Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

rtsr nee vei K^drlcm 1969. JÜNirS 14., SZOMBAT Tapsifüles ország Ezer piros szemű, hófehér sző­rű tenyésznyulat szállítottak el már az idén a Tarjáni Állami Gazdaságból, ahol az ország egyik legnagyobb nagyüze­mi törzstenyészetét alakítják ki. A gazdaság eddig 7 ter­melőszövetkezettel, illetve ál­lami gazdasággal kötött szer­ződést arra, hogy folyama­tosan ellátja őket kiváló tu­lajdonságú tenyészállatokkal. A Vértes hegységben levő tarjáni gazdaságban 1967-ben vetették meg a korszerű nyúl- (ienyésztés alapját. Angliából, a híres Matthews-cégtől vá­sároltak szülőpárokat tovább- tenyésztésre, s a nyúltartás technológiáját is az angol ta­pasztalatok alapján alakítot­ták ki. Rövid idő alatt a nagy­üzemi tartási viszonyok leg­kedvezőbb körülményeit te­remtették meg. Egy-egy gon­dozó ma már 1000—1500 álla­tot lát el a higiénikus, tágas istállókban. A tapsifüleseket a gazdaság által gyártott speciá­lis ketrecekben tartják, gra­nulált takarmánytáppal ete­tik, ivóvizükről pedig auto­matika gondoskodik. A két éve mindössze 300 törzsál­lattal induló gazdaság jelen­leg több mint 4000 törzsál­lománnyal rendelkezik, s a vele szerződéses viszonyban álló üzemeknek az idén már ösz- szesen 3700 szülőpárt szállít. Ezenkívül különféle berende­zéseket is gyártanak az ipar­szerű nyúltenyésztésre beren­dezkedő gazdaságoknak. A tarjáni gazdaság — part­nereivel együtt — a tenyész­téssel párhuzamosan a húste­nyésztés növelését is szorgal­mazza. A nyúlhús ugyanis kitűnő exportcikk. A gazdasá­gok tavaly még csak 5, az idén viszont 13 vagonnyi nyúl- húst exportálnak, zömében a tőkés piacra. ALMAOSZTÁLYOZÁS - HANGHULLÁMMAL Az érett, áz éretlen és a túl érett alma különböző ellenál­lást fejt ki a rajta átbocsátóit megfelelő frekvenciájú hang- hullámokkal szemben. Ennek a megfigyelésnek a felhasz­nálásával az Egyesült Álla­mokban önműködő almaosztá­lyozó berendezést konstruál­tak. Kétmillió felnőttet vár az iskola Legtöbb beiratkozó a megyében — Dicsérik Budaörsöt Azt mondják: tanuló nemzet vagyunk. Vonaton, buszon, villamoson minden második ember kezében tankönyv, nyelvkönyv, jegyzet. Felnőtték százai, ezrei járnak esti, vagy levelező hallgatóként gimná­ziumba, technikumba, egyete­mekre. Mégis, Magyarországon két­millió (!) a 16 és 50 év közötti munkaviszonyban álló felnőtt, aki nem végezte el az általá­nos iskola nyolc osztályát sem. Köztük 98 ezer analfabé­ta. A félanalfabétákról, a gya­korlatilag írni, olvasni alig tudókról nincs statisztika. A dolgozók általános isko­lájának nyugdíjas igazgatónő­je a ,,hőskorról", az 1948-tól 52—53-ig tartó idő­szakról: — Annyi volt a felnőtt ál­talános iskolás, mint még so­ha. Azok jöttek tanulni, akik­nek azelőtt nem adatott lehe­tőség. Soha nem felejtem el azt a 8 analfabétát, aki ron­gyos ruhában, de tele tudni- akarással, vággyal jött áz is­kolába. A vizsgán maguk szedte gyöngyvirággal köszön­tötték a tanári kart Aztán megtorpant a felnőtt- oktatás. Csak a hatvanas években született újjá — fej­lődtek, differenciálódtak for­mái, bővült tovább a dolgozók iskolájának országos hálózata. Elkezdődtek a felnőttoktatás tantervi és metodikai munkái. Ennek ellenére újból roha­mosan csökken a felnőtt álta­lános iskolások száma. Még az 1963—64-es tanévben 116 670-en jártak el a dolgo­zók általános iskolájába, 1968 —69-ben már csak 27 983 hall­gató jelentkezett. Miért? Miért ilyen kevesen? — keresem üzemben, tsz-ben, fiatalok és öregek közt. 29 éves fiatalember. Erős, egészséges. Gyári segédmun­kás. Darura, vagonokra rakja, rögzíti a ládákat. Órabére 7 forint, öt osztályt végzett. — Jó nekem így is. Sose szerettem tanulni. Nem sok­kal keres többet a barátom, aki szakmunkás lett, tanult, technikumba járt. A művezető azt mondja: azonos körülmények között az Venni, cserélni, eladni akar? DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát INGATLAN adás-vételi ügyével forduljon a PEST MEGYEI INGATLANKÖZVETÍTŐ VÁLL KÖZPONTJÁHOZ ÉS KIRENDELTSÉGEIHEZ Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Tel.: 112—842 Kirendeltségek: CEGLÉD Körösi u. 11 Tel.: 261 VÁC Széchenyi u. 9. Tel.: 673 NAGYKATA Bajcsy-Zs. u. 22. ÉRD Diósdi u. 34. GÖDÖLLŐ GYAL Dózsa Gy. u. 12. Iglói u. 24. Tel.: 305 DUNAHARASZTI Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 61 SZENTENDRE Kossuth L u. 36. Tel.: 624 a betanított munkás, aki 4 elemit végzett, többet termel, mint a másik, aki most tech­nikumba jár. Hallottam, van munkahely, ahol éppenhogy nehezítik a tanulni akarók helyzetét — 3 műszakba, más munkakörbe helyezik őket. B. községben teljesen meg­szűnt a dolgozók általános is­kolája. Közel a város, a bent dolgozóknak*utazással telik el napi 2—3 órájuk. A tsz-tagok öregek, 55 év fölött az átlag­életkor. Azokat a fiatal tech­nikusokat sem nézik vala­mi nagy rokonszenvvel, akik visszajöttek a faluba. A tsz-elnök visszakérdezi — kit küldjön iskolába, hogyan? Az állatgondozót? A trakto­rost? örül, ha megbirkózik a napi munkával. Ilyen elszomorító lenne a kép? A statisztika szerint leginkább a mezőgaz­dasági jellegű megyékben, já­rásokban csökkent a dolgozóit iskolájába járók száma. Ipari helyeken még úgy-ahogy tart­ják a létszámot. Legtöbb beiratkozott hallga­tója a dolgozók általános is­kolájának Borsod, Győr, Haj­dú, Pest, Szabolcs, Szolnok, Csongrád és Bács megyében van. Beszéltem olyan munkások­kal, akik dicsérték munka­helyüket — állandó délelőtti műszakkal segítik, hogy nyu­godtan járhasson iskolába. Másutt külön jutalomban ré­szesítették az eredményesen vizsgázókat. A közlekedési dolgozók műveltségének eme­lését segíti például az az in­tézkedés, amely szerint a 30 éven aluliak csak a 8 általá­nos elvégzése után kaphatnak gépkocsivezetői jogosítványt. Hajdú megyében az analfa­béta-oktatást társadalmi ügy- gyé tették. A megyei tanács vb a járási, városi, . községi tanácsok vb-elnökeit, helyet­teseit, személy szerint tette felelőssé, néhány írástudatlan sikeres vizsgáztatásáért. Mód­szertani tanfolyamot rendez­tek. Nagyiétán minta tanme­neteket, óravázlatokat adtak kii Baranyában nyugdíjas pe­dagógusok látogatják, tanít­ják írni-olvasni a cigánycsa­ládokat. Követendő példát szolgáltat a tatabányai, a kecskeméti, a dunaújvárosi, a budaörsi dolgozók általános iskolája is. De segíthetnek a munkatársak, a családtagok is. Fűzfőn a fizetési jegyzé­ket aláírni nem tudókat tár­saik addig serkentették, míg be nem iratkoztak az iskolá­ba. A pedagógusok csaknem mind lelkesek, hiva­tástudattal tanítják, nevelik a felnőtteket. Azt mondják: leg­nehezebb a nyelvtant, a szám­tant, a kémiát tanítani. Vizs­gák előtt legépelik a tételeket, vázlatot készítenek, másutt fénymásolt nyelvtani tábláza­tokat adnak a hallgatóknak. Kevesen és egyre keveseb­ben vállalják a pillanatnyi előnyöket nem tartalmazó ál­talános iskolai tanulást. Még akik beiratkoznak azok sem valamennyien járják végig a tanévet. Sok a lemorzsolódás. Pedig sokféle kedvezmény, egyszerűsítő törekvés megva­lósult már a felnőttek oktatá­sában. Osztályozó vizsgát te­hetnek egyéni felkészüléssel, elvégezhetnek egyszerre kéj osztályt, tanulhatnak esti vagy levelező tagozaton. A mezőgazdaságban dolgozók részére külön 5 hónapos ta­nulmányi idővel működő is­kolákat szerveztek. Az általános iskolai tan­tervreform közelebb hozta a tananyagot a felnőttek igé­nyeihez, gondolkodásmódjához. Szépek és nagyon jól használ­hatók a sok ábrával, szemlél­tető rajzzal teli tankönyvek. (Az alsó tagozatos osztályok tanulói ingyen kapják a köny­veket.) Ahol a munkahely kapcso­latot tart az iskolával, támo­gatja tanuló dolgozóit, ott kevés a probléma. Ahol a tsz-közgyűlés a tanu­lás mellett foglal állást, ahol tanulásra, művelődésre hasz­nálják fel a megnövekedett szabad időt, a szabad szomba­tot, ahol szorgalmazzák a fel­nőttek oktatását, képzését — ott nem kell bezárni a dolgo­zók iskoláit. Hiszen sem a korszerű termelést, sem a szakmai képzést nem lehet az általános műveltség nélkül megoldani, biztosítani. A dolgozók általános isko­láiban is elkészültek a jövő tanév tervei. Elküldték a fel­hívásokat, a plakátokat az üzemekbe, a tsz-ekbe, gazda­ságokba, iskolákba. A szülő­ket iskolás gyermekeik útján is értesítik a tanulási lehető­ségekről, Munkahelyen, mű­velődési házakban hirdetik, népszerűsítik a dolgozók is­koláit. Az általános iskolák 2 millió felnőttet várnak! Kádár Márta ÉPÜL A SKANZEN Szentendre határában már alakul, épül a szabadtéri mú­zeum, ahol az ország, néprajzi szempontból legérdekesebb épületeit helyezik el. Egy kovács monológja evem Laczkó László, 52 éves vagyok és 1934- ben jegyeztem el ma­gam a vassal. Pencen kezd­tem dolgozni, két évvel ké­sőbb jöttem vissza Vácra —, mert mindig itt éltem — és folytattam a munkámat. Ko­vács vagyok, olyan kovács, aki rajong a mesterségéért. Nem cserélnék én senkivel A néprajzi és nyelvjárási pályázatról Értékelték az országos diák- ] napok keretében meghirdetett néprajzi és nyelvjárási pá­BAJA Új lakótelep Űj 305-lakásos városnegyed épíjését-jsezdték meg faiján. Az e célra kijelölt, előre ’köz­művesített területen ez lesz a délvidéki fürdőváros első na­gyobb, egységes új lakótelepe. Befejezését legkésőbb 1971 -re tervezik. Porta Sellyén Az Ormánság ősi székhe­lyén — Sellyén — eredeti for­májában alakítóinak ki egy jellegzetes ormánsági portát: lakóházat, a hozzátartozó gaz­dasági épületekkel és az ud­varral, kerttel. A sellyed múzeum tehát a XIX. száza­di Ormánság egy jellemző da­rabját rögzíti az utókor szá­mára. lyázatra beküldött pályamun­kákat. A 170 dolgozat közül 48 arany, 42 ezüst, 48 pedig bronz fokozatot nyert A leg­kiválóbb pályaművek tovább­jutnak az országos gyűjtőpá­lyázat döntőjébe, és készítőik december elején — a diákna­pi érmek és oklevelek mellé — jelentős összegű pénzjutal­mat is nyerhetnek. : A néprajzi és- * nyelvjárási gyűjtőpályázatot — mint minden évben — a jövő esz­tendőre is meghirdették. Erre az ifjúsági pályamunkákat két példányban 1970. április 15-ig kell beküldeni a megyei mú­zeumi igazgatóságok címére. sem, és ha most megkérdez­né tőlem azt hogy mi lennék, ha újból születnék, azt felel­ném: kovács. Az is feleslegles kérdés len­ne, hogy melyik ágát szeretem legjobban a munkámnak, mert nincs közte kedvencem, mindegyiknek egyforma te­kintélye van előttem, legyen az lópatkdlás, abroncskészítés, húzóhorog-kovácsolás, vagy bármi más. Amikor kezdtem, akkoriban még több lovat patkoltam, de hát a technika és a traktorok közbeszóltak, így mostanában ritkábban csinálom ezt bár minden napra akad egy négy­lábú „vendégem”. Most már egyre kevesebbet dolgozom, hiszen nem vágyok „mai gyerek”, de még így is előfordul, hogy reggel négykor kezdem és este nyolckor fe­jezem be a munkát. Szóval ezt jelenti a kevesebb munka, na meg azt is, hogy van egy fél­állásain is, de ázt ne kérdez­ze, mi, mert úgysem mondom meg. Sajnálom, hógy engem kér­dezett a munkámról, mert ebben nem én, hanem a „kun­csaftjaim” az illetékesek. Én csak magamról tudtam szólni, de azt hiszem, keveset. Tápéra vezetik az algyői földgázt A tápéi Tiszafái Tsz-ben pénteken befejezték a földgáz­üzemi berendezések műszaki átadását s egyben megkezd­ték a gázvezetékrendszer to­vábbi kiépítését a községig. Elsőként ugyanis az a tsz kap földgázt, amelynek épületeit, Vácott történt Vitatkozó em­berek — sok fér­fi és mindössze egy nő — áll a Margaréta p rész- szó előtt. Persze, az újságíró kíván­csi a csoportosu­lás okára és ma­ga is befurakodik az embergyűrű­be. Nem tudja, miről van szó, de figyel, figyel min­den szóra, mégis keveset ért meg: — Ez az igazi, mert olyan mint egy ló. Mint több ló. Nem megy gyorsan, de az ereje felülmúlha­tatlan. — Ezzel akár • •• egy házat is ar­rébb lehetne vin­ni, olyan erős. — De eszik is annyit, mint egy elefánt. — Az nem baj, mert megéri. El tudja maga kép­zelni, hogy meny­nyi mindent le­hetne elszállítani ezzel?! Nézze meg azt a motort! Na­gyon kényes mű­szer ez! Nézik, gyönyör­ködnek az oldal­kocsis motorke­rékpárban. A hir­telen összesereg- lett motorszakér- tök csodálják a jármüvet, és min­denki elmondja, mi a véleménye, hogy miért jó és miért kifizetődő. Két ember majd­nem hajbakap — másként véleked­nek, de mégsem bántják egymást, hiszen egy vala­miben közös ne­vezőre jutottak: mindketten „el­fogadnák” a mo­tort.'' ''Vác. Délelőtt 11 óra. Ha a fővá­rosban látja az ember ezt, akkor másnap az Esti Hírlapban olvas­hatjuk „Pesten történt” címmel. A sztori váci. Mert itt is vannak ráérő emberek. istállóit annak idején elárasz­totta a termálkútból feltört kőolaj — az algyői szénhidro­gén-medence első olaja. A tápéi olajipari tanállo­mástól vezették a szövetkezet­be a földgázt, amellyel fű- szerpaprikát, terményeket szá­rítanak, istállókat, nevelőhá­zakat fűtőnek. Innen viszik most tovább a gázt a faluig ahol rövidesen 50 családi ház­ba, majd a középületekbe, s a tápéi hajógyárba vezetik a szomszédos szénhidrogénmező kincsét. Óvatosság GONDOSKODÁS * ELŐRELÁTÁS ElfTBIZTO A Töpiószecsói Egyetértés Termelószö ve tkeze t Textil-melléküzemébe FELVESZ NŐI DOLGOZÓKAT. A hathetes betanítási időt is fizetjük, ezután — a qyakor- lottsáqnak meqfelelően — havi 1500 — 1600 Ft átlaqkereset érhető el. Kivételes esetben — a szorqalomtól füqqően — havi 2000 Ft-ot is elérik, illetve meqhaladják a keresetek. A termelőszövetkezet továbbá FELVÉTELRE KERES képesítéssel rendelkező KŐMŰVEST, Lehetőleq a közeli közséqekből kérjük a jelentkezőt. Jelentkezni lehet mindennap a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet központi irodájában. WC?

Next

/
Oldalképek
Tartalom