Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

mmm FÖD RÁ SZ VER SEN Y A KIRÁNDULÓHAJÓN A PESÍME&YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1969. JÚNIUS 11., SZERDA Átadás: fúnius 25-én 800 vagon savanyúság a szezonban Új üzemrész a konzervgyárban A konzervgyár savanyító üzeme — a K—3-as, a gyári rekonstrukcióban az elmúlt szezon végén „csákány” alá került. Korszerűtlen volt, nem elégítette ki az igényeket. Üj, nagyobb savanyító üzemet lé­SZERVIZ A JÁRDÁN? Minden évben visszatérő téma, hogy a Gépjavító Ktsz Ceglédi úti gépjármű­szervize előtt, a járdán időnként alig lehet közle­kedni ők a gyalogosoknak. Nemcsak a javításra váró járművek sorakoznak a jár­dán, hanem itt végzik a szerviz dolgozói a szerelési munkákat is. Ennél na­gyobb baj viszont, hogy né­hány nappal ezelőtt egy ki­javított motorkerékpár pró- baútja közben úgy „spric­celt” ki az egyik szerelő a kapun a járdára, hogy csaknem belerohant egy gyermekkocsiba. Elismerjük, hogy szűkös a szerviz számára a hely, de addig is, amíg a cifra- kerti új javítóállomás fel- épül, kérjük, ismerjék el az ott dolgozók, hogy a járda elsősorban a gyalogosoké. tesítettek, amelynek építését — rekordidő alatt befejezd a 21-es Építőipari Vállalat. Az építkezésben segítettek a konzervgyár szakipari brigád­jai is. Az új csarnokban minde­nütt serény munka folyik, az átadás határideje júni­us 25. A gépi berendezé­sek megérkeztek, a gyár­tás július elsején megin­dulhat. Most azonban még kőműve­sek, hegesztők, villanyszere­lők, csőszerelők, üvegesek dolgoznak az épületen. Befe­jezték a'külső utak betonozá­sát is. Az új savanyító üzem 2 ezer négyzetméter alapterü­letű, és bár kevés új gépet kapott, mégis növekedhet a termelékenység; az ésszerű csoportosítás nemcsak átte­kinthetővé teszi a munkafo­lyamatot, hanem meggyorsít­ja. Néhány vonal többfajta termék feldolgozására alkal­mas. A feldolgozott savanyúság utolsó állomása a Pasteur- kád. Ebből 32 darab sorako­zik két sorban az üzem vé­gén. Itt hőkezelik — általában 85 Celsius fokon a savanyúsá­gokat. Az autoklávokba a do­bozos készítmények kerülnek, mert ahhoz, hogy ne pukkad­Kerttelkek mérsékelt áron A jogosultak megkapják a zártkerteket is A földtörvény értelmében, hogy szabad idejében, háztar­tása részére a lakosság bár­mely foglalkozású rétege ta­láljon hétvégi munkát és ter­melhessen egyet-mást, a váro­si tanács lehetőséget biztosít, a Pálfájai út jobb oldalán 300 —300 négyszögöles kerttelkek vásárlására, mérsékelt árakon. A kerttelekeladások feltételeit rövidesen megállapítják. Valószínűleg még ebben az j évben kijelölik városunkban a földtörvény által elrendelt { zártkerteket is, a termelőszö- 1 vetkezetek volt pártoló tagjai részére. A múlt évben jelent­kezett 1 ezer 900 igénylő jo­gosultságát elbírálják, és a jogosultak, azok is, akik az idén személyi föld, illetve szőlőhasználatot kaptak, hat­száz, illetve a Pálfái-|Bánom- ban nyolcszáz négyszögöl föl­det. illetve szőlőt kapnak, sze­mélyi tulajdonul. A feltételek sorában szerepel, hogy a tu­lajdonos, ha a terület arra al­Irány Baja A múzeum baráti köre ki­rándulást szervez Bajára jú­nius 22-én. A részvételi díj ebéddel 120 forint. Az utat külön autó­busszal teszik meg az érdek­lődők. Patay Károlynál (művelő­dési otthon I. emelet 38. szo­ba) jelenthetik be az érdek­lődők igényeiket kalmas, köteles lesz négyszáz négyszögöl szőlőt vagy gyü­mölcsöst telepíteni. Az Arany János Termelő­szövetkezet volt pártoló tag­jainak az Alsójárás dűlőben, a Dózsásoknak a Pálfái-Bá- nom, a Hunyadihoz tartozók­nak a Tázerdő dűlőben, a Pe- tőfiseknek a Hosszúhát dűlő­ben, a Rákóczisoknak a Tázer­dő és a Bokros dűlőben és a Szabadság Tsz volt pártoló tagjainak a Temetöhegy dűlő­ben adják ki a zártkerteket. (kopa) jón fel a doboz, külső nyo­mást kell biztosítani. Van néhány különleges savanyúság, például a go- gosari, a paradicsompap­rikából olajjal készült csemege-savanyúság, ame­lyiket 100 fokon sterilizál­nak. A gyár vezetőinek még ez a gyors tempó is lassúnak tű­nik. Most már nyugodtabbak, mert a befejezés biztosnak látszik, a szezonra elkészül az új savanyító. Kétszáz-három­száz embernek ad munkát az uborka-, paprikasaláta készí­tés. A gépi berendezések több­sége a Gépjavító és Faipari Ktsz-ben készül, bár hiába keressük rajtuk a szövetkezet emblémáját. Pedig nyugodt szívvel rátehetnék hiszen ter­mékeik beváltak itt Kőrösön is. Lúgoshámozó gépüket pél­dául exportra is készítik, leg­utóbb Csehszlovákia vásárolt körösi konzervgyári berende­zéseket. A szezon, amelyik ezévben talán néhány napot késik, a kedvezőtlen időjárás miatt — nemsokára megkezdődik. Az újjáépített savanyító­üzem 1 ezer 70 hold pap­rikatermését dolgozza fel. Ennyi a szerződésben lekö­tött terület, ezen kívül vásá­rol „szabad” nyersanyagot is a gyár. összesen 800 vagon savanyúság kerül ki az üzem­ből. Ezzel a mennyiséggel a hazai piacot teljesen ellátják, de legfinomabb termékeiket exportra is szállítják. Július 7-én reggel érdekes kirándulóhajó indul Buda­pestről a Dunakanyarba. Fe­délzetén gyűlnek össze a járá­si fodrásztanuló versenyek győztesei. Tóth Magdolna, most harmadéves ipari tanuló a Dél-Pest megyei Szolgáltató Ktsz-nél, közelebbről a köz­ponti fodrászat férfirészlegá- ben dolgozik. Fekete Lajos a mestere. — Hogyan jutott a döntő­be? — A verseny egyúttal vizs­ga is volt, ott pedig igyekezni kell — hárítja el a dicséretet a „tanulólány”. — És már újabb vizsgám következik, az utolsó. Idáig mindig jók voltak az eredményeim, remélem, to­vábbra is tartom a szintet. — Férfi vagy női részleg­ben szeretne dolgozni? — A férfifodrászatot vá­lasztottam, itt most több a lehetőség. Különben is rövid haj párti vagyok. A férfiak frizuráját azonban „hosszan” szeretem. A borotvahajvágás felel meg az én ízlésemnek. — A hosszú haj nem tet­szik? — Nem és nehéz vele bán­ni. Most volt itt egy kisfiú — úgy tízéves lehetett — vállig ért a haja. Nehéz volt meg­birkózni vele, de sikerült. Közben a mester is végez a vendég hajával, hátrajön a tanulójához. Negyven év ta­pasztalatát adja át, ennyi idő alatt legalább harminc tanu­lót nevelt fel. Szép szám. Most már köze­ledik a nyugdíjhatárhoz. Magdika az utolsó neveltje. — Negyven év alatt sok di­vatot láttam megszületni és eltűnni. Ez lesz a sorsuk a „lompos” frizuráknak is. — Mi a kedvenc frizurája, mit fésül a legszívesebben? — kérdezem ismét Tóth Magdol­nát. — Estélyi frizurát. Ezzel kerültem a döntőbe, ez megy legjobban. — Híve a haj festésnek? — Igen. Kedvenc színem a szőke. Azonban a haj festésnél mindig a körülményeket kell nézni, azt, hogy hogyan néz ki holnap. Fekete hajat pél­dául nem szabad kiszőkíteni. A tervezettnél 4500 négyzetméterrel több járdát építenek A városi tanács az idén Nagykőrösön 10 ezer négyzet- méter gyalogjárdát építtet. A munkák több utcában be­fejeződtek és most is folynak. A végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén Tanai István ta­nácselnökhelyettes bejelentet­te, hogy miután a lakosság társadalmi munkával is segít a járdaépítésekben és a csök­kent értékű házakban lakás­hoz jutók is közreműködnek, a tervezett 10 ezer négyzet- méter gyalogjárda helyett 14 ezer 500 négyzetmétert tudnak és fognak az idén építeni, a járdaépítésre szoruló utcák­ban. (—k—) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Bajtársak voltunk. Izga­lom ... harc ... kaland ... Magyarul beszélő szovjet filmdráma. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Három kí­vánság. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. „Nem rossz üzem a miénk A párttitkár: Horváth József bemutatkozik KORAN KEZDTEM A MUNKÁSÉLETET, és nem a legkönnyebb helyen. Tizenkét éves voltam, amikor kőmű­vesinas lettem. Akkor már megkezdődött a háború, de engem csak a legvégén vittek el. Katonának még úgy is fia­tal voltam, így hát levente­ként munkára vittek. A paj­tásommal együtt. Adonynál sikerült lelépni, indultunk haza. Csönd volt, dehogy is gondoltuk, hogy a tűzvonalba kerülünk. No, erről hamaro­san meggyőződhettünk, mert olyan tűzharcba keveredtünk, hogy csoda az életbenmara- dásunk. Ráadásul hátrafelé menekültünk a „mieinkhez”. A német tiszt, aki elé vittek, átkutatott bennünket. A ba­rátomnál — hiszen gyerekek voltunk még — távírószalagot találtak, ránk fogták, hogy kémkedünk — agyonlőnek minket. Könyörögtünk az éle­tünkért, fiatalok voltunk még. A szerencsétlenségben az volt a szerencsénk, hogy az egyik magyar tudott németül, és valahogy sikerült meggyőzni a tisztet ártatlanságunkról. Itt sem időztünk sokáig, egyetlen vágyunk haza, ha­zamenni ! öthónapos bujkálás után sikerült csak visszajön­ni Kőrösre. Közben éheztünk, a ruháinkat cseréltük el éle­lemért. A FELSZABADULÁS UTÁN letettem a szakmunkásvizsgát, de építenivaló akkor még nem volt. A ládagyárban segéd­munkás lettem, a szakmába csak 1949-ben kerültem visz- sza, amikor megkezdődtek a laktanyaépítések. Csavargó élet volt az, menni oda, ahol szükség volt ránk. Itthon meg várt az asszony — mert 1948- ban nősültem. Amikor meg a lányom is megszületett, kevés volt a hétvégi viszontlátás. HAZAJÖVETELEM UTÁN az állami gazdaságban kezd­tem dolgozni. A legnagyobb öröm akkor ért, amikor a La­káskarbantartó Ktsz-hez ke­rülhettem. Ez 1957-ben volt. Az építőipari munkások szak- szervezetének már a felszaba­dulás óta tagja voltam, és 1958-ban beléptem a kommu­nista pártba. Alapszervi párt­titkárnak 1962-ben választot­tak meg. Nagyon nehéz volt a pártmunkát jól megszervezni, mert a Gépjavító Ktsz is ide­tartozott. Az ottaniakat nem is ismertem annyira, messze voltak. Ezért örültünk, hogy szétváltunk és önállóak let­tünk. 1966—67-es években pártiskolán voltam Kecskemé­ten. MOST SZÁZNEGYVENEN DOLGOZNAK a szövetkezet­ben, 11 a párttag közülünk. Külön KISZ-alapszervezetünk nincsen, mert nálunk kevés a fiatal, az átlagéletkor 45 év. A KISZ-eseink pedig általá­ban az iskola alapszervezeté­hez tartoznak. Mik a céljaim? A szövetke­zet fellendítésére együttmű­ködni a vezetőséggel. Mert nem rossz üzem ez a miénk, olyan, mint egy összeszokott kis család. Szükség van a munkánkra is, szépen dolgoz­nak a munkások. Igaz, hogy elég nagy a ván­dorlás, a régi munkásokkal is gyakran nehéz szót érteni. Az építőmunkások gyakran „vas­kalaposak”, fölhánytorgatják. hogyan is volt régen, a fiata­lok pedig már „únják” a ré­gi dolgokat. Dehát ezért vagyunk mi kommunisták, a meggyőzés a mi feladatunk. Lejegyezte: Szabó Mária Itt, a férfifodrászatban I Végszóra befut a vendég, melyik korosztály választja magát fodrászának ? — Csak a fiatalok, mert úgy gondolják az én ízlésem modernebb. éppen a riportalanyhoz. Moso­lyogva búcsúzik, a vendég az első. Csaik mindig így legyen. (Szabó—Kiss) Olimpiai láng 800 részvevő Az úttörő-olimpia területi döntője városunkban Az úttörő-olimpia a 13 éves és fiatalabb általános iskolai tanulók versenyeztetésének egyik formája. A versenyeket a Magyar Testnevelési és Sportszövetség, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége közösen készítik elő és bonyo­lítják le. A vetélkedőket is­kolai, helyi, körzeti, járási, megyei, szintig az iskolai tan­év alatt; a területi és orszá­gos döntőket az iskolai nyári szünidőkben rendezik meg. Az úttörő-olimpia versenyein felkészültségre, sportegyesü­leti tagságra való tekintet nél­kül az előírt korosztályokhoz tartozó valamennyi önként jelentkező tanuló részt vehet. A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Magyar Úttörők Szö­vetsége Országos Elnöksége | felkérésé alapján a KISZ Pest megyei Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége Pest me­gyei Elnöksége, a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség Pest megyei Tanácsa, és a Pest megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztálya 1969. június 11—12—13-án Nagy­kőrösön rendezi meg az V. nyári úttörő-olimpia területi döntőjének egy részét. Fejér, Nógrád, Szolnok és Pest me­gye legjobbjai városunkban 5 sportágban mérik össze erejüket az országos döntőbe jutásért. Az ünnepélyes megnyitóra szerdán, 17 óra 30 perces kez­dettel kerül sor a Kinizsi- sporttelepen. A Himnusz és az ünnepélyes zászlófelvonás után meggyújtják az olimpiai lángot, majd megnyitó beszé­det mond Fodor László me­gyei KISZ-titkár, s Szűcs Zol­tán városi tanácselnök üd­vözli a résztvevő versenyző­ket. A DlVSZ-induló után az Arany János Gimnázium 400 tanulójának zenés szabadgya­korlatára kerül sor, majd népi- tánccsoportok együttes bemu­tatója, az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi modellezőinek bemu­tatója után tűzijátékra kerül sor 18 óra 30 perckor. A vidékiek elszállásolása a kollégiumokban, a Petőfi-is- kolában és az Absolon Sarol­ta KISZ-táborban lesz, az ét­kezés helye az általános is­kolai napközi ' otthon étkez­déje. Az 5 sportág versenyeire 12-én és 13-án kerül sor. ör­vendetes, hogy a kispályás labdarúgás kivételével a többi négyben több körösi csapat és egyéni versenyző eddigi eredményeivel kivívta magá­nak a mostani szereplés jo­gát. Biztos, hogy buzdításban részesülnek majd a hazai pá­lyán. A vezetőkkel és a körösiek­kel együtt mintegy 800 részt­vevő versenyprogramját na­ponta a sportműsorban ismer­tetni fogjuk. (súlyok) SPORT Hanny Judit 492-t ugrott A serdülő B-kategória (13— 14 évesek) megyei bajnoksága versenyein szerepeltek Ceglé­den a nagykőrösi Gimnázium SE leányatlétái. Az úttörő­olimpia területi döntője előtt néhány biztató eredményt ér­tek el. 60 m-es síkfutás (4 előfutam, 23 Induló): 1. Hanny Katalin 8,4 (előfutamban 8,3); 2. Sziics Ilona 8,6; 3. Klingl Györgyi 8,7 mp. 300 m (2 időfutam, 11 indu­ló); 3. Szűcs 50 mp. 80 m gát (6 induló): 1. Hanny Judit 14,8; 2. Szűcs 15,3; 3. Horváth Sára 15,7 mp. Magasugrás (21): 2. Bűz Éva 135, 4. Klingl Gy. 130 cm. Távolugrás (30): 1. Hanny J. 492, 2. Horváth 470, 3. Bűz 447, 4. Szűcs 440, 5. Urbán Piroska 438 cm. Súlylökés (10): 4. Urbán P. 873, 5. Hegedűs Idára 804 cm. Diszkoszvetés (5): 1. Hege­dűs 18,80 m. Gerelyvetés (4): 2. Hegedűs 14.84 m. A legjobb nevelő egyesület címért kiírt női pontversenyt nagy fölénnyel nyerte a nagy­kőrösi Gimnázium SE, 79 ponttal, 2. Dunaharaszti 32, 3. Abonyi TSZ SK 20, 4. Ceglédi VSE 15, 5. Albertirsai VSE 1 ponttal. Torna Versenyrutin szerzés volt a célja a szerda délutáni, gim­názium tornatermében tartott tornaversenynek, amelyen az úttörő-olimpia területi döntőjé­be jutott helyi leányverseny­zők indultak. í. osztályú egyéniben: 1. Si- roki Klára (Rá kóczi iskola) 69,6, 2. Szalai Piroska (Petőfi) 69 ponttal. 1. osztályú csapatban: 1. Pe­tőfi iskola (Szalai Piroska, Szűcs Piroska, Kurgyis Edit, Kecskeméti Eszter, Somodi Judit, Kenyeres Ilona) 126 ponttal. A csapat elért pont- száma jobb a múlt évinél. Kosárlabda Nagykőrösi Gimnázium I— Nagykátai Vörös Meteor 66:30 (31:lí). Gimnázium: Sallai (2), Pá­kán K. (4), Szarvas (9), Kollár É. (25), Máté (15). Csere: Ta­kács (5), Szekfű E. (4), Buz P. (2), Vajtai, Kollár Zs., Pásztor. A jobb, biztosabb helyi női csapat nyerte a megyei baj­noki mérkőzést. Szerdai sportműsor Kinizsi-sporttelep, 17 óra 30 perc: az V. nyári úttörő-olim­pia területi döntőjének meg­nyitója Fejér, Nógrád, Szolnok és Pest megye legjobbjainak részvételével; majd az Arany János Gimnázium 400 leány­tanulójának zenés torna-sza­badgyakorlata és az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi modellező­klubja repülőmodell-bemuta­tója. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom