Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

HATALMAS FOTOGRAFIKA FOGJA DÍSZÍTENI A VEGYIPARI PAVILONT A MÁJUS 16-AN MEGNYÍLÓ NEMZETKÖZI VASAKON. (Fotó: Gárdos) MAGYAR PÁRTKÜLDÖTTSÉG PÁRIZSBAN A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán magyar pártküldöttség érkezett Párizs­ba. A delegációt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Aczél György, a Központi Bizottság titkára és Várkonyi Péter, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. A magyar pártküldöttséget az Orlyi repülőtéren az FKP részéről Georges Marchais, a központi bizottság titkára, a politikai bizottság tagja üdvö­zölte. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI xni. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1989. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK Közel-keleti ellentmondás Izraeli csapatössze vonások Közeledés a négyhatalmi konferencián Az elmúlt órákban tovább növekedett a közel-keleti fe­szültség. Az Al Fatah nevű Palesztinái ellenállási szerve­zet felderítői azt jelentik, hogy Izrael komoly csapat­összevonásokat hajt végre a Sinai-félszigeten. Az Al Gum- hurija című vezető egyiptomi lap ezeket az értesüléseket az­zal egészíti ki, hogy a Jordán nyugati partvidékéről az izra­eliek nehéz harckocsikat, heli­koptereket és nehéztüzérséget szállítanak a Szuezi-csatoma övezetébe. A megfigyelők ezzel kap­csolatban emlékeztetnek a „megelőző támadást’’ követe­lő, az utóbbi időben nagyon is megerősödött izraeli sajtóhan- gdkra és nem tartják lehetetlennek, hogy a csapatösszevonások és a propaganda-előké­szítés között szoros logi­kai kapcsolat van. Miközben tehát a katonai helyzet súlyosbodik, a New York-i ENSZ-palota általában jól tájékozott köreiben olyan hírek terjedtek el. amely sze­rint „jelentősen” közeledtek a nagyhatalmak nézetei a közel- keleti rendezést illetően. Még a legóvatosabb kommentáto­rok is „némi haladásról” szá­moltak be a négyhatalmi kon­ferencián. Az immár hetedik négyhatalmi megbeszélésen kí­vül folyik egy kéthatalmi, szovjet—amerikai közel-keleti vonatkozású párbeszéd is: Dobrinyin szovjet nagykövet és Sisco amerikai külügyi ál­lamtitkár már a tizenegyedik alkalommal tartott eszmecse­rét a közel-keleti krízisről. Még egy jelentős közel-ke­leti vonatkozású hír érkezett. Tegnapi összefoglalónkban be­számoltunk arról, hogy egy jordániai szóvivő bejelentette: az ammamá külügyminiszté­rium biztosítékot kapott Pá­rizstól azzal kapcsolatban, hogy Franciaország közel-keleti politikája De Gaulle visz- szavonulása után sem vál­tozik. Most Kairóban bejelentették: Debré francia külügyminiszter hivatalosan biztosította erről egyiptomi kollégáját, Riadót. Hajjá; május Ill-án #>­ruha ellen­tír zés Napirenden: a mezőgazdasági termékek feldolgozása Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mint annak idején már be­számoltunk róla: termelőszö­vetkezeteink múlt évi árbevé­telének 43 százaléka — közel másfél milliárd forint — az úgynevezett kiegészítő tevé­VALYI PÉTER PÉNZÜGY- MINISZTER NAGYKÄTAN: — IGAZ, ELVTARSAK, „CSAK A ZSEBPÉNZ LENNE TÖBB ...” Beszámoló a pénzügyminisz­ter látogatásáról a 3. oldalon. kenységből származott. Amennyire örvendetes ez az arány, legalább annyira elgon­dolkoztató is, mert a mezőgazdasághoz szoro­san kapcsolódó termék- és élelmiszer-feldolgozás nem tartott lépést, pél­dául a csat-, gomb- vagy a játékkészítés fejlődésé­vel. S hogy mi ennek az oka, ho­gyan lehetne meggyorsítani a termelőszövetkezetekben a sa­ját termék feldolgozását, va­lamint az értékesítést — erről tárgyalt tegnap a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Kusza Béla, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály ve­zetője terjesztette a tanácsko­zás elé a megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeinek élelmiszer­ipari feldolgozó és értékesítő tevékenységéről, továbbá a fejlesztés irányelveiről szóló írásos jelentést. Az anyagból és a vitából is kiderült: annak ellenére, hogy a különféle élelmiszeripari termékek iránt megnövekedtek az igények, a termelőszövetkezetek árbevé­telének mindössze 14 százaléka származott ebből a tevékeny­ségből. Főként a közgazdasági ösztönzők hiányával ma­gyarázható ez. A végrehajtó bizottság azt vizsgálta tehát, hogyan lehet­ne elhárítani a nehézségeket, meggyorsítani mind a terme­lőszövetkezetek, mind pedig a falu, a fogyasztók jobb ellá­tása érdekében a saját ter­mékfeldolgozást. S. Hegedűs László, Boros András és Bozóki István egy­aránt a hatékonyabb közgaz­dasági ösztönzést sürgették. Dr. Merényi Károly, az Észak- Pest megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének titkára példákkal bizonyította, (Folytatás a 2. oldalon.) Verőcei nyár Nagy forgalomra számit az ifjúsági tábor Nógrádverőcén, az Express Ifjúsági táborban Marx György igazgatótól érdeklőd­tünk, mit várnak az idei nyár­tól, van-e valami újdonság, ami a most érkező fiatalokat várja? Április elsején nyitottunk, de „nagyüzem” csak május el­ső napjaitól van. Több mint nyolcszáz férőhelyünket a fő­idényre már többszörösen is le­foglalták, egyetlen szabad he­lyünk sem lesz. A külföldiek június l-től jönnek, általában csopor­tosan, akárcsak a hazaiak. Egyéb­ként a szélrózsa minden irá­nyából érkeznek hozzánk fia­talok A tábornak — le kell kopogni — jó híre van. Ezért is jelentette be olyan sok nyu­gati csoport az érkezését. A tábor szebb mint volt. A faházak, a park tisztára mosdatva, rendbehozva: — A sportpályát bővítettük, tavaly már szűknek bizonyult: több hely lesz futballozni, röplab- dázni. — V — Ketten az Apol­lo 10. űrhajósai közül: John W. Yung és Eugene A. Cérnán pihenő­állásban, miköz­ben űrruhájukat átvizsgálják Cape Kennedyn. Az Apollo 10-nek a tervek szerint má­jus 18-án kell Hold körüli űrút- jára elindulnia. Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiájá­nak előadássorozatában szer­dán, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke „Szocialista állami életünk fejlődésének néhány időszerű kérdése” cím­mel előadást tartott. Részt vett az előadáson Ne­mes Dezső, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, jelen volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja, poli­tikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége. A kommunista kollektíva Látszólag érthetetlen: ugyanaz a munkás, aki igen aktív a pártcsoport megbeszé­lésén, vitatkozik, véleményt nyilvánít sok kérdésben, a taggyűlésen hallgat, meg sem mukkan. Nem kitalált eset. Kistarcsán, a Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat gyár­egységében beszélgetünk róla, arról, hogy a kommunista munkások egy része — és nem jelentéktelen része! — nem elég aktív, legalábbis ami a munka „szereplés” részét il­leti Igaz, a munka másik, lé­nyegi részében is van mit ten­ni az aktivitás érdekében, be­szélgetésünkben mégis arra próbáltunk választ találni — alapszervezeti vezetőségek tagjai, a csúcsvezetőség titká­ra, s az újságíró —, miért a tartózkodás, a félszegség, a visszahúzódás. Miért hallgat­nak, holott van véleményük — hiszen a pártcsoport érte­kezleten el is mondták! —, sőt, sok mindent csakis ők mondhatnának el. A kérdésre adott feleletek sokfélék, de lényegében meg­egyeznek. Kétféle fő okot le­het megjelölni. Az egyik szub­jektív. A munkások, akik így viselkednek, nem tudják még legyőzni szorongásukat, hogy nagyobb nyilvánosság előtt esetleg olyasmit mondanak, ami nem helyes, ami mosolyt fakaszt, nem tudják úgy meg­fogalmazni mondandójukat, ahogyan szeretnék. A másik ok objektív, s ezt a csúcsveze­tőség titkára úgy fogalmazta meg: sokkal körültekintőbben kell megválasztani a taggyű­lések témáit, összeállítani a napirendeket. Az a kifejezés, hogy kom­munista kollektíva, sűrűn elhangzik. S lám, igen egysze­rű példa is bebizonyítja, hogy ez a kollektíva nagyonis kü­lönböző emberekből áll, aki­ket sok minden megkülönböz­tet — így például a már em­lített félszegség, visszahúzó­dás, mondhatjuk úgy is, gát­lásosság —, ám ‘ sok minden ugyanakkor összefűzi őket. Éppen ez a megoldás útja, le­hetősége. Már ott, a beszélgc- téser megfogalmazódott a gondolat: mi lenne, ha a tag­gyűlések egyikének témája a — taggyűlések lefolyása, na­pirendje lenne? Miért ne le­hetne egyszer arról is beszélni taggyűlésen, hogy a szubjrk- tív vonásoknak milyen szere­pe van a közösségi munkában, a politikai tevékenységben — van, aki született szónok, a másik ragyogó szervező, a harmadik csöndes, de szorgos, aki a rábízott feladatot becsü­lettel elvégzi —, s hogyan le­het a kis közösségekben, a pártcsoportokban meglevő aktivilást átplántálni a na­gyobb közösségbe? Nincs abban semmi „befelé- fordulás”, ha időnként a párt- szervezetek ilyen, módszerta­ni, sőt, bátran mondhatjuk, pszichológiai kérdésekkel is foglalkoznak. Éppen, me/-t kö­zösségük bonyolult elvi-gya­korlati, lélektani és egyéni adottsági kérdések halmazát fogja össze, s gyúrja végső so­ron egységgé, önmaguk, azaz a kommunista kollektíva jobb megismerését segítik elő ez­zel. A jobb megismerés pedig kiindulópontja a nagyobb ak­tivitásnak, annak hogy a kö­zösség minden tagja — alkotó tag legyen. M. O. ÜZEMBEN A TOLDI, AZ ÜJ VÁCI KOMP

Next

/
Oldalképek
Tartalom