Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
'zMíriau 1969. JÚNIUS 6., PÉNTEK Londoni postakocsi Balatonfüred és Nagyvázsony közt Régi tervét valósítja meg a lovaspostakocsi-járat megszervezésével a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. A romantikus járművet Londonból beszerzett tervek szerint építették meg, a 12 személyt befogadó batár a XVIII. századbeli postakocsik mintájára készült, négy ló vontatja majd á kocsit, amelynek bakján díszegyenruhás hajtó régi postakürttel jelzi az indulás és az érkezés idejét. A postakocsi előreláthatólag június közepén kezdi meg rendszeres járatait Balatonfüred és a nagyvázsonyi lovasszálló között. Tranzisztorkorszak (Kertész László rajza) A Bezosztája—1 atyja / IZEKBEN A NAPOKBAN HAZÁNKBAN TARTÖZKO- P. P. LUKJANYENKO SZOVJET AKADÉMIKUS, A VILÁGHÍRŰ NÖVENYNEMESITÖ, AKI MUNKATÁRSAIVAL EGYÜTT ÉVEK ÓTA DOLGOZIK A NAGY HOZAMÜ INTENZÍV BŰZAFAJTÁK KINEMESITÉSÉN. NEVÉHEZ FŰZŐDIK A MAGYAR KENYÉRGABONA-TERMESZTÉSBEN SIKERESEN BEVÁLT BEZOSZTÁJA—1 BÜZAFAJTA NEMESÍTÉSE. EZÉRT A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA P. P. LUKJANYENKO AKADÉMIKUSNAK A MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDJE KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZTA. A földművelők világszerte ismerik Pavel Lukjanyenko Állami és Lenin-díjas akadémikus nevét, akinek nagy hozamú búzafajtái hozzájárulnak a gabonaprobléma megoldásához. Mintegy 30 búzafajta nemesítése fűződik nevéhez. A tudós a krasznodári agrártudományi kutatóintézetben dolgozik, ahol munkatársaival együtt arra törekszik, hogy dőlésmentes s betegségekkel szemben ellenálló, több szemet adó búzahibrideket adhasson a mezőgazdaságnak. Az intézetben rendelkezésükre áll az összes hazai és több ezer külföldi búzafajta, így a legmerészebb keresztezésekkel hozhatják létre az új fajtákat. A híres Bezosztája—1 elődjének, a Bezosztája—4-nek, családfájában például megtaláljuk a különböző olasz, japán, spanyol, argentin és más fajtákat. A nyolcadik nemzetség irányított egyedi válogatásából született a Bezosztája—1, amelynek elterjedése révén a Kubányban egész közigazgatási körzetekben gyűjtenek be hektáronként 40 vagy még több mázsa búzát. Ennek segítségével érték el, hogy e hatalmas terüÜdülőszálló lábakon Közel 70 millió forintba kerül a SZOT Rózsadombon épülő 500 személyes üdülőszállója. A 10 szintes épület 94 betonlábon áll majd, étterme, presszója és nightklubja új színfoltja lesz a pesti üdülőknek. Képünkön: Készül a zsaluzat a harmadik szinten. Segédgépkocsivezetőket budapesti telephelyre, GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség. UGYANITT GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat is felveszünk Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékiek részére munkásszállást és utazási költségtérítést adunk. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Szállítási Üzemegység. Budapest III., Zay u. 1—3. Forgalmi Iroda. létén tavaly meghaladták a hektáronkénti 30 mázsás átlagtermést. A Bezosztája—1-nek tíz éven át nem volt vetélytársa, s valószínű nem is akadt volna, ha Lukjanyenko nem ad át 1967- ben az állami fajtakísérleti gazdaságoknak két újabb búzafajtát, a Kaukázust és az Aurorát. Ezek — mint a tudós minden más nemesítés! eredménye, a korábbiakra alapultak. A krasznodári agrártudományi kutatóintézetben az Aurora hektáronként 6,7 — a Kaukázus pedig 7,1 mázsával nagyobb termést ad, mint a Bezosztája—1. A Kubányban öntözött területeken rekordtermést adott: a Kauká- zus-fajta hektáronként 87,4 mázsát. A krasznodári határvidéken tavaly az Aurora hektáronként 68—70, a Kaukázus pedig 66—72 mázsát termett. Ezek a fajták egyébként különösen a hegyaljai körzetekben válnak be, és mint a Bezosztája—1 is — kitűnően meghálálják az öntözést. Lukjanyenko akadémikus krasznodári agrártudományi intézete koordinálja a KGST- tagországok búzanemesi tési tevékenységét. A testvéri országok tudósaival fennálló szoros kapcsolatok, az új fajták kipróbálásának eredményei segítik a szovjet akadémikus munkáját is. A világhírű tudós most van alkotóerejének teljében. Elegendő arra utalni, hogy évente 3 új búzafajtát ad át kipróbálásra az állami kísérleti gazdaságoknak. Feltételezhetjük tehát, hogy az utóbbi évtized munkássága csak előkészület a további sikerekhez. A tudós és munkatársai hektáronként 76—80 mázsás termést biztosító új hibridek létrehozásán munkálkodnak. A másik irányzat — az új, minden betegséggel szemben rendkívül ellenálló, öntözéses nagyüzemi termelésre alkalmas fajta kutatása — ez annál fontosabb, mert a Szovjetunióban évről évre növekszik az öntözéses földművelés alá eső terület. A munka lényege — a produktívabb kalásznevelés. Míg a korábbi búzafajtáknál a szem az egész növény tömegének 30—35 százalékát tette ki, a Lukjanyenko- búzáknál ez az arány eléri a 40, sőt néhol az 50 százalékot. Az intézetben azonban már vannak olyan fajták, amelyeknél ez az arány 85 százalék. E búzafajta kalásza szinte közvetlenül a földből nő ki, így semmiképpen sem dől meg. Az akadémikus arra számít, hogy ez a fajta üzemi termesztésben hektáronként több mint száz mázsát fizet. Ezek a fajták, persze, még nem holnap jelennek meg, de nemesítésükön teljes erővel dolgoznak. Jurij Zenyuk PRO MUSICA Hangverseny Dunávársányban Ifjúsági kamarazenekar, Dunavarsány. Ez áll a meghívón, amivel június 8-i hangversenyükre invitálnak. A műsort átnézve meglepődöm, ifjúsági zenekar, de igencsak felnőttigényű repertoár: Händel, Monteverdi, Palestrina, Cimarosa, Mozart, Csajkovszkij, és a mai magyar zeneszerzők. Könözsi Lászlótól, a művelődési otthon igazgatójától, aki egyúttal a kamarazenekar vezetője is, érdeklődtünk, mikor és milyen céllal alakult az együttes, kik a tagjai, s milyen terveik vannak? — 1966 őszén alakult az együttes a községi zeneiskola növendékeiből. Már akkor is azzal az elhatározással, hogy nemcsak alkalomszerűen, hanem rendszeresen adunk majd hangversenyeket, s nemcsak helyben, hanem meghívásoknak is eleget téve. Azóta olyan gyerekekkel is kiegészült, akik pesti gimnáziumba járnak de Dunavarsányban laknak, és nagyon lelkesen vesznek részt a munkában. Mindannyian nagyon szeretik a zenét, s becsületükre legyen mondva, ez a szeretet a produkciókon is meglátszik. — Ez lenne a meglepődés indoklása? — Igen. A műsorunkba felvett zeneművek technikailag is nehezek, hozzáértést, felkészülést kívánnak előadóiktól. Korukhoz képest ez nagy feladat. Eddigi szerepléseiken — idén öt helyre hívtak meg bennünket a járás községeibe — nagy sikerük volt. A tizennégy tagú együttest szeretettel fogadták mindenütt. Olyannyira, hogy már — jövő évre szóló meghívások is vannak tarsolyunkban. Ezek is a járás területére szólnak, mi azonban szeretnénk kőrútunkat az egész megyére kiterjeszteni. A vasárnapi szereplés a dunavarsányi művelődési házban egész eddigi tudásukat bemutatja majd, bizonyítva, hogy a helyi jellegű kezdeményezés kinőtte már a községet, a járást. Évezredek múltán... Sörgyártásban is győz az új? Az elmúlt napokban a svájci Interlakenben az European Brewery Convention nemzetközi sori pari kongresszusán 81 kiemelkedő sörszakértőnek kellett ítéletet mondania két, „inkognitóban" felszolgált sör minőségéről. Mindkét vetélkedő magyar Rocky Cellar sör volt, de egyik hagyományos eljárással készült, a másik egy új, még szabadalmazás alatt álló technológiával. Megszüntetik a püspökladányi halálkanyart A Budapest—tZáhohy közötti főútvonalon az egyik legnagyobb arányú útkorszerűsítésre Püspökladány határában kerül sor. A vasútállomás mögött a községet kikekaszt építenek és ezzel megszüntetik az oly sok halálos és súlyos kimenetelű közúti balesetet okozott püspökladányi „halálkanyart”. Az útvonalat rülve 7200 méteres kerülősza- optikai vezetősávval látják el. BENEDEK MARCELL: Irodalom és közönség születése* Ősi vágya az embernek, hogy megismerje önmagát, helyzetét embertársai közt, sa természetben, a világban. Homályosan, határozatlanul, de élt ez a vágy már a legrégibb, legegyszerűbb emberben is, mert ösztönszerűen félt attól a sok ismeretlen valamitől, ami benne magában lakott, s ami körülvette. Minél fejlettebb az értelme, minél tudatosabb a gondolkodása, annál inkább érzi ennek a nagy ismerkedésnek szükségét. Az ismerkedés megkezdődött már, mielőtt az emberi nyelv kialakult. Hiszen a csecsszopó gyermek is kezd bizonyos tapasztalatokat szerezni, mielőtt megszólal. De a tapasztalati ismeretből gondolatot csak a nyelv formál. A gondolatot már tudatosan elraktározhatjuk agyunkban, közölhetjük másokltal, értesülhetünk mások gondolatáról. A nyelv segítségével társadalmi lénnyé váltunk. Akivel meg tudjuk értetni magunkat, attól már kevésbé félünk. A puszta szó is sokat enyhített a lét félelmes voltán. A ma élő primitív („vad”) emberek tanulmányozása alapján tudjuk, hogy a nyelv jóformán már megszületése pillanatában egyéb célt is szolgált, mint a gyakorlatilag szükséges dolgok puszta közlését. Egy kis túlzással azt is mondhatnák: az ősember előbb énekelt, mint beszélt. A hang, a szó varázsával — sőt barlangi rajzok, festmények, szobrok tanúsága szerint egyéb „művészi” eszközökkel is — igyekezett a belső és külső világot magáévá tenni. Megtalálta erre a legjobb eszközt, a művészetet. Ennek a varázslattal elért uralkodásnak célját szolgálták az asszonyi testet ábrázoló szobrocskák, az állatképek. A belső világ homályát oszlatták el azok a dalok, amelyek a primitív népek költészetének tanúsága szerint a szavak vagy felkiáltások egyetlen kis csoportját, egyetlen egyszerű érzés kifejezését ismételgették a végtelenségig. Megszámlálhatatlan évezreddel az írás föltalálása előtt — megszületett a költészet. Az élet fejlődött, bonyolultabbá vált. Minél többet tudott és értett meg belőle az ember, annál jobban szaporodott az új, érthetetlen és kifejezhetet- len dolgok száma. Közben kialakult miami, amit már társadalomnak nevezhetünk. Testi és szellemi különbségek munkafelosztást tettek lehetővé. Voltak emberek, akiknek elméje gyorsabban talált valami magyarázatot a környező világ jelenségeire, s akik ki tudták mondani a hatalmat jelentő varázsszót. Ma költőnek mondanák őket. Akkor mint papok, sámánok, varázslók uralkodtak törzsük tagjain. A történelmi időkben, amikor a társadalom hatalmi és munkafelosztása már határozottabban áll szemünk előtt, s a törzsfőnökök, vezérek, fejedelmek vagy királyok a papsággal együtt tartják kezükben a hatalmat, megjelennek szolgálatukban a hivatásos dalosok is, akik az isteneket, uralkodókat, hősöket dicsőítik, harcra lelkesítenek, nagy tettek emlékét örökítik meg. Költők ezek, mert tudják a kifejezés, formába öntés módját; tehetségük megkülönbözteti őket a többi embertől, mert ezt a „mesterséget” nem tanulhatja meg akárki; de egyben: szolgák is. Tárgyukat, mondanivalójukat a hatalmasok kedve és érdeke szerint kell megválasztaniuk. A nép sem gondol arra, hogy ő mást akar hallani, mint azok. Soká, igen soká tart a költőnek ez a szolgasága — változott formák közt talán sokkal tovább, mint gondolnák. Mindenesetre nagy változást jelent, amikor egy közülük először mondja ki ezt a szót: „én”. Ez a szó azt jelenti, hogy a fejlődés magasabb fokán ismét költői tárggyá válik az embernek a maga benső lényével való ismerkedése, amit a primitív ősdalok elkezdtek, de az uralkodók szolgálatában álló költők nem folytathattak. A költő tudja, hogy az „én” csak akkor érdekes, csak akkor számíthat meghallgatásra, ha érzelmeiben, fájdalmában, örömében, szerelmes vágyakozásában nem egyedül önmagát, hanem a többi embert is kifejezi; ha kimondja azt, amit más is érzett, csak formába önteni nem tudott. A dalok, a hősi énekek után egyszerű, mindennapi nyelven elmondott történetek következnek. A történetek talán csodálatosak, meseszerűek, de azok, akikről szólnak; emberek, akikben magunkra ismerünk. Sőt; miközben magunkra ismerünk, ismerkedünk is magunkkal. Ismerkedni kezdünk a világgal is. Megszületett az irodalom és megszületett hozzá a közönség. • Nyolcvannégy éves korában hunyt el Benedek Marcell Kossuth-díjas író, műfordító, kritikus és irodalomtörténész, aki egész életét az irodalom népszerűsítésének szentelte. Ebből az alkalomból részletet közlünk a több kiadást meg- ért „Az olvasás művészete*1 című kötetéből. A zsűri, hosszas ízlelgetés után, végül is 1122:112 arányban az utóbbi javára döntött a két sör között. Ez, az egész nemzetközi söriparban óriási konsternációt keltő esemény tulajdonképpen annak a „forradalomnak” a bevezetője volt, amely a magyar tudományos kutatók és ipari szakemberek céltudatos közös munkája nyomán, előreláthatólag előbb-utóbb gyökeresen meg fogja változtatni a sörgyártás sok évszázada, vagy talán évezrede lényegileg változatlan technológiáját. Az új eljárás az enzimkutatásban. elért legújabb eredményeikre épül. Dr. Holló János egyetemi tahSi/,'T?velezoT tag és Varga Pál, az Országos Söripari Vállalat vezérigazgatója, valamint munkatársaik megtalálták a módot a malátázás során keletkező enzimek egy részének ma már készen kapható, mesterségesen előállított — „bioszintetikus” — enzimekkel való helyettesítésére. Az új technológia előnye, hogy vele nemcsak a malátázás sok nehéz fizikai munkával járó folyamatának nagy része ta-: karítható meg, hanem az eddig felhasznált maláta meny- nyiségének mintegy 70 százaléka is más, olcsóbb anyagokkal és enzimekkel pótolható. Ez pedig azt is jelenti, hogy például egymillió hektoliter kapacitású sörgyár építésekor 1200—1300 vagonos malátagyár helyett egy 600—700 vagonos gyár is elegendő. Ehhez járul, hogy komlóból is jóval kevesebbre van szükség, mint eddig. A magyar söripar az elmúlt hetekben itthon több mint 10 ezer hektoliter, új eljárással készült sört hozott forgalomba anélkül, hogy ezt a fogyasztók észrevették volna. Legfeljebb azt tapasztalhatták, hogy ez a sör hosszabb ideig tartható el, és a habja is tovább marad meg. Az újfajta sörnek ezeket a kedvező tulajdonságait nemcsak a hazai ellenőrző kísérletekben állapították meg, hanem ugyanilyen eredményre vezettek Rotterdamban a holland sör- és malátaipar nagy központi laboratóriumának vizsgálatai is. Levendulavirág Kivirágzott és festői színekben pompázik a francia levendula a tihanyi félszigeten A Gyógynövénytermesztő Vál lalattól „örökölt” illatos növényt a Badacsony-vidéki Állami Gazdaság is megtartotta és így csaknem 80 hold- nvi terület termésében győri''Őrködhetnek a vidék kirándulói.
