Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

MONOB-TIDín P E S J MEGYEI HÍRLÁP K Ü L Ö N K I A/D Á S A­XI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1969. JÚNIUS 24., KEDD Egy év alatt 150 ezerrel nőtt a járásban a betegforgalom A KÖZSÉGEK TELEFONUGYELET NÉLKÜL AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A VB NAPIRENDJÉN Múlt hét péntekjén tartotta ülését a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Többek között a monori járás egész­ségügyi helyzetéről, a gyógyí­tó-megelőző tevékenységről tárgyaltak a résztvevők. A felmerülő kérdésekre dr. Szen­de István megyei főorvoshe­lyettes, dr. Szűcs Miklós meg­bízott járási főorvos és dr. Pálfi Ferenc válaszoltak. A körzeti orvosok jelen­tése szerint járásunk te­rületen 1967-ben 393 ezer 922, 1968-ban pedig 542 ezer 959 volt a betegfor­galom. Ez bizony nagy emelkedés, főleg, ha azi is figyelembe vesszük, hogy a szakrendelésekre és kórházba utaltak száma is ugyanilyen arányban emelkedett. Ezzel — sajnos — az jár, hogy kai kihíváséra, de a posta még a nagyobb községekben sem tart éjszaka telefonügye­letet. Kénytelenek az érintet­tek a rendőrséghez fordulni, ez nem lehet végleges megol­dás. A községek — bizonyos értelemben — éjszaka megbénulnak tclefonösz- szeköttetés nélkül. Ez a kérdés sem maradt válasz nélkül: rövid időn belül, ez a felsőbb szervek hatá­rozott ígérete, mindenütt lesznek nyilvános telefon- készülékek. A végrehajtó bizottság két fontos határozatot hozott. Az első: intézekdés a monori or­vosi rendelőintézet végleges kialakításával kapcsolatban, s a második: kapcsolat létesíté­se a postaigazgatósággal az éj­szakai ügyelet, s a nyilvános telefonok miatt. (k. zs.) Hol nyaralnak a tsz-tagok? Üdülőház Hajdúszoboszlón? Itt a nyár. Sokan már csa­ládostól a vízparton vannak. S vajon a tsz-tagok? Nekik nyáron van a munka dandár­ja — jut-e idejük nyaralásra az orvosi óraszámok emelése i is, s ha igen, hol pihenhetnek I feltétlenül szükséges, pedig így is alapos a túlterhelés. A t monori rendelőintézet 93 szak­iorvosi órával, a gyömrői pe- t dig 47 szakorvosi órával ren­delkezik. A jelentésben a tbc-gondozó intézetről is szó esett. Itt biz­tosított a gondozási munká­hoz szükséges létszám. Az er- nyőképszűrések rendkívül fon­tosak, ennek ellenére a lakos­ságnak csupán 95 százaléka jelent meg a szűréseken, pe­dig a legutóbbin is 89 beteget fedeztek fel! Igaz — s ez ör­vendetes tény — a múlt évben 161 gyógyult beteget töröltek a nyilvántartásból. Megoldatlan a járásban a közegészségügyi ellenőr­zés. Ezt a tevékenységet ugyanis a körzeti orvosok végzik, a gyógyító-meg­előző tevékenységen belül. Szükség lenne .egy köz­egészségügyi felelősre, méghozzá mihamarabb. Dr. Szende István válasza: hozzájárulnak, hogy egy or­vosnő itt végezhesse ezt a munkát, csupán a lakáskérdés megoldatlan. Fejes József járási rendőr- kapitány vetette fel a legsú­lyosabb problémát: gyakran van szükség a mentők éjsza­Erről beszélgetünk a monori Kossuth Tsz üdülési felelősé­vel, Bokros Károlynéval. A tsz-tagok az Állami Biz­tosítón, azaz a CSÉB-en ke­resztül igényelhetik az üdü­lést. Kevés a beutaló, itt pél­dául egy évre csupán hat üdü­lőjegy jut a dolgozókra. Igaz — nem is nagyon igénylik. In­kább az öregebbje megy nyá­ron pihenni, Füri Imre bácsi is nemrég jött haza Debrecen­ből, tíz napot töltött a tsz-üdü- lőben. Igaz, ez az üdülő nem a Kossuth Tsz-é, — s ezen kel­lene segíteni. Mert aratás után azért lenne jó néhány jelent­kező a pihenésre — s itt kap­csolódik beszélgetésünkbe S. Kovács Béni tsz-elnök és Haj­dúk Bálint, az elnökhelyettes. — Monoron „divat” lett Haj­dúszoboszló. Mindenki Szo- boszlóra menne — itt kellene felépítenünk egy kis tsz-üdülőt. öt-hat ágyasat... Egy ekkora tsz-nek szüksége van erre is. örülnének neki. Ez egyelőre csupán terv, de a vezetőség máris felkarolja a gondolatot: terveznek, s én megkérdezem: írhatom? Per­sze, hiszen ezt tényleg éppen ideje megvalósítani. De addig? Kedvelik a csoportos, né­hány napos kirándulásokat is a tsz-ben. Eddig minden évben elmentek az ország valamelyik tájára — az idén, persze, csak aratás után — Györ-Sopron megyébe látogatnak. Az üdü­lési felelős kicsit húzódozik a dologtól, mert — mint mondja — nehezebb a felnőtt kirándu­lókkal, mint a gyerekekkel. Mindent meg akarnak nézni, mindenre kíváncsiak — s sok a csárda is az utak mentén ... Váratlanul fordul a szó — a szoba túlsó végében megint az aratási előkészületekről tárgyalnak. Nem illik ilyenkor nyaralásról beszélgetni — majd csak azután. (koblencz) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrö: Az utolsó vérbosszú. Maglód: Fényes szelek. Mende: Heroin. Monor: Brancaleone ár­mádiája: üllő: Rita a vadnyugat réme. Vecsés: A főnök 12-kor ér­kezik. ISKOLASZEREK - 130 EZERÉRT Alig ért véget az iskolaév, a papírboltok máris az őszi szezonra készülnek. Üllőre, a kultúrcikkboltba már megér­keztek az iskolaszerek, táskák, papíráruk, összesen 130 ezer forint értékben. A bolt egész készletének értéke egyébként meghaladja a 330 ezer forin­tot. Van itt tehát minden, csak a vevő hiányzik. MA NÉGY KÖZSÉGBEN VB-ÜLÉS VB-ülést tartanak ma dél­után 2 órakor Ecseren. Beszá­molnak a tanács alá nem ren­delt szervekkel való kapcso­latról, annak eredményességé­ről, valamint tájékoztató hang­zik el a községben működő kisiparosok tevékenységéről. Pilisen is 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt a napirenden jelentés szerepel a tavaszi me­zőgazdasági munkák elvégzé­séről, a betakarítási munkák­ra történő felkészülésről és a fővárosi leánynevelő otthon nevelő tevékenységéről. Az üllői vb-ülésen, mely ugyancsak 2 órakor kezdődik, a lakosság ipari szolgáltató tevékenység-ellátásáról és az az úttörők táborozási lehető­ségeiről tárgyalnak. Vecsésen délelőtt fél 9-kor ülésezik a vb, ahol beszámol­nak a nyári mezőgazdasági munkák előkészítéséről és a tűzvédelmi bizottság aratási munkákra való felkészülésé­ről. A kisfiú nem bírta tovább. A község szélén élnek — de nem távol az emberek­től. Vannak szomszédai, ismerősei az öttagú családnak, mert öten vannak: az apa, az anya, egy iskolás korú kisfiú, a nagymama és egy hároméves, apró kislány. Tudta mindenki, mi zajlik a házban — de senki sem szólt bele. Pedig... Az apa szinte naponta leilta magát. Micsoda rettegés volt hazavárni! Mindig tudták, mi következik: belép az ajtón, aztán bevágja maga után — s elkezdi... A kisfiú volt az első. Megragadta a nyakánál — különö­sebb ok sem kellett hozzá —, s a szekrényajtóba verte a fejét, ö erős, s a kisfiú olyan gyenge és olyan meg­félemlített volt. A hároméves kislányt magasra emelte, s az ágyba dobta magasról, hogy fájjon, ha a deszkához csapódik a kis test. Senkit, semmit sem kiméit ilyenkor — és senki sem avatkozott bele. Zárt ajtó mögött folyt a „magánügy”. Mert ezt is magánügynek tekintette mindenki. A nagymama: „Már fiatal korában is ilyen volt a fiam... Ideges. Még nem nősült meg, s már akkor is előfordult, hogy minden ok nélkül dühöngeni kezdett, letépte magáról az inget, a ruhát, tört-zúzott...” A kisfiú volt az, aki nem bírta tovább. Hallott vala­hol a tanácsról, emberekről, akik ilyenkor segítenek — talán... És panaszkodott. Elmondta a fájdalmat, az örökös rettegést, és azt is, hogy jaj, csak meg ne tudják, hogy ő ide eljött. Az ügy most már jó kezekben van. A felnőttek segí­tettek — azok, akiknek ez is feladatuk közé tartozik. De hol voltak a szomszédok? Ki szólt, hogy megelőzze az esetleges tragédiát? Senki. S történt mindez napjainkban, 1969-ben, városiasodé községünkben, Monoron, ahol — úgy tűnik — sokáig kell még harcolnunk a közöny ellen. (k. zs.) NYÁRI CIKKEK gazdag választéka kapható Monoron, az illatszerboltban. Gál Andrásné, a bolt új veze­tője (régi dolgozója) elmond­ta, hogy strandpapucsok min­den méretben és színben, strandtáskák, napszemüvegek vásárolhatók. Ízléses és szép bizsuk között is válogathatnak a hölgyvásárlók. Szifonpatron most már rendszeresen itt szerezhető be a háztartási bolt helyett. A nyár bdvatalos nyitánya ugyan még csak szombaton volt — de a bolt árui és eladói már het^k óta hirdetik a nya­rat — várják a nyári csúcs- forgalmat — sk — Ilyen egy falatozó Krakkóban „Néhány olyan ÁFÉSZ ven­déglátó helyet láttunk itt Ve­csésen, amely Budapest ké­nyes igényű Váci utcájában is megállná a helyét”, összegez­te véleményét, dr. Muka Já­nos, az üllői ÁFÉSZ igazgató­ságának tagja, amikor az igazgatósági ülés előtt megte­kintették a járás legnagyobb községének AFESZ-létesítmé- nyeit. Szépen dekorált helyi­ségek, korszerű berendezés, gazdag áruválaszték, karcsú ostornyélen függő higanygőz- lámpák — ezek jellemzik pél­dául a Vecsés „legősibb”, Krakkónak nevezett részéit megnyílt falatozót. Havi for­galma meghaladja a 100 ezer forintot, pedig mindössze két ember dolgozik itt. Még töb­bet mond ez a szám, ha ősz- szehasonlítjuk: az üllői ötsze-- mélyes kisvendéglő forgalma messze elmarad a 100 ezertől. Az épülő és július végén üzemelni kezdő új élelmiszer vegyesbolt ízléses berendezé­se, különlegesen szép és érde­kes külső képe is feltűnést kelt. S az üllői ÁFÉSZ még több hasonló boltot akar léte­síteni Vecsésen. . K. S. Mielőtt becsukták volna, meggondolta magát Üllői statisztika a szabálysértőkről A múlt év október elejétől a szabálysértések jelentős ré­szét a községekben működő szabálysértési hatóságok bí­rálják el. Az Üllői Községi Tanácshoz 1968. október 1-től 1969. március 31-ig 49 feljelen­Elsárgult lapok között Vályogsajtológép Gyomron A felszabadulás óta Gyom­ron is — csakúgy, mint általá­ban mindenütt az országban — nagyon sok új családi ház épült. Nemcsak a Mária-telep üres telkeit építették be, de az „újteleppel” külön „városrész” is létesült. S mivel a szükség úgy hozta, sok házat tégla he­lyett sárból, ritkábban vályog­ból építettek. Minden bizonnyal napjaink Az idézett cikk további tám­pontot nem ad, de e néhány sorával is felkelti az utókor krónikásának a kíváncsiságát. Sajnos, sem fénykép, sem pe­dig hivatalos irat nem maradt a család birtokában a vályog­sajtoló gépről. Sikerült viszont meglelni azt az idős kőművest (sajnos, betegágyon), C.sirkó János személyében, aki hasz­nálója volt az említett készü építtetői közül is többen ér deklődnének valami olyanféle újítás iránt, amely 1927-ben általános feltűnést keltett Gyömrőn. A község akkor is a parcel­lázás, az építkezés lázában égett, és bombaként hatott a hír, hogy Litzenberger Jakab borbélymester az árumintavá­sáron olyan gépet vásárolt, amely téglakeménységű vályo­got tud sajtolni a földből pár pillanat alatt. E csodás masina nagy érdeklődésre tarthatna számot azért is, mert — mint ahogy erről a Gyömrö és Vi­déke 1927. május 15-i száma tudósít — „kapható a kész és azonnal használható vályog bármily mennyiségben”. ■ léknek, és elmesélte: — Olyan kemény vályogot gyártottunk vele, hogy a szöget alig lehe­tett belevenni. S ha fénykép nincs is erről a vályogverő gépről, van más bizonyíték — mondja Csirltó bácsi. — A Gembinszki Lajos Tulipán ut­cai házát ezzel a géppel készült vályogból építettem. Csak azért nem szerettük, mert na­gyon sima vályogot gyártott, és nehezen lehetett később ta­tarozni. Biztosan élnek és emlékez­nek még többen, akik Gyöm­rőn vásároltak az akkor újí­tásnak számító géppel gyártott vályogból. Felderítésük a hely­történet-kutatók további fel­adata. (p. s.) Szirtes, az öregfiú SZŐR tápiósápon — Eredmény: 5:5 (3:3) Vasárnap délelőtt Tápiósá­pon lépett pályára a színészek válogatottja a sápi öregfiúk el­len. Az izgalmas mérkőzést mintegy 1500—2000 néző tekin­tette meg, nagyon sokan men­tek át Tápiósápra a környező községekből. A színészek az alábbi összeállításban játszot­tak: Szentesi — Hadics, Né­meth S., Kazimir, Fonyó, Kom- lós A., Garas, Gonda, Papp La­ci, Zenthe és Úri. A mérkőzés folyamán ifjú Zenthe is szóhoz jutott. A színészeket Somogyi Zoltán edzette, Kacsányi Fe­renc volt a játékvezető, s a mérkőzést nagy tűzzel, hang­szórón keresztül dr. Hegedűs János közvetítette. Kabos László a szünetben amerikai útjáról élménybeszá­molót tartott — nagy derültség közepette. A sápi születésű Szirtes Ádámnak a mérkőzés végére is maradt ereje autogramot adni. tés érkezett. A községi sza­bálysértési hatóság ebből 27 esetben bírságolt, 17 személyt figyelmeztetett, s ugyanakkor megszüntette velük szemben az eljárást, 5 esetben pedig felmentéssel végződött a tár­gyalás. A kiszabott pénzbün­tetés együttes összege 6900 fo­rint volt. A pénzbüntetést mindenki kifizette, csupán egy személy nem. Nem ma­radt más hátra, csak az elzá­rás, azonban ezt az illető még időben meggondolta, s fize­tett. Leggyakoribb szabálysérté­sek a személyi és a társadal­mi tulajdon elleni vétségek. Többen elhanyagolták gyer­mekiül rendszeres iskolába küldését, de érkezett feljelen­tés marhalevélváltás elmu­lasztása, a vásárlók megkáro­sítása, mezőőri kihágás, ku­tyával és tárggyal való veszé­lyeztetés, csendháborítás, szü­letés anyakönyvezésének el­mulasztása, rádió és tv be nem jelentése miatt. — Az elmúlt félévben öt- ventől nyolcszáz forintig ter­jedő pénzbírságot szabtunk ki — mondta Lehoczky Károly tanácstitkár, a szabálysértési hatóság vezetője —, a felje­lentéstől számítva átlag tizen­hat napon belül tárgyaltuk az ügyeket. Ügy érzem, igazságo­sak voltunk, ezt bizonyítja az, hogy határozatainkat tudomá­sul vették, egyszer sem felleb­bezték meg. Örömmel állapít­hatom meg, hogy az idei év első negyedében a szabálysér­tések száma Üllőn lényegesen csökkent. lem) Mindig a színészek szerezték meg a vezetést, s a percben is. sápiak mindig kiegyenlítettek. Az utolsó Péterffy felvételei Tábori hir A monori József Attila Gim­názium diákjai idén is képvi­seltetik magukat az építőtá­borokban. A lányok a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaság­ban gyümölcsöt szednek, a fiúk a borsodivánkai táborban utat építenek. A monoriak jú­lius 13-tól 27-ig dolgoznak majd e két helyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom