Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
1969. JUNIUS 1., VASARNAP !» RATKO JÓZSEF: Szerelem Először egyik ujjadat, aztán a másikat. Szép tenyeredből nem marad nekem csak áhítat. A markos munka elveszi tőlem karod, szemed. Ujjad begyével bútorok fényét kényezteted. Guggolsz kis gondjaid között;; söpörsz, padlót sikálsz, vasalsz, gyerekkel bíbelődsz — egy percre meg nem állsz. Dolgozol, szüntelen mosol, i s ha rádszólok, puha szádon meglibben egy mosoly, ; mint terített ruha. Pöröllek: nincs ehhez jogod! ] Törvény van rá, tudom: napi nyolc óra munka és nyolc óra nyugalom! i t Mi űz, miféle ösztön ez, hogy mindennap akképp s olyan erővel és dühvei igyekszel, mint a gép? Először egyik ujjadat, aztán egész karod. A markos munka elveszi fénylő homlokod. Egyszer egészen eltűnsz, dologgá változol, s majd sírhatunk utánad, ha nem leszel sehol. LONDON Három Chaplin egy filmen A 80 éves, de örökifjú Charlie Chaplin bejelentette, hogy „A tréfa” címmel ősszel új filmet kezd forgatni. Eddig két szereplőt választottak ki, Chaplin két lányát, a 20 éves Josephine-1 és a 18 éves Victoria:. lKerékasztal Ráckevén i-----------------------------S IMON ISTVÁN: Diplomások — közös úton j Könyvek között ' s kel, ■ ^ lásf< a z emberi kultúra történetében — akárcsak a tár- sadalom fejlődésének, alakulásának történetében — egy-egy kiemelkedő esemény jelzi a fordulatot, mely után ugrásszerűen változik meg hirtelen' minden. A szellem is ismer nagy fordulatokat jelentő forradalmakat, de olykor egyik-másik „véletlen” találmány is gyökeres változást hozhat. A könyvnyomtatás feltalálása volt a kultúra történetében ilyen fordulópont. S ma már — ötszáz évvel az első nyomtatott könyv megjelenése után — természetesnek tartjuk, hogy szellemi igényeinket naponta kielégítjük a kultúra közvetítésének egyik méltán legismertebb, legrégibb formájával, a nyomtatott betűvel, a könyvvel. Megjelenésének valóban forradalmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a fontosságához mérten talán eléggé máig se méltatott tény, hogy a látszatra inkább csak találékonyságot föltételező találmány hidat tudott verni ember és ember között, átívelve még a bűvös országhatárokat is. A lélektől lélekig közlekedést az ember itt valósíthatta meg a tudás, a szépség, a humánum e csodálatos űrhajóin, melyek távoli világok üzeneteit közvetíthették eladdig elképzelhetetlen gyorsasággal és tudatossággal. A társadalom ezt a bűvölő hatnitudást hamar fölismerte és hasznosította is. A könyv a szellemi erők birkózása volt s ha történetének eddigi eredményét nézzük, győzelme föltétlenül a haladás erőinek győzelme felé billenti a mérleget. Annak ellenére, hogy népelnyomó rendszerek, kegyetlen diktatúrák igyekeztek ellensúlyozni a maguk „szellemi termékeivel” a mindenkori haladást szolgáló s betűkben is testet öltött, igaz emberi szellemet. A könyv azonban mintha eleve a humánum pártjára állt volna, hiszen a legma- gasabbrendű emberi tevékenység, a művészi önkifejezés, a létezés igazságainak tudatosítása volt a szerepe. A jobbat akarók nyúltak inkább a toll után mindig s ők mondhattak igazán olyat, ami milliók számára lehetett érdekes, tanulságos. a szocialista társadalom, mint az eddigi emberi tőrei ténelem értékeinek tudatos vállalója és jogos örököse, a könyv hatalmát is a társadalmi igazság diadalra jutásával egyidőben a dolgozók hatalmának erősítésére szeretné használni. A közös emberi és társadalmi ügy tudatosítása — képletesen szólva — mégiscsak e bolygóközi hajókra emlékeztető hordozókkal valósítható meg leginkább. S hogy Tóth Árpád gyönyörű megfogalmazását idézzem: lélektől lélekig üzenünk egymásnak, amikor létünk, összefüggéseink igazságait, életünk szebbé tételének lehetőségeit szálazzuk egy-egy írás, egy-egy könyv művészi oknyomozással földerített és leírt gondolatsoraiban. Az idei könyvhét egész társadalmi mozgalommá növelhető, szép kezdeményezés jegyében indul. A könyv segít nekünk a világról teljeseifS képet szerezni, vagyis mindinkább eltüntetni tudatunkból ismereteink fehér foltjait. Mert jól tudjuk, vannak még nálunk fehér foltok. Mindannyiunk szívügye kell hogy legyen az idei könyvhéten fölhívni a figyelmet a könyv nélkülözhetetlen szerepére. S különösen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá; azok között, akik a demokratizmus ffyors fejlődésével szellemileg is egyenrangú állampolgárai lehetnek hazánknak. Ehhez pedig a kultúra elengedhetetlen, megszerezni pedig igazán csak könyvekből lehet. Azokból is, melyek most ott sorakoznak a könyvsátrakban. rsssss//sssssssssssss///sss/sssssssssssssss/sss/s/sss/ss/ssssss//sss/ssss/ssss/sssssss/sssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss//,/ss/ss Kulcskereső játék - a következő kötete Először 1963-ban, bővítve 1965-ben nyílt meg Szentendrén a szoborkert. Utóbb száztizenöt, a felszabadulás után köztéren elhelyezett szobor másolatát állították ki benne. Másolatok alatt az eredeti gipszformát értsük, melynek alapján később készült el nemes anyagból a szobor. A beszerzett gipszmásolatokat Szentendrén konzerváló réteggel, azután a nemes anyag hatására törekvő patinaréteggel látták el. Művészeti szempontból ez az eljárás kifogásolható, mert anyagsze- rűtlen. Pénzügyi szempontból is támadható. A szobrok konzerválása, javítása ugyanis évente összesen mintegy százezer forintba került. Ennyi pénzért idővel eredeti szobrokkal is feltölthették volna a parkot. A harmadik dolog, amiért az előző években sok bírálat érte a szoborkertet Szentendrén. a zsúfoltság. A szabadtéri bemutatás ugyanis éppen azért előnyösebb, mint a teremben való kiállítás, mert az előbbinél tágasabb térbe, s megfelelő kertészetitermészeti környezetbe kerülnek a szobrok. A Száznál több figura azonban egymás hatását rontotta a szentendrei parkban. Az idén május elsején újjárendezett formában nyílt meg az időközben a városi Ferenczy Károly Múzeum gondozásába került szoborkert. Jelenleg harmincnyolc szobrot találunk benne, többek között kiállították Borsos Miklós két térformáját, Meloccó Miklós Pelikán című plasztikáját, Csikai Márta Napbanéző című szobrát, melynek eredetije Vácott található, Kis Nagy András, Lesenyei Márta, Nagy István egy-egy szobrát. A jelenlegi kiállításon már szabadon, jól érvényesülnek a szobrok — s a kert is jól érvényesül kevesebb szobortól... (A jelenlegi bemutató rendezői: Petényi Katalin művészettörténész és Csikszentmihályi Róbert szentendrei szobrász, A tervek szerint a következő öt évben azon a pénzen, amelyet eddig az állandóan málladozó gipszszobrok karbantartására fordítottak, Ferenczy múzeum, részint vásárlásból, olyan eredeti, nemes anyagból készült szobrokat szerez be, melyek kiállítva, keresztmetszetet adnak a jelenkori magyar szobrászatról. Nem titok, ajándékokra is számítanak, s a szabadtéri múzeumban a szobrászok letétbe is helyezhetik majd alkotásaikat. Az első ajándék, Szabó Iván pirogránit amforája, különben már megérkezett. P. A. Lapjához kerültem fotóriporternek. — Első megjelent köteted A biblia. 1967-ben adta ki a Szépirodalmi. Az itt közölt két kisregényt. — A biblia, A pince — mikor írtad? — Még 62—63-ban. Addig azonban nem akartam közlésre adni, ameddig nem írtam még mást, legalább öt-hat, az én elképzelésem szerinti jó írást. — Tehát nem vagy türelmetlen és nyugtalan? — Nyugtalan az igen. Türelmetlen nem. Nem esem kétségbe, ha egy ideig-nem jelenek meg. Utoljára a 68. januári Üj Írásban közölték A bárány című kisregényemet. Különben ez szerepel majd a napokban megjelenő új, Kulcskereső játék című kötetemben is, amelyben két kisregény és négy novella lát napvilágot. Ennél eddig sokkal többet írtam, de nem adtam még oda sehová. Különben elég lassan is dolgozom. — Honnan táplálkoznak alkotásaid, miből kerekednek ki témáik? — Abból a fajta életkörből, ahonnan származom, ahol éltem. De ez nem kizárólagos, hiszen a bárány olvasása után egy kritikusom azt mondta, hogy látszik, az író munkáskörnyezetben nevelkedett. Ezen jót mulattam. — Az íróra hatással van az újságíró? — Nálam nincs. Szerintem a kettő teljesen különböző. Persze, gondolati impulzusokat bizonyára ad a riporteri munka. — Kinek vagy kiknek a hatása alól nehéz kivonni magadat? — Az orosz klasszikusok, Thomas Mann és a jelenlegi kelet-európai groteszk-abszurd hullám néhány képviselője: Hrabal, Fuks, Mrozek állnak hozzám legközelebb. A magyar irodalomban az egyetlen, akihez én szinte feltétel nélkül kötődöm: Déry Tibor. De remélem, közvetlen hatásuk nem mutatható ki írásaimban. Ha kimutatható, az sem baj. Nagyon fontosnak érzem, hogy mi magyarok, alkotásainkkal, a kelet-európai életközösséghez kapcsolódjunk — azzal együtt, hogy irodalmi életünkben megszűnjön a mesterségesen szembeállított „népies-urbánus” ellentét. Mindkét szempontból sokat várhatunk egy újonnan megjelenő időszakos antológiától, a Horgas Béla által szerkesztett „Esz- mélet”- tői. — Most hét hónapra megválsz a laptol. Miért? — Egy regényt szeretnék befejezni. Ezenkívül a „Magyarország felfedezése” sorozatban Simonffy Andrással együtt írnánk meg a főváros környéki túlnépesedett gyűrű kialakulását, az itt élők helyzetét — tehát egy szociográfiai munkát. B. Gy. «ínyen szerepei Kap es mi- yen szerepet vállal az értel- niség a járás fejlesztésében, :özéletében ? Erről szerettem mlna beszélgetni dr. Dobrai rajossal, a Ráckevei Járási ’ártbizottság első titkárával. Cettőnk tervezett eszmecserééből azonban kerekasztal-be- zélgetés lett, mert a járási lártbizottség első titkára azt avasolta: hadd beszéljenek írről a kérdésről elsősorban izok, akik maguk is részesei nnek a tevékenységnek. így ütünk le beszélgetni végül is ízen. Nincs módomban visz- zaadni mindenki minden gon- lolatát, gondját és örömét, supán a legjellemzőbbeket idom közre: jelezve azt az gészséges törekvést, amelynek lasznát elsősorban a megye legyedik legnépesebb járásálak lakossága látja. Dr. Dobrai Lajos: — Munkánk kiindulópontja - mint az élet minden terü- etén — az MSZMP IX. kongesszusának határozata: ......az • gész értelmiség előtt áll az a eladat, hogy szocialista szelemben neveljék népünket... értelmiségünk — alkotó, ter- nelőmunkája mellett — első- orban népművelő feladatálak teljesítésével járulhat lozzá a szocializmus teljes felépítéséhez.” Járásunk egyre iyorsabb ütemben fejlődik. Mi egyen a fejlődés iránya? Ki egíthet ennek meghatározá- ában leginkább? Elsősorban íz értelmiség, az orvostól a ledagógusig, az agrármérnökól a jogászig, nemcsak azért, nert nagyobb képzettséggel endelkeznek, azért is, mert nunkakörüknél fogva sokrétű kapcsolatuk van az emberekkel, ennek következtében ál- ásfoglalásukban rendszerint lók ember véleménye, javasla- a tükröződik. Dr. Losonczi Miklós, az Ady Sndre Gimnázium igazgatója: — Sokat beszéltünk, vitatkoztunk már arról: mi jellem- i. leginkább az ebben a_ táj- igységben élő és dolgozó ér- elmiséget. A korábban legin- zább csak munkájával, egyéni ilete alakulásával törődő ér- elmiséget sikerült-e megnyerik a nagyobb közösség céljai- tak? A válasz egyértelműen :sak igen lehet. Egyetlen pél- iát idézek csupán ennek bizo- íyífására. Négy-öt esztendővel izelőtt még sok veszteséges ermelőszövetkezet működött a árásban. Ez már a múlté. 3ersze, nem állítom, hogy, ez kizárólag a megmozdult és izámban is jelentősen gyarapodó agrareneimiseg eraeme, de jelentős szerepe van benne. Hogy mégsem lehetünk elégedettek? Az a baj, hogy az értelmiség egyes rétegei ma meg csak tisztelik, de nem ismerik eléggé egymás munkáját. Fejérdi Győző gimnáziumi tanár, a TIT járási titkára: — Vitathatatlan tény, hogy az értelmiségiek a maguk munkaterületén becsülettel végzik a dolgukat. De tény az értelmiség izoláltsága is. Ha sikerülne megszüntetni ezt az izoláltságot, mindannyiuk távlata növekedne. Ez a törekvés vezetett bennünket, amikor esztendőkkel ezelőtt megalakítottuk az értelmiségiek Kossuth Klubját. A klubnak nyolcvan-száz állandó tagja van, s kéthetenként találkoznak. A program változatos: találkozás és beszélgetés írókkal, politikusokkal, neves közéleti személyiségekkel. Az érdeklődés egyre nagyobb a klub rendezvényei iránt, s ma már eljutottunk odáig, hogy a kéthetenkénti összejövetelt kevésnek tartja mindenki. Ami viszont gátolja a munkát: máig sincs a klubnak állandó helyisége. Puzder Ferenc, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője: — A három esztendeje alakult agrárklub is otthontalan. Ném is agrárklubnak hívjuk, hanem inkább vándorklubnak. Havonta egyszer más-más mezőgazdasági üzem ad otthont a klub rendezvényeinek. A klubnak másfél száz tagja van, egy-egy rendezvényén azonban gyakran kétszázan is részt vesznek, mert a vendéglátó üzem legkiválóbb dolgozói is csatlakoznak hozzánk. Miért? Ki ne hallgatná meg szívesen Erdei Ferencet, Veres Pétert, Sós Gábort, Magyari Andrást és másokat? Hogy milyen témákkal foglalkozik a klub? Az agrárklubban született meg például annak gondolata, hogy gazdaságos lenne; ha a termelőszövetkezetek megvásárolnák a gépjavító állomást. Az ötlet ma már valóság, tizenhá- rom közös gazdaság a korábbi •" gépjavító állomás tulajdonosa. És szintén a klubból indult el 1° hat termelőszövetkezet építő- *’ ipari vállalkozása csakúgy, mint a különböző kooperációk a termelőszövetkezetek és az ;s állami gazdaságok között. ,a Amivel szintén mérhető a f' klub hatása: Kiskunlacházána :z Kiskun, Szigetcsépen a Lenin, 's Délegyházán pedig az Egye- i l* sült Törekvés termelőszövetkezet saját klubot hozott létre és | §tart fenn. | Dr. Szántó György jogász: : ^ — A különböző értelmiségi; ^rétegklubok megalakítása igen; § jó gondolat. Ezek a klubok j ^ egy-egy jelentősebb rendezvé- j S nyűkre más klubokat is meg- i n S hívhatnak. Ez azt jelenti, hogy :- különböző értelmiségi réte- \ gek bekapcsolódnak az általá-; c ^ nos vérkeringésbe, a saját \- ^ speciális munkakörükön és \ . érdeklődésükön túl megismer- ] t ékednek más értelmiségi mun-1 ií i katerületek gondjaival és ered- : n ményeivel. Annál is inkább; l \ szükség van erre, mert a járás; ^értelmiségi dolgozóinak legfel-; s ^ jebb ha a negyven százaléka \ n & lakik a járás területén. A töb- j n S biek bejárnak munkahelyükre,: , Se Hnltvik véseztével hazautaznaic a iovarosDa. a jogaszuK ^ esetében még rosszabb az ^ arány, csak a tíz százalékuk ^ lakik helyben. Ha nem terem- ^ tünk megfelelő találkozóhe- ^ lyet, fórumot számukra, nehéz ^ mozgósítani őket a közösség^ nagy céljainak érdekében. Dr. Verdes Margit körzeti ^ orvos: — Talán valamennyi értei- miségi réteg közül mi, orvo- S sok, ismerjük leginkább az § emDerek életét, kisebb-na- § gyobb ügyét, baját. Mégis ta- ^ Ián o legkevésbé mi tudunk^ részt venni abban a munká-§ ban. amit joggal elvárnak tő- S lünk. Ez elsősorban ránk, kör- § zeti orvosokra vonatkozik, ^ akik mindig munkára készen $ kell hogy álljunk. Talán a ^ központi ügyeleti szolgálat ^ megalakításáról szóló új ren- ^ delet talán számunkra is le- i hetővé teszi, hogy a jövőben^ rendszeres szabad idővel ren- ^ delkezzünk. Dékány Sándor, a Hazafias^ Népfront járási titkára: — Jogosak azok a kívánsá- ^ gok, amelyek a járás értelmi- 5 ségének fokozottabb összefo- ^ gását sürgetik. Ennek valóra^ váltása a Hazafias Népfront^ járási szervezetének egyik leg- ^ fontosabb feladata. Az első lé- ^ pés már megtörtént: június- s ban járási értelmiségi találko- fc zót rendezünk. A találkozó fő ^ célkitűzése: megismerni a já- $ rás fejlesztésével kapcsolatos ^ elképzeléseket, amelyeket a ^ közös találkozó után a külön- ^ böző rétegklubokban vitatunk 5 meg. Ugyanakkor hét külön- S böző bizottságot hozunk létre \ a negyedik ötéves terv élőké- $ szítésével kapcsolatban. Dr. Varjú Klára, a járási ta- $ nács vb-titkára: — Az említett előkészítő bi- i zottságok megalakítására a Ha- $ zafias Népfront javaslata § alapján rövidesen sor kerül. § Ezekben a bizottságokban na- $ gyón szívesen látnánk a nem $ közöttünk élő, de közöttünk ^ dolgozó értelmiségieket is. Azt $ szeretnénk, ha ezek a bízott- $ ságok nem csupán a negyedik $ járási ötéves terv előkészíté-\ sében, hanem annak végrehaj tásában is a segítségünkre len- S---- ».„I,-.- 1». i s A szentendrei szoborkert tegnap, ma, holnap Nádas Péter, lapunk múmia társa 1966. január 1. óta — (lvasóink jól ismerhetik új- ágírói munkásságát. De Ná- las Péter író is, eddig egy kö- ete jelent meg. Szépírói tevé- :enységéről bizonyára keve- ebben tudnak, éppen ezért íadd mutassuk be, mint pá- yakezdő fiatal írót. — Talán tíz-tizenkét éves soromban kezdtem el firkálni, >ersze, ezt nem kell komo- yan venni. Apám kívánságá- a, sajnos, vegyipari techni- ;um>ba mentem, bár ehhez emmi kedvem nem volt. A natematika és a fizika rend- ;ívül gyengén ment. Amikor 958-ban apám meghalt, még ilvégeztem a második osztályt, le utána kimaradtam és el- nentem fényképésztanulónak. — Miért éppen fényképészlek? — Azért, hogy majd újságró lehessek. 1961-bem a Nők 'Ssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssss/ KÉPES GÉZA: Repülőút ötezer méter magasan repülök önmagam fölött. Meddig tart még az út felhőkön át, a nap alatt? Megérkezem-e valaha is a célhoz? Idegen repülőtér kifutójára siklik le a gépem két úr vagy két elvtárs fogad mikor a lépcsőről lelépek komor arccal hajlonganák elém állnak, beszédet mondanak egy nyelven, melyet valaha beszéltem rég rég s már egyetlen szavát sem értem. (A szerző Cseréphalom című könyvheti kötetéből.)
