Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

A 1969. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK Művészeti irányzatok a XX. században Előadások: könyvtárban ízléses meghívó, nyomtatott nagy betűs cím: Művészeti irányzatok a XX. században. Melyik művelődési ház küld­te? Nem művelődési ház, hanem könyvtár. A szentendrei járási könyvtár invitál előadás-soro­zatára. A programot végigfut­va nem tehetek mást, csatlako- . zom az invitáláshoz úgy, hogy elmondom, mi mindent hall­gatnak ott, akik érdeklődnek a művészetek iránt. Scharben Vilmosné, a könyv­tár vezetője segít ebben. — Nagyon sokszor vagyunk úgy, hogy olvasunk egy-egy irány­zatról, hallunk kifejezéseket, s nemigen értjük, mi is az, vagy esetleg rosszul értjük. Már ré­gebben tervezzük, hogy vala­milyen sorozatot indítunk, hogy ezzel a könyvkölcsönzé­sen, -ajánláson kívül valami pluszt adjunk. Érdeklődni kezdtünk, mire kíváncsiak. S ezekhez a — sokszor nem egé­szen világos tartalmú — ösz- szefoglaló kategóriákhoz, „iz­musokhoz” — érkeztünk. Két előadást tartottak már eddig, ha nem lenne túl sablo­Fürtös Gusztáv: A gomb Nyáron a gombnak nincs becsülete, nem tartjuk sokra én se — és te se. Ha leszakadt, ördög bánja! Ki sajnálja? Am, hogy itt a tél, s itt a hideg-gond: értékes a gomb! Hogy értékes honnan tudjuk? Erről beszél minden gomblyuk. nos a kifejezés, azt mondhat­nánk, elsöprő sikerrel. Sokan voltak, a könyvtár zsúfolásig megtelt, s az érdeklődés olyan nagy, hogy félnek: legközelebb nem fér be minden kíváncsi. Annál is inkább, mert „Az avantgarde kérdései” és a — „Modem törekvések a képző- művészetben” — után most az egzisztencializmusról lesz szó, amiről olyan sokat vitatkozunk. Az előadást Vitányi Iván ne­ves esztéta tartja. Még egy érdekesség, s töb­bek közt ez teszi követendővé a szentendreiek példáját, arra törekedtek, hogy a hivatalos helyett családias, ' közvetlen hangulatot teremtsenek. A részvevők mindegyikét fekete­kávéval kínálták. S erről nem szoknak le a továbbiakban sem. A sorozat felöleli száza­dunk művészeti irányzatait, a naturalizmustól az impresszio­nizmusig, konstruktivizmusig minden — a mai művészetben jelentkező törekvésig — kime­rítő és érdekes tájékoztatást — diavetítéssel, és az ajánlott irodalom jegyzékével együtt — kapnak a könyvtár tagjai. A könyvtár vezetőinek lelkes tö­rekvése és az igények találkoz­tak. Az ilyesmire pedig mindig érdemes odafigyelni. — V — Bárhonnan Európából FOTO-OPTIKA ÚJDONSÁGOK Színes mozifilm amatőröknek Csuklós szárú szemüveg Töltőtollmikroszkóp Milyen újdonságokkal talál­kozik a vásárló a nyári sze­zonban, mindenekelőtt erre INGYENES^ NYOLCHÖNAPOS SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezhetnek 18—45 éves férfi segédmunkások és betanított festők. A tanfolyam helye: Kecskemét. Kezdete: 1969. május 19. (hétfő). A tanfolyam ideje alatt kereseti lehetőség, szállás, ebéd, munkaruha. Rendszeresített szabad szombat. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. adott választ tegnap az Ofo- tért igazgatója, Somogyi Bé­la. Olaszországi és ausztriai megállapodásaik eredménye­ként Olaszországból 10—12 000 dollár értékű szemüvegkeret és napszemüveg érkezik. Újdon­ság a cserélhető üvegű nap­szemüveg, amelynek^ a füle nemcsak vízszintes irányban fordul el, tehát nyitódik-csu- kódik, hanem felfelé-lefelé is. így az üveg síkja tetszés sze­rint változtatható. Ügyes lesz az ennél egyszerűbb, de ere­deti megoldás: a keret szára rugózva kifelé is nyílik, fel- és levételnél. Érkezik nyolc­milliméteres mozgóképhez va­ló színes és fekete-fehér Fer- rania anyag. Jön az olasz automata diavetítő. A szemüvegkeretek eddig nem látott választékát 21 ezer dolláros osztrák szállítmány biztosítja. Tőlük való Szuper 8-as hangos vetítőgépet hoz­nak forgalomba, míg az otta­ni japán kirendeltségtől 150— 300 forint közötti diák mik­roszkópot és zsebmikroszkó­pot vásárolnak, amely töltőtoll formájú. Nagyítása 50—300- szoros. t. Állami és tanácsi vállalatoknak, mezőgazdasági nagyüzemeknek és kisipari szövetkezeteknek Cs&jlzJL készleteinkből MEGVÉTELRE KÍNÁLUNK különböző anyagokat, SAJÁT GYÁRTMÁNYÚ alkatrészeket, TMK- ÉS REZSIANYAGOKAT valamint egyéb termékeket és eszközöket. ELŐNYÖS FELTÉTELEK. Kérjük, érdeklődjenek — szombat kivételével — naponta 9—14 óra között a Csepel Autógyár Budapesti Kirendeltségén XIII., Béke tér 9. Telefon: 409—912, 409—913, 409-914 és 409—915.. ügyintéző: Molnár Mihály A Központi Meteorológiai Intézet siófoki viharjelző ob­szervatóriumában megkezdték a felkészülést a nyárra. Hozzá­láttak a technikai berendezé­sek ellenőrző próbájához. Üzembe állították a korszerű rádióberendezéseket, amelyek segítségével Európa bármely meteorológiai hírközpontjából kaphatnak adatokat. Szépülő utcák Tápiósüly csatlakozott a megyei versenyhez Tápiósüly legutóbbi tanács­ülése egyhangúlag csatlakozott a hazánk felszabadulása 25. évfordulójára indított megyei községfejlesztési versenyhez. A tanácstagok ígéretet tettek, hogy körzetükben mindenütt kijavítják a hibás járdákat, rendezik az árkokait és az ut­cák szegélyét virágokkal ülte­tik be. Kovács József tanácselnök elmondotta, hogy a 3—8000 lakosú községek versengésében az első díj százezer, a máso­dik pedig hetvenötezer forint. Érdemes tehát széppé va­rázsolni a községet. Ha valamennyi ház lakója szí vvel -lél ekkeí összefog, jó eredményekre lehet számítani. A lakosság egy része, kivált­képpen a tápiószőllősiek — a népgazdaság érdekeire hivat­kozva — utcájukban háztáji gazdálkodást folytatnak. Az út közepét meghagyják ugyan, de jobbról-balról fel­ássák a földet, s babot, krumplit vetnek bele. Tavaly például több helyen, egyik­másik szilvafán nemcsak gyü­mölcs, hanem zöldbab, sőt, a keresztül-kasul keveredő in­dák között egy-két görbe tölt is csüngött alá. Ez a furcsa gazdálkodás sérti a szépérzé­ket. Az út mellé ültetett vete- mények különben is, még ha ki is kelnek, nem fejlődhetnek jól, valamire való termést e helyről várni nem lehet. — Éppen ezért, inkább szépítsük az utakat és tisztogassuk a járdákat — mondta a tanácselnök. A kerítések mellé pedig virágo­kat ültessünk. Azok ellen, akik utcájukban továbbra is ház­táji gazdálkodást folytatnak, kénytelenek leszünk szabály­sértési eljárást Indítani. A ta­nács azonban ezt a jogát csak akkor érvényesíti, ha a fi­gyelmeztetés nem használ. A tanácselnök végül beje­lentette, hogy a község szépí­tése tulajdonképpen már meg is kezdődött. A napokban tel­jesen rendbehozták a Malom utcát. Itt folyt egykor a Tá- pió-patak régi medre. Helyén nemrég még valóságos dzsun­gel volt. Már a patkányok is tanyát vertek. A községi tanács, a Virágzó Tsz-szel karöltve, a vizesárkot teljesen feltoltötte. Nem kevesebb, mint négy­ezer köbméter földet moz­gattak meg. A szinte járhatatlan Malom utca most szépen kiszélesedett, s megszépültek egyszeribe a környező házak is. Szinte a földből nőttek ki. Érdemes megemlíteni, hogy a munka fő szervezője Benkó József vb-tag volt, akinek a tanácsülés és a Malom utcai lakók nevében köszönetét fe­jezte ki. Takácsatkák Ezer nagy teljesítményű ködszórógép „bevetésével” megkezdődött a Szabolcs- Szatmár megyei almásker­tekben a nagy tömegben raj­zó takácsatkák elleni irtó­hadjárat. A gépek a Morestán nevű kémiai anyagot szór­ják a virágdíszben pompá­zó fákra. Ez a vegyszer ugyanis a méheket nem pusz­títja el. j A mindenki előtt lezárt helyiségbe csakis 5 léphetett. A hosszú polco­kon katonás rendben sorakoztak a számozott dobozok. Az asztalon, formás ládikában a kartonkataló­gus. A számozott dobozokban orsóra tekert hangszalagok. A katalógusban a pontos jelö­lésük. Így: 612 — a b.-i gyűlés anyaga. 779 — a k.-i nemzetközi konferencia referátuma és korreferátumai. 6926 — S. L. előadása a- t.- szimpózium 'méghívották ’ számára rendezett futurológiái szemináriumán. Sok ezer doboz, sok ezer karton, sok ezerszer sok ezer hang. Az ajtón apró tábla: „Hangarchívum”. Alatta jóval nagyobb tábla, vörös betűkkel a fehér zománcon: „Idegeneknek a belépés szigorúan tilos!” Csak ő jöhetett ide. Ö, egyedül. Leült a kényelmes, forgatható borszékbe, rágyúj­tott, s leemelt a polcról egy dobozt. Találom­ra. Nem nézte meg a kartont, mi is lehet. Csak föltette a gépre. A szalag surrogva futni kezdett a lejátszófej előtt. Jó ideig csak halk neszek, néhány elektromos szikra pörcenése, majd éles fejhang: „...azt kérdezhetik, mi a biztosíték arra, hogy mindez így lesz...” Le­állította a gépet, előretékerte az orsót. A gép­hez kapcsolt hangfalakból dörgő taps áradt. Eredeti taps, s a visszhang, melyet a legjobb mikrofon sem képes kiszűrni. Mélysége lett így a hangnak, mintegy új dimenziója. A va­lamikor felhangzó taps föléledt, úgy hangzott, mintha most csattanna föl a szomszédos te­remben. Élethű — bólintott. Űj cigaretta, új tekercs a gépre. Megint nem nézte a katalógust. A szalagot hallgatta. Ismét az éles fejhang: „...azt kérdezhetik, miért történhetett meg mindez...” Két moz­dulat, a szalag végéről ismét a taps. Árad. Dörög. Elnyom mindent. Perceken át csak a taps dübörög a hangszórókból, s ő, hátradőlve a székben, hallgatja. Fölteszi a másik gépre az előbb hallgatott szalagot, s előre­tekeri. Egészen a tapsig. Indít. Az első méterek után a két szalagról fölhangzó taps szinkronba jut. Ugyanaz a ritmus, ütem, ugyanazok a hangárnyalatok. Ugyan­azok a tenyerek. Élethű — bólintott me­gint. A tekercsek száma alapján előkereste a kartont. Az előadó ugyanaz. A két tekercs között három év telt el. Az idő tehát külön­böző. A taps mégis ugyanaz. A törvényszerű­ségek fölfedése lényegében mindig, az esetek töredékétől eltekintve, nem más, mint azono­sítás. Ezt följegyezte egy papírlapra. Gondo­latnak lapos, de ténynek igaz. Levetette a za­kóját, bár a kondicionáló engedelmesen dolgo­zott, soha nem engedte húsz föle alá vagy fölé a hőmérsékletet. A szalagokat óvni kéll. Me­legtől, portól, mindentől. Tűztöl is. Ezért a szobát borító páncél. Ha az egész épület le­égne, ez a szoba akkor is épen maradna. Benne a szalagokkal. A katalógussal. Bármi történnék is, ez itt megmaradna. Ha évszáza­dok után bukkannának rá, akkor is ott talál­nák a dobozokat a polcokon. Igaz, a szalagok mágnessége csökkenne, de érzékeny eszközök­kel átjátszható, fölfrissíthető lenne. Ha érde­kelné az utódokat. Azokat azonban mindenki és minden érdekli. Hány tudós veszi kézbe a gyönyörűségtől remegve azt a cseréptöredé­ket, amelyre évezredekkel ezelőtt fölkarcol­tak valami ábrát. Mi lehet? Miféle üzenet? Hetekig, hónapokig dolgoznak rajta, tudomá­nyos publikációk jelennek meg... A jelen mindig a jövőnek üzen. A piramisokat úgy építették, hogy a bemerészkedő lépteit hatal­mas dörejjé erősítették föl a folyosók, kürtők. Egyedül járt, de azt hitte, ezer szellem szegő­Géptaps dött nyomába, s rögtön eltiporják. Mégis, eddig mindössze egyetlen olyan piramist ta­láltak, melyet ne raboltak volna ki. Már ak­kor. Talán a temetés után egy hónappal. Vagy egy évvel.. De legkésőbb egy évszázad múlva. Ha a fáraóknak rendelkezésükre áll a kom­munikáció minden eszköze! Már a belépőt halálra sújtotta volna a rémület, amint rászól a halott fáraó, eredeti hangján: mit keresel te az istenek szentélyében? Hogyan merésze­led háborgatni nyugalmamat? Miből épít azonban ez a kor piramisokat? És főként: mi­nek? Szalagok. Tizenöt évvel ezelőttiek, s alig néhány hetesek. Előadások, viták, monológok és dialógusok, prózai szonettek és órákra nyújtott epigrammák, éles fejhang, s dörmögő basszus, vékony női hang, s kellemes, behízel­gő tenor. Más és más helyszínek, más és más alkalmak, más időlépték, földrajzi táj, más emberek, elütő nyelvek, alpári és szalonkife­jezések, megdöbbentően éles érvelés, s olcsó demagógia. Szavakká halmozott kor- és kor­történet. A dobozok egyformák. A felperese­ken levő elektromos jelek, ismétlődési gyako­riságukat tekintve lényegében azonosak. A hang elektromos jellé alakul, hogy ismét hanggá alakítható legyen. Ma már, ha labo­ratóriumi körülmények között is, de látha­tóvá tudják tenni a hangot. Szabályos fény­képek készülnek róla, olyanok, mint egy fur­csa, megszakítással dolgozó szív elektrdkar- diogramja. A tapsokról kellene elkészíteni ezeket a fényképeket. Vagy elég lenne egy is, a többit már csak sokszorosítani kellene? A hullámgörbék tökéletesen fednék egymást? Üjabb tekercsek a gépeken. Szakkifejezé­sek, a homogenizáció új eljárásai, a stroban- ciummal végzett vizsgálatok összefoglalása, a lézersugarakkal operált szem retináján föl­lépő változások ... Mély torpkhang a non­konformista művészetről. Izgatott, a r betűket raccsolva ejtő hangfolyam a strukturalizmus filozófiai kérdéseiről. Német hang a neokolo- nializmus kifinomult módszereiről. Orosz az elemi részecskékkel a Wilson-ködkamrában végzett kísérletekről, valamint a pi-mezon viselkedéséről. Egy angol az indeterminált szabadságfölfogásról. A norvég Afrikáról be­szél, a totemoszlopok jelentőségéről. A francia tőzsdei árfolyamokat sorol. És a tapsok. A szavakat megszakítva, a mondatok végét megvárva, a beszédek befej eztekor, szűnni nem akaróan. Tapsok. Mintha egy hatalmas, sok ezer csatornás központ osztaná szét a tapsokat. Egyformák. A gép, a hangszalag soha nem érzékeli a szándékokat. A taps, mint hang, azonos jelcsoportokat rögzített a nagyfrekvenciás oszcillátorral. Hihető-e, hogy bárki is képes lenne csupán a tapsok alapján felelni arra, kik és kinek, mikor és miért verték össze a tenyerüket? Cigaretta. A zakó a fogáson. A lámpák tei­lendes fényt sugároznak. A hangfalakból árad a taps. A gépek engedelmesen dolgoznak. Má­sodpercenként 190,5 millimétemyi szalag fut el a lejátszófej előtt. A taps az információ- átvitel jellegzetes módszere. És már-már em­berek sem kellenek hozzá. Csak lenyomja a gombot, s ha akarja, egyszerre dübörög fel a termet beborító hangfalakon az összeütögetett tenyerek mámorító hangja. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom