Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-08 / 103. szám
Ami utcánk A Skodával ismerősök jöttek, a kocsit az épület előtt hagyták. Alig értek az emeletre, amikor erős tülkölést hallottak. A vezető visszament és látta, hogy egy Trabant néz farkasszemet a kocsijával. Jobbra kőhalmaz, balra ugyanaz, gödör elöl, felszedett sínek hátul, csövek, gerendák. Csak egy nyomtávolságon lehet közlekedni: ahol a Skoda álL Pedig a Táncsics utca széles, de járni nem lehet rajta. Kisfiamnak egyszer azt találtam mondani, hogy amikorra a „patrongyár” kész lesz, elkészül a Táncsics utca is. (Mindkettőt a nyárra ígérték.) Vasárnap az első korty szóda után kiabálva szaladt az erkélyre: jaj, de jó, megcsinálták a mi utcánkat is! Csak lassan törődött bele, hogy hohó, a szóda üvegből, nem szifonból jött. Ámbár lehet, hogy nemsokára patronunk is lesz. Mindenesetre hiszek a régi mondásnak: Csak az idő nem vesztegeti idejét. (sz.) PEST MESTEI HIDLAP különkiaoása A A, CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEftuÉD VÁROS R XIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM 1969. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK Békeaktíva-üiést a Hazafias Népfront járási bizottsága A mai nappal kezdődő — immár hagyományos — békehónap bevezetőjeként békzaktí- va-ülést tartott kedd délelőtt a Hazafias Népfront járási bizottsága. Az ülésen részt vett Csala László, a HNF megyei elnöke is. A Béke-világtanács megalakulásának húszadik évfordulójáról dr. Szondy György főügyész emlékezett meg. A békemozgalomról tartott előadásában visszatekintett az emberiség történelmének háborúira Országos kutyakiállítás lesz Cegléden és béketörekvéseire. Szólt a lélektani hadviselés modern eszközeiről. a világháborúk pusztításairól, majd a Béke-világtanács megalakulásának körülményeit vázolta. — Nem a szemben álló feleket kell legyőzni, hanem a háborút. Az imperializmus felszámolása reális célkitűzés a háború legyőzésére — mondotta. Ezt követően az újjáéledő fasizmus és. a NATO katonai tömb veszélyeire hivatkozott, kijelentve, hogy Európa megosztottsága könnyen a háború forrása lehet. Megállapította, hogy aktivizálódtak a béke elleni erők. Erre mutat az évek óta tartó vietnami háború is. Befejezésül a békeharc programját méltatta, és a testvéri népek barátságáról és összefogásáról szólt. A tavaszi békehónap ünnepségeinek tervét Bodor Zoltán járási népfronttitkár ismertette. A községekben kisgyűlése- ket. csoportos beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat és barátsági összejöveteleket tartanak. A tanácskozás részvevői megválasztották azt a nyolc küldöttet, akik a megyei békekonferencián vesznek részt a járás képviseletben. A békeaktíva-ülés hallgatói tiltakozó táviratot küldtek az USA budapesti nagykövetségére, ugyanakkor szolidaritásukról biztosították a vietnami népet. „ÜGYESEK" BEMUTATKOZASA A Magyar Ebtenyésztők Or- I jzágos Egyesülete, a múlt évi i jeglédi kutyakiállítás sikerét és eredményeit értékelve, megbízta a helyi egyesületet, »agy június 22-én rendezzen a Tárosban, ismét országos ku- jyakiállítást. — A kiállítás előkészületeit megkezdtük — mondotta Győré Gyula, a helyi fiókegyesti- lei elnöke. — Miskolcról, Debrecenből, Szegedről máris érkeztek bejelentések, sőt, köli földről is. A benevezések május 25-ig tartanak. — A kiállításon minder faj- ía ebbel részt lehet venni. A tavalyi 200 résztvevőnél jóval • többre számítunk. A kiállítás kiemelkedő érdekessége lesz >a Belügyminisztérium rendőr- I iutya-bemutatoja. A győztes kutyákat éremmel, szalaggal és oklevéllel tüntetjük ki. A fajtagyőztesek tulajdonosai emléktárgyakat kapnak. A Magyar Ebtenyésztők Egyesülete ceglédi csoportjának közel száz tagja van, A vezetőség nagy gondot fordít a tagok kutyaállományára. A közelmúltban például egyes kutyákon orsós- és galpndfé- reg-fertőzést észleltek, erre az elnök felkereste az állatkárházat, és • mwt ♦■minden • tag kutyáját megvizsgálják. K. L. — Nem érte el tavaly a megyei átlagot sem a társadalmi munka a ceglédi járásban, bár a tervezettnél 62 százalékkal többet végeztek. A húsipari vállalatnál gyors ütemben épül a korszerű vágócsarnok. Foto: Péterffy Iparfejlesztés HOGYAN VÁLHATNAK VALÚRA LEHETŐSEGEINK? Fogadni kell Mintegy négymillió városlakó van az országban, ebből tehát Cegléd lakói csali egy századrészt jelentenek. Azaz a magyarországi városlakók századrésze él Cegléden. Gondjaink, bajaink azonban közö- I sek a többi városéval: igényünk és szükségünk van a fejlődésre. Az iparilag fejlett országrészek városlakóinak növekedési aránya többszörösen meghaladja a fővárosét. De éppen néhány hónappal ezelőtt állapította meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy „van 10—12 olyan alföldi városunk is, ahonnan a lakosság elvándorlása ma is tartós, noha itt is adottak az iparfejlesztés, a városfejlesztés lehetőségei”. Mikor lehet valóság az igényből, például Cegléd esetében? Joggal vetik fel a városunk jövőjéért aggódok, hogy a Budapestről kitelepítendő üzemek közül miért nem kerülhet valamelyik hozzánk? Telepítsenek Ceglédre is üzemet, hisz a márciusban közzétett településhálózat-fejlesztési keretterv szerint városunk körzetében előnyös feltételei vannak az ipari telepítésnek. Erről a látszólag egyszerűnek tűnő problémáról beszélgetünk Rátóti Istvánnal, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetőjével. — A kezdeti lépés éket megtettük annak érdekében, hogy tovább fejlődjék a város. A településhálózat-fejlesztési keretterv előkészítéséből — városunk vonatkozásában — mi is alaposan kivettük a részünket. és — nem kis harc árán — sikerült Ceglédet is ide sorolni. Most, hogy kész a terv, az érkezőt hozzákezdhetünk megvalósításához. Az ipartelepítés lehetősége nem azt jelenti, hogy már hívhatjuk is a kitelepítésre ítélt budapesti üzemeket. A letelepülő nagyobb üzem épületeket, mérnökeinek lakást, nyersanyagszállításához jó utakat, korszerű közműhálózatot kíván. Üzemindí- tósra alkalmas épületünk nincs. Pénzt adjunk? ötmillió a város évi költségvetése. Csak egymillió hiánya is az utak, járdák, villanyhálózat-fejlesztés rovására megy. Viszontj egymillióból nem is tudnának csarnokokat építeni. Nehéz lakáshelyzetünk közismert Útjainkon. is sok még a javítanivaló. Látható tehát hegy városunkban most azzal kell törődni, hogy megalapozzuk a további iparfejlesztés lehetőségét. Az ipari osztály vezetője ezután elmondta, hogy az új öt-.' éves terv időszakában több lakást építhetünk, mint eddig.. Ezzel párhuzamosan nagyobb lendülettel halad a közművesítés és úthálózatunk fejlesztése. Az új közúti felüljáró, az UTGÉP és a Nagykátai út környéke látszik a legalkalmasabbnak üzemek telepítésére. Sok üzemmel tárgyaltak már erről a területről, de megállapodás csak később születhet. Akkor, ha csatornát, vizet, gázt, esetleg épületeket is tudunk adni. Az első lépés tehát most az, hogy minél gyorsabban teremtsük meg az ipartelepítés lehetőségét. Ezután valósággá válhat az igény, kimutatható lesz a fejlődés. Szabó Alfréd Irtják a kártékony ragadozókat a ceífróat' vis+tit Csillaa-‘Tsz. vadásztársasága május 10-től 19-ig mérgezett tojásokkal dúvadirtást hajt végre Cegléd határában, a Szolnoki út, Botorid dűlő, Szilvás, Tápió- szentmártoni út határolta területen. A méreg háziállatokra és emberre is halálos. A vadásztársaság kéri a lakosságot, hogy a méregtől óvakodjék és a háztáji állatokat se engedje szabadjára, mert az esetleges károkért felelősséget nem vállal. A csamői Rákóczi Tsz és az ÜTGÉP vadásztársaságai szombattól július 1-ig irtja foszforitos tojásokkal a kártevőket. A tojások összeszedése életveszélyes! A balesetekért felelősséget nem vállalnak. A ceglédi vörös munkászászlóalj története Toborzás, A TANÄCSKÖZTARSASÄG kikiáltásakor a hadsereg átszervezése csak éppen elkezdődött. A demarkációs vonalakon is, a hátországi alakulatoknál is teljes volt a szervezeti zűrzavar. Sok helyen — a rendelet értelmében — megalakultak az új parancsnokságok, de még a régiek is működtek, másutt csak pr.rancsnokságok voltak, legénység nélkül. Egy ilyen hadsereg nem volt alkalmas arra, hogy a munkásosztály hatalmának megbízható őre legyen. Ezt jól tudta a Forradalmi Kormányzótanács is, ezért már március végén rendeletet adott ki a Vörös Hadsereg megalakítására. Számunkra lényeges a rendelet 11. pontja: „A Vörös Hadseregen belül, mint annak tartaléka, munkászászlóaljak állítandók fel...” Ezzel a nagyszerű rendelkezéssel a Kormányzótanács olyan politikailag megbízható tartalék szervezésére törekedett, amelyet szükség esetén bármikor felhasználhatott a külső vagy belső ellenség megsemmisítésére. A TOBORZÁS városunkban is megindult a rendelet megjelenése után. Április 2-án megalakult a Toborzó Bizottság és megkezdte működését a Népkör helyiségeiben. Tagjai voltak: Hörömpő István, Ferenczi Albert és Nyújtó Ferenc, akiket a ceglédi KMP vezetősége bízott meg a Kecskeméten állomásozó 2. hadosztály parancsnokságával egyetértésben. A 2. hadosztályt a Duna— Tisza közén szervezték, ekkor toborozták a 38. gyalogezredet Kecskemét állomáshellyel és a 30. gyalogezredet Cegléden. Először csak ez a két ezred tartozott a hadosztályba. Április elején a 30. gyalogezrednek egyetlen zászlóalja sincs, Cegléden toborozzák a II. zászlóaljat. A Toborzó Bizottságra így emlékezik vissza Nyújtó Ferenc egykori bizottsági tag: „Rövid idő alatt megalakult vároelindulás sunkban a 30. vörös gyalogezred, amelynek újonctartaléka is elsősorban Ceglédről került ki. Az alakuló egység zömét szervezett munkások alkották. Én, mint a vasasszakszervezet helyi titkára, a KMP vezetőségének tagja, az elsők között jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. Velem együtt a szervezett vasmunkásokból egy külön század alakult, amely engem parancsnokául ' választott. Az itt levő hadifoglyok közül is számosán csatlakoztak hozzánk, és végig kitűnő bajtársak, jó katonák voltak.” A 30. GYALOGEZRED parancsnoksága az újoncokat április 8-án behívta, a felszerelést a ceglédi laktanyában megkapták, és 10-én örkénytábor- ba vonultak kiképzésre. A toborzott II. zászlóalj létszáma: 354 volt, többségében ceglédi. Május folyamán kiegészítésül a Cegléd környéki falvakból is vezényeltek a zászlóaljhoz. A vasasszázad két szakasza a toborzás után azonnal felszerelt, és a városban karhatalmi szolgálatot teljesített. Április közepén Kiskőrös, Kecel, Akasztó és Császártöltés környékén ellenforradalmi megmozdulás előkészületeiről adtak hírt az ottani helyi direktóriumok. A Duna—Tisza közének külső és belső védelme a 2. hadosztály feladata volt, így az említett ellenforradalmi kísérlet felszámolására a 2. had- osztáy kapott parancsot. A parancsnokság a 30. gyalogezredet bízta meg a feladat elvégzésével, mivel az ezrednek ekkor még egyetlen fegyveres alakulata a ceglédi vasasszázad volt. A Nyújtóféle szakaszt április 13-án gépkocsikra rakták és a kérdéses területre vitték. Néhány nap alatt felszámolták a szervezkedést, és már 17-én visszatértek Ceglédre. A ROMAN CSAPATOK közeledésének hírére Cegléd munkásnépe is felkészült a forradalom megvédésére. A szakmák vezetőinek ülése kimondta, hogy a toborzott munkásságot 24 óra alatt fel kell fegyverezni. A munkászászlóalj óramű pontosságával összeállt, április 19-én felszerelt, és megkezdte a gyakoratozást. A román intervenciós csapatok közeledtek a Tiszához, a front déli irányban kiszélesedett. A Hadügyi Népbiztosság április 27-én reggel 9 órától, a 2. hadosztályt is a Keleti Hadsereg parancsnokság alá rendelte azzal a feladattal, hogy fedezze a hadsereg déli oldalát, továbbá biztosítsa a 6. hadosztály számára a fontosabb tiszai átkelőpontokat Csongrád körzetét>en. A hadműveleti feladat a 2. hadosztályt nehéz helyzetbe hozta, a hozzá tartozó 68. gyalogezredet nem lehetett felhasználni, mert ez az ezred Szolnokon, illetve egy zászlóalja Jászberényben tartózkodott. A már említett 38. gyalogezrednek két zászlóalja: a kecskeméti és a kiskunfélegyházi hajtotta végre a feladatot. Mivel a csongrádi hídtól délre épített aknázáshoz is erős osztagokat kellett küldeni: a hadosz- tályparancsnokság sürgősen a csongrádi vonalra irányította a ceglédi 30. gyalogezredet, illetve annak egyetlen felszerelt zászlóalját, a ceglédi munkászászlóalj négy századát. A CEGLÉDI VÖRÖSKATONÄK április 28-án hagyták el a várost, amelynek védelmét az aznap délelőtt érkező I. Nemzetközi Vörös Ezred katonái vették át. A ceglédi munkászászlóalj délután 5 órakor teljes felszereléssel felsorakozott a városháza elé. Cegléden éppen átutazóban volt Vágó Béla és Szamuely Tibor népbiztos, akik az eltávozó vöröskatonákhoz beszédet intéztek a városháza erkélyéről. A beszéd elhangzása után a cigányzenekar rázendített a Marseilleise-re és a zászlóalj elindult a vasúti állomásra. A századok katonadalokat énekeltek végig az utcán. Anyák, feleségek és leányok köny- nyezve kísérték őket, talán érezték, hogy nem jön mind vissza ... Pataki Ferenc Innen « nnnnn nábiaik. Azok a jószágok, amelyek augusztusra elérik a kétmázsás súlyt, megfelelnek az exportigényeknek. A terv szerint nyolcvan borjú számára állítanak ki „útlevelet”. A ceglédi áruház ruha- és cipőosztályán megnövekedett a forgalom az utóbbi napokban. Szandálokból. szellő« nyári cipőkből szinte még a raktárkészlet is elfogyott, újabb szállítmányt kellett rendelni. Ez történt a férfiruha- osztályön is: sok farmernadrágot adtak el. és hogy az igényeket kielégítsék, szintén fel kell frissíteni a fogytán levő készletet. Majálisok a kiserdőkben A friss levegőre kívánkozó ceglédiek nyáron szívesen keresik fel a közeli, Putrisarki erdőt. Vasárnaponként ki vonattal, ki motorral vagy kerékpárral indul útnak a hangulatos kirándulóhelyre. Speciális szemorvosnál — Whisky konyak... likőr ... rum (Miklosovits László rajza) Fogy a farmer Előadás, nyúltenyésztőknek Az ÁFÉSZ mellett működő nyúltenyésztő szakcsoport holnap este előadást tart tagjainak és az érdeklődőknek Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban. Az előadást budapesti szakember tartja és filmvetítéssel kötik egybe. Dzsessz Szegeden A ceglédi dzsesszrandevúk- nak híre ment az országban. A példát Szeged város követte: ott alakult meg nemrég az ország második dzsesszklubja. Előadásaikra — Ceglédhez hasonlóan — neves művészeket hívnak meg vendégszereplésre. Külföldre készülődnek Az abonyi Kossuth Tsz borjúnevelőjében francia exportra nevelik a' borjakat. Etetésükhöz francia tejport is haszEz lesz az új vágócsarnok
