Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
TEST HECYtt K-Mívlmi 1969. JÜNIUS 22., VASÁRNAP / / ÉVZÁRÓ ELŐTT Gyomron a II. számú napközi otthonos óvodában évzáró ünnepségre készülnek a kicsinyek. Mához egy hétre tartják a kedves műsoros délutánt. (Foto: Urbán) KI V01T A „KVM Arany János az 1854—1879 közt írt Toldi szerelme II. énekében, Tar Lőrinc és Rozgonyi Piroska lakodalmán így jeleníti meg a szerelmében csalódott Toldi Miklóst: „Csak Toldi nem eszik, nem is iszik, hallgat; .Volt kunkapitánya hátul egy asztalnak, Messzirül az édes méreg-italt nyelte: Gyönyörű Piroskán odaveszett lelke.” Mivel e „kunkapitány” elnevezést — úgy vélte Arany — sokan nem ismerik, műve egyik jegyzetében hozzá£űate;;L;; „Kunkapitány... Bizonytalan eredetű népszokás, hogy lakodalmakon azt, aki az asztal alsó végin ül (s rendesen élezek es tréfák mestere, vagy czél- táblája) kunkapitánynak nevezik”. A pár éve elhunyt Rexa Dezső történetkutató egyik hátrahagyott munkájában akadunk rá e „bizonytalan eredetű” elnevezésnek egy 300 esztendővel korábbi előzményére! Ugyanis 1554. április 23-án Nádasdy Tamásné, Kanizsai Orsolya Léka várából, félig tréfás üdvözlő levelében ezeket írja Pozsonyba, férjének, az ekkor nádorrá választott Nádasdy Tamásnak: a nádorsággal járó tisztségek közül (a nádor ti. egyben a kunok főkapitánya is) „azok egyike elég énnekem __az kunbírós ágot kívánom, mert tudja kegyelmed, hogy én nem iszom bort...” A kunbíró, kunkapitány — tehát a vigalmas asztalnál a bornemissza neve — úgy véli Nádasdyné levelének felfedezője, Rexa Dezső — a régi főemberek lakomáin az a férfiú volt, akinek tiszte a nem-ivás vala. Ügy látszik, főként hivatalos ügyeket követő vigalmak során a régi főemberek súlyt helyeztek arra, hogy közülük legalább egy valaki józan maradjon. Persze ez még mindig csak a „kunkapitány” szerepét tisztázza, ám azt nem tudjuk, miért éppen kunbírónak, kunkapitánynak nevezték hajdanvolt, 4—500 év előtti dáridók- nak egyetlen józanát... A NEB VIZSGÁLTA Csak egy fél kifli az uzsonnám... A SZOBI JÁRÁS NAPKÖZISEINEK PANASZA EBÉDHEZ KARÁCSONYFADÍSZ - VILLA, KÉS ISMERETLEN? Bár az iskolaév véget ért — tanulságul jövőre — érdemes megismerkedni a Szobi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság jelentésével. Szob, Márianoszt- ra és Bernecebaráti községekben széles körű ellenőrzést tartottak az általános iskolák és óvodák napközi otthonaiban. Az eredmény — enyhén szólva — lesújtó. Nem szólva a sok kisebb-nagyobb szabálytalanságról, az utólag grafitceruzával beírt, majd átjavított tételekről, a házipénztárakban talált többletekről, vagy hiányról, a tanácsi pénztárba egyhetes késéssel befizetett díjakról. Arról, hogy a térítést általában nem okmányok alapján állapítják meg, hogy a különböző kimutatások hiányosak, a társadalmi tulajdon védelme nem kielégítő, hogy zavaros a göngyölegelszámolás. Hosszadalmas lenne felsorolni, melyik községben, milyen hibát találtak, tény az. hogy rend és megnyugtató pénzügyi fegyelem sehol nincs. 180 embernek 5 tojás A nagyobb megdöbbenést az élelmiszerek vásárlása, a gyerekeknek tálalt étel, a felszolgálás és a higiénia hiánya váltja ki a lakosokból. A napközi otthonok rendszeresen a helybéli kiskereskedelmi boltokban vásároltak. A szobi napközi otthon márciusban 2201 forinttal kevesebbet adott volna ki, ha a nagykereskedelemtől veszi meg a szükséges élelmet. Csupán sertéshúsnál 632, csirkénél 491 forint felesleges pénzt költöttek. Ennyivel javíthattak volna az egyébként is gyenge étrenden. Ugyanakkor március 10-én 593 forintot takarítottak meg. Hogy lehet ez? Ügy, hogy a nyersanyágfelhasználást nem lehet pontosan ellenőrizni. Gyakran megtörténik, hogy délelőtt még nem tudják, tulajdonképpen hány személy részére kell főzni. De ez is jellemző: 50 és 200 embernek egyformán 5 deka teát, egy kiló citromot és két kiló cukrot használnak fel teához. Legalább is papíron. Április 10-én 53 személynek — köztük 38 óvódásnak — személyenként 13 deka zsírral főztek. Másnap a krumplileveshez — az óvodásoknak is — majd fél kiló burgonyát számoltak fejenként! Március 15-én 188 embernek a tojás- leveshez. a sertéssülthöz, burgonyához és párolt káposztához összesen 2 kiló zsírt és 5 tojást vételeztek. Ügy látszik, megismétlődik a bibliai csoda. Miért kivételeznek? Márciusban a gyerekek gyümölcsöt egyszer sem kaptak, egész májusban háromszor volt friss főzelék. Tízóraira leggyakrabban teát zsíros kenyérrel, uzsonnára csokoládét adnak. Egy-egy csokoládéosztás 200—250 forintba kerül. Ezért a pénzért — tessék elhinni — fejenként 2 —3 alma is jutott volna! Április 16-án a gyerekek túrós- csuszáján se tejfel, se töpörtyű nem volt. Ugyanakkor a felnőttekét bőven meglocsolták. Az élelmezésvezető szerint, „a gyerekek meg sem ennék!” cukros tésztát kérnek. Nekik a tejfelt már a lábasban teszik a tésztára. Az iskolások nerp reklamáltak. Megszokták, hogy az ő étkezésük részben eltér a nagyokétól. Azt is megszokták, hogy a finomfőzelékhez ők csak egy, a felnőttek két fasírozot- tat kapnak. Léhety hogj^ valóban nem ennének mieg kettőt, de miért nem adnak a különbözeiből süteményt, vagy gyümölcsöt? Általában, kevésbé munkaigényes ételeket főznek, holott a konyha gépesítése és a létszám megfelelő. Maradjunk tovább Szobon. A mosogatásra és általában a tisztaságra nem sok gondot fordítanak. A tányérok ragadnak, az evőeszközök zsírosak és kizárólag csak kanalat tesznek az asztalra. A takarítószereket az élelmiszerraktárban tárolják, ételmintát nem tesznek félre, bármikor súlyos mérgezés történhet emiatt. A dolgozók munkájuk végeztével az egyetlen konyhai csapnál tisztálkodnak. Tavaly egész évben öt doboz VIM-et, egy seprőt és 1 körömkefét használtak el. ' Figyelmeztetés ellenére sem Bernecebarátiban szintén van mit kifogásolni. Itt sem HtJjlUJi Ibt rb'S' ;.ül HM SZILVESZTER í jJMíimfflt « jít "ö Nyár a rádióban MŰSOR HAJNALTÓL HAJNALIG IPARI TANULÓKAT BEISKOLÁZUNK KŐMŰVES, ÁCS, PARKETTÁS, MŰKÖVES, FEHÉRMUNKA, HIDEGBURKOLÓ SZAKMAKRA. Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról, munkaruháról, bakancsról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk Jelentkezés szegélyesen, vagy levélben a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál, Budapest XI., Dombóvári út 19. Mintegy 70 000 perc — tehát több mint ezer órára való — szórakoztató zenei programot sugároz a nyáron a rádió. Rendszeresen jelentkeznek a már kedvelt műsorszámok, köztük a kedves lemezeim, a vasárnapi koktél, a csak fiataloknak, a csúcsforgalom. A friss hazai felvételek mellett ismét készül egy közös, kap- csolásos tánczenei műsor a berlini rádióval. A közelmúltban lezajlott ljubljanai dzessz- fesztivál teljes műsorát összesen hat adásban sugározzák júliusban. Mikrofon elé invitálják a nyáron hazánkban vendégszereplő neves külföldi énekeseket, köztük Bobby Solót és Udo Jürgenset. A szórakoztató rovat munkatársai újabb marathoni műsorral készülnek a nyárra. Augusztus 20-án hajnaltól hajnalig — pontosabban 4 óra 30 perctől másnap 4 óra 30 percig — az övék a mikrofon, csak a hírek idejére adják ki a kezükből. A vezető riporter Szepesi György lesz. A rádió mikrofonjával motorcsónak, helikopter, URH- és közvetítőkocsik járják az országot, s a rádiósok' a legkülönbözőbb színhelyeken keresik fel riportalanyaikat, üdülőket és másokat. Érdekesnek ígérkezik a „Minden héten szilveszter” című sorozat is, amely július 2-án jelentkezik első ízben, s augusztus 31-ig megismétli 1955-től kezdve a rádió szilveszteri kabaréműsorait. A dramaturgia a „Nevető klasszikusok” című sorozat mellett — a szezonnak megfelelően — szintén a vidámabb hangvételű műveket válogatja ki a rádiófeldolgozásra, illetve megismétlésre. Hangszalagra vett színházi produkciók is helyet kapnak a nyári műsorban, köztük Dürrenmatt: a Meteor című darabjának előadása. Az ifjúsági osztály nyári tematikával jelentkezik a szünidő alatt, az „Ezeregy délelőtt” hetenként háromszor, főleg irodalmi zenei anyaggal, a nyaralásról, táboréletről szóló beszámolókkal. Nagy számú rádiójáték várja készen, dobozban műsorra kerülését, köztük Végh Antal húszrészes sorozata, az „Orsi napló”. A 20-as stúdió is a nyár hangulatához igazodik, s a többi között műsort szentel az építőtáborokban dolgozó fiataloknak. Az ifjúsági randevú minden második héten jelentkezik 2-től 6-ig. A GUMIABRONCSOK ÉS TÖMLŐK jó állapota elősegíti a gazdaságos és balesetmentes üzemeltetést. — Traktor és vontató gumiabroncs, tömlő, — teher-, személy- és pótkocsi gumiabroncs, tömlő, — kombájn- és munkagép gumiabroncs, tömlő megrendelhető és beszerezhető. BUDAPESTI AGROKER Vállalat központi telepén BUDAPEST XV., Cservenka M. u. 107. T: 635—494 Személyes megrendelés esetén soron kívül kiszolgáljuk, levélbeli megrendelés esetén o megadott címre azonnal szállítunk. Pest—Nógrád— Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat törődnek a különböző korú gyerekek ízlésével, szükségletével. Friss gyümölcs helyett — akárcsak Márianosztrán — konzervet adnak. Az orvos már az év elején javasolta; tegyék változatosabbá az étrendet. Tették is. Február 10-én az ebédhez egy doboz karácsonyfadíszt és 1 doboz habkarikát számoltak el. 15-én az egyik csoport egyforintos, a másik kettőötvenes csokoládészeletet kapott uzsonnára. Az óvodásoknak fél, az iskolásoknak egy. vagy másfél kiflit adnak! Mégis, Márianosztrán és Bemecebarátin jobb napközisnek lenni, mert legalább tisztaság van. A dolgozók tisztaságával azonban itt sem törődnek. A járási tanács pénzügyi osztálya már többször figyelmeztette a vezetőket, a szabálytalanságokra, de változás nem történt. A népi ellenőrzés szerint a felügyeletet ellátó orvosok bejegyzései is gyakran hiányoznak az óvodák, napközik naplóiból. Mindez kiáltó mulasztássorozat! Megköveteli a járási tanács gyors intézkedését! Komáromi Magda Dunakanyarbélyegek Szentendrén A szentendrei teátrum j. liusi előadásainak idején . szabadtéri színház szomszédságában alkalmi postahivatal működik majd, ahol a nemrégen megjelent Dunakanyar - bélyegsorozatot árusítják. ,A bályegújdonságot a szentendrei teátrum emblémáját ábrázoló bélyegzővel látják el. Az alkalmi postahivatal ezenkívül emblémával díszített borítékokat is árusít MA Barcsay-kiállítá nyílik Szentendrén A szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban, szombaton tájékoztatták az újságírókat Barcsay Jenő Kossuth-díjg: festőművész, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művész vasárnap megnyíló kiállítása - róL Petényi Katalin műve - szettörténész elmondotta, hog Szentendrén, a Hofer Mikló: építőművész tervei alapjai', készülő művelődési ház előcsarnokát Barcsay Jenő 33 négyzetméteres, velencei színes márványból készített mozaikjával díszítik. ÖREG DIAKOK VIZSGÁJA Rendszerbe foglalta korábbi tudásukat A Csepel Autógyár művelődési otthonának könyvtárában harmincnégy harmadéves öreg diák várja a nagy pillanatot, amikor Sófalvi Zoltánné felteszi az első kérdést. Vizsga. Az iskolában sem könnyű dolog, pedig ott a diákoknak már--felad®t«tr*!$ifltcs,' mintha égy vagy éppen négy esztendőn át készüljenek a nagy pillanatra. De mennyivel nehezebb, szorongatóbb érzés deresedé fejjel, munkában kérgesedett kézzel választani a tételek között, aztán rövid gondolkodás, jegyzetkészítés után odaülni, szembe a tanárral, aki fiatalabb is, meg akinek munkáját az oktatás tölti ki, és tíztizenöt percen át folyamatosan számot adni két kérdés kapcsán lényegében a marxista— leninista esti egyetem három esztendeje -alatt tanultakról. Az első „felelő“ magas, széles vállű, őszülő ha- lántékú férfi: Altorjai Lajos, a karbantartó-szolgáltató gyáregység fődarusa, ötvenhárom éves, harmincnégy esztendeje eszi a maga kenyerét, tizenegy esztendeje dolgozik a Csepel Autógyárban. Eddig — mint szakoktató — mintegy nyolcszáz darukezelőt nevelt, vizsgáztatott. Most ő vizsgázik. Precízen, szabatosan fogalmazva. Előbb a népi demokratikus forradalmak jellegéről, szakaszairól, legfőbb tanulságairól beszél, majd az imperializmus új gyarmatosító politikájáról. Az igazgató-tanár nem kérdez közbe, nincs szükség rá. A két felelet együttes eredménye: kitűnő. — Pedig nagyon szurkoltam még egy órával ezelőtt is — mondja indexének átadása után már derűsen, felszabadultan. — Ez a nap kettős öröm a számomra. Nemcsak azért, mert jól sikerült a vizsga, azért is, mert az éjszaka megszületett a második kis- unokám. Hiába no, öregszik az ember... Appel Lőrinc már a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Mindössze harminckilenc esztendős, szerszámélező a Hajtóműgyár kormánymű részlegében. A gyár alapító tagjai közé tartozik, húsz esztendeje kezdte itt a munkát. És itt dolgozik a felesége, köszörűs és a fia is, aki lakatosipari tanuló. — Nem volt könnyű dolgom nyolc elemivel lépést tartani az érettségizett, sőt, egyetemet végzett hallgatókkal. Különösen az első esztendő volt nagyon nehéz, a filozófia. De nem hagytak magamra a többiek, sem akkor, sem később. Nagyon jól ösz- szekovácsolódott a mi kis kollektívánk. Azt hiszem, a szorgalmas • tanuláson kívül nekik KöSSÓhhefenS, ffogy ma jelesre vizsgáztam. Csókái László lakatos, az anyagtechnikai főosztályon. Negyvenhárom éves, hengerészként kezdte felnőtt életét a csepeli Fémműben. Az Autógyárban szintén az alapítás esztendejébe került s nem bánta meg. Meggyökeresedett a gyár lakótelepén, felesége és lánya is a gyárban dolgozik. — Amikor kihúztam a tételt, magamban azt mondtam, inkább meg se nézem, ha beírnak egy elégségest a nevem mellé. Aztán, hogy megnéztem, már nem adtam alább magamban közepesnél. S a végeredmény jeles lett. Hogy mi hasznom volt a háromesztendős tanulásból? Rájöttem arra, hogy milyen keveset tudtam eddig. Pedig, mint negyvenötös párttagnak, nagyon sokszor kellett vitatkoznom az emberekkel. Nem is tudom, honnan vettem bátorságot és tisztán látást, hogy alapvető dolgokban nem tévedtem a viták során. Most már sokkal könnyebb lesz a dolgom, ha vitatkozni kell az emberekkel. Fellner Oszkár, a kísérleti üzem forgácsoló műhelyének a vezetője. Technikumot végzett, a Gépipari Tudományos Egyesület tagja. És szintén a gyár alapító tagjai közé tartozik. Kitűnőre vizsgázott és az a szándéka, hogy tovább folytatja majd a tanulást, h szakosítón. — Mit adott a három esztendő? Rendszerbe foglalta korábbi tudásomat. S ha csupán ennyit adott volna, már nem veszett kárba a tanulásra fordított idő. Négyen a harmincnégy vizsgázó közül. Negyven-ötven éves, felnőtt emberek, férjek, családapák, sőt, nagyapák. Miért fordítottak olyan soksok órát jobbára szabad idejükből a tanulásra? Azt hiszem, Fellner Oszkár fogalmazta meg a legtalálóbban: „A technika századában tízévenként még a lexikon is elavul, hát még az ember tudása!” P. P.
