Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

n 1969. JÜNIUS 4., SZERDA ÁRU ÉS FOGYASZTÓ Az élelmiszer-beszerzésről és a nehéz konyhák nehéz étrendjéről FONYÓD-ALSÓBÉLATELEP Véget ért a KGST szénbányászati tudományos-műszaki tanácsának ülése Amikor Nagykátán a kókai Kossuth” Tsz ragyogd min­taboltját megpillantottam és a boltban a sokféle húsárüt, (szalonnát, kolbászt, hurkát, sonkát, szalámit) megláttam, két gondolatom támadt. Egyik: nagyszerű kezdemé­nyezés, kitűnő ötlet, jó meg­valósítás. (Ezért is van tele a bolt vásárlókkal.). A másik: vajon Kókán is van a kókai tsz-nek hasonló boltja? Így kerültem a községbe, ahol Hanga Ferenc tanácselnöktől megtudtam, az 5080 lakosú fa­luban 5 élelmiszerüzlet van, és a tsz-nek is lesz idén min­taboltja. Arra a kérdésre, hogy van-e elég árú, elég élelmiszer, hol vásárolják meg és mit, valamint meny­nyit használnak fel havonta, két családnál kaptam választ. Szabó Lajos, Kossuth Lajos utca 45. Szabóék hattagú családjá­ból .a felnőttek mezőgazdasá­gi dolgozók, tsz-tagok, a gyer­mekek bejárók, iparban dol­gozók. Idős Szabó Lajos nyugdíjas, ifj. Szabó Lajos fe­lesége a háztartást vezeti. Mit fogyasztanak élelmiszerből egy hónap alatt? — ez volt az első kérdésem. — Cukorból: 10 kilót Liszt­ből: 18—20 kilót. Rizsből: 2—3 kilót Sertéshúsból 4—5 kilót — mondja az asszony. — De a lisztet is a. tsz-ből kapjuk, fejadag formájában. A kenye­ret én sütöm. A fűszeren, a cukron, a rizsem és néha a friss sertéshúson kívül min­dent megtermelünk. Még a paprikát is. Minden évben két disznót ölünk, egyenként 150 kilósat A zsír, a kolbász, a szalonna, a kamrában van. Tojást a baromfik tojnak, a csirkét szintén az ólból vágom lé. A zöldségfélét a kertből szerzem meg, a burgonyát is PEST HEGYEI HÍRLAP • Hagyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vm., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VI1L, Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343>ioo. 142-220. Gépíró szobák: 343-100/280, illetve 343-100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462, 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben es a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V., József nádor tér 1« hl). Előfizetési díj i hónapra 20 forint. és a lekvárnak valót úgy te­szem el. Tejet a kecske ad, naponta 3 litert. — Esznek-e konzervet, fél- készárut? — Soha! Még szalámit se’. Nem kell az embereknek! Saj­tot?... Minek?... Nem is szeretjük. Kapható-e a bolt­ban?... Kérem itt nagyon jó az élelmiszerellátás. Minden van a boltokban és húst is általában kapni. Van egy ma­szek hentes is a faluban, min­dig vág disznót. Hát friss húst megkívánnak néha a férfiak, de különben minden itthon van. — Változott-e, mondjuk 20 év alatt az élelmiszerfogyasz­tásuk? Vannak-e olyan ételek, amiket már nem főz? Ami, hogy így mondjam, kiment a divatból. — Sok ilyen étel van. Pél­dául, aligha főz ma már Kó­kán asszony görhét, kását, kukoricamáiét. A krumpliha- luskát is levettük a tűzhely­ről... Tessék elképzelni, a lányom gyors- és gépíró, a fiam technikus. Mit szólná­nak, ha a mama ilyeneket tá­lalna fel?... Jó rántott csir­ke, az az igazi! Több zsírt, húst eszünk, mint a régiek ... Kell a munkához az erős koszt Bárdi Andrásné, Homok utca 54. — Én a tanácson dolgozom, férjem Pestre jár a Sörgyárba és elég nehéz munkát végez — mondja a fiatal asszonyka. — Hogy én mennyit vásáro­lok el havonta?... Elég sokat költünk kosztra. Például: mi csak hárman vagyunk, az uram és én, meg a 3 éves Ti­bor ... Cukorból kell 6—7 kiló. Liszt elfogy 10—12 kilo­gramm. Kenyér, napi 1 kiló, hús havonta 12—14 kiló. Töl­telékféléből nem sokat fo­gyasztunk, de annál több fél­j készárut eszünk. Én már rá­jöttem, nagyon sok időt lehet vele megtakarítani. Kapható itt a boltban pörkölt, töltött paprika, vagdalt hús, kitűnő levesek, hús- és gulyásleves. — Szeretik a konzerveket, a félkész ételeket? — Igen. Még húskonzervet is szoktam vásárolni. Sajtot nem fogyasztunk, csak a gye­reknek veszek hetente egy dobozzal. Zöldségért nem kell pénzt adnom, megterem a kertben, de gyümölcsből ha­vonta 10 kilót vásárolunk. — Mióta főz félkész ételt? — öt és fél éve vezetek háztartást, de csak egy éve kaptam rájuk... Bár többfélét is árusítanának a helyi élelmi­szerboltokban. A régi háztar­tásokban, különösen az idő­sebbek, már nem változtatnak a recepteken, a konyhán, de mi fiatalok szívesen. Pedig jó­kat eszünk, láthatja rajtam. [ — Milyen általában az áru­ellátás? I — Fűszerekből, kenyérből, konzervekből jó. Nem kell Pestre menni. Én havonta ta­lán egyszer-kétszer szoktam csak a férjemmel Pestről húst hozatni. Ha itt csak marhahús van. Mert azt nem szeretjük. Talán inkább a halellátást ki­fogásolnám. Ritkán árulnak, pedig a helyes étkezéshez hal­ra is nagy szükség van. — A tejet, tojást nem emlí­tette. — Ezeket úgy vásárolom. Kapható. A cukrászdában friss süteményt is kínálnak, félkész tortát, de én otthon sütöm meg, ami kell. Nem vagyunk tésztásak — mondja Bárdiné. Végezetül a tanácselnökkel beszélgetünk a falu megválto­zott élelmiszer-fogyasztásáróJ. Szerinte változatosabban főz­nek, többet fogyasztanak. Hogy egészségesen esznek-e?... Ta­lán jó lenne több könnyebb ételt bevezetni, de ez nehezen megy. Viszont ha kapni lehet, akkor könnyebben rászoknak az emberek is. Az élelmiszer- ellátás jó, bár lehetne még — különösen a húsellátáson — javítani. A tsz mintaboltjának megnyitása sokat lendít majd, több és változatosabb lesz az árukészlet. A meglevő boltok­nak pedig még nagyobb vá­lasztékban kellene árulniuk a félkész, alufóliás ételeket, kon­zerveket —sz—d— 1844. június 4-én, 125 éve, született Toldy István. Atyja, Toldy Ferenc, az irodalomtör­ténetírás úttörője, nővére apáca, öccse pap volt, ő maga fiatal korától nagyhatású an- tiklerikális írói Jogi doktori értekezését a házasság felbonthatóságáról, dogmaellenessége miatt az egyetem visszautasította, ké­sőbb hasonló ok miatt egyik legsikerültebb színművét, a Nemzeti Színház utasította el. 35 éves korában halt meg. Alig két évtizedre terjedő iro­dalmi pályája folyamán írt regényt, színművet, novellát, történelmet, röpiratokat, kis- publiciszttkát, szerkesztett Sok érdekes újdonsággal ta­lálkozunk a ráckevei úttörők­nél: megalakult a vasútbizto- sítási őrs. A közúti, kismoto- ros, kerékpáros, protokoll, vízi, lovas és légi őrs után újabb hasznos kedvtelésnek hódol­hatnak a piros nyakkendős ti­zenévesek. Nem is akárhol, a népszerű Űttörővasúton gyakorolhatják majd fris­sen szerzett tudásukat. Kapcsolatot teremtettek ugyan­is a budapesti kisvasutasok tizenegyedik csoportjával s így született az elhatározás: a ráckevei pajtásokkal minden két hétben egyszer közösen teljesítenek szolgálatot. Váltó­kezelő, vonatindító, rendelke­ző, naplóvezető és postás „ran­got” nyerhetnek el a fiúk és lányok, akik közül talán nem egy hivatásként folytatja majd kedvenc hobbyját. Amire még büszkék a Duna menti községben: a Hunyadi Általános Iskola közlekedési úttörői — akiket a helybeli rendőrség és a megyei közúti balesetelhárítási tanács is pat­ronál elsők lettek a járási Isko­lák KRESZ-versenyében. ök vesznek majd részt a nagyszabású verseny megyei döntőjén. Nem csuda, ha ezek- után a főszervezők — Bordi Sándor, az általános iskola ta­nára, Szuda Pál rendőr fő­törzsőrmester, közlekedési elő­adó és Kovács László csoport­Tárgynyeremény — Folyton autót nyerek .., (Kertész László rajza) — Szolnokon befejeződött a negyedik alföldi népi táncfesztivál. öt budapesti gimnázium 400 és három általános iskola 65 tanulója „járt” az idén a zoo- iskolába, amelyet a Budapesti Állatkert a biológiai oktatás támogatására szervezett és tartott fenn. A most zárult tanévben az iskoiát a főváro­siakon kívül alkalomszerűen a nyríegyházi és az egri gimna­zisták is látogatták. Az állatkert egyébként is mind nagyobb népszerűségre tesz szert az ifjúság körében. Az ifjú állatkertbarátok klub­jának előadásain, foglalkozá­napilapokat, s minden mun­kájába beleszőtte eleven, harcos állásfoglalását az egy­házi szervezet hatalmaskodá­sa és politikai befolyása, első­sorban a jezsuiták ellen. Élet­műve mintegy harminc-negy­ven kötet Szerkesztette az „1848”, majd a „Századunk” című na­pilapokat, utóbb a „Nemzeti Hírlap” élén a franciás köny- nyedségű magyar napilap tí­pusának megteremtésére tö­rekedett. Drámáiban keményen bírálta a kiegyezés korának közéleti visszásságait és nem alaptalanul tekintik a modem magyar társadalmi színmű megalapítójának. vezető önkéntes rendőr — igencsak bizakodnak a továb­bi győzelmekben. S mintha megirigyelték volna a kisis­kolások sikereit, a ráckevei, a dunaharaszti gimnazisták és a kiskuinlacházi ipari szakközép- iskolások megalakították az Ifjú Gárda közlekedési cso­portját, s hamarosan ők is el­kezdik a „KRESZ-kiképzést”. Kedden Fonyód-Alsóbélate- lepen befejezte munkáját a KGST szénbányászati állandó bizottságának a szénbányászat munkaegészségügyi és munka­védelmi kérdéseivel foglalkozó tudományos-műszaki tanácsá­nak X. jubileumi ülése. A tudományos-műszaki ta­nács — a KGST szánbányá­szati állandó bizottsága 29. és A HUNGEXPO rendezésé­ben négy magyar külkeres­kedelmi vállalat vesz részt a június 30-án megnyíló kins- hasai vásáron. Afrikának ezen a rangos kereskedelmi találkozóján ez­sain és tanulmányi kirándulá­sain alkalmanként átlagosan 60 diák jelent meg és 70-en dolgoztak az öt — kertészeti, rovartani, akvarista, madár­tani és bonctani — szakkör kéthetenkénti összejövetelein. 30. ülésén hozott határozatok­nak megfelelően — 1971—1975. évekre vonatkozó tudományéi» és műszaki kutatások koordi­nációs tervének előkészítőié­vel foglalkozott. Ezzel össze­függésben vizsgálta meg több* * a szénbányászat munkaegész­ségügyével és munkavédelmé­vel összefüggő kérdést. koznak be a magyar áruk. A 100 négyzetméteres fedett bemutatóhelyen a HUNGA- ROTEX a Kongóban is si­kerre számot tartó gyártmá­nyokat, textil méterárukat, konfekcióipari termékeket és háztartási textíliákat mutat be. A FERUNION edénye­ket, kéziszerszámokat, zára­kat és lakatokat küldött a kinshasai vásárra. A harmadik kiállító, a * ELEKTROIMPEX, hőpalac­kokkal és egyéb termékek­kel jelentkezik. A kiállítás száz négyzetméteres szabad területén a MOGÜRT terep­járó gépkocsit és új típusi 1 dömpert állít ki. Segédgépkocsivezetéket budapesti telephelyre, GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után ió kereseti lehetőség. UGYANITT GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat is felveszünk Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre Vidékiek részére munkásszállás’ és utazási költségtérítést adunk JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Szállítási Üzemegység. Budapest III., Zay u. 1—3. Forgalmi Iroda. Munkás- és iparosfalvak a középkori Buda körül Az Árpád-kori társadalomszer­vezet országszer­te — így a fővá­rosok, Esztergom, majd Buda körül is — szívesen te­lepített egy-egy faluba egy bizo­nyosfajta mes­terembert, ipa­rost, földművest, királyi szolgát, így Kisoroszi XIX—XIII. száza­di testőrzők emlé­két őrzi: az Ár­pádok testőrei ugyanis részben viking-normann eredetű oroszok voltak. 1270-ben a királyi fegyver­hordozók Érden laknak. Ugyanek­kor a csepeli Fö- démes falu a mé­hészek (méz­nevelők) lakóhe­lye. Az udvar szolgálatában ál­ló szekeresek, sze­kérvezetők és szekérgyártók 1329-ben a Cso- bánka közelében állt Boron falu­ban laktak; egyi­kük 1337-ben az ehhez közel eső — s a török kor­ban eltűnt — Kandé falut kap­ta. Királyi hír­nökök és lovas emberek lakták a Fejér megyei Tót­falut (1266), míg a pesti Margithíd- fő helyén állt Révjenőn és a budai Feühévízen, a Lukácsfürdő tá­ján királyi halá­szok és hajósok laktak, 1266— 1509-ben. Nyerge­sek faluja volt 1311-ben Páty (s már korábban Nyergesújfalu), Tárnokot, majd Buda-Felhévizet királyi tárnokok és étekfogók lak­ták 1267-ben. A királyi kutyafal- kák pecérei a Pesit megyei, el­tűnt, Zaic falut kapták 1287-ben, míg ardónak ne­vezett erdőóvók otthona volt a Csepeli Tököl (1280) és a szin­tén eltűnt Bogod falu, a Pilisben (1285). Királyi trombitások ne­mesi faluja volt Pesthidegkút (1398) és a cse­peli Újfalu (1453), míg a király ivó­cimboráinak (combiator) neve­zett regösök Főt körül Regteleket lakták, 1374-ben. Még különösebb lakói voltak a Hármashatár- hegy északnyuga­ti oldalán állott Gercse nevű ne­mesi falunak; az oklevelek nem nyíltan mondják meg, hanem csak összevetésükből sül ki, hogy a gercsed hétszilva- fások a hajdani Budán a bírósá­gok előtt iparsze- rűen űzték a ha* mistanúzást; munkáltán életük során ugyanazok a gercseiek ugyanabban a perben egymással s önmagukkal homlokegyenest ellenkező tények­re tettek eskük Zsi gmond király egyik udvari fes­tője, Bertalan, 1421-ben Felhéví­zen szerzett há­zat, II. Lajos ki­rály dajkája pe­dig, Raguzai Ist­ván neje, Margit asszony Buda- Szentjakabon lett háztulajdonos, 1507-ben. Ez a Szentjakab köz­ség Buda és Óbuda közit, a mai Kolosi tér vidékén állt. Díszegyenruhában, szolgálatra készen a budapesti úttörővasutasok és ráckevei „kollégáik”. KÉT ÉVTIZED A JEZSUITÁK ELLEN Ráckevei kisvasutasok KRÉSZ-verseny Tanévzáró a zoo-iskolában Magyarok Kinshasában úttal első alkalommal mutat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom