Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEC5UE XIII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1969. JÚNIUS 25., SZERDA Szomorú statisztika Sok a közlekedési baleset Ok: az ittasság — Kár: másfél millió forint ■ A közlekedés kérlelhetetle­nül szedd áldozatait az elővi- ■gyázatlan, figyelmetlen embe­rek. köréből, de gyakran a köz­lekedési szabályok ellen nem vétők közül is. Mit mutat a tavalyi baleseti statisztika? A város területén össze­sen 450 baleset volt. Ebből 15 végződött halállal, 106 súlyos sérüléssel, hosz- szabb kórházi kezeléssel, 159 esetben csak könnyebb sérülés történt. Az anyagi kár más­fél millió forint volt, de ebben nincs benne a kórházi ápolás költsége, valamint a munka­kiesés által okozott népgazda­sági kár sem. Mindezek együt­tesen többszörösét adják a közvetlen anyagi kárnak. A balesetek okait vizsgálva meglepő számokat kapunk, amelyek kell, hogy gondolko­zásra késztessenek minden gépjárművezetőt. A balesetek legtöbbször a gyorshajtásból adódtak (109 esetben). Szabálytalan előzésiből 72 alkalommal, a kö­telező elsőbbség meg nem adásból 41-szer, a követési tá­volság be nem tartásából 18, a szabálytalan balra kanyaro­dásból 40 esetben történt bal­eset. Az összes baleset közül 70 esetben az ittasság volt az előidéző ok. Műszaki hiba miatt 11 alka­lommal történt baleset, és ez is azt bizonyítja, hogy a há­romévenkénti gépjármű mű­szaki felülvizsgálatok meghoz­ták a kívánt eredményt. Ha a gépjárművek fajtái szerint csoportosítjuk a bal­eseteket, megállapíthatjuk, hogy 150 esetben személygép­kocsi, 92 esetben motorkerék­pár, 78-szor tehergépkocsi, 68 alkalommal kerékpáros, 10 esetben lovaskocsi, 17-szer vontató, illetve munkagép és 5 alkalommal segédmotorke­rékpáros okozott balesetet. Ebben az évben május 31-ig 133 baleset történt. (ri—Iá) A földtörvényről értekeznek Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a Ceglédi Já­rási Tanács. A napirend előtt beszámoló hangzik el a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról. Ezután a földtör­vény végrehajtásáról dr. Stark László földhivatalvezető tart beszámolót. Beszámolója után a NEB első félévi munkáját és a következő félév munka­tervét tárgyalják. CSAPKODOTT A VILLÁM A múlt hét végi viharos idő nem kerülte el a ceglédi já­rást sem. A községekben a villanyhálózatban, Cegléden a telefonhálózatban tett kárt. A hibák kijavításával már vég­zett vidéken a DÁV. Cegléden tíz házba csapott be a villám, megrongálva a hálózatot. Az ítéletidő után a városból mint­egy 150 házhoz hívták ki a villanyszerelőket, kisebb-na- gyob javítások elvégzésére. Méregflaskával indult ­Nikotinnal leöntötte a fiát HIDEGRE TESZI a húst a ceglédi Dózsa Népe Tsz vágóhídján Vitek István. Saját étkezdéjüket és boltjaikat a házi előállítású hússal látják el. Foto: Péterffy Italozásairól híres ember Spingár Lajos, 58 éves kórhá­zi fűtő. Gorombaságait csa­ládja sem viselte el, kérték, költözzék el tőlük. Amücor józan volt, egy alkalommal, belátta hibáját és elment, de később visszatért és ígéretet tett, hogy megjavul. A csaiád nem hitt fogadkozásában, nem volt hajlandó visszafogadni. Azon a napon, mikor bűn­tettét elkövette, békülni in­dult ismét feleségéhez. Elha­tározta, ha nem jutnak dűlő­re, öngyilkos lesz. Készített is dohányból, cigarettacsikkből erősen nikotinos főzetet. Or- vosságos üvegbe töltötte, úgy indult — békülni. Fia már az udvaron kiutasította, sürgette távozását. Spingár dühében az üveg tartalmát a tőle méter­nyire álló fiúra öntötte, akit szerencsére á ruhája védett, de arca így is megsérült. A fiú beszaladt mosakodni, de a ru­hán át a bőrébe szivárgó mé­regtől rosszul lett. Orvoshoz ment, aki rögtön kórházba szállíttatta. Éppen idejében, mert a súlyosabb következmé­nyektől csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Szakértői megállapítás szerint a ruhába szívódott nikotin kis része is elég lett volna, hogy a bőrön át a fiú halálát okoz­za. A bíróság súlyos testi sér­tés miatt nem jogerősen hét­hónapi, szigorított büntetés- végrehajtási munkahelyen le­töltendő szabadságvesztésre ítélte Spingár Lajost. ÍZLETT a kutyamenu Jól sikerült kiállítás Minden eddigit felülmúlt Távolabbi és közeli váro­saink négylábú sztárjait fogad­ta vasárnap reggel Cegléd a mezőgazdasági szakközépisko­la udvarán. A tavalyi sikeres kiállítás után az idén is meg­rendezték városunkban az or­szágos kutyakiállítást. A szak­emberek között volt dr. Sár­kány Pál, a Magyar Ebte­CEGLEDBERCEL: Az „ágyasházban” jártunk KÉT DUNNA, KILENC PÁRNA - A SZEKRÉNYBEN SZÁZ SZOKNYA Tekintélyes porta Schmidüék háza Ceglédbercelen. A magas ház csillogó üvegablakait ro­pogósra keményített hímzett függönyök takarják. A nagy sárga kapu rézkilincse ara­nyosan szikrázik a napsütés­ben. Az ember önkéntelenül is keresi a lábtörlőit, pedig csak udvarra lép. Piros, tisztára sú­rolt kőkocka borítja az előud- vart, ahol rózsabokrok virí­tanak, sokszínű üveggömbök társaságában. A tiszta ház feljárólépcsőjét szőnyeg bo­rítja. Mert a háziak nem csak egy „tiszta” szobát őrizitek; egy egész házat, amelynek négy szobájába csak akkor lépnek, ha vendég érkezik. Rém mi vagyunk az elsők, akik az „ágyasház” hírére jöt­tünk ... És ez semmiben nem különbözik azoktól az „ágyas- házaktól”, amelyekről köny­vekben olvashattunk, vagy múzeumokban láthattunk. Csak ez valamivel szebb ... Dús cirádás falak között három, mennyezetig megra­kott ágyat találunk. Egy ágyon: két dunna, kilenc pár­na. Egy dunna 12, egy-egy párna két kiló. Az ágyak vé­gén matricás betét. A sarok­ban — ugyancsak matricavi­rágos sarokpad, faragott szé­kekkel. Sublód, rajta a család díszes monogramja. Az abla­kokról a háziasszony lányko­rában készített hófehér, dúsan hímzett vászonfüggönyei árul­kodnak, hogy hajdanán a lányok a fél fiatalságukat a hímző­ráma mellett töltötték, még- inkább, ha férjhez akartak menni, mert a staférungos- ládába bizony belenézett még a napamasszony is. Miután megcsodáltuk a mai szemnek ritka látványt nyújtó, szögletesre vert dunnákat, a hegyesre igazított pámacsücs- köket, és rajtuk a kéttenyér- nyi széles hímzéseket, a szek­rényekre került a sor. Két szekrény Schmidt néni, két szekrény menyének ruháit őr­zi. Vagy száz szoknyát, és ugyanannyi pruszlikot számol­tunk. A szoknyák — mint va­lami vastag szalámirudak — lógtak egymás mellett. És a kötők! Kell is belőlük sok, mert amelyik kötőt már egy­szer kimosták, abban nem il­lik a templomba menni. Az egyik szobában két var­rógépet találunk. Hihetetlen — gondoljuk gyanakodva —, csak nem maguk készítik ezeket a sokráncú szoknyákat? De igen. Kiterítik az anya­got, isten tudja, hány ezer gombostűvel apró ráncokba tűzik, majd vizes ruhával le­borítják, amire meleg kenye­ret tesznek. Mire a kenyér ki­hűl, kész a pliszírozás. Kié lesz ez a rengeteg ruha? Ki tudja, mire szabdalják fel az unokák. Ezekben az ágyak­ban még nem aludt senki. Az unoka ugyan tett már rá cél­zást, hogy jó lenne a dunnák­ból paplant csinálni! A nagy­mama, megbotránkozva bár, de beleegyezett — ha majd ő már nem lesz... Amikor be­lép a szobába, szemével vé­gigsimogatja lánykorának, ifjú asszonykorának emlékeit. Szívesen és büszkén kalau­zolja a vendégeket. A szíves­séget ml is megköszöntük, büszkeségét tiszteletben tart­juk. Egy egész élet munkáját őrzi ez a múzeumnak is be­illő szoba, valamint ódon ha­gyományok hangulatát. (csat —) nyésztők Országos Egyesületé­nek elnöke, aki az ebtenyész­tők világegyesületének elnöke is. Eljött dr. Vadnay György, a MEOE alelnöke és még sok kiváló szakértő. Bíró András, a Kutya című folyóirat szerkesztője, arra emlékeztetett, hogy 1935-ben egy budapesti nemzetközi ki*, állításon 117 kutyát mutattak be, míg a tavalyi ceglédi or­szágos kiállításon 196 törzs­könyvezett kutyát vittek a zsű­ri elé. A vasárnapi létszám minden eddigit felülmúlt. Há­romszázötven nevezés érke­zett 31 kutyafajtából. Győré Gyula, a MEOE helyi klubjának elnöke, elmondta, hogy a nagy eseményre körül­tekintően készültek fel. A Ró­na Vendéglátóipari Vállalat éjjeli szállást biztosított a tá­volról érkező sztároknak. Egy mázsa főtt marhahúst szele­teltek fel, s fóliával lezárt mű­anyag tálcákon kínálta a vál­lalat a kutyamenüt. Ragyogp napsütésben vezették fel a tu­lajdonosok a 7 bírói körbe a kutyákat. Természetesen ott voltak a helyi klub tagjai is, akiknek száma a tavalyi sike­res kiállítás óta 20-ról 80-ra emelkedett. A ceglédiek a ma­gyar fajták tenyésztésében jár­nak élen. A nagyszámú közönség hasz­nosan szórakozott, amikor a bírák kitűnő, nagyon ió, jó és megfelelő minősítést jelentő bírálatát hallgatták. ' (sz. a.) PF. 19. Nyári munkát keres több ifjú olvasónk. Jobb későn, mint soha. Tudtunkkal még igen sok helyen fogadják szí­vesen a munkát kereső diá­kokat. A többi között terme­lőszövetkezetekben, a kísérle­ti gazdaság gyümölcsösében, a konzervgyár ceglédi előkészítő telepén. Irodai foglalkoztatás­ról nem tudunk, de a fentie­ket szívesen ajánljuk. Az idén országos első a tavalyi második Öt hét a Vckete-tenyvrvn A 100 éves Táncsics iskola sok nagyszerű embert indított már útjára. A jubileumi díszközgyűlésen se vége, se hossza nem volt a sornak, amikor az igazgató felolvasta azoknak a volt diákoknak a nevét, akik később kiváló emberek lettek. Egy héttel később a mai nemzedék is bizonyított. Jú­nius 15-én és 16-án Baranyi Klára az orosz tagozatú nyol- codik osztályok orosz nyelvi versenyének országos döntőjén első lett. Huszonnégyen verse­nyeztek. A 19 megyei első és a megyei jogú városok legjobb­jai. — Már a szóbeli első vésze j sem volt könnyű — meséli Klári. — A zsűri, élén az orosz anyanyelvű elnökkel, diafil­met vetített, és arról kellett folyamatosan beszélni. Ki med­dig txviott, vagy kit meddig hagytak. Az írásbelin egy Szovjetunióból kapott levelet kellett magyarra fordítani, majd megírni a választ oro­szul. De a legnehezebb a szó­beli második része volt. Két versenyzőt szólítottak a zsűri elé, és ott egymás kérdéseire kellett válaszolnunk. — Hogyan készültél fel erre a nagy versenyre? — Ballay Gyözőné tanár né­nivel nagyon sokat gyakorol­tunk. Szombatonként mindig újabb és újabb szavakat, ki­fejezéseket kaptam tőle, és azokat keddre tanultam meg. De az is segített, hogy már há­rom éve levelezek egy szovjet kislánnyal. A tőle kapott ké­pekből egy szép albumot ké­szítettem az országos döntőre. Volt egy kis tapasztalatom is, mert tavaly ugyancsak dön­tőbe kerültem, akkor második lettem. — Hogyan pihened ki most a sok izgalmat, fáradságot? — Sok-sok olvasás mellett kis fekete pulimat készítem fel a kutyakiállításra. Már három­szor kapott kitűnő minősítést. Négy éve levelezem az NDK- ba németül, azt sem hagyom abba. Aztán készülök a gimná­zium orosz tagozatára. Itt an­golt is tanulok heti két órá­ban. Mivel orvosi pályára ké­szülök, az első osztály után a latinra is szükségem lesz. Klári tavaly második he­lyével egy Sokol rádiót nyert. A tanévzárón az igazgató „ki­váló tanuló" érdemérmet tű­zött a mellére. Az ötödik osz­tálytól csak kitűnő a bizonyít­ványa. Mostani jutalma: öthe­tes fekete-tengeri nyaralás. Gyönyörű a nyár a tengerpar­ton. Erőt adhat újabb sikerek­hez. (szabó) ____________________1 Á thidaló megoldás Papa, a bizonyítványom! Miklosovits László rajza MI „ÉRIK" ODAFENN? Lányok a fákon .1 Ivfjníjtibb divat: mvyyyfügyü „Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére..— hang­zik a régi nóta a kísérleti in­tézet gyümölcsöséből. A nóta szövegéből annyi igaz, hogy vannak a meggyfa tetején, meg is rázzák. De nem fiú, ha­nem lány, és nem rózsás kö­ténykébe hull az érett gyü­mölcs, hanem a fákon csüngő vödrökbe. De a dal is van olyan „ropogós”, mint a fris­sen szedett meggy, és a nóta ritmusára meggyorsul még a munka üteme is. Nagy Marikát a fa tetején interjúvoltuk meg. Ö „fentről” válaszolgatott, mi pedig — biz­tos, ami biztos, — a fa alatt jegyezgettünk. Beismerjük, ne­künk volt könnyebb dolgunk... — Ha minden jól megy, és közben nem pottyanok le a fá­ról, megkeresem a tankönyvek árát — mondja nevetve. — És mivel a negyedik gimibe me­gyek az ősszel, a kinőtt köpe-. nyem helyett egy csinos nylon-* ban szeretnék járni. Ehhez azonban még a barackfákat is meg kell másznom. Az alacsonyabb növésű meggyfákon már kisebbeket találunk. A Hámán Kató is­kolából jöttek. Nekik fényké­pezőgép, kerékpár, békafelsze­relés „érik” a fákon. Kovács Katit a létra legalsó fokán ta­láljuk. Ó a „körbejáró”. Addig „körözi”,a fát, amíg az alsó ágakon egy szem gyümölcsöt talál. Ha lehetne, még védö- övet is szerelne magára. Fel­menni? Még ha odakötöznék a fához, akkor sem! De nem is akar ő légikisassszony lenni! Fülén játékosan himbálóz­nak a „meggyfüggök”, haját piros meggykoszorú ékesíti. Maneken viszont még lehet. Egy-két bátortalan hangocs­ka mégegyszer belekezd a „Felmegy a legény a fára...” kezdetű nótába, de ahogy tá­volodunk, lassan átváltanak a „Tölcsért csinálok a kezem- ből”-re. Mert modern lányok ők, akik a fa tetején is meg­állják a helyüket! (cs—i) Rovarok, közelről Érdekes kiállítás nyílt a ceglédi Kossuth Múzeum­ban. A földszinti bemuta­tóteremben természettudo­mányi tárgyú bemutatót tartanak: hazánk rovarvi­lágát ismertetik meg — közelebbről. Ez a kiállítás felnőtt és ifjú látogatókat egyaránt csalogat. Igaz, nyári szün­idő van, de kiállítást nézve tanulni, ismereteket gyara­pítani ilyenkor sem árt. Hát még akkor, ha ez a le­hetőség házhoz jön! A ki­állítást — a hétfői szünna­pok kivételével — július 12-ig lehet megtekinteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom