorica tudományos neve. 16. Haszontalan holmi. 17. Színvona­las. 18. koros. 20. Régi magyar űrmérték. 23. Cselekvést fejez ki. 25. Zalai Ernő névjele. PAJTASOK! A megfejtett nevet írjátok le egy , levelezőlapra és 1969. június 17-re küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg­fejtők részt veszuek a júniusi ju­talomsorsolásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom