Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

AUDIATUR... Június 7-én, szombati szá­munkban „Az utolsó csenge­tés” címmel megjelent a nyug­díjba vonuló dr. Szimon Béla tanár úr visszaemlékezése. En­nek végén volt egy mondat: „ ... még mindig remélem, hogy kedvezően megoldódik húzódó lakásgon­ISMET ÁTALAKÍTJÁK Mindig sok a vevő Dunake­szin, a 2. számú élelmiszerbolt­ban. Péntek déltől szombat dé­lig annyi itt a vevő, hogy gom­bostűt sem lehet elejteni. Az üzletet az elmúlt évek­ben többször is átalakították. Most ismét szűk. Kicsi a rak­tára, és helyzetét még jobban súlyosbítja az, hogy ritkán szállítják el a visszahozott üres üvegeket, a kiürült ládákat. Mint áz üzletvezető-helyet­tes elmondta, hamarosan ismét átalakítják a boltot. Eredeti­leg húsvét utánra tervezték, de akkor elmaradt. Most, o nyár közepén bezárnak. — Az át­alakítás után húsboltot csatol­nak a jelenlegihez, új bejárat és három pénztár segíti a jö­vőben a gyorsabb kiszolgálást. (s. 1.) évek óta dóm...” Erre a mondatra reagált le­velében Arany István, a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára. Idézzük: „Harmincöt év, egy fél em­beröltő és ez alatt megszakí­tás nélkül a katedrán: végig­gondolni is sok. De végigcsi­nálni becsülettel és odaadás­sal, ahogyan azt dr. Szimon Béla sok ezer diák emberré formálásával tette — minden­képpen elismerésre méltó. Ügy érezzük, hogy most, amikor ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében köszönetünket és elismerésün­ket fejezzük ki, csak csekély mértékben honoráljuk azt, amit dr. Szimon Béla a társa­dalomért és a városért tett. Visszaemlékezésének kese­rű-reménykedő befejezése — úgy véljük — a tanácsra há­rítja lakásgondjának megoldá­sát. Az igazság érdekében szeretnénk kiegészíteni ezt a képet: többször próbálkoztunk mi is, nevelőtársai is, hogy megoldjuk lakásproblémáját. Igyekezetünk hiábavalónak bi­zonyult, mert a lakással nem a tanács rendelkezik. A lakás tulajdonosainak ellenállásán minden igyekezetünk kudar­cot vallott. A jelenleg érvény­ben levő jogszabályok — saj­nos — nem adnak lehetőséget arra, hogy ezt az egyébként jogos kérést megoldjuk. Arany István vb-titkár.” Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön délután öt óra­kor lesz a következő ingyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­házban (I. emelet). Ez alka­lommal dr. Vass Gábor, a Váci Ügyvédi Munkaközösség vezetője hallgatja meg a jogi vonatkozású kérdéseket. Holnap és holnapután járási, városi vb-k Ezen a héten mind a járási, mind a városi tanács végre­hajtó bizottsága ülést tart. A járási vb holnap délelőtt 9 órakor a termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékenységé­nek szerepéről és hatásáról hallgat meg jelentést. A járá­si tanács építőipari költségve­tési üzemének múlt évi zár­számadását és idei terveit Kassai Lajos osztályvezető fő­mérnök és dr. Baksa György, a pénzügyi osztály munkatár­sa terjeszti elő. Dr. Csernok Gyula, a járásbíróság elnöke a népiülnök-jelöltek névsorát mutatja be, amelyet a követ­kező tanácsülésen tárgyalnak meg. A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt fél kilenckor ül össze. Az óvodai és iskolai napközi ott­honok közétkeztetéséről dr. Bíró Elemér, a város főorvo­sa, a tavaszi határszemlékről Tari Kálmán, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese szá­mol be. NAPLÓ EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1969. JÜNIUS 18., SZERDA DIADAL A 101. NAPON Harmincöt fokos termálvízre számíthatunk! TRIÁSZ-RÉTEG KÖVETKEZIK A hétfőre virradó éjszaka a megszokott ütemben haladt a munka a> népfürdő területén folyó mélyfúráson. Sebők Já­nos brigádja volt szolgálat­ban. A hatalmas fúrótorony Asszony találkozó Foton A békehónap záróakordja- ként szombaton a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezet ve­zetősége és tagsága szovjet asszonyküldöttséget látott ven­dégül. Kovács Árpád, a terme­lőszövetkezet elnöke üdvözlő beszédében a találkozó fontos­Antikvárinm Kora reggel a piacon. Ilyen­kor a háziasszonyok már ha­zafelé sietnek bevásárlásuk eredményével — a tele ko­sárral. Várja őket a család, hogy lenne idejük a bámész- kodásra, a piac érdekességei­nek felfedezésére. VÁCI KISLEXIKON Vácott jártak, Váccal foglalkoztak 46. Helytörténet: Nagy Imre Vác történetének első magyar nyelvű leírója. Munkája a Tudományos Gyűj­temény II. évf. IV. kötetében jelent meg 1818-ban, az ország akkori legtekintélyesebb és legelterjedtebb folyóiratában, Vátznak leírása címmel. Ko­moly forrásmunkákra tá­maszkodva írt a város múlt­járól, s bár személyéről köze­lebbi adatok nem állnak ren­delkezésünkre, tájékozottsá­gából megállapíthatjuk, hogy egy időben váci lakos volt. Rogérius mester olasz szár­mazású krónikaíró 1233-ban, mint Jakab de Pecoraria pre- nestei választott püspök és pápai legátus ügyvivője járt hazánkban. IX. Gergely pápa váradi kanonokká tette. 1241- ben végigszenvedte a tatárjá­rást. 1243-ban IV. Ince pápa soproni főesperessé nevezte ki. Valószínűleg ez időben ír­ta meg a magyarországi ta­tárjárásnak és saját bujdosá- sának történetét, 40 fejezet­ben, Carmen miserabile cí­men. A XXII. részben ismer­tetést ad arról is, hogy ho­gyan pusztult el Vác városa. Rogériusnak ezt a munkáját dr. Turchányi Tihamér for­dította magyarra. Színjátszás, zene: Berky Ferenc drámai szí­nész, Berky Lili színművész- nő édesapja. Miután megvált a színi pályától, Vácra költö­zött és a főúti kaszárnyával (mai tisztiklub) szemben fű­szerüzletet nyitott. Több éven át élt itt családjával. Blaha Lujza (1850—1926) 1863-ban mint kezdő színész­nő került Vácra Gárdonyi Antal színtársulatával. Itt- tartózkodása alatt édesanyjá­val, ki szintén a társulat tag­ja volt, a Káptalan utca (ma Lőwy Sándor u.) 3. számú házban lakott. Együd István (1838—1882). Mint vándorszínész, 1861-ben Szegedről került Budára Mol­nár György első Népszínházá­ba, ahonnan Aradra, majd Debrecenbe szerződött. 1875- ben a felépült új Népszínház­ban ismét pesti színész lett, és nagy sikereket aratott kü­lönösen a Cornevillei haran­gok című operettben. Sírja a kisváci temetőben van. Jászai Mari (1850—1926) a legnagyobb magyar tragika. 1892 szeptemberében szerepelt először Vácott Veszprémi Jenő itt működő színtársulatánál. Az Elektrában és az Angeló- ban lépett fel. Férje, az éve­ken át váci lakos Kassai Vi­dor volt. Liszt Ferenc (1811—1886). Rokoni látogatások céljából járt Vácra. Nagybátyja, Liszt Ferenc kisváci halászmester volt, és fia Mihály is, mint halászmester kapott helyet a céhben. Nagy zeneszerzőnk 1869-től hosszabb ideig Wei- marban időzött, de évenként hazajött és ilyenkor mindig útbaejtette Vácot. Mivel roko­ni látogatásra jött, a város vezetősége és lakossága nem szerezhetett tudomást jövete­léről és nem ünnepelhette. Személyéhez tartozó váci vo­natkozásnak említhetjük, hogy nagybátyja második feleségé­nek, Liszt Ferencnének és Liszt Mihálynak sírja az alsó­városi temetőben van. Reményi Ede (1830—1898) hegedűművész. Több alkalom­mal járt Vácott Degré Alajos barátjánál és öccsénél, aki városunkban papnövendék volt. 1861. augusztus 14-én a váci honvédemlékmű, majd a veresegyházi tűzkórosultak ja­vára rendezett hangversenyen lépett fel Vácott. Városunkban ezenkívül még többször is hangversenyezett. Sípos Antal (1839—1923) zongoraművész. Liszt Ferenc tanítványa, később barátja volt. Hosszú külföldi utazás után Budapesten telepedett le, és magánzeneiskolát nyitott. Vácott gyakran , vett részt hangversenyeken, de különö­sen Ságh József zeneszerzőt kereste fel az 1910-es évek­ben. Mórltz Valéria (Folytatjuk) Magamfajta „kötetlenül kal­lódónak”, akinek se kutyája, se macskája, semminemű sie­tésre kényszerítő kötelezettsé­ge nincs, van ideje végignézni a tuliliía díszpárnákat (itt nem számítanak érte giccs- adót), a merevített orrú, spanglls ünnepi cipőket, a tar­ka kendők csokrát — a bazár­sort. Ezek után fedezem fel a Férfit, a Bőrönddel. A vul- kánfíber mélye az üzlet, ki­nyitott fedele a kirakat. Ben­ne könyvek. Agatha Christie Tíz kicsi négerje, Jókai és Bókay ... Olcsók és márkásak is. Féláron — negyeden. Középkorú nő lesz társam a böngészésben. Három könyvet határozott ízléssel ki is vá­laszt — a legjobbakat. — Ezeket elviszem. — Negyvenért odaadom. — Annyit nem adok érte... — Jó, legyen harminc. — Huszonöt! Az árus bólint. Csomagolni nem kell. Az asszony egyene­sen a saláta mellé csúsztatja az „árut”. Én következnék. Számomra már semmi érdekes. Elvitték az orrom elől. Azért csak kér­dezek : — Valami Márai van? — Itt? Nem, itt nincs. De otthon, mintha ott lenne va­lami. Talán á Kassai polgá­rok. Ha tetszik . — Igen, azt elvinném. — Akkor pénteken tessék megkeresni. Itt leszek, vala­hol a környéken. Piaci antikvárium. De szükség lenne egy VA­LÓDIRA is! bányász ságiról szólt. Ezután a vendé­gek . ünnepi ebéden vettek részt, majd baráti beszélgetés­ben cserélték ki gondolataikat a tsz asszonyaival. Gorsenyin Alexander Szergejevics alez­redes, a küldöttség vezetője megköszönte a fótiak vendég­látását és kérte az asszonyo­kat, hogy látogassanak majd el hozzájuk. A találkozó rész­vevői végül szolidaritási táv­iratot küldtek az Országos Béketanácshoz. Az ünnepségen részt vett Győri Zsigmond, a járási párt- bizottság osztályvezetője és Hajas Istvánná, a járási nőta­nács titkára. (u. i.) gépei monoton zúgással dol­goztak. A sebesen forgó fúró­fej már egy kilométerre járt a föld mélyében. Arról beszélgettek, hogy a múlt pénteki vizsgálatok ked­vező eredményt hoztak: 1100 méternél új réteghez érnek. A beruházó vállalta a továb­bi költségeket, és a kivitele­zők biztosították a szükséges emberi erőt, gépi kapacitást. Hétfő volt a fúrás százegye­dik munkanapja. A hét végi minták változatlanul márga- réteget hoztak felszínre, bár a szürkés morzsalékban itt-ott fehér szemcse is megcsillant. Reggel ismét mintát vettek a föld gyomrából. Ezeregy­száz méter után — a fúrás során első Ízben — nem por, zúzalék, hanem márványszerű, szürke anyag került a napfény­pálos Miklós geofizikus, a Du­na menti Víz- és Csatornamű­vek műszaki ellenőre megerő­sítette a fúrók állítását: mész­kőréteghez érkeztek. Ez azt jelenti, hogy ezután triász- korszakbeli réteg következik. A számítások szerint rö­vid időn belül 35 fokos termálvíz tör fel. Kiszel János, a vízművek igazgatója gratulált elsőként a 24 tagú fúrócsapatnak. Kérdésünkre elmondta, hogy a nyári hónapokban — előre­láthatólag — még nem nyit­hatják meg a népfürdőt. Előbb gondoskodni kell a feltörő víz megtisztításáról, a fúrás el­zárásáról. A jövő? Fedett (uszoda épül, kabin­sor kerül a Duna-part feltöl­tött szakaszára.' Nem odaát, a szigeten — itt teremtik meg a fürdővárost. (papp) Menetrend szerint, mint a vonatok Váci reggel, 1969 Vonat indul a Nyugati pá­lyaudvarról hajnali négy óra tizennyolc perckor, Vácra ér­kezik öt óra huszonháromkor. Már süt a nap, a rádió egész napra kellemes, meleg időt ígér, de a biztonság kedvéért hozzáteszi: néhány helyen eső­re számíthatunk. A városban kezdődik az élet. Fiatalok és idősek, nők, férfiak mennek az utcán. Egy közös van bennük: valameny- nyien sietnek. Kinn, a Duna- parton kevesebben járnak, nemcsak azért, mert fúj a szél, hanem kinek van kedve ilyen­kor sétálni? Aktatáskás férfiak igyekeznek a gyárakba, de még kezdés előtt a vasúti rtsíiben megisznak egy féldecit. Hogy könnyebben menjen a munka. Ilyenkor elsütnek néhány fa­viccet, jót nevetnek rajta, és mint a vonatok, menetrend szerint munkába indulnak. A resti nem ürül ki. Itt haj­nali négytől váltják egymást a vendégek. És különben is: mű­szak előtt mindenhol nagy for­galma van a talponállóknak. A piac. Ez is a város regge­léhez tartozik. Sem emberben, sem áruban nincs hiány. Min­den megtalálható: rossz eser­nyő, giccses falvédő, tejföl és hal, félig rothadt gyümölcs. Mellettem egy kis srác ajánl­kozik: „Segítek cipelni a cso­magot.” A megszólított asz- szony szeme villámokat szór, és elküldi a kölyköt a fenébe: EVEXOSVERSENY Szombaton és vasárnap tartja Vácott a Magyar Eve­zősszövetség minősítő verse­nyét. Több mint 200 fiatal sportoló áll rajihoz, közöttük: Győr, Szeged, Szolnok, Mo­hács, Budapest és a vendég látó Vác képviselői. A Itt még vezettünk... senyt a Duna váci szakaszán 1682 és az 1679-es folyamkilo­métert jelző tábla között ren­dezik meg. Az evezős lányok és fiúk nagy szorgalommal készülnek a versenyre és remélik, hogy ver- minél többen biztatják őket a partról. A vezetőséggel együtt reménykednek még valami­ben: abban, hogy az előrelát­hatólag színvonalas verseny megnyeri a nézőik tetszését, és sok fiatal jelentkezik hatására a Váci Hajógyár evezős-szak­osztályánál — evezősnek. Uracs György Vasárnap készült ez a felvétel a Rádi úti sporttelepen, amikor a fonógyári csapat még fölényben volt — a második félidőben megerősödött és végül győző — HBNA-csapattal szemben. (Gyimesi felv.) „Ismerem már az ilyeneket. Megfogod a cuccom, azután el­futsz vele!” Magam is kedvet kapok a vásárláshoz, veszek fél kiló epret öt forintért. Igaz, nem a legjobb minőségű, de az el­adó olyan kedvesen néz rám, hogy nem tudok ellenállni. A Margaréta eszpresszó már kinyitott. Ulővendégei is van­nak. Kis csoporttól kérdezem, miért ülnek itt már Ilyen ko­rán? — A Pokol-szigetre megyünk táborozni, de mielőtt felver­nénk a sátrakat, itt iszunk egy kis „frissítőt”. A Marx téren, a piros pado­kon már üldögélnek. Vajon miért? — Budapestről jött az osztá­lyunk ide kirándulni. Vásárol­ni mentek. Rájuk várunk, itt beszéltünk meg randevút. Süt a nap, a rádió jó időt ígér, néhány helyen esővel... M. S. // Negyedóra Vácról a „ Szülőföldemben A minap Vácott járt Ková­nk Károly, a rádió riportere és negyedórás beszélgetést folytatott Arany Istvánnal, a városi tanács vb-titkárával. Az interjút még ebben a hó­napban sugározzák a külföl­dön élő magyaroknak szóló rövidhullámú adás, a „Szülő­földem” műsorában. Ifi rádióamatőrök Június elején furcsa nevű tantárgyakból — rádióforga­lomból morse adás-vételből, rádióamatőr ismeretből és honvédelmi ismeretekből — vizsgázott negyven fiú a váci Lőwy Sándor gépipari Tech­nikumban. A rádiótávirász tanfolyamat az MHSZ városi rádióklubja patronálta — eredményesen. Legalábbis ezt bizonyítják a vizsga eredményei. A tanfo­lyam elérte célját és most a 40 fiú türelmetlenül várja azt a napot, amikor az iskolának saját adó-vevő berendezése lesz. A rádiózás hasznos hobby, éppen ezért népszerűsége év­ről évre emelkedik. Ezerki- lencszázhatvamhétben 557 rá­dióamatőr működött az or­szágban, 68-ban pedig már 200-zal több volt a készülék. Az adatok szerint tehát egy év alatt 38 százalékkal több készülékre adott engedélyt a postaigazgatóság. A 775-ből Vácott hét készü­lék van, de Pásztor Sándor igazgató és Belányi László technikai tanár — akik meg­szervezték a tanfolyamot — bizakodnak, hogy a közeljövő­ben még több lesz. Amatőr köszöntéssel: best DX es Good luck: HG 7 PV (egy hívójel a váci hét közül)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom