Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

A PESTME&YEI HÍRLAP' KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1969. JÚNIUS 21., SZOMBAT Kőlcsönkombájnokkalaratnak a Petőfi Termelőszövetkezetben SZÜKSÉG LESZ A KÉZI ARATÓKRA IS A Petőfi Termelőszövetke­zet gabonáit — vendégkorb- bájnok aratják majd le. A közös gazdaság egy kiskunfél­egyházi termelőszövetkezettel kötött szerződést 5'kombájnra. Kétszáznegyven hold búza, 637 hold rozs, 324 hold triti- cale, 103 hold őszi árpa, 32 hold tavaszi árpa és 15 hold zab vár az aratásra. (A zabot kizárólag a termelőszövetke­zet lovainak termelték.) A talaj adotságai okozzák azt, hogy szükség lesz a hagyományos aratási mód­szerekre, a homokos, süp­pedés földeken a gép­monstrumok „leragadná­nak”. ötven családfő vállalta a kézi aratás nehéz munkáját 250— 300 holdon, nekik segítenek családtagjaik is. A kézi ara­tók serege mintegy 150—180 emberből áll. A kisebb gyer­mekeket a szomszédok vagy a nagyobb testvérek őrizetére bízzák. Az aratók ebédet nem kapnak, a termelőszövetkezet azonban gondoskodik róluk. Két lovaskocsijuk átmenetileg büfé lesz, sört, cigarettát és hűsítőket szállít az aratóknak. A terméskilátások jók, csak a nagy hőségtől tartanak a me­zőgazdászok. A viaszéréskor — amikor a termés minősége eldől Mezőgazdasági társulásokká alakultak a körösi méhész-, liba- és nyúltenyésztő szakcsoportok ; Á tenyésztési munka előse­gítése és a jobb értékesítés érdekében a fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet keretében már a korábbi években szak- csopoVtokba tömörültek a méhészek, a liba- és nyúlte- r.yésztők. A múlt évben kormányren­delet jelent meg, mely az szakcsoportok működé­sét szabályozta. A rendelet ér­telmében. azután a körösi szakcsoportok mezőgazdasági társulásokká alakultak és megalkották működési sza­bályzataikat, és ezeket jóvá­hagyás végett a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jesztették. ,A szabályzat szerint ezek a társulások önállóan bár, de a fogyasztási szövetkezet kere­tében működnek. Tag lehet minden 16. évet betöltött ma­gyar állampolgár. A méhész­társulás az Arany János Me­zőgazdasági Méhész Társulás nevet viseli. A tagok 50 fo­rint belépési díjat és 12 forint évi tagsági díjat fizetnek. A társulás elnöke Kántás Dániel. Jelenleg 45 tagja van, 1187 méhcsaláddal. A libatenyésztő társulás tagfelvételi díját belépéskor a tagértekezlet állapítja meg. A libahizlaláshoz a sovány libá­kat közösen szerzik be. Elnö­kük Kovács József. Taglétszá­muk 12. Törzsállományuk 70—80 lúd. A nyúltenyésztő mezőgazda- sági társulás tagfelvételi dí­ját belépéskor szintén a tag­gyűlés szabja meg. A tenyész- nyulakat közös beszerzés út­ján biztosítják. Elnökük Fa­zekas István tanár. Taglétszá­muk 32. A tagok nyúltörzsál- lománya változó. 1968-ban 4 ezer darab vágónyulat adtak le — exportra. A végrehajtó bizottság a fenti három mezőgazdasági társulás működési szabályza­tát jóváhagyta, és részükre működési engedélyt adott. (kopa) — csak 25 fokos hőmér­séklet az optimális. Az eljövendő két héten az aratás megkezdéséig — a rá­dió és az újság meteorológiai előrejelzései lesznek a legol- vasottabbak. A Hunyadi Termelőszövet­kezetben 130 hold búza, 200 hold rozs és 170 hold őszi ár­pa érik. A kézi aratók száma 55 lesz, mert körülbelül 100 hold területen csak kaszával arathatnak. A búzát és őszi árpát 10 százalékos, a rozsot 14 százalék részesedésért vág­ják le az aratók. A termelőszövetkezet az Arany János Termelőszövet­kezettel közösen végzi az ara­tást, így összesen 3 kombájn dolgozik a két termelőszövet­kezetben. (A Hunyadi Terme­lőszövetkezetnek 1 kombájnja van.) A kombájnok mellé 1 traktort osztottak be, 2—2 pótkocsival. A kicsépelt búzát a kombájnszérükre szállítják, ahol tisztítás után zsákolják és a raktárakba szállítják. KONZERVGYÁR: rövid számadás A konzervgyárban idáig feldolgoztak 9 ezer 552 má­zsa hüvelyes és 16 ezer 564 má­zsa szemes borsót. Elkészült 40 ezer 686 mázsa konzerv, amivel 407 vagon telne meg. A beérkezett 429 mázsa meggyből 313 mázsa befőttet és 86 mázsa dzsemalapanyagot készítettek, feldolgoztak 216 mázsa cseresznyét és 1378 má­zsa egrest. Ez utóbbiból ké­szült befőttek súlya megha­ladja az 1730 mázsát. Hatszáz­negyvankilenc mázsa szamócá­ból 218 mázsa befőtt készült, és 300 mázsa dzsemalapanya­got eltettek az „ínséges” téli hónapokra. Máig mindig nincs elegen­dő zöldbab, hogy a próbagyár­tást megkezdhessék. Kapott a gyár 1 mázsa málnát is, ezt azonban — olyan kevés volt — még nem dolgozták fel, ha­nem az üzletekbe szállították — eladni. IRÁNYA TENGERPART! No, nem a napokban, mert most hűvös időt jósol a me­teorológia, hanem július 21-én. Külön autóbuszjárat indul a jugoszláv tengerpartra, 5 na­pos kirándulásra. Részvételi díj 1 ezer 900 forint. S akik még a júliusi meleg­ben sem bíznak teljesen, azok a bolgár tengerpartot meg­tekinthetik augusztus 17— 24-ig. Ezen a kiránduláson Várna nevezetességeivel is megismerkedhetnek a részve­vők. Részvételi díj 2 ezer 350 forint. Mindkét utat az IBUSZ szer­vezi. Görgősfúró rekordja Kitűnőre vizsgázott a du­nántúli Kőolajipari Gépgyár egyik terméke, egy görgősfúró. A zalai olajkutatók öt egymás utáni beépítéssel, 80 óra alatt 2837 méter mélységet értek el vele. A magyarországi olajku­tatás történetében ez volt az első eset, hogy egy fúróval ilyen mélységre hatoltak. Az eddigi legjobb teljesítmény 64 óra alatt 1200 méter volt. Eltűnt és megkerült Június 18-án, csütörtök reg­gel, Fehér Marika négyéves kislányt még látták a város­gazdálkodási vállalat dolgozói, hiszen, a közpqnti iroda udvá- rában lakik szüleivel. A szü­lők dolgozni mentek, és az idős néni, akit a kislány fel­ügyeletével megbíztak, 10 óra felé kétségbeesetten közölte: eltűnt a kislány. A vállalat dolgozói mozgósí­tották a rendőrséget, és maguk is a gyermek keresésére indul­tait. Értesítették az édesanyát is, aki otthagyva munkahelyét, ugyancsak kislánya keresésére indult. Dél felé járt az idő, amikor a gimnázium építkezésén dol­gozó munkások közölték az édesanyával, hogy az általa le­írt kislányt errefelé látták. A Losonczi utca 1. szám alatt egy rokona lakik a családnak — akiknél az édesanya meg­lelte az órákon át elveszettnek hitt gyermeket. As;-önkéntes. ^látogatásnak” az ijedtségen kívül más kö­vetkezménye nem származott. A jégkárbecslés megkezdődött A minapi záporesővel tár­sult jég károkat okozott a Pe­tőfi és a Dózsa'termelőszövet­kezet területén. A többi ter­melőszövetkezet még nem je-; lentette a kárt. A jégkárok felbecslése meg­kezdődött. A főtértől Keletre Csipkés eresz — Társadalmi szerződés az óvoda bővítésére — Rácsok és virágok Aki hajnalban indul el a Szolnoki úton a város széle felé, szemközt megy a nappal. A gömbakácok árnyékot vetnek a falra, és a sárga keramit kockákon síkosán csillog a harmatja kora reggeli fényben. Sugárzás, árnyék, káprázat és melengető napfény. A Szolnoki út 35. számú há­za valamikor a város szélét je­lentette. Az előtte sétálók — nem is kell különösen magas­nak lenniük — a vállukig érő­nek látják az ablaktokok felső szegélyét. Mintha az egész épület belesüllyedt volna a ta­lajba. Valamikor ezekkel az ablakokkal szemközt állt a város keleti kapuja. Az udvari eresz csipkézett deszkából ké­szült. Tulipános minták, fúró­val készített pávaszemmel hi­valkodnak az eresz alján. ★ Más falvakban, községek­ben, városokban alvégről és felvégről beszélnek. Itt a Fel­szeg és Alszeg csaknem hiva­talosan elismert fogalma, meg­nevezése egy-egy városrésznek. A kifejezés eredetét nem is kutattam. De a felfedezés szép izgalmával jártam az utcákat. Hajnaltól napestig. Harmatos fűben gázoltam, és a lenyugvó naptól pirosra festett poros árokszéleken gyalogoltam ha­za. ★ Kazinczy utca 11. Alszegi óvoda. Stumpf Ferencné veze­tő óvónővel beszélgetünk a hű­vös udvaron. — Most bővítik az óvodán­kat. Még egy tantermet épí­tünk hozzá. — Szükség van a bővítésre? — Nagyon. Amennyire öreg ez a városrész, annyira fiatal is — ami a lakók életkorát il­leti. A bővítéssel egy újabb kis csoportnak adhatunk he­lyet. — Mikor kezdik, és hogyan hajtják végre az építkezést? — A gépjavító és faipari ktsz szakszervezetével és KISZ-alápszervezetével most kötjük meg a társadalmi szer­ződést. Az ott dolgozók vállal­ták, hogy lerakják az új épü­letszárny alapjait, és a továb­bi munkákban is segítenek. Bővítik az óvodát. Vajon a szülők, akiknek kicsinye már itt tölti a nap legnagyobb ré­szét, hogyan vesznek részt az intézményes nevelés munkájá­ban? — Kimondatlan kérdésére válaszolok: egy-egy szülői ér­tekezlet alkalmaával az édes­apák, édesanyák 99 százaléka megjelenik a megbeszélésen. Ami ennél is örvendetesebb, az a tény, hogy az alkalmi be­szélgetések során elhangzott pedagógiai javaslatainkat, ta­nácsainkat otthon is alkalmaz­zák a gyermekek nevelésében. Dicsekvés nélkül mondom — hiszen a szülőket dicsérem ez­zel —, a város egyetlen óvodá­jában sem végeznek annyi tár­sadalmi munkát, mint éppen nálunk. Még egy sztori az alszegi óvodából. Hat állami gondozott kis­gyermek játszik, tanul itt na­ponta. Közéjük tartozik Kep­ler Karcsika is. A kisfiú a meleg tavaszi napokon is pan­tallóban érkezett a napközibe. Csibrán Lacika — aki vele egy csoportban tölti a délelőtt és a kora délután óráit — egy reggel nem ébredt fel, nem ugrott ki az ágyból édesany­ja sürgető szavára sem: — Miért nem kelsz fel, kis­fiam? — kérdezte anyuka. — Gondolkozom. — Min gondolkozol? — Azon anyuka, hogy ne vegyél most nekem homokozó felszerelést, hanem az árán vásárolj a Karcsinak rövid nadrágot. Azóta Kepler Karcsika sortban szaladgál az udva­ron. De tudom, hogy magukat megnevezni nem akaró szülők fehérneműket, pulóvereket, egész öltönyöket juttatnak a kis állami gondozottaknak. ★ Az alszegi városrész az el­lentmondások kerülete. Én nem tudom — a városi taná­cson nem tudtak felvilágosí­tást adni —, hogy Nagykőrös ' melyik, pontosan meghatáro­zott részét foglalja magába ez a megnevezés. De sehol any- nyi, az egyébként is szűkre méretezett két ablaktábla kö­zött barnára, zöldre, fehérre festett gömb- vagy laposvas­ból készült vasrácsot nem lát­tam, mint a városnak ezen a részén. Lehet, hogy történel­mi okai vannak az elzárkó­zásnak. Lehet, hogy a máig leggazdagabb városrész lakói­ban él egy olyan magába for­dulás, amelyik vasrácsokkal ' rekeszti ki lakásából a szom­szédokat, a külső világot. Na­gyon sok új ház épül erre. A 150 éves épületek mellett ter­méskőalappal rendelkező csa­ládi otthonok falait húzzák fel a kőművesek. De láttam olyan építkezést — a Jósika utcában — ahol előbb elkészí­tették a kőkerítést, tetejére betonba ágyazva üvegcserép­szilánkokat helyeztek — és azután kezdték ásni az épület alapjait. Még azokba az ud­varokba is, amelyeket csak gömbvaskerítések választanak el az utcától, a felső végén kihegyezett acéltűk sűrű hé­zagain lehet betekinteni a vi­rágoskertbe. A kékre, sárgára, zöldre festett fémkerítések egyfor­mán fekete árnyékot vetnek a rózsákra, szekfűkre, árvács­kákra ... A kirándulásokra július el­sejéig lehet jelentkezni a kul­túrotthon irodájában Patai Károlynál. Ma délelőtt 9 órakor a műJ. velődési ház emeleti tanács-, termében ülést tart a városi tanács. Az elmúlt tanácsülés óta h<K zott fontosabb végrehajtó Ijd-, zottsági határozatokról Szüé» Zoltán vb-elnök számol be, majd ezt követően Harsány! András osztályvezető az álta-. Iános iskolákban alkalmazott korszerű szemléltető oktatás módjairól, illetve eredményei-] ről ad számot az ülés részve­vőinek. A tanácsülés megvitatja a város fejlesztési tervében sze­replő, 1969. január elsejétől 1970. december 31-e között lé­tesítendő beruházásokat. Szó lesz a tanácsülésen az új ren­delőintézet megépítéséről, a népi ülnökök megválasztásá­ról, valamint a városi népi el­lenőrzési bizottság elnökének megválasztásáról. Ma tanácsülés Huszonegyezer bokor - 840 múzsa paprika Karai László (Folytatjuk) Pozsár Amb­rus né a Dózsa Termelőszövet­kezet kertésze. Fóliás paprikát nevel nagy meg­elégedésre. Eddig már ötször sze­dett esetenként 15—20 láda tölteni való fehér papri­kát. Az áru olyan szép volt, hogy exportálták — ilyenkor, szezon elején jó pénzért. Hetven fóliaágyat állítottak fel, egy- egy fólia alatt 300 bokor paprika ta­lálható. Mintegy 21 ezer bokorról körülbelül 840 mázsa paprikái szeretnének le­szedni. Foto: Fehér MD iti~ S nm P m O nin R nin Kosárlabdában - kettős továbbjutás Kosárlabdában mind á négy számban körösiek képviselték Pest megye színeit az V. nyári úttörő-olimpia városunkban lebonyolított egyik országos középdöntőjében. Két szám­ban sikerült az elsőség kiví­vása és ezzel az országos dön­tőbe jutottak városunk képvi­selői, amelyre Pécsett kerül sor június 23 és 30 között. A nagyobbak, az első kor­csoport mérkőzéseire a Sport­otthon udvarán került sor. A legkiegyensúlyozottabb mezőny a lányoknál volt, ahol négy, közel egyforma képes­ségű csapat küzdelmében a Nagykőrösi Arany János isJco- la: Czire Enikő, Becser Noé­mi, Pászti Ágnes, Tóth Ilona, Horváth Elza, Urbán Zsuzsan­na, Tóth-Péli Katalin, Magyar Ágnes, Tuza Mária, Balogh Katalin, Urbán Piroska össze­tételű csapat akarásból jeles­re vizsgázott és az első helyen végzett. Edzőik: Gregor József és Varga György. A körösi lá­nyok a Salgótarjáni Mali- novszkij úti iskola ellen 31:24, a Szolnok-Űjvárosi iskola el­len 23:19 és a Székesfehérvári Úttörőiskola ellerl 20:16 arány­ban bizonyultak jobbnak. Fiúknál sérülés miatt nem szerepelhetett a Nagykőrösi Arany iskola középjátékosa, Vad Zsigmond. A küzdelem itt is nagy volt. Rovó, Budai, Szalai. Dobozi, Kökény, Tor­ma, Tóth, Zubány, Dudás András és Gerzson a következő módon állt helyt: Szolnok— Újvárosi iskola ellen 36:25, Székesfehérvár Béke téri isko­la ellen 14:49 és Salgótarjáni Malinovszkij úti iskola ellen 48:29. A körösi fiúk a 2. he­lyen végeztek. A Cifrakertben levő Ifjúsági parkban bonyolították le a II. korcsoport részére kiírt „mini­kosárlabda” mérkőzéseket. Bielik, Földi, Dani, Medgye- si, Szarvas, Veszprémi, Pat­tantyús, Karai és Üveges vol­tak. a 3. helyen végzett Nagy­kőrösi Arany-iskola lánycsa­patának tagjai. Fél éve ismer­kedtek a kosarazással Labanc Katalin tanár vezetésével. Mostani eredményeik: Salgó­tarjáni Malinovszkij úti isko­la ellen 14:40, Székesfehérvárt Kossuth iskola ellen 8:19. A fiúknál a Nagykőrösi Pe­tőfi iskola Csapata (Molnár Csaba, Pécsi György, Marton László, Ruttner Zoltán, Czira Ferenc, Tóth Ferenc, Horkai László és Szabó Tibor) harcol­ta ki a továbbjutást a Salgó­tarjáni' Malinovszkij úti iskola 20:14, a Szolnoki Újvárosi is- kólá 27:6 és a Székesfehér­vári Úttörő iskola 15:4 arányú legyőzésével. Molnár Csaba játéka kiemelkedett a mezőny­ből. Edző: Varga György. Labdajátékban az úttörő­olimpián eddig egyetlen eset­ben sem sikerült Pest me­gyeieknek az országos döntő­be kerülniök. örvendetes, hogy ez most egyszerre két körösi kosárlabda-csapatnak is sikerült. (sulyok) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Élő áru. Budapesten történt. Magyarul beszélő NDK-film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Hétfő. Előadás kezdete: 4 órakor. Alfa Rómeó és Júlia. Micso­da bonyodalmak egy műtét kö­rül. Magyar filmvígjáték. Kísérőműsor: A békéért. Előadások kezdete: fél 6 ér 8 órakor. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom