Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

Tápkorongok ­Látogatás a vecsési Zöld Mező kertészetében A vecsési Zöld Mező T&z 1-es számú kertészetében a szokottnál is sietősebb munká­ban találtuk a tagokat. Az iga­zi gazda gondosságával takar­gatták a féltve őrzött meleg­ágyakat. — Ez a kertészeti ág a sza­badföldi primőrök termeszté­sére rendezkedett be. Van do1- log bőven — mondja Dobro- titz József brigádvezető-he­lyettes. Az itt dolgozó 55 nő és 10 férfi a tsz egyik legjobb kollektívája. Nagyon sokat vállaltak és azt becsülettel teljesítik is. Itt soha senki sem hiányzik a posztjáról. — Mi már januárban, feb­ruárban készülünk a tavasz­ra. Készítjük a melegházakat és a melegágyakat, kis mellék­üzemágunk előre gyártja az elemeket. Munkában a tápkorongformázö gép. Zeneiskolai növendékhangverseny Vecsésen A monori állami zeneiskolá­hoz tartozó vecsési körzet 58 növendéke nyilvános hangver­senyt adott a vecsési művelő­dési otthon nagytermében. Keretül a zeneiskola ének­kara szolgált, amely dr. Ne- deczky Jenőné tanárnő nagy­szerű vezetésével megnyitotta és zárta be műsort. Harminc zongorista, 12 hege­dűs adott számot tudásáról, 10 gyermek zenei előképzőbe jár még, ők majd csak a jövő tanévben lépnek dobogóra. Az énekszólökkal, zongora-négy­kezesekkel kamarazenekarral tarkított műsor a vecsési zene­iskola tanulóinak és tanárai­nak munkáját tükrözte. Néhány gyermek a tehetsé­gesebbek, szorgalmasabbak kö­zül: Böjté Veronika, Dorogi Zsuzsanna, Gábor Anikó, Ká­roly Katalin, Keserű Ildikó, Kiss Katalin, Krasnyánszki Gabriella, Molnár Magda, Mül­ler Anna, Sulyovszky Csaba, Valentsik Emma. Ezúton is köszönjük a taná­rok: Bodor Orbánná — hege­dű, Borbély Tekla — zongo­ra, dr. Nedeczki Jenőné *— szolfézs — áldozatkész, odaadó munkáját, akik mindent elkö­vetnek, hogy az apróságokból minél többet „kihozzanak”. Persze kettőn áll a vásár, s a gyermek előrehaladását alap­jában véve a tehetsége és szor­galma dönti el. Az állami jellegű zeneokta­tás — ami állami iskolai bi­zonyítványt, rendszeres terv­szerű szakfelügyeletet, mini­mális tandíjat jelent — Vecsé­sen kétéves múltra tekint visz- sza. Bár a hangszeres zene- pedagógiának e községben több évtizedes hagyománya van, ez a mai új, biztosabb alapokon nyugvó oktatás a korábbiaknál nagyobb reményekre jogosít. Ebből a Vecsés öt iskolájá­nak (négy általános iskola és a gimnázium) közel háromezer tanuló létszámából arra lehet következtetnünk, hogy á zene­iskola növendékeinek száma és tudása évről-évre gyarapodni fog. ’Bi&b'rtyárá n'ém egy jó ze­neérzékű tehetség szunnyad a vecsési gyerekek között, akik könnyedén mestereivé válhat­nak a különböző hangszerek­nek. A muzsika: varázslat, mely szebbé formálja életün­ket, ünnepi hangulatot áraszt a munkás hétköznapokon is, családi és társadalmi körben egyaránt. Örömmel üdvözölnénk fúvós- tanszakot is a zeneiskolában, mert Vecsésen tradíciója van a fuvószenének. Az idősebb korosztály, mintegy 200 em­ber, lassan leteszi a trombitát, klarinétot, s a többi fényesen csillogó hangszert. Az ifjúság­nak át kellene venni a staféta­botot, még időben, amíg nem késő. És még egyet: a község cent­rumában lenne jó keresni és találni egy megfelelő hajlékot a zeneiskolásoknak, hogy a gyerekek fele ne gyalogoljon hosszú kilométereket hétről hétre, mint eddig. V. I. Dobrovitz József és Vennes Józsefné brigádírnok bemutat­ják a tápkorongok gyártását. Az alapanyag keverésére kell nagyon ügyelniük, a nedvesség határozza meg a tápkorong minőségét. Egy külföldi speciá­lis gépen készülnek. A keve­rőbe föld. tehéntrágya és víz kerül, majd a markoló-formá- zóba teszik, és végül a futó­szalagon sorakoznak a kész termékek. A palántákat bele­állítják a mélyedésbe, laza földdel kitöltik és úgy helye­zik el a melegágyba. Ott „be­erősödik”, a kiültetést észre sem veszi. így került ki öt hold karfiol március végén, májusban pedig már piacra szeretnék vinni, mint primőr­árut. Ezt követte öt hold korai fejeskáposzta és előcsíráztatott burgonya. Öt holdon korai paprika és paradicsom ülteté­sét tervezték, nem lesz hiány egyéb zöldségfélében sem, ar­ról a 2-es számú kertészetük gondoskodik. F.-né Ilyen korongokba ültetik a palántákat. (Péterffy felvétele) MID A P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNK I A/D A S A XI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM I960. MÁJUS 7.. SZERDA Ha beválik: három-négyszeres termés Csévharaszton palántázták a lucernát A Monori Állami Gazdaság csévharaszti üzemegységében a napokban — kísérletképpen — két hold területre lucerna- palántákat ültettek ki.. A való- színűtlenül hangzó hír igaz. Tizenöt centiméterre visszavá­gott, tavalyi telepítésű palán­ták ezek, hetven centiméteres sorközökben és negyven cen­timéteres tőtávolságokban. Az új módszert tavaly Zsám- békon, a Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum tangazda­ságában már egyszer kipróbál­ták. s ott a lucerna lioldankénti átlagban 470 kilogramm nyers magtermést hozott. Ha minden szerencsésen alakulna, a csévharasztiak- nak sem lenne kevesebb, összehasonlításul: a régi, hagyományos módszerrel Csévharaszt környékén a lu- cemamagfogás általában SO— 150 kilogramm holdanként. S még egy jellemző adat, 1 má­zsa nyers lucemamag 4—5 ezer forintba kerül. Ha az időjárás, meg a többi, tehát ha minden sikerülne, .már ez a két hold is szép pénzt hoz­na a konyhára. S akkor jövő­re megpróbálkoznának ötven holddal! Ez az egész ötlet, kezde­ményezés tulajdonképpen az ősszel, a monori köz­pontban megalakult mű­szaki klub február elejei összejöveteléről indult ki. Azon a vendégek — Maninger Rezső, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem professzora és Páti Nagy Elemér, a Zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója — el­mondták kísérletük lényegét, és a tavalyi eredményeket S most a csévharasztiak józan mértékkel, de jó gazdasági ér­zékkel és vállalkozó kedvvel megpróbálják. (d. g.) Gombán és Mendén vb-ülés Vb-ülést tartanak ma dél­előtt 9 órakor Gombán, ahol beszámolnak a község és a tsz állategészségügyi helyzetéről. Mendén is 9 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt is a tsz és a köz­ség állategészségügyi helyzeté­ről tárgyalnak, valamint tájé­koztató hangzik el az állami felvásárlás 1968. évi tervtelje­sítéséről és az 1969. évi felada­tokról. Levelesládánkból Árukapcsolás A minap betértem Monoron a piactéri zöldségesboltba. Két kiló petrezselymet akar­tam vásárolni. Az eladó azon­ban. közölte, hogy csak akkor ad, ha mellé két kilő sárga­répát is viszek. Joggal voltam feháborodva, s elmentem a MÉK mezőgazdasági terméke­ket árusító boltjába, a Kos­suth Lajos utcába. Udvarias, pontos kiszolgálásban volt ré­szem. „Hogy mi ebből a tanulság? Akad azért bőven”: legköze­lebb megtakarítom a fáradt­ságot, és egyenesen a Kos­suth Lajos utcai boltba me­gyek vásárolni, ahol nem al­kalmazzák az árukapcsolást. Ha répára van szükségem, azt veszek, ha petrezselyemre, azt kapok. Hörömpő János Monor, Dugonics u. 14. Úriban: százhúsz holdon gyümölcsös A beteg málnás helyébe: barack és meggy Az úri Béke Tsz-ben is gon­dot okoz az országos málna­betegség, hiszen nem kis pénzt és munkát fektettek be annak idején a málnásukba. Mivel a málnabetegséget nem lehet gyógyítani, kénytelenek ki­vágni ők is 30 holdas málná­sukat. Úgy tervezik azonban, hogy az idén még leszüretelik a termést — s csak utána ke­rül sor a málnás helyére tele­pítendő gyüfnölcsös létesítésé­re. — A gyümölcsös terveinek FELTÖLTÖTTEK A MALOM UTCA VIZESÁRKÁT Szépítik az utakat, járdákat Tápiósüly csatlakosoti a tneyyei versenyhez Tápiósüly legutóbbi tanács­ülése egyhangúlag csatlakozott a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett megyei községfejlesztési ver­senyhez. A tanácstagok ígére­tet tettek, hogy körzetükben mindenütt kijavítják á hibás járdákat, rendezik az árkokat és az utcák szegélyét virágok­kal ültetik be. Kovács József tanácselnök elmondotta, hogy a 3—8000 la­kosú községek versengésében Tanyavilág 1969 Kilépünk a szabadba, arcun­kat megcsapja a friss levegő. Bagó néni mutatja a faladat: — Nézzék, ilyen magasan állt a víz, befolyt az ajtón, s még alulról is felszivárgott. Szerencse, hogy volt üres la­kás és át tudtak költözni in­nen a lakók. Szívesen elmenne már innen mindenki, de nincs lehetőség. Nyáron voltak kint a lakásügyi osztálytól, s azt mondták, hogy lebontják az egészet. Nagyon örülnénk, ha valahol máshol, közelebb a vasúthoz kapnánk lakást. Bagó néni mutat még mást is. Felmegyünk a padlásra, de a padlásajtóban figyelmeztet: — Megálljának, most már én megyek elöl. Csak ide lép­jenek, a nyomomba. — Leha­jol, félretol egy deszkát, fel­emel egy kabátfélét, s bepil­lantunk a szobába. Épp az ágy fölött vagyunk. Ilyén már minden épület mennyezete, gyenge és beázik. II. — Miért nem javítják meg? — Nincs mesterember, az itteniek meg úgy varinak ve­le, hogy nem érdemes, úgyis lebontják. Nyiczék szobája ragyogó tiszta. Különös szag terjeng a levegőben, a nyirkos falak, a korhadt gerendák árasztják mindezt. Nyicz néni hat éve jött Szabolcsból. — Ha már itt vannak, én el­mondok mindent úgy, ahogy van. En már sok helyen meg­fordultam, éltem már jó pár évet tanyán, de ilyen állapo­tokkal még nem találkoztam. Odanézzen — bök az ujjával a mennyezetre, ahol új geren­dák görnyedeznek — lesza­kadt az ágyra az egész. A fér­jem javította meg most a na­pokban. A szobában már-már kínos a rend. — Bizony kedveskéim én tö­rődök a lakással. Nem akarok én senkit megsérteni, de higy- gyék el, az emberek is hibá­sak itt. Nem veszik a fárad­ságot, hogy egy kicsit tapasz- szanak, vagy helyére rakjanak egy leszakadt lécet. Ez a ta­nyasi emberek hibája. De kedveskéim, az kinek a hibá­ja, hogy nyáron, sőt ha erre fúj a szél; télen is, állandóan ebben a bűzben kell élnünk? Kinézünk az ablakon, körül­belül 50 méterre magaslik a sertéstrágya. — Nézzék csak meg azt is, hol van a kút! Még húsz mé­terre sem a trágyadombtól. Mi kértük már, hogy szállít­sák máshová, de nem hallgat­tak meg. Talán ha maguk meg­írják. Biztatjuk, csillapítjuk, de semmit sem ígérhetünk Ígér­ni, cselekedni az illetékesek­nek kell. V ereszki—Sinkovicz (Folytatjuk) utcát. Itt folyt egykor a Tápió- patak régi medre. Helyén nem­rég még valóságos dzsungel uralkodott. Már a patkányok is tanyát vertek. A községi tanács, a Vi­rágzó Tsz-szel karöltve, a vizesárkot teljesen feltöl­tött e­Nem kevesebb mint négyezer köbméter földet mozgattak meg. A szinte járhatatlan Ma­lom utca most szépen kiszéle­sedett, s megszépültek egysze­ribe a környező házak is. Szin­te a földből nőttek ki. Érdemes megemlíteni, hogy e munka főszervezője: Benkó József vb-tag volt, akinek a tanácsülés és a Malom utcai lakók nevében köszönetét fe­jezte ki. Krátky László költségeit most május 15-ig készítjük el — mondja Horin- ka József tsz-elnök. — Hetven­százalékos állami dotációt ka­punk, a többit nekünk kelle­ne fizetnünk. Ez azonban je­lentős pénzösszeg, ezért úgy határoztunk, mi magunk vé­gezzük el a tereprendezést és a telepítést is, valamint be is kerítjük a gyümölcsöst. — Milyen fajtákat telepíte­nek? — Barackot és meggyet, ügy tervezzük, hogy barackból a korai fajtáktól a legkésőb­biekig telepítünk hatvan hol­dat, így hathetes időközön­ként tudjuk értékesíteni. Ugyancsak hatvan holdon te­lepítünk meggyet. Kilencszáz- ezer forintunk van a terep- rendezésre, félmillió a kerí­tésre, a többi pénzt a telepí­tésre tartalékoljuk. Vásárol­tunk már egy gépet, amivel a tereprendezést végezzük, ezt később egyéb célokra is hasz­nálhatjuk. Az úriaknak eddig hat hol­don volt almájuk, háromhol­das barackosuk. A következő években tehát megszaporodik munkájuk a gyümölcsösben. S mivel csupán öt-hat év múl­va fordul termőre a barack és meggy, sok türelemre, kitartó szorgalomra és szakképzettség­re lesz szükségük ezekben az években. (í. o.) MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Szüzek elrablása. Mo­nor: A hallgatag ember. Nyáregy­háza: Hazai pálya. Tápiósüly: Vi­har a lombikban. Vecsés: Autó­sok, reszkessetek! SPORT Kihagyott helyzetek Pilis—Ga Igahévíz 2:2 (1:1) A pilisiek némileg átalakí­tott csapattal léptek pályára vasárnap. Néhány friss erő ke­rült be, így Halgas 1. a kapuba. Pintér és a II. félidőben Ta­más. A 14. perc hozta a pili­siek vezető gólját. Pintér át­adása' a galgahévizi balhátvéd magasan hazaadta, s a labda átpattant a kapus fölött a hálóba (1:0). A 17. percben Kollár jó helyzetben lőtt mel­lé, majd a 21. percben szabad­rúgása csattant a kapufán. A vendégek a 30. percben egy kapu előtti kavarodásból egyenlítettek (1:1). A második félidő 6. percé­ben Kollár beadását Máté to­vábbította a hálóba (2:1). Rö­viddel ezután a 10. percben vé­delmi hibából egyenlített ismét a galgahévizi csapat (2:2). A 22. percben Pintér előtt nyílt nagy gólszerzési helyzet, amit kihagyott, majd a 38. percben mentett a hévízi kapus. Igen alacsony színvonalú mérkőzést vívott egymással a két együttes. Pilis közelebb állt ugyan a győzelemhez, de csa­társora nem tudta a helyzete­ket kihasználni. Jók: Kollár, Földvár szki, Csikós. Pilis ifi—Galgahévizi ifi 3:1 (0:1). O. F. az első díj százezer, a máso­dik pedig hetvenötezer forint. Érdemes tehát széppé vará­zsolni a községet. Ha vala­mennyi ház lakója szíwel-lé- lekkel összefog, jó eredmé­nyekre lehet számítani. A lakosság egy része, ki­váltképpen a szőlősiek — a népgazdaság érdekeire hivatkozva —, utcájukban háztáji gazdálkodást foly­tatnak. Az út közepét meghagyják ugyan, de jobbrÖl-balról fel­ássák a földet, s babot, krump­lit vetnek bele. Tavaly pél­dául több helyen látni lehe­tett, hogy egyik-másik szilva­fán nemcsak gyümölcs, hanem zöldbab, sőt, a keresztül-kasul keveredő indák között egy-két görbe tök is csüngött alá. Ez a furcsa gazdálkodás sérti a szépérzéket. Az út mellé ülte­tett vetemények különben is, még ha ki is kelnek, nem fejlődhetnek jól, mert az ut­cákon dübörgő kocsik, kerék­párok szüntelenül a földbe vájják, vagy letarolják a nö­vényeket, miért is valamire­való termést e helyről várai nem lehet.' Éppen ezért, ehelyett inkább szépítsük az utakat és tisztogassuk a járdákat — mondta a tanácselnök A kerítések mellé pedig virágo­kat ültessünk. Azok ellen, akik utcájukban továbbra is háztá­ji gazdálkodást űznek, kény­telenek leszünk szabálysér­tésért feljelentést tenni. A ta­nács azonban ezt a jogát csak akkor érvényesíti, ha a figyel­meztetés nem használ. A tanácselnök végül beje­lentette, hogy a község szépí­tse tulajdonképpen már meg s kezdődött. A napokban tel­jesen rendbehozták a Malom

Next

/
Oldalképek
Tartalom