Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

«i "“ír^rrfflO 1969. JÜNIUS 7., SZOMBAT Mutsu Június 12-én bocsátják víz­re Japán első atomerő-rpeg- hajtású hajóját, a százhar­minc méter hosszú, 8350 ton­nás Mutsut. A CSŐK (Kertész László rajza) Vagy - vagy . '„Állítom, hogy nincs izgal­masabb a tigrisvadászatnál — áradozott egy gazdag amerikai sznob vendégeinek. — A leg­utóbbi tigrisixtdászatomom váratlanul szembekerültem egy ilyen bestiával. Az ö bő­re, vagy az enyém, ez volt á kérdés. Előkaptam a fegyve­remet és egyetlen lövéssel le­terítettem.” „Hála az égnek — vetette közbe az egyik ifjú hölgyven­dég — az ön bőre valószínű­leg nem mutatott volna oly dekoratívon a falon, mint a tigrisé...” Egy ember még él Védencem ártatlan! A 100. tárgyalási napon Mozdulatlan tanúk Az 1918-as polgári forra­dalmat követően, a Tisza- gyilkossági perben, a népbiz­tosok perében, egy ember az üldözött baloldaliak, a kom­munisták mellé állt. A vádlók, a vádlottak meg­haltak. A bírák, a védők nem élnek. Csak egy ember: dr. Lemhényi (Kollmann) Dezső, 83 éves nyugdíjas ügyvéd. — Segíteni kellett rajtuk. Kutatni kezd emlékei kö­zött. széttúrja az iratokat, fia­talos lendülettel, szenvedély- lyel. Kívülről sorolja a per­ben részvevőket és mosolyog, mikor csodálkozva kérdez­zük: „Honnan ez a memória?" — Ilyen korban már csak ez marad az embernek. Koto­rászni az emlékekben. A felszabadulás után még többen éltek kortársai közül, ő is frissebb volt, most már csak a tegnapok foglalkoztat­ják, örül a látogatásnak: — Horthyék két látványos bűnpert rendeztek megtorlás­ként. Az egyik ilyen per volt Tisza gróf meggyilkolásakor. Elgondolkozik. — A kommunistákat véd­tem. Lengyel Lászlót, a Forra­dalmi Katonatanács központi intéző bizottságának vezető titkárát. Azzal gyanúsították, hogy része volt a gyilkosság kitervelésében. Ügyvédje én voltam, mint a Szociáldemok­rata Párt jogvédő irodájának polgári radikális tagja. Hogyan létezhetett Magyar- országon a fehérterror idején egy ilyen bizottság? Horthyék AZ rr jr UTTORO ÁRUHÁZ AJÁNLATA Leányka és bakfis fürdőköpenyek 43 Ft-tól 15Ó Ft-ig. Kétrészes kempingruhák 2—4 éves korig 37 Ft-tól 44 Ft-ig. Fiúszandálok és víkend cipők 66 Ft-tól 173 Ft-ig. Színes, mintás karton-fürdőruhák 44 Ft-tól 98 Ft-ig. Bakfis szandálok különböző színekben 63 Ft-tól 160 Ft-ig. Színes gyermekszandálok 47 Ft-tól 73 Ft-ig. nem j ászáratokból adták ebbe beleegyezésüket. Vedwoodnak, az angol munkáspárt alelnö- kének közbelépésére enged­niük kellett. 1919 őszén meg­alakulhatott hát a jogvédők bizottsága az üldözött kom­munisták védelmére. Elnöke dr. Hébelt Ede volt, aki ha élne, most lenne 90 éves. — Már a tárgyalás elején ki jelenítettem: védencem ár­tatlan, semmi része nem volt a gyilkosságban — és ez ki is fog derülni. így is történt. A századik tárgyalási nap végén, maga az államügyész, dr. Szil- lasy Pál elismerte, hogy Len­gyel Lászlóval szemben nem igazolódott a vád. Védencemet még az ítélethirdetés előtt szabadlábra helyezte... De várjanak egy kicsit... Ismét az iratok között kér resgél. Elénk teszi, azt a leve­let, melyet Lengyel László szabadulása után írt: „Dr. Lemhényi (Kollman) Dezső lelkes tevékenységének, bátor kiállásának, kockázat­vállalásának volt köszönhető, hogy kikerültem a Prónay- kúlönítmény karmaiból és a Margit-körúti fogház poklá­ból." — Ezrek és ezrek a börtön­ben, ezrek és ezrek halálra kínozva — ezer és ezer poli­tikai fogoly, akik csak ettől a bizottságtól várhattak segítsé­get. — Hány embert menthettek meg? — Sokat. Különösen a Du­nántúlon, Prónayék kezé­ből. Siófokon és környékén kegyetlen vérengzéseket ren­deztek és augusztusban el­fogták Kenyeres Józsefet, a Tanácsköztársaság termelési biztosát feleségével együtt. Az elfogott kommunistákat a kö­zelben levő káptalan major­jába hurcolták, ott kínozták őket, aztán végeztek velük. Kenyeres József apósa no­vemberben kereste fel bi­zottságunkat, hogy derítsünk fényt erre a vérengzésre. Az ügyben dr. Balázs Dezső járt el. Én akkor a főváros tiszti alügyésze voltam, hivatalos írást készítettem feletteseim tudta nélkül Balázsnak, mi­ként ó az ügyészség megbí­zásából utazhatott Siófokra, exhumálás céljából. Értesí­tettük erről a főszolgabírót és a főorvost is, akik a megbe­szélt napon jelen voltak az exhumálásnál. A földből 12 megkínzott hulla került elő. Természetesen ez az akció a vérengzést meg nem történtté tenni nem tudta, de legalább elriasztotta Prónayékat Sió­fok környékéről. Elhallgat, helyette most a levél beszél, melyet dr. Ba­lázs Dezső írt: „Dr. Lemhé­nyi (Kollmann) Dezső nélkül a vizsgálatot lefolytatni nem tudtam volna, mert ezt csak az általa adott hamis igazol­ványok tették lehetővé .. — A jogvédő bizottság a népbiztosok perében is a vé­delemnek fenntartott helyen ült Közülük én Dofisák An­tal termelési népbiztost véd­tem és dr. Blauner Mór, a kamarai elnök megbetegedé­se után Ágoston Péter kül­ügyi népbiztos védelmét is átvettem. A hosszú per utolsó két hónapján dr. Stocker ta­nácsa kizárt bennünket a vé­delemből. Túlontúl sokat mertünk: hangoztattuk a bí­róság illetéktelenségét, kifo­gásoltuk annak összetételét és a védelmi szabadság kor­látozását Ezt nem nézhettük karba tett kézzel: három vé­dőt kizártak a további el­járásból. Ezért én és két vé­dőtársam szolidaritást vál­laltunk kollégáinkkal — erre bennünket is kizártak. Nem tehettünk semmit, a védel­met ezután jobbára jobbol­dali ügyvédek látták el. A halálos ítéletet — hála a Szovjetunió közbelépésének — nem hajtották végre, ki cserélték a halálra ítélt nép­biztosokat és a Tisza-perben elítélt Kéri Pált, az Est mun­katársát más foglyokért. Bi­zony sokat szenvedtünk mi is, állandóan zaklattak, há borgattak minket. Nehéz idők voltak. Örülök, hogy megél­hettem a mát, mely mártí rokként emlékezik az áldo­zatokról, mely koszorúval dí­szíti sírjaikat. Az iratok az asztalon fek­szenek, elsárgulva, megöre­gedve. Mozdulatlan tanúk. Dr. Molnár József Anna-báli előzetes A nyári balatoni program számban érkeznek levelek az “ - .. a Ä 11 omo'.lT'Krvl oiC K nTh f-J — kiemelkedő eseménye, a 144. balatonfüredi Anna-bál iránt máris nagy az érdeklődés kül­földön is. A július 26-án sor­ra kerülő bálra már több mint Egyesült Államokból és Kana­dából: többségükben magyar származású érdeklődők sze­retnék első bálozó leányaikat magyarországi úttal és Anna­háromszáz jegyigénylő levelet báli élménnyel jutalmazni. kézbesítettek a rendezőséghez, a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalához. Az első jelentkezők azonban már tavaly elküldték levelei­ket, hogy biztosítsák belépő­jüket a bálra. Különösen nagy A bálon — amelyen az idén is a hagyományokhoz igazodik a program — a szépségki­rálynőt Eris aranyalmájával, színaranyból készült emlék­tárggyal jutalmazzák meg. Repülőgéppel a darazsak ellen A mezőgazdászok rajzásbio­lógiai megfigyelései szerint a darázsfajtáknál a növényvé­delemmel kapcsolatos irtásra általában csak rövid idő áll rendelkezésre. Ha gyorsan fel- melegszik az idő, és egyéb, a rajzást elősegítő tényezők úgy alakulnak, akkor egy-két nap alatt el kell készülni a per­metezéssel, mert különben pél­dául a szilvadarázs (Hoplo- campa spp.) pusztítását már nemigen lehet megakadá­lyozni. A szilvadarazsak ellen ezért a lehető leggyorsabb védekezési módot, a repü­lőgépes irtást választották a gazdaságok. A Repülőgépes Növényvédel­mi Állomás egymás után már I tíz évben óvta a gyümölcsösö­EGY FOLYÓIRAT TISZTELGÉSE Tanulmány a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájáról A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos köz­pontjának folyóirata, a Jog és Társadalom legújabb szá­ma a Magyar Tanácsköztár­saság félszázados jubileumá­hoz kapcsolódik. Közli dr. Schőnwald Pál: Gazdaság- irányítás a Magyar Tanács- köztársaságban című tanul­mányát; dr. Sik Ferenc elő­adásait „A Magyar Tanács- köztársaság jogrendszere” cí­mű témakörhöz; Somogyi Sándor bibliográfia-összeál­lítását a Tanácsköztársaság jogrendszerét tárgyaló iro­dalomból. A Jog és Társadalom e szá­mának ilyen tartalmú össze­állítása (szerkesztette Henni Ferencné dr.) — az évforduló illő köszöntésével együtt — igényes munka. A publikált anyagok nem csupán az isme­retterjesztést, hanem a téma­kört érintő tudományos ku­tatómunkát is segíthetik. A Magyar Tanácsiköztársa­ság gazdaságpolitikájának át­tekintése mai körülményeink között — a tudományos érté­ken túlmenően — bizonyos aktualitással is rendelkezik, s ez a szerző szándéka is. A tanulmány a kronologikus módszert választja, tehát in­kább bemutat, mint summáz. Bevezetőjében felidézi a pol­gári demokratikus forrada­lom időszakát, amely mintegy prológusa volt a Tanácsköz­társaság kivívásának, majd ezután foglalkozik a szocialis­ta gazdálkodásra és gazdaság- irányításra való áttérés kér­déseivel. „A mával megkezd­jük a kapitalizmus kizsák­mányoló rendszerének a ki­sajátítását ... megvalósítjuk a kommunista termelést" — idézi a Vörös Újság cikkét a szerző, majd a meghozott gaz­daságpolitikai intézkedéseket ismerteti. Kiemeli, hogy már­cius 21 és május 19 között a gazdaságirányítás legfőbb or­szágos és központi szervei­ként a Forradalmi Kormány­zótanács, a szociális termelés népbiztossága és más nép­biztosságok működtek. Mint írja: a Forradalmi Kormány­zótanács hozta általában a nagyobb jelentőségű, az or­szág egész lakosságára lei- ható, vagy fontosabb jog­szabályokat, a népbiztosok pedig a rendeletalkotás jogá­val élve intézkedtek tárcáik körében. Áttekintést ad a tanulmány a Tanácsköztársaság gazda­ságirányítói mechanizmusá­ról, ismerteti az egyes szer­vek működését, a munkás­ellenőrzés és murakásigazga- tás megvalósítását. A tanul­mány második fejezete a gaz­daságirányítás központosításá­nak kérdéseit tárgyalja, külö­nös tekintettel a létrehozott népgazdasági tanács műkö­désére, feladataira, funkcioná­lására, valamint a helyi gaz­dasági tanácsok tevékenysé- gére. Befejezésül a szerző meg­állapítja: a Tanácsköztársa­ság gazdaságirányításában ér­vényesült a demokratikus centralizmus elve és meg­kezdték a távlati tervezés alapjainak lerakását is. A szervezetek munkájának tö­kéletesítésével természetsze­rűleg együtt járó hibajaví­tásokra, a jelentkező problé­mák megoldására, a nagy tervek végrehajtására már nem kerülhetett sor; a Ta­nácsköztársaság elbukott. A megkezdett mű befejezése ránk vár. Dr. D. F. Vándorló bokrok, avagy mozgó éléskamrák A dél-baranyai Tenkes-hegy cserjés lejtőit az utóbbi na­pokban rendkívüli tömegben lepték el a szitakötők. Valóságos természeti tüneménynek hat, amikor a zöld színű, csillogó szi­takötőrajok felkerekednek: mintha eleven bokrok vándorolná­nak a hegyoldalon. A napsütötte, szélvédett helyeken több ezer szitakötőt figyeltek meg, amint szemkápráztató gyorsasággal és ügyességgel mozognak a levegőben. A táncoló szitakötők azonban könnyű zsákmányt kínálnak a tenkesi madaraknak, amelyek — mini mozgó éléskamrákat — követik a rajok vonu­lását. Az ártalmatlan szitakötő-inváziót minden bizonnyal a mostani — az egész természet számára különösen kedvező — időjárás idézte elő. két a kártevőktől és idén jó néhány újabb startra volt szükség ahhoz, hogy rendet te­remtsenek a fák környékén. A repülőgépek a darazsak ellen változatos vegyianyago­kat „tankolnak” fel. Nagyon hatásos a Metation-készít- mény, amelyből — ha repülő­gépről permetezik — a ked­vező eloszlás miatt egy holdra egy liter is elegendő 30—50 li­ternyi vízzel felhígítva. A Hungária L 10-es permetező­ből kétkilónyi kell ugyanek­kora területre, a nagyobb ha­tású Ditrifonból azonban alig másfél kiló is megteszi. A vé­dekezésre általában a szirom­hullás idején kerül sor, ami­kor a darázstojások kelése 10—20 százalékos. Ebben az időpontban a lombozat még igen kicsi és így a repülőgépről füg- gönyszerűen aláhulló per- metlé eljut rendeltetési helyére, egészen a csésze­levelekig. A repülőgépes növényvéde­lem „bevezetése” csak a szil­vadarazsak ellen évente több millió forintos haszonnal jár. EGYENSÚLYHIÁNY JAPÁNBAN Tavaly Japánban minden tizenhét másodpercben világ­ra jött egy újszülött, és min­den negyvenhat másodpercben valaki meghalt. Ez az egyen­súlyhiány magyarázza, a Ja­pán lakossága tavaly körülbe­lül egymillió lélekkel szaporo­dott. A japán egészségügyi mi­nisztérium adatai szerint 1968-ban minden 33 másod­percben köttetett egy házas­ság és minden hat percben volt egy válás. A válások szá­ma (86 921) különben rekordot ért el. HALÁLOS ÉHSÉGSZTRÁJK Egy Candido Soares nevű luxemburgi férfi éhség- sztrájkkal tiltakozott 13 hó­napja, tartó fogsága ellen, őrizetbe vételét pénzhamisí­tás gyanújával indokolták, de tárgyalásra nem került sor. Pénteken, éhségsztrájkja ha­todik hetében Soares elhunyt. Ipari tanulókat FELVESZÜNK a bádogos, az ács ás a kőműves szakmában. FELTÉTELEK: általános Iskolai végzettség és a 14. életév (az ács szak­mában a 15. év) betöltése. A Jelentkezéshez szükséges az Iskolai Jelentkezés! lap es a születési anyakönyvi kivonat. Szállást, munkaruhát szer­számot és teljes ellátást díj­talanul adunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „Prosperitás" Kts* munkaügyi osztályán. Bp. IX.. Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom