Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

PARTELET A községi csúcsvezetőségek megváltozott szerepéről A IX. PARTKONGRESSZUSON elfogadott szervezeti sza­bályzat a közbeeső irányító pártszervezet rangjára emelte a esúcsvezetőségeket, és ezzel kapcsolatban a párt KB titkársá­ga 1968. december 2-i döntése a „csúcsvezetőségek hatásköré­nek további egységes elvek alapján történő kialakítását hatá­rozta meg”. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a párt és tömeg- szervezeti osztály tájékoztató jelentésében számolt be a tit­kárság határozatának végrehajtásáról, a csúcs vezetőségek te­vékenységéről a megváltozott munka kapcsán. A vezetőségválasztásoktól napjainkig, a csúcsvezetőségek megváltozott munkájával kapcsolatos igények és tevékenysé­gük mérlegelése után, megállapítható, hogy csúcsvezetősé­geink alkalmasak a közsqgpolitikai feladatok végrehajtására, a községi alapszervezetek, tömegszervezetek, állami és gazda­sági szervek irányítására. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG a feladatok egységes értel­mezésére nagy gondot fordított. A párt- és tömegszervezeti osztály irányításával adtuk meg a feladatokat, különböző szervezésekben, és biztosítottuk a széles körű konzultáció le­hetőségét. Ezt a célt szolgálta például az eddig lezajlott két csúcstitkári, egy összevont párttitkári munkaértekezlet, vala­mint a két kibővített csúcsvezetőségi ülés. A területi tapasz­talatok és a munkaértekezletek azt bizonyítják, hogy a csúcs­vezetőségeink megváltozott munkájával kapcsolatos alapvető és részkérdéseket a monori járásban általában helyesen ér­telmezik és alkalmazzák. Befejezett folyamatról persze még nem beszélhetünk, mert volt és van még vita. Ennek fő terü­letei az irányító szerep értelmezése, a határozathozatal és a hatáskör, és a csúcsvezetőségek munkamódszereinek kialakí­tása. Feltétlenül pozitívan értékelhető, az, hogy e rövid idő (fél év) ellenére megkezdődött közbeeső pártirányításunkban, a csúcsvezetőségeknél egy olyan egészséges folyamat, amely hozzájárul alapszervezeteink jövőbeni eredményesebb mun­kájához. Tapasztalataink a tartalmi munkában: CSÜCSVEZETÖSÉGEINKET minden területen (párt, tár­sadalmi, állami, gazdasági) elfogadják és irányításra alkal­masnak találják. Számolnak véleményükkel, döntéseiket, ja­vaslataikat felhasználják. Az 1968-as pártvezetőség újjává- lasztásánál eredményesen valósultak meg és találkoztak a he­lyi és a járási elképzelések, a káderkiválasztásnál, összevont és küldött taggyűléseinken elméletileg jól felkészült, a gya­korlati pártmunkában jártas, a község életében, munkájuk során megbecsülést kivívott elvtársakkal erősödtek csúcsveze­tőségeink, ami igen bíztató a jövőre nézve. Jelentős szerepük van abban, hogy jobb a pártszervezetek közötti légkör és ja­vult irányításuk folytán az alapszervezetek munkája. A leg­jobb úton halad az alapszervezetek egységes irányítása és tá­mogatása, amely módszerét tekintve ugyan még nem teljesen kialakult, de a szándék és az akarat feltétlenül dicséretes. A PART káderpolitikai elveinek megvalósítása során igen jónak értékelhető a községi alapszervezetek és a csúcs­vezetőségek véleményezési jogkörének összehangolása, egyez­tetése, melynek hatása egyes területeken máris jó eredménye­ket hozott, a káderek beállításánál és cseréjénél, s ez a továb­biakban hozzájárul a párt káderhatározatának eredményes végrehajtásához. Ma az irányító jogkörben az eddig kialakult munkakap­csolatok során azt tapasztaljuk, hogy csúcs vezetőségeink végzett munkájukért nagyobb felelősséget éreznek. (Koráb­ban az egyeztető (koordináló) jogkörben a legjobb szándékú eligazítás sem hozta meg a kívánt hatást.) Ennek példáit ta­pasztaljuk az illető terület tagfelvételi munkájának javítására irányuló törekvésben, a tanács pártirányításában érzett na­gyobb felelősségben. (Például, érdeklődés van a községi táv­lati fejlesztések iránt, a költségvetés koncentráltabb és ész­szerűbb felhasználásánál stb.). A csúcsvezetőségek jelenlegi jogköre a területen tisztázta a korábban tapasztalható olyan kételyt, hogy „mi miért va­gyunk, ha nem dönthetünk ...” stb. Jelenleg érzik vezetősé­geink, hogy nem „feleslegesen közbeiktatott szervek”, van irányítási jogkörük. AZ EREDMÉNYEK és az egészséges kezdeményezések el­ismerése mellett a járási párt-végrehajtóbizottság körvona­lazta a további főbb feladatokat, melyeket a pártbizottság irányításával csúcsvezetőségeinknek kell megvalósítani. Nagyobb körültekintést igényel a megváltozott jogkör be­tartása úgy, hogy az alapszervezetek önállósága biztosítva le­gyen. El kell érni, hogy a csúcsvezetőségek megnövekedett jogköre kibontakoztassa és ne fékezze az irányítót alapszerve­zetek öntevékenységét, kezdeményező készségét. Fontos igényként jelentkezik a feladatok határozatokba foglalása, amely minőségi előkészítést, segítő ellenőrzést és határozottabb beszámoltatást követel meg mind csúcs — mind alapszervezeti vonatkozásban. A SZERVEZETI ELET folyamatos és céltudatos segítése, az alapszervezetek számára nyújtandó gyakorlati és módszer­tani tapasztalatok állandó és folyamatos átadása igényli a csúcsvezetőségek tagjai számára a reszortonként! munkaszer­vezést. (Hasonlóan az alapszervekhez.) A járási pártbizottság a jövőben továbbra is javasolni és szorgalmazni kívánja e forma követelését, az ez irányú munkamegosztást, amely a területi pártpolitikai munka eredményességét biztosítja. A járási párt vb-nek és apparátusának az idei év máso­dik félévében folyamatos feladatává kell tenni, hogy a csúcs­vezetőségeket felkészítse és segítse, hogy rtiindjobban megfe­leljenek céljuknak, a vezetésre alkalmasak legyenek. Feltét­len fontosnak tartjuk, hogy a jövőben is rendszeresen vissza­térjünk a csúcsvezetőségekkel kapcsolatos központi és helyi határosatok végrehajtására és ezzel is hozzájáruljunk a terü­leti pártirányítás erősítéséhez. E rövid cikk keretében adott tájékoztató teljes képet nem nyújthat a csúcsvezetőségek tevékenységéről és munkamód­szeréről. Szükségesnek tartjuk, hogy tevékenységükről a jö­vőben rendszeresen tájékozhassuk pártszervezeteinket, olva­sóinkat és gyakorlati tapasztalatokat adjunk csúcsvezetősé- geink részére. Ezért a közeljövőben több esetben közlünk cik­ket a csúcsvezetőségek gyakorlati tevékenységéről, munka- módszereikről. Polinger Ferenc, a járási pártbizottság párt és tömegszervezeti osztályának vezetője MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Hosszú az út Gibral­tárig. Maglód: Fantomas vissza­tér, Fantomas a Scotland Yard el­len. Monor: Kleopátra I—II. Nyár­egyháza: Hét kívánság. Tápiósüly: Minden évben újra. Űri: Átutazók paradicsoma. Vecsés; Tiltott terü­let. ' Ma tanácsülést tartanak délután 2 órakor Káván. Na­pirenden szerepel az Elnöki Tanács 19/1969. számú tör­vényerejű rendelete, amely a közös tanácsok létrehozásáról szól. A P ES/ MEGYE XI. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1969. JÜNIUS 18., SZERDA A felszabadulás 25. évfordulójára készülnek Új tejház és istálló 100 hold új gyümölcsös Úriban Brecsok Illés, az úri közsé­gi tanács vb-elnöke mondja: — Részt veszünk mi is a virágos községért-mozgalom- ban. A Rákóczi utcában mint­egy ötszáz méternyi területen gyepesítettünk, ha ezt a terü­letet egyberaknánk, az egy holdat is meghaladná. Ebben a kis községben hétszáz méternél hosz- szabb utat virágosítottunk eddig, s körülbelül három­száz méter hosszan, ezek­ben a napokban végzik az asszonyok ezt a munkát. Több mint félezer nyárfát ül- I tétünk el még az idén, s az ősz folyamán százötven-két­száz gyümölcsfa kap helyet a | Rákóczi utca mentén. A la­kosság az egész községben ki­tisztította az árkokat. — Készülünk hazánk fel- szabadulásának huszonötödik évfordulója méltó megünnep­lésére. A Béke Tsz-ben szeptem­ber 1-én felszabadulási emlékverseny indul a bri­gádok között. Az ünnepet megelőző időszak­ban adják át a száznegyven- négy férőhelyes növendékmar- haistállót, valamint a tejházat, két és félmilliós értékben. Feladataink között szerepel száz hold gyümölcsös telepí­tése. — Terveink között szerepel egy olyan baráti találkozó megszervezése, amelyre azok a fiatalok jönnének el, akik a felszabadulás évében szület­tek. S még röviden, az ünnep tiszteletére: feluntjuk a peda­góguslakást, s még az idén el­készülnek az ötven férőhelyes orv oda tervei. G. J. Emberek — esetek Margó Változó idők vagy gyenge szervezés? A Monor és Vidéke jú­nius 15-1, vasárnapi számá­nak híranyagában rendkí­vüli dolgokról olvashat­tunk: „Olyan történt, ami még soha a járásban: egy országos hírű beatzenekar nem vonzott telt házat.” Hát igazán szörnyűség, hogy milyen elmaradott hely ez az Üllő! Napjaink­ban, amikor a beatőriilet világjelenség, s határainkon belül is sokkal többen vá­lasztják példaképüknek egyik-másik neves Beatlest, mint nagy történelmi hő­seinket, most akad a járás­ban egy tenyérnyi hely, Üllő, melyet a legenda sze­rint személyesen maga Ár­pád fejedelem alapított, s amelyet ha a nagy Zorán Sztevanovity megtisztel jelenlétével, polgárai nem özönlenek szétfeszíteni a kultúra csarnokát őrüle­tükben. Valóban elképesztő. Mert előfordult már a járásban — például Gyomron —, hogy dr. Radriai Béla egye­temi tanár, neves pszicho­lógus előadására rendkívül kevesen jöttek el, pedig előadásában a pedagóguso­kat és szülőket egyaránt érintő, igen aktuális prob­lémákról volt szó. Akkor megbotránkoziunk néhá­nyon az érdektelenség lát­tán. Pedig „csak” egy neves, országos hírű tudósról volt Tenyérnyi kis szoba a járásbíróságon. Békéltető tárgyalá­sok. S ha a peres felek nem békülnek, továbbmegy az ügy ér­demi tárgyalásra — a szakbíróhoz. A kis szobában ez év máju­sában 40 üggyel foglalkozott a békéltető népi ülnök, ha úgy tetszik: békebíró. A 40-böl 23 könnyű testi sértés, a többi: rá­galmazás, becsületsértés, kisebb számban magánlaksértés. Ezen a napon tizenegy ügy van előjegyezve, nyolc könnyű testi sér­tés, három becsületsértés. Egy órát töltöttem a békebíró szobájában. Három éve bé- kít — nekem ez az óra is sok volt. A sovány maglódi asszony viharkabátban, kapkodó sza­vakkal kéri a tisztelt bírósá­got: hangosabban, ha lehet, mert ő nagyothall. A férfi vasutas-egyenruhában az ajtó mellett — rosszindulatúan vi­hog. Az asszony előadja pana­szát. Ez az ember itt a szom­szédja. Ez őt nagyon csúnya szóval illette. („Olyannal, tet­szik látni, ami ott írva van — mutat a jegyzőkönyvre —, szóval azzal.”) De nincs rá tanú. A szomszéd meg tagad, természetesen. Hogy miért illette azzal a csúnya szóval? Mert az asz- szony gyerekei az ember háza előtt járkálnak az utcán, s ha nyitva az ablak, hallgatóznak. Vita: — De nem hallgatóz­nak! — De igen, hallgatóznak! Kiderül: az asszony is, és valószínűleg a gyerekek is szellemileg fogyatékosak. A kislányok 12, 4 és 2 évesek. Az asszony élettársa és a szomszéd a „csúnya szóval il- letés” alkalmával összevere­kedett, aztán kibékült, de az asszony hajthatatlan: ő nem bekül a szomszéddal. Mit kezdjen velük a béke­bíró? Elmagyarázza az asz- szonynak, hogy a bíróság vé­delmébe veszi őt, jegyzőkönyv készül, a férfivel megígérteti: nem üldözi ezentúl szomszéd­ja gyerekeit, hiszen az utcán mindenkinek joga van járkál­ni. Az asszonyt pedig arra ké­ri: ügyeljen, hogy amikor a szomszédja délutánonként odahaza van és pihenni sze­retne, a gyerekei ne hangos­kodjanak az utcán. két nem tűrő — keresetlen szóval is illette. Minden előz­mény nélkül? Nem egészen. Kamillának ugyanis két hó­nappal ezelőtt kisfia született S.-né férjétől, s az asszony most így vett elégtételt férje „elcsábítóján” (hogy szalonké­pesek legyünk). S.-né nem jött el a békélte­tőre, csak Kamilla és édes­anyja léptek a szobába. Egy kis csábos fruskát vártunk, helyette egy lapos kis gyerek­lány jött, 13 éves iskolásnak látszik. Sötétkék rakott alj, fe­hér banlbnblúz, fekete lakk­cipő, fehér térdharisnya, kur­ta kis haja lófarokban össze­fogva a fejebúbján. Csupán fáradt, öreges tekintete, nagy arca, magas homloka árulko­dik a korai felnőtté válás tü­neteiről. Ö csábította volna el a 33 éves S.-t? Mint kiderül, bi­zony, nem S.-né ellen, és nem most kellett volna feljelentést tenni, hanem ,még tavaly — és S. ellen, aki ezt a fejletlen, kiskorú leányt teherbe ejtette. — És maga semmit sem vett észre? — kérdezi sajná­lattal és haraggal vegyes in­dulattal a békebíró. Kiderül: az asszony éppen szanatóri­umban volt, amikor leányát S. elcsábította. Amikor hazajött, semmit sem vett észre, van neki elég gondja-baja — 10 gyermeke, betegségei: tüdőbaj, szívbaj, idegbántalmak — a kislány meg úgy gondolta, már késő. minek szóljon be­teg édesanyjának. S. ellen megindították a gyermektartási pert, s most felesége ellen indul könnyű testi sértésért eljárás. (fogarasi) (Folytatjuk) sző. Most, hogy konstatál­nunk kell híres beatzene­karunk kedvezőtlen fogad­tatását, vegyes gondolatok kavarognak bennünk. Le­áldozóban lenne a beatdi- vat? Az üllői példa arra int, hogy a „slágerzeneka­rok” napjai is meg vannak számlálva (csakúgy, mint az egyes slágereké), avagy csak az üllőiek érdeklődése nem tart lépést az országos átlaggal? Vagy egyszerűen a szervezés volt rossz? (p. s.) hírek — Proseccóba, Olaszország­ba exportált 100 darab pecse­nyebárányt az ecseri Törekvő Tsz. — Üj húsbolt építését kezd­ték meg Üllőn, a Vöröshadse­reg út 80 szám alatt. A ceg­lédi élelmiszer kiskereskedel­mi vállalat építteti. — Elbúcsúzott a gyerekek­től és munkatársaitól 43 évi iskolai munka után Kováts Géza tápiósülyi iskolaigazgató. — Baiatonzamárdiban hét turnusban nyaralnak a mo­nori járás úttörői az idén nyá­ron. Egyszerre 150 gyerek él­vezheti a vakációt, a Balaton hűs hullámait. — Nyúlhír. A monori te­nyésztők 1500, a vecsésiek pedig 1000 nyúl átadására kö­töttek eddig szerződést az üllői ÁFÉSZ-szel. A 22 forin­tos kilónkénti ár mellett, da­rabonként még három kiló kedvezményes áru takarmányt is biztosít a szövetkezet a te­nyésztőknek. — Üj székházba, a Vörös­hadsereg úton levő úgyneve­zett Csaba-féle vendéglő he­lyiségébe költözik rövidesen az üllői szakmaközi bizottság és az MHSZ. Mendén vb-ülés lesz ma délelőtt 9 órakor, ahol a június 28-i tanácsülés anya­gát tárgyalják meg. lakik Kamilla, a 16 éves kis­lány, akin a „könnyű testi sér­tést” elkövették, szamócasze­dés közben, az állami gazda­ság földjén. S.-né hagyta őt alaposan helyben, a szemta­núk szerint fojtogatta, majd leteperte és ütlegelte, miköz­ben néhány — nyomdai esté­A FORGALMISTA Balogh Éva nemrég került a gyömrői állomásra forgalmis­tának. Otthonos már az állomáson, szereti munkahelyét és szakmáját. Tóth Ambrus felvétele FOCITURMIX Egv labda és niás semmi Maglódon öngólparádét ho­zott a tartalékcsapat Tápió­süly elleni mérkőzése. A he­lyiek jó játékkal, biztos 5:0 arányú győzelmet, arattak, de ebből két gól öngól volt A sülyi csapat intézője elmon­dotta, gyenge a szereplés, sok a problémájuk. Például csak egyetlen\ labdájuk van és ha ez kilyukad ... Nem sok tá­mogatást kapnak a helyi szer­vektől, vezetőség csak papí­ron létezik. ★ Gyomron nehezen született meg az 1:0 Monor 11. ellen. A második félidő 10. percében eleredt az eső és ez megzavar­ta a hazaiakat. Hiába támad­ták végig a második félidőt, maradt az 1:0. Igaz, ebben nagy része van a ragyogóan védő monori kapusnak is, Az üllői tartalékgárdának kétségkívül balszerencséje volt vasárnap Tápiósápon. Végre lelkesen, szívvel-lélekkel ját­szottak, mégis egy öngóllal elvesztették a mérkőzést 1:0 arányban. A döntetlen igazsá­gosabb lett volna. (gér)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom