Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

1969. JÚNIUS 1., VASARNAP Fi. .51 Altat '^MírSati Dicső pellengér Olvasom a Monor és Vidé­kében, hogy a 20 éves Simó Karcsi, akit az idén már meg­büntettek verekedés miatt, nem átallott újabb botrányt csinálni Pilisen, a Debreceni- féle italboltban. Minden indok nélkül úgy orrba vágta Mé­száros Károlyt, bogy eleredt a vére. A büntetés ötezer forint. A plusz: elrendelték az erről szóló határozat kifüggesztését a kocsmában. Erre módot ad egy tavalyi rendelet. Hallom, eddig elég kevés ítéletet tettek közszemlére. Pe­dig elkelne már az én kis kocsmámban, a Törött Kanosé­ban is. Itt van például a Fickó ese­te. Ha valaki, hát ő igazán megérdemelné azt a rámát a falon. Nemhogy orrba vágta a Tökmagot, de orrba is rúgta. Végül már a mentők is alig tudták megkülönböztetni a fe­jét meg a bakancsát. Hát még a félszemü Bicskás! Az, ké­rem, majdnem felnégyelt egy gyanútlan idegent. Csak any- nyi híja volt, hogy közben fontolóra vette, hátha mégsem ő az, aki a múltkor nem fize­tett neki egy nagyfröccsöt. Jaj, a Frédi megsértődne, ha az ő sörösüveg-produkcióit nem örökítenék meg. Amúgy is olyan érzékeny. Pedig a leg­távolabbi sarokban állók ko- poltyúját is mindig pontosan eltalálja. Hát a Boxi? Tetteit arany betűkkel kéne kipingál- ni, az eposzba való. Legjobb cimboráit is úgy tagiózza le egy csapással, hogy nyikkanni se* tudnak. Utána máglyát rak belőlük a kocsma előtt. Most, ahogy nézem a békés kártyapartít, meg azt a kis csetepatét a sarokban, bizony, összeszorul a szívem. Hát nem érdemelnék meg, hogy a falon olvashassuk tetteiket? Csak — most veszem észre — olyan kicsik ezek a kocsma­fnlak Paládi József A jövő a katamaránoké Ősidők óta ismeretesek a kéttestű, ún. katamarán hajók, de ma sem vesztették el ak­tualitásukat. A jövőben — minden valószínűség szerint — még nagyobb teret kapnak. A polinéziai katamaránok annak idején különleges egyensúlyozókkal tették lehe­tővé a biztonságos hajózást A régi zaporozseiek — a poliné­ziaiaktól függetlenül — köny- nyű csónakok párosításával érték el ugyanezt a célt, ami­kor a Fekete-tengeren távoli utakra indultak. A katamaránokat később fo­lyami kompátkelésre használ­ták és ilyen hajók bonyolítot­ták le Anglia és Franciaország között a Sebességük kicsi volt. személyforgalmat, azonban nagyon Étterem a tenger alatt Elhatározták, hogy Szocsihan felépítik a Szovjetunió első, a „Tenger ajándékai” elnevezésű tenger alatti éttermet. A szo- csi strand területén, a tenger alatti étterem mellett olyan üzle­tet is nyitnak, melyben a tenger különféle adományait árusít­ják. Az üzlet mellett nagy kikötőmólót építenek a sétahajók számára. Az étterem egyszerre 300 vendéget képes befogadni. Víz alatti részében 50 vendég tartózkodhat. A menüben főleg halételek és más tengeri csemegék szerepelnek. Az akvárium-étterem ablakait, melyet különösen szilárd üvegből készítettek, speciális berendezésekkel látják el, me­lyekkel felületüket tisztítani tudják. A Gödöllői Járási Építőipari Ktsz (Kiváló Kisipari Szövetkezet) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ központifűtésvízvezeték valamint villanyszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség, minden héten szabad szombat, különélési pótlék, útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet a szövetkezet munkaügyi csoportjánál, Gödöllő, Dózsa György út 67. Közlekedési Építő Vállalat FELVESZ földalatti (keszon) munkára alkalmas 20—40 éves dolgozókat 42—44 órás munkaidővel, 3000—4000 Ft fizetéssel. Felvételre keres továbbá építőipari (kőműves, ács vb. szerelő) szak- és segédmunkásokat, autó-motorszerelőket, lakatosokat, villanyszerelőket, dömpervezetőket. Szállót, étkezést, hazautazási költségtérítést, vidékieknek különélési pótlékot adunk. JELENTKEZÉS: BUDAPEST V., KOSSUTH LAJOS TÉR 6—8. (Országház mellett) Flsőnek a cuzimai hős, Vlagyimir Kosztyenko mérnök próbálta felhasználni a kata­marán típusú hajók kedvező hidrodinamikai sajátosságait 1926-ban a kettős hajótest hasznos kölcsönhatásával pró­bálta csökkenteni a hullámok ellenállását, de kísérletét nem vitte végig. Az újabb kísér­letekkel azonban lehetővé vált a katamaránok sebességének és renitábilitásának a növelése. Ha a hajó, rendeltetése mi­att, nagy fedélzeti felületet igényel, a katamarán alkalma­zásával ezt kisebb vízkiszorí­tással lehet megoldani, mint az egytestű hajóknál. S mivel a kettős hajótest keskeny, hullámverése jelentéktelen, ezzel viszont nemcsak az ál­talános ellenállás csökken, de jobbak az alkalmazási lehető­ségek is, a hajó könnyebben halad sekély vízben, és sebes­ségcsökkenés nélkül is kevés­bé rongálja a csatornák part­jait. A katamarán előnyei külö­nösen akkor mutatkoznak meg, ha a nagy sebesség mel­lett nagy fedélzeti felületre van szükség. A külföldi szakT irodalom e tulajdonságok alapján három alapvető kata­marán típust különböztet meg. Az első a személyszállító, a katonai teher- és deszantvivő, valamint a túrahajók típusa, amelyek nagy befogadóképes­séget igényelnek. A második típus fedélzeti teherszállításra szolgál, a harmadik típusnál pedig a fedélzet egyben mun­kahely is: például az óceán- kutató- és halászhajók, a bója­szállító és rakétafelbocsátó hajók. Az első Diesel­katamarán teherhajót a fo­lyamhajózási minisztérium tervezői dolgozták ki és ké­szítették el 1961-ben. Fedél­zetén 600 tonna helyezhető el. A kettős törzs mintegy 72 mé­ter hosszú. Ez a hajó a teher- hajók történetében először érte el az óránkénti 24,5 km- es sebességet, hullámverés nélkül haladva. Ennek alapján folytak a kí­sérletek a nagyobb befogadó- képességű, sorozatban gyárt­ható hajók kialakítására. A kutatások eredményeként a gorkiji hajógyárban megépült az ezertonnás vezér katama­rán hajó, amely éppúgy, mint elődje, kitűnő hidrodinamikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a hajó a szovjet hajógyár­tás gyakorlatában először ért teljes terheléssel óránként 28.5 km hajózósebességet, hul­lámverés nélkül. Előzetes vizsgálatokat vé­geztek a kutatók a 400 tonnás, gyors járatú hajó építésére is. Ez a folyami hajó eléri az óránkénti 35 km-es sebességet, anélkül, hogy erős hullámokat verne. A romló áruk, gyü­mölcs, zöldség és húsfélesé­geknél gyorsabb szállítást biztosít, mint a vasút. Külön érdeklődésre tarthat számot a helyi víztárolókon alkalmazható Diesel-hajótípus- kutatás. A mai motoroshajók óránként legfeljebb 18—19 ki­lométer sebességgel haladnak. A személyszállításra javasolt katamarán, amelyen két, ösz- szesen 840 lóerős Diesel-mo­tort helyeztek el, eléri az órán­kénti 47 kilométert, és szinte nem ver hullámokat. Szalonjá­ban kényelmesen utazhat 150 ember, de szükség esetén, csúcsforgalomban 250 utast is fedélzetére vehet, és sebessé­ge ekkor sem csökken 45 kilo­méter alá. Széles körű kutatások foly­nak a különböző hosszúságú utakon használható turista- motoroshajók kialakítására. Az e célt szolgáló kéttörzsű ha­jók megfelelnek a turista ha­jóosztálynak, és jóval olcsóbb tarifát tesznek lehetővé. Turistamotoros katamaránokat már készítet­tek tömegkirándulási célokra. Ilyen például az Otdih (Pihe­nés) hajó, amelyet, a gorkiji hajóépítők 1962-ben készítet­tek el. A hajó törzse" mind­össze 40 méter hosszú, de 680 utast szállít. Ennek alapján fejlesztették ki Gorkijban az ezerszemélyes kiránduló-kata­maránt, amely a rövid távra hajózó turisták igényeit elégí­ti ki. Mindezek a hajók jobban kihasználhatók, mint a forga­lomban levő motoroshajók. Ez­zel azonban még nem merül­tek ki a katamaránok alkal­mazásának lehetőségei a bel­földi folyami hajózásban és a tengerhajózásban. A műszaki flottában is végtelen lehetősé­gek várnak a kéttörzsű hajók­ra, hiszen alkalmazhatók úszódarukhoz, kotrógépekhez, sőt javítóhajóként is. A ké­pen: Az „Otdih” (Pihenés) ka­tamarán üdülőhajó. Ismeret len fényképek „Új" ötvösremekek Történeti érdekességű fény­képeket tartalmazó albummal gazdagodott a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeum új­kori osztálya. A hetven felvé­tel a Habsburg-család tagjai­ról. illetve a dualizmus korá­nak vezető politikusairól ké­szült. Az együttesben több ritkaság számba menő, eddig nem ismert fénykép is talál­ható. A bizományi áruházból ke­rült a közelmúltban a mú­zeum birtokába egy sor — ritkán előforduló mesterjegy- gyel ellátott — művészi kivi­telű ötvöstárgy. Az egyik 1840 körül készült talpas tál­ka, amely nem kevesebb, mint 220 grammot nyom. Kolozs­vári Sándor mesterjegyét vi­seli. Nagybecskereken, az 1830-as években Zimmerer Márton műhelyében formál­ták azt a szépmívű fedeles cukortartót, amelynek mes­terétől magyar területen je­lenleg nem tartanak nyilván más ötvösmunkát. Nem ke­vésbé érdekes a lőcsei Szak- mári Dániel mesterjegyével ellátott, 1861—70 között ké­szült ugyancsak fedeles cu­kordoboz, mert az egyébként a maga korában igen termé­keny ötvösimestertől, csak na­gyon kevés alkotás található a honi múzeumokban. 1730 körül „született” a szépmívű nagyszebeni ezüstkehelv, amelyen Glantz József mes­terjegye látható. Eddig isme­retlen művével a Nemzeti Múzeum most megalapított egyházi gyűjteménye gazda­godott. A különc öregúr balatoni sellők es a Régebben Bala- tongyöngye néven ismerték azt a kedves dombot a füredi hegyolda­lon, amelyről a legszebb kilátás nyílt a vízre. A dombvonulat itt közelebb a tópart­hoz a Séd völgyé­nek nyugati szé­lén. Szép geszte­nyefasor vezet az egyik balatoni vil­lához, amelynek piros cserepe messze világít és teljes fronttal for­dul a nap felé. Egy gazdag mű­pártoló építtette, aki 50 évig volt Füred vendége, hogy itt a Balaton sarkában pihenje ki az üzleti élet fáradalmait. Ez az azilum a magyar tenger vidékének érdekes színfoltja lett. A körülötte levő park, benne a „Füredi szüret” cí­mű szoborral, az ötezer fekete tuli­pántól díszlő vi­rágággyal és a gondozott szőlő­gazdasággal évti­zedekkel ezelőtt sok látogatót von­zott. Történt, hogy a tulajdonos, a kü­lönc öregúr egy alkalommal meg­nézte családjával az Intermezzo cí­mű filmet, majd elragadtatásában egymásután még ötször megtekin­tette. Csajkovszkij csodálatos zenéje, és a filmben fő­szereplő Ingrid Bergmann egy életre szóló él­ményt nyújtottak számára. Élete al­konyán ez az él­ménye adta az öt­letet neki „A há­rom balatoni sel­lő” címet viselő szoborcsoport fel­állításéra. A szo­borcsoport főalak­jában a híres svéd színésznőt mintáz­tabta meg a mű­vésszel, Vastagh Györggyel. A márványtömb, amelyet a szob­rokhoz Olaszor­szágból rendeltek meg, éppen kicsú­szott a háború öle­léséből. A bala­tonfüredi platá­nok alatt már zö­rögtek a levelek, amikor 1941 őszén az alkotó elkészült művével és a vil­la kertjébe meg­érkezett a fehér carrarai márvány­ba faragott három sellő. Inkognitó­ban utazva az ih­letet nyújtó mű­vésznő, Ingrid Bergmann is meg­tekintette a külö­nös módon szüle­tett szoborcsopor­tot. Azóta is ott áll­nak a sellők a villa kertjében, az idő múlásával már kissé elfelejtet­ten... Erdősi Mária DEBRECEN A negyedik - 1970-ben Az 1961-ben megrendezett I. debreceni Bartók Béla nem­zetközi kórusverseny jelentős zenei esemény volt nemcsak hazai, hanem európai vi­szonylatban is. Azóta további két nemzet­közi kórusfesztiválon találkoz­KÍSÉRLETI ISKOLA Szocsiban, a híres üdülőhe­lyen megkezdődött a tanítás az új, 1280 személyes iskolá­ban. Az iskola két épületből áll, melyeket galéria köt ösz- sze. Az elsőben a tanítás fo­lyik, osztályok, szertárak, mű­helyek kaptak benne helyet. A második a szakkörök helyisé­gei, nagy sportterem és elő­adóterem együtteséből áll; az utóbbi egyben 500 személyes szélesvásznú filmszínház is. Ugyancsak itt kapott helyet a konyha és az étkezde. Minden foglalkozás a tan­tárgynak megfelelő szertár­ban: kémiai, fizikai, történel­mi, matematikai, biológiai szertárakban folyik. Ez a szer­tárakra támaszkodó oktatási rendszer nagyobb lehetőséget biztosit a pedagógusnak szem­léltető eszközök bemutatására és a technika felhasználására az oktatásban. A fizikai szer­tárban minden asztalhoz víz- és elektromos áram, a bioló­giai szertárban kitrecek van­nak elhelyezve kis állatokkal és madarakkal, sőt az egyik sarokban a kaukázusi növény- és állatvilág gyűjteménye lát­ható. A linguafonrészleg az idegennyelvű oktatás céljaira szolgál: a berendezés lehetővé teszi, hogy a tanár bármelyik tanulóval külön is foglalkoz­zék. tak — 1966-ban és 1968-ban — Európa élvonalbeli kórusai. A rendező szervek most 1970-re meghirdették a IV. debreceni Bartók Béla nemzetközi kó­rusversenyt. Az 1970. június 28-tól július 3-ig tartó verse­nyen emlékeznek meg Bartók Béla halálának 25. évforduló­járól. A nemzetközi kórusver­seny meghirdetése alkalmával ötnyelvű programfüzetet küld­tek el hazai és külföldi kóru­soknak. A rendező szervek a jelent­kezések alapján küldik el 'a meghívásokat. A jelentkezések határideje 1969. október 15. . IPARI TANULÓKAT BEISKOLÁZUNK KŐMŰVES, ÁCS, PARKETTÁS, MŰKÖVES, FEHÉRMUNKA, HIDEGBURKOLÓ SZAKMÁKRA. Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról, munkaruháról, bakancsról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál, Budapest XI., Dombóvári út 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom