Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

1 r, pi.* I HLt. Birina 1969. JÚNIUS 30., PÉNTEK FOTO MERU ' Meru, a zsiráfbébi, ezen a héten merészkedett ki először első állatkerti otthonából, a belső ketrecből, ahol született. Most is csak hosszú csaloga­tás és ösztökélés hatására, jó két és fél órás habozás után mert mamája nyomán kilépni a szármára még oly ijesztő „nagy szabad térre”. Az első percben meghökkentette a tű­ző nap, amit közvetlenül még soha nem tapasztalt. Percekig tartott, amíg egyáltalán sike­rült megtalálnia a mamáját. A most már csaknem há- romméteres kicsike jó megvi­lágítás mellett a szabadon is fényképezhető, csak éppen simogatni és etetni nem sza­bad, mert egyelőre még na­gyon érzékeny és könnyen megfertőzhető. FOMASZ-ARANYAK — s egy bronz Hazaérkezett a magyar női és férfi fodrászválogatott Ju­goszláviából, ahol vasárnap részt vettek a szocialista or­szágok közötti fodrászverse­nyen. A hét ország női csapat- versenyét — mind az egyéni, mind az összetett versenyszá­mokban — a magyarok nyer­ték, férficsapatunk a harma­dik helyen végzett. BORÁSZATI ankét (Kertész László rajza) Nyári veszedelem: a víz A leleplező szonda A váci tragédia Vihar a Balatonon _ A szelíd arcú folyó, a tükör­sima tó gonosz is tud lenni. Ezért a vízzel nem lehet ját­szani. Kiváltképp akkor nem, ha lassú ballagását, csendes áramlását tajtékzó vihar vált­ja fel. A legjobban úszó is te­hetetlen a láthatatlan ör­vénnyel és hirtelen keletkezett viharral szemben,' A vízi rendészet a tragédiák egésiz sorát tartja nyilván. Ta­valy 54-en fulladtak a Duná­ba, a Tiszába, a Rábába, és a Balatonba. Mint a dunai vízrendészeti kapitányság vezetője elmond­ta: a legtöbb gondot és a leg­nagyobb veszélyt a csónaká- zók szabálysértései okozzák. Az egyik ilyen notórius „dunai bűn" a túlterhelés, amikor a csóna- kázók két-három személyes többlettel merészkednek a vízre. Nem szükséges különö­sebben bizonygatni a nagyfokú és tudatos felelőtlenséget, melynek aztán (elegendő egy erősebb széllökés, hirtelen mozdulat), könnyen végzetes következményei lehetnek. Legalább ilyen, ha nem veszé­lyesebb, a hajók, az uszályok vakmerő megközelítése, sőt az is többször megtörtént, hogy a csónakot az uszály után kötöt­ték ... Elterjedt egy téves vé­lemény, amely szerint csak a „kerekes” hajókat veszélyes követni vagy megközelíteni. Szó sincs róla: minden nagy i vízi jármű vet kerülni kell,' mert az erős hullámzás pilla­natok alatt felborítja a csóna­kot. Életbevágóan fontos tudni­való az is, hogy a záró- és terelőgátak környékén — s ilyen a Dunán szép számmal van —, mindig nagy a veszély, mert örvényes, forgós, vagy limányos a víz. Ilyen helyeken a folyó mozgása a gátak miatt nem természetes, s amíg az örvényes részeken a víz szí­vóhatása csupán kis területen hat, a limányos szakaszokon már több méteres körzetben, s olyan erővel jelentkezik, hogy még a hajót is megfor­gatja. Tavaly Vácott egy ilyen Duna-szakaszon evezett csó­nakkal négy; a vizet és a he­lyi viszonyokat alaposan isme­rő ember. A csónakot felborí­totta az örvény és hárman a vízbe fulladtak. Hajszál híján hasonló tragédia játszódott le a Szigetközben. Mindez arra figyelmeztet, hogy vízen egyik Baráti találkozó a népfrontmozgalom választott egyházi személyiségeivel Baráti eszmecserére hívta meg — Belgrad rakparti szék­hazába — a Hazafias Népfront budapesti elnöksége csütörtö­kön azokat az egyházi szemé­lyiségeket, akiket a legutóbbi országos kongresszuson válasz­tottak meg a főváros, illetve a kerületek népfront-bizottsá­gok tagjaivá, funkcionáriusai­vá. Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságá­nak titkára adott először tájé­koztatást a mozgalom időszerű kérdéseiről, eredményeiről, és a folyamatban levő munkáról. Mind a népfrontnak, mind a békemozgalomnak tevékeny­ségét most olyan fontos vállal­kozások fémjelzik, mint a szo­Ritka vendégek A Szegeddel ha­táros fehértói re­zervátumban rit­ka madárvendé­geket figyelt meg dr. Beretzk Péter ornitológus. Egy pelikán két napot időzött, úszkált a vizeken. A Nílus és a Vörös-tenger mentén, Európá­ban pedig Dob­rudzsában nagy számban találha­tó madár valószí­nűleg eltévedt, mert csak ilyen kóbor példányok szoktak hazánk­ban megjelenni. Ugyancsak szo­katlan jelenség négy törpe sirály huzamos időzése „vadvízország­ban”. Ez a legki­sebb' és egyben legszebb sirályfé­le Finnországban költ. Rajtuk kívül ezüstsirályok is „nyaralnak” a természetvédel­mi területen, ami azért különös, mert ezek a ma­darak ra&iszkod- nak a legjobban költőhelyükhöz, s már régen otthon, a Balti- vagy az Északi-tenger partjain lenne a helyük. cialista demokrácia fejlesztése, a hazafias nevelés, a népek barátságának elmélyítése,, a közgondolkodás szocialista szellemiségének kibontakozta­tása. S mindebből tevőlegesen részt kémek s vállalnak az egyházi személyiségek is, akik együtt munkálkodnak a moz­galom „világi” aktíváival. Sokoldalú véleménycsere bontakozott ki a találkozón. Egyöntetű állásfoglalás volt a felszólalók részéről, hogy a társadalmi tevékenységben az egyháziak és a népfront meg a békemozgalom más munkásai — az összekötő szá­lakat keressék, a közös dolgo­kat, a mindkét oldalról egyet- értőleg kitűzött célokat helyez­zék az együttműködés homlok­terébe. pillanatról a másikra minden megtörténhet. Az alkohollal, sajnos, a vízen is számolni kell, ugyanis sokan tartják bocsánatos bűnnek — mielőtt vízre szállnak, úszni indulnak — a néhány korsó sör vagy éppen a néhány féideci elfo­gyasztását. Mind több ittas embert leplez le a vízen az alkoholszonda, amelyet a vízi­rendőrség is magával hord. Mit kell még tudniuk azok­nak, akik a folyókban akar­nak fürdeni? 1964 nyaráig a rendőrség csak a kijelölt területeken en­gedélyezte a fürdést, azóta vi­szont — a főváros területe és néhány tiltott hely kivételével — mindenütt, végig a Dunán. Ez a Tiszára, a Rábára és más folyókra, tavakra is érvényes. De magától értetődően kötele­ző az életvédelmi előírások megtartása. Vagyis: tilos a fürdés ott, ahol hajók közle­kednek, valamint a hidak, a pillérek, a zárógátak környé­kén, ahol a vízmozgás nem természetes. A rendőrség ta­pasztalatai szerint nem is a partmenti fürdőzőkkel van probléma, hanem azokkal a 16—25 év közötti fiatalokkal, akik virtusból éppen a tiltott helyeken keresik — és, saj­nos, meg is találják — a ve­szélyt. Ezért- legújabban azzal egészítették ki a tilalmi elő­írásokat, hogy a folyók — elsősorban a Duna — átúszá- sa, bárhol is, tilos! A Balatonon lényegében hasonló veszélyek leselkednek a csónakázókra, mint a folyóikon. De itt a vi­har külön veszedelmet jelent. Emlékezzünk csak: éppen egy éve, egy forró júniusi csü­törtökön a vihar 65—70 kilo­méteres széllökésekkel tört a Balatonra. Noha a rakéták időben jelezték a közelgő vi­hart, több száz fürdőző a vízben maradt. Közülük hat- vanan csak a révkapitányság segítségével tudtak' megmene­külni. Az önfeláldozó mentési munkák ellenére négy ember mégis áldozatul esett a bala­toni viharnak. Ugyancsak a tóba veszett öt gyermek és ki­lenc felnőtt, akik felhevült testtel,, csónakokból ugrottak a vízbe, illetve elaludtak a gu­mimatracokon, amelyet a szél a mélyvízbe sodort. A gyerekeknek, felnőtteknek meg kell tanulniuk, hogy a víz nem csupán jó barát, ha­nem könyörtelen ellenség is. K. F. Szülés és frontátvonulás A meteorológiai tényezők hatásának vizsgálata ma már egyre inkább bevonul a gya­korlati orvosi munkába is. A kérdés egyik új oldalára, a meteorológiai események szü­lészeti. vonatkozásaira, a szü­letés körüli gyermekhalálo­zással való összefüggéseire mutatott rá kandidátusi ér­tekezésében dr. Raics Jenő, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinikájának do­cense. Kiderült, hogy a szülés megindulását jel­ző rendszeres méhössze- húzódások az esetek csak­nem felében a frontátvo­nulások körüli nyolc — előtte négy, utána négy — órára estek. Valószínű, hogy ebben a hir­telen meteorológiai változás, mint külső inger játszik döntő szerepet, bonyolult ideg- és hormonális mechanizmus út­ján. A leggyakoribb magzati és születés körüli halálok az oxi­gén telenség. A vizsgálatok megállapításai szerint a front­hatás erre is kiterjed. A nor­mális szülések esetén az ilyen természetű elhalálozásnak csaknem 60 százaléka esett a frontátvonulás' idejére, az előbbiekben említett nyolc órára. Raics docens arra kö­vetkeztet, hogy itt a frontvái- tozás által az anyagi szerve­zetben okozott reakcióról van szó. A meteorológiai jelenség hatásának alapfeltétele az anya érzékenysége. A leg­kevesebb érzékenységet a szülésre minden vonatko­zásban legalkalmasabb 20—23 éves nők mutatják. Hiba volna természetesen a frontjelenségeknek túlzott be­folyást tulajdonítani, hiszen a szülések lefolyásába számos tényező játszik közre és ezek közül a meteorológiai jelen­ségek csak az egyiket jelentik.. Ezért Raics dr. óvatosságra int a következtetések levoná­sában, hangsúlyozza azonban, hogy a meteorológiai jelensé­gek hatásának további tanul­mányozása, hatásuk tisztázá­sa fontos adalékot jelenthet és segítségül szolgálhat az egy éven aluli gyermekhalálozás legkritikusabb részének, a szülés alatti és utáni halálo­zásnak további csökkentésé­ben. Görgősekék sorozatban KŐMŰVES, ASZTALOS (nyugdíjas is), ÁCS, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ (nyugdíjas is), VIZSZERELÖ (nyugdíjas is). FŰTÉSSZERELŐ, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLO, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, LAKATOS SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet betöltött fiúkat is), ÉJJELIŐRÖKET. TAKARÍTÓNŐKET, SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. ága így, hátha jóga úgy, irtózatos mé­retű szakértelmem elképeszti a társa­ság kisded tagjait, tátott szájjal hall­gatják jógát illető ismereteimet, le­nyűgözve bámulják röpke gyakorlati bemu­tatómat. Az értő vagyok előttük, a mester, aki előtt nem titok a titok, aki megérti, miért van a van, s a nincs miért nincs, már-már zavar ez a megdicsőülés, éppen ezért némileg sza­badkozva folytatom a szabadelőadást: — A! A, hol vagyok én még a nagy Szvá- mi Sivanadától, Selva Raja Yesudiantól, ép­pen csak pedzem, hogy mi a puraka, a kum- bakla, a récsaka! A körülállók a levegőt önkéntelenül is megilletődöttebben szedik, s tisztelettudóan, tanítványt jelző buzgalommal mormolják utánam: r — Puraka! Kumbakla! Récsaka! Hát még akkor milyen lesz a hangulat, amikor a právajama, a légzésgyakorlat egyik típusát, a sziszegő udzsahajsut ismertetem, a fülek kéjittasan fogják föl a tudás hangjait: — Ülve! Állva! Vagy fekve, mindegy! Ennek a mindegynek a szellemében be­mutatom nekik a lótuszülést, a padmaszánát, majd még könnyebbet, a féllótuszt, a szidd- haszánát. S úgy, ahogy vagyok a sötétkék ru­hámban, foglalom el a lehamuzott szőnyegen Buddha pózát, hogy ő persze mit szólna hoz­zá, az más kérdés, de itt óriási a siker. Hát még amikor csendesen meditálva meresztem szemem a semmibe, közben szakszerűen sze­dem a büdös levegőt, hogy csak úgy őrjöng tőle a tüdőm. Egy slukkot be, egyet ki, egyet be, egyet ki — a hatás frenetikus. Egy nagy hasú állam­polgár, Barlanghi, mint a hipnotizált, próbál utánozni. Fölugorva előzékenyen segítségére sietek, próbálom a jobb lábát térdben a bal oldali hasára törni, a bal lábát meg a jobb hasára, a nyelve a nagy igyekezetben a mellét veri, mégsem megy. De azért biztatom — minden kezdet nehéz, s gyors egymásutánban ismer­tetem a prána szupta vadzsrászanát, a sirsá­JOGA szénát, a skorpiót. Mély benyomást kelt a halfekvés is, a matszjászna. A lényeg, hogy Barlanghival csaknem teljes testhosszban feltöröltetem a szőnyeget! Majd kifakadok, úgy igyekszik, s a fej, fenék és a talp táma­szára bízva alaposan belekortyoltatom a le­vegőbe is. Közben mondom neki — ugye, hogy milyen finom, csodálatos, szuperlatí- vusz, elalélusz. Így aztán nem is lepődöm meg, hogy távoli rokonom, özvegy Hepleházi Kamillóné is be­áll a sorba, úgy estélyiruhásan nekigyürkőzik, hamis karperecéi minden mozdulatra zörög­ve csörömpölnek össze — egy-kettő, egy-ket­tő — mondom, most erre, most arra, most át, most nahát, amikor végre normál hely­zetbe tér, lelkesen lihegi: — Legalább tíz évet fiatalodtam! Ez bizony nagyszerű eredmény, akkor ezek szerint már csak ötvenéves, ha még letagad tizet, negy­vennél tart, a kólászana, a holló megcsinálá- sa után perceken belül 30 lesz, onnan már csak egy lépést, hogy ismét az anyakönyvve­zető elé álljon valami hozzá passzoló truba­dúrral. Már azért fáradok, s nauli, haskitolás lé­nyegét közreadva elkocogok arra, amerre a francia konyakosüveget tartják, de jobb híján nyilván megteszi valami ócskább ital is, dock rum, vermut, ami némileg tartósítja a kiszáradt hangszálakat. Alkoholt ugyan tilos ip.nl a jóga felkent bajnokának, egy olyan személyiségnek, aki előtt nem ismeretlen a viparitakarani, a bhasztriká, a gómnukhászana, én azonban sajnos még nem vagyok a jógi tökély csúcsán. De már naponta rendszeresen készülök rá, már tavaly óta, mióta rendszeresen olvasom azt a kitűnő jógakönyvet, fogadkozom, hogy egyszer mégiscsak el fogom kezdeni a rend­szeres jógázást. Nagy S. József A csataszögi Szebb Élet Me­zőgazdasági Tsz egy éve gyártja a Szabó-féle görgős­ekét. A tsz által készített gör­gősekét bemutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi mezőgazdasági gépek szalonjában. A közelmúltban küldtek el három darabot az Egyesült Államokba. Minta- példányodat küldtek az NSZK, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Kuba, Svédország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia mezőgazdasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A hazai földeken már 250 darab görgőseke dolgozik. Előnye 40—50 százalékos vonóerő­megtakarítás, amely egyben üzemanyag-megtakarítást is jelent. Diósgyőri 99,fények a Évente mintegy ötvenezer látogató keresi fel a vadregé­nyes Lillafüred és miskolc­tapolcai termálfürdő szom­szédságában fekvő diósgyőri várat. A helyreállítás során a vár „fénykorából”, Nagy Lajos és Mátyás király ide­jéből több ezer értékes, mű­vészi kivitelű lelet kerül fel­színre. A diósgyőri Vármú­zeum igazgatósága az idén a legszebb leletekből korhű má­solatokat készített, amelyeket a vendégek dísztárgyként megvásárolhatnak. Többek között a XIV—XV. századból származó, figurákkal, növé­nyi motívumokkal díszített több színű mázas kályhacsem­péket, reneszánsz bronz csat- vereteket árusítanak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom