Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
MU ibJtiriw* 1969. MÁJUS 9., PENTEK Jogi ismeretterjesztés Uj törvény a szerzői jogról Negyvennyolc évvel ezelőtt készült jogszabályt helyezett hatályon kívül és alkotott helyette újat az országgyűlés a legutóbbi ülésszakon a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény megszavazásával. A régi törvény — mint az elhangzott miniszteri expozé is megállapította — az úgynevezett szerződéses szabadság elvén állt, ám a szerzők és a kiadók vagy színházak csak formálisan álltak egymással szemben, mint egyenlő felek, hiszen legtöbb esetben a vállalkozó érdeke határozta meg | a megkötendő szerződés feltételeit. A szerzői jog a kapitalista viszonyok között döntően mint vagyoni jog alakult ki. A felszabadulás után több, a törvényt kiegészítő új jogszabály jelent meg és a kialakult joggyakorlat is háttérbe szorította, megszüntette a szerzői jogi törvény megvalósulásának kapitalista motívumait. A kormány ezen túlmenően 1953-ban külön hivatalt is felállított, amelynek az volt a feladata, hogy a szerzői jogokat fokozottan biztosítsa. Nem felelt meg a régi szabályozás azért sem, mert létrehozásakor nem volt film, rádió, televízió, amelyek a szerzői jognak teljesen új vetüle- teit jelentik. Üj szocialista szerzői jogi törvény létrehozását indokolta az is. hogy az u.tóbbi két évtizedben fokozottan előtérbe kerültek a szerzői jog nem vagyoni részei, azaz: azok a motívumok, amelyeket összefoglalóan személyiségi vagy személyhez fűződő jogoknak foghatunk fel. A miniszteri előterjesztés azt is megállapította, hogy a szocialista országokban kialakult elméleti és: gyakorlati felfogás szerint ma már a szerzői jog alapvető részét ezek a személyhez fűződő jogok jelentik anélkül, hogy a szerzői jog vagyoni vetületét el lehetne hanyagolni. Ez a nézet tükröződik a szocialista országok mostani törvényhozási gyakorlatában — ennek megfelelően a mi jogalkotói gyakorlatunkban is annak az elvi és politikai célnak a megvalósítása érdekében, hogy a törvény a megfelelő, jogos magánérdekeket összhangba hozza a közérdekkel, a társadalmi érdekkel. A szerzői jogról szóló új törvényünk védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat és rögzíti, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja azokat az intézményeket, amelyeknek feladata az alkotómunka ösztönzése és a szerzői alkotások társadalmi felhasználásának előmozdítása. Védelemben részesíti a jogszabály az előadóművészt is, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. A személyhez fűződő jogok körében, a törvény előírja: a szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A nyilvánosságrahoza- tal előtt a mű lényeges tartalmáról, csak a szerző hozzájárulásával szabad tájékoztatást adni a nyilvánosságnak. A szerzőt megilleti az a jog is, hogy a művön szerzőként feltüntessék. s ha abból részleteket vesznek át, idéznek, vagy azt ismertetik, akkor a szerző személyét meg kell jelölni. Követelheti a szerző, hogy szerzői minőségét senki se vonja kétségbe. A törvény a szerzői jog vagyoni vonatkozását szabályozva előírja, hogy a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges; halála után — az egyébként ötvenéves védelmi idő alatt — a hozzájárulás joga a jogutódot illeti meg. Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége, és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. Ilyen módon a felhasználás i joga az átadással száll át a munkáltatóra. A szerző a művet csak a munkáltatói engedélyével használhatja fel; a munkáltató azonban csak alapos okból tagadhatja meg hozzájárulását. A jogszabály a szerzői jog korlátái körében határozza meg, hogy a nyilvánosságra hozott mű részletét — az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven — a forrás, valamint a szerző megnevezésével bárki idézheti. A nyilvánosságra hozott műről —, ha az nem forgalombaho- zatal vagy jövedelemszerzés célját szolgálja — bárki készíthet másolatot. Rendelkezik a törvény arról is, hogy ha a szerző jogutódja a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználásához alapos ok nélkül megtagaöja hozzájárulását — amennyiben ez nem ütközik nemzetközi egyezménybe — a bíróság társadalmi érdekből ítéletében engedélyezheti az újabb fel- használást. A szerzői jogról szóló törvény a továbbiakban a felhasználási szerződéseket szabályozza; második részében az egyes műfajokra — irodalom, színpadi művek, zenemüvek, filmek, képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások, művészi fényképek — vonatkozó rendelkezéseket tarta’mazza. Külön, foglalkozik az új jogszabály az előadóművészek védelmével. Dt. D. F. Kapitális dámlapátok Kéf kapitális dámlapátot találtak a gyulaji erdő- és vadgazdaságban az elhullaj- tott agancsok összegyűjtése közben. Az egyik 2,10, a másik 2,20 kg súlyú. A lapátok másik felét is hozzáképzelve, a két dámbika feltehetően 5—5 kg feletti súlyú fejdiszt hordott, ami a világ legszebb dámagancsai közé számítható. — A Tiszántúl első szupermarketjét Gyulán felavatták. Tengeri vitorlások műanyagból A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi sporthajóüze- mében poliészterből és üvegszövetből kétfajta tengeri vitorlás mintadarabját készítették el, s bemutatták a hamburgi kishajók kiállításán. A kiállítás nyomán számos megrendelés érkezett. Ebben az évben a hagyományos fából készült vitorláshajók mellett tíz műanyag hajót Angliának és tizenötöt az NSZK- nak szállítanak. Csalódás Megáll az autóbusz. Jól öltözött fiatalember lép fel. Fején cilinder, kezében virág és esernyő. Elegáns mozdulatokkal sodródik a kocsi belsejébe. Leül. Hosszú pajesza és cilindere felkelti a kocsiban ülök kíváncsiságát. Egyesek halkan nevetgélnek, mások fejcsóválva szemlélik a furcsa látványt. A fiatal kalauznő kíváncsian mustrálja a cilind erest, aki unottan váltja meg jegyét. Mozdulatai begyakoroltak, akár egy színészé. Fiatal lányok telepednek melléje. Hangosan kuncognak. — No mi van, gyerekek, anyuci elment otthonról, lemaradtatok a vacsoráról? — kérdezi flegmán a fickó. Az utazóközönség csupa fül. A lányok nem szólnak visz- sza. A cilinderes újságba temetkezik. Terhes kis asszonyka igyekszik a kocsi belsejébe. „Kérek egy ülőhelyet V* — kiabálja a kalauz. Hirtelen mindenki az ablakba bámul vagy alvást színlel. A cilinderes összehajtja az újságot és udvariasan felajánlja a helyét. Az utasok „felébrednek” és megrökönyödne bámulnak a cilinderes- re, mintha csalódtak volna benne. (nyári) Másfél évtizede. Zsiiipnyitás Tiszalöknél 1954. május 9-én, 15 éve, a felduzzasztott Ti szán Tiszalöknél megnyitották a zsilipkapukat, s a víz feltöltötte hazánk leghosszabb mesterséges folyóját, a 98 kilométer hosszú Keleti főcsatornát. Csaknem évszázados tervez- getés után csak a felszabadulás után került sor megvalósítására. Az új vízrendszer mintegy 200 000 holdnyi terüTíz nap késéssel Itt a májusi pereszke A szokásosnál mintegy tíz nappal később, Borsod megye déli részén — Kisgyőr, Mező- csőt környékén — megjelent az első tavaszi érkezésű gomba, a májusi pereszke. A lapos kalapú, halványsárga színű, kitűnő étkezési gombát a környék lakói kosárszámra szedik, s árusítják a piacokon. A gombaszezon kezdetével ismét bevezették a szigorú ellenőrzést. Szakképzett gombászok vizsgálják meg az eladásra kínált árut, hogy az esetleges mérgezéseknek elejét vegyék. Az első tavaszi étkezési gomba a kánikulai melegben szinte egyszerre nőtt ki a földből, a gombaszakértők véleménye szerint a kései kitavaszodás miatt az erdei gombák is a szokásosnál később fejlődnek ki, de bőséges termést hoznak. A javaslat Tucat Gyula minden szabad idejét arra áldozta, hogy vállalatának meglehetősen avult ügyrendjét, munka- módszereit megváltoztató javaslatait kidolgozza. Hosszú évek teltek el, mire Tucat úgy vélte: most már bátran előhozakodhat minden részletre kiterjedő elképzeléseivel. Mivel pedig javaslata nem is súrolta az újítás, vagy találmány demarkációit — sem anyagi megterhelést, sem adminisztrációs problémákat nem vetett föl a vállalatnál. Tucat Gyula torkában dobogó szívvel nyújtotta be több ívre terjedő memorandumát a vállalati Illetékesnek. Midőn azonban két évi türelmes várakozás után sem kapott választ, ismét fölkereste Illetékest. Akkor derült ki, hogy az előző Illetékes helyén már más ül (az előző Illetékes viszont másutt ült...). No nem baj: szerencsére Tucat tucatnyi példányban gépeltette le annak idején javaslatát. Hazament és hozzálátott, hogy módosítson rajta, amit kell, hiszen az idő haladt, a vállalat ügyrendje és munkamódszere tovább avultak, ez a helyzet pedig még több, még radikálisabb reformok után kiáltott. Tucat elvetette a kínálkozó gondolatot: hogy ha benyújtása idején megvalósulnak eredeti javaslatai, akkor nem jut idáig a vállalat. Minden energiáját reform- javaslata megreformálására fordította. A második javaslatváltozat benyújtása után két évvel Tucat újból be- k0pn®t;otnU — de most már nemcsak az Illetékes volt újdonatúj, hanem a berendezés is: új perzsaszőnyeg, bútor, pálma, titkárnő ésatöbbi... A tapasztalt Tucat ekkor már felkészülten jött: javaslatának ismételten megformált reformváltozatát szorongatta a kezében. A negatív előjelű fejlődés mértani haladvány ütemében gyorsult fel Tucat vállalatánál, ezzel párhuzamosan kit áthelyeztek, kit kiemeltek, kit elsüllyesztettek, kit nyugdíjaztak, ki az élők sorából távozott és így tovább, de mire letelt az újabb két év, valami más is történt. Olyasmi, amit a nagykönyvben minőségi változásnak neveznek. A felső irányító szervezetnek is feltűnt, hogy a vállalat mindenestől fejreállt, jó lesz visszafordítani a talpára, amíg nem késő. Radikális átszervezés következett. Ilyenkor sokan a fejüket, mások az íróasztalukat, pozíciójukat vesztik el. Egy íróasztal elvesztése rendszerint fájóbb veszteség egyeseknek, mintha fejetlenül, ámde fejesként kellene folytatniuk az életet, ezért hát az „okosok” vadul kapkodtak fűhöz- fához, hogy valahogy átvészeljék a nagy vihart. A vaktában, de nagy elszántsággal hadonászó Zéró Jenő osztályvezető a kezeügvéhez legközelebb eső íróasztalfiókba markolt bele, nehogy elszakítsák őket egymástól. És mit tesz a véletlen? Éppen Tucat Gyula ősnyomtatvánnyá porosodott, legeslegelső memorandumára tapintott rá. Azaz: megfogta az isten lábát, amely mint tudjuk, mindenütt ott van. csak oda kell figyelni. Az újjászervezett üzem első válla- lati szintű termelési értekezletén Zéró Jenő úsv dobta be Tucat antik, de míg m'■ n41 e használható módosító ter- v,ogv értse ki-ki ahoey tud in- privát javaslatként, főosztályvezetői utasításként, vagy — ez a legjobb — mindkettőként. Zéró szavait szűnni nem akaró tapsorkán fogadta. Miért? Mert a megmaradottak és újonnanjöttek egynémelyike megérezte a most hallottakban a maga kínálkozó lehetőségét: a stréberségmagot, amelyet eztán mindegyikük a maga leleménye szerint tupírozhat a végtelenségig. Ezáltal remekül bebiztosíthatja az ember közel-távol jövőbeni karrierjének alapját, azaz megsütheti a pecsenyéjét. Odafönn meglehetősen rossz véleménnyel voltak Zéró Jenő eddigi ténykedéséről. Tervük az volt, hogy áthelyezik alacsonyabb munkakörbe, így azonban sikerült „kiugrania”: azaz maradt. Sőt előlépett: főosztály- vezetővé. Viharos sikert arató szűzbeszédét egyébként csak egyetlen zavaró hang bontotta meg: az időközben bácsivá töpörödött Tucat Gyula riadt föl legédesebb álmából, amelyben éppen javaslatai diadalra jutását élvezte. Mint veterán harci mén, ha megfújják az ezredtrombitát, felhorkant. Miután azonban félig felébredve is álma folytatódott: saját javaslatait hallotta, mint egy szózatot — ismét elszenderült. Azaz elszenderedett. Volna! Ha végtelenségig meghosszabbított felettese, Zéró Jenő rá nem pirít: — Ejnye, kedves... Izé szaktárs! Ha nem figyel, aligha felelhet meg jövőbeni követelményeinknek. Elgondolásunk bonyolult-összetett eszmei-elvi volumene igen nehezen érthető. Aki pedig elmarad a fejlődésről... ! Nem tudom, hogyan húzza ki így a nyugdíjig! Pereli Gabriella let öntözését teszi lehetővé. Megnyitása óta átalakította hatósugarának táját. Kisebb csatornák sűrű rendszere szabdalja keresztül a vidék földjének testét, medencék, halastavak épültek körülötte. Az új vízrendszer az országhatárig, Záhonyig hajózhatóvá tette a Tiszát. Része, az 1959 óta teljes üzemben működő tiszalőki erőmű, melynek három hatalmas turbinája másodpercenként csaknem 300 köbméter vizet vesz fel, s teljesítőképessége megközelíti a 12 megawattot, az általa üzemeltetett számos kisebb vízierőmű pedig a hat megawattot. A Keleti főcsatornából ágazik el a 42 kilométer hosszú Nyugati főcsatorna. AZ UTOLSO BŐRDUDÁS DALAI A Csongrád megyei Rúzsa község határában egy nádfe- deles tanyában él a 70 éves Csóti Antal, a Dél-Alföld utolsó bőrdudása. Különleges hangszerét 1926-ban, nagyapja hasonló zeneszerszámát mintául véve maga készítette. Az elmúlt évtizedekben a Szeged környéki tanyavilágban gyakran szólalt meg Csóti Antal hangszere, s a családi ünnepségekre még ma is gyakran elhívják. A dél-alföldi tanyavilág utolsó bőrdudása az utóbbi időben több népzenei találkozón mutatta be tudását nagy sikerrel. Nemrég felkeresték a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai és magnetofonszalagra rögzítették az általa megszólaltatott régi dudanótákat. A hangszalagot a múzeum néprajzi adattárában őrzik meg. A harkányi varázsló A Tenkes-alja híres fürdőhelyén — Harkányban — emléket állítanak Zsigmondy Vilmos geológusnak és bányamérnöknek, aki 1866-ban feltárta a gyógyító erejű termálvizet. Akkoriban a vidék népe valósággal varázslóként tisztelte a tudós mérnököt, akinek a „keze nyomán” feltört a föld mélyéből a 62 fokos forró víz. Ettől az időponttól számítják tulajdonképpen a harkányi fürdőhely eredetét, amelynek mai krónikája már évi egymillió vendéget jegyez fel. A gyógykórház falán ten- kesi márványból készült táblát helyeznek el és ezen megörökítik a „hévizek varázslójának” emlékét. Vasgyűjtő hetek ÁPRILIS 21—JÚNIUS 10. 10 kg háztartási eredetű vas- vagy 1 kg alumíniumhulladékért az ellenértéken felül AJÁNDÉKSORSJEGYET IS AD A MÉH Érdemes körülnéznil
