Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
KST ME6YEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAR XIII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1969. MÁJUS 7., SZERDA A lakásépítésről és a népszámlálás előkészítéséről NYILATKOZOTT AZ OSZTÁLYVEZETŐ Elsősorban talán a nagy közösségnek, a városnak jó az, hogy nagyon sok a dolga az építési és közlekedési osztály vezetőjének, Petróczi Bélának. Tárgyalást tárgyalás követ, és a rövid szünetekben jólesik elmondani: mi is történt? A legújabb építkezésekről és a népszámlálás előtti teendőkről érdeklődtünk nála. — A tél óta szervezzük a Kozma utca és a Táncsics utca sarkánál épülő lakótömb megépítésének előkészítését. Az adminisztrációs teendőket nagyban hátráltatta a tagok egy részének késedelmes befizetése. (35 ezer forint.) Az igazság kedvéért megemlítem, hogy ez nem elsősorban az ő hibájuk. A dolgozók több vállalattól ígéretet kaptak anyagi segítségre, de ezt csak későn, vagy egyáltalán nem teljesítették. A pillanatnyi helyzet szerint 98 lakás épült itt középblokkos elemekből. A telek biztosítása és a terv elkészítése folyamatban van. Az építőközösség vezetője megkötötte a szerződéseket a beruházási vállalattal, tehát biztosítva van a kivitelezés. — Mikor kezdenek munkához és mikorra készül el a 98 lakás? — Rövidesen újabb összejövetelt hirdetünk, ahol a telekszerződéseket és az OTP-köl- csön igényléshez szükséges okmányokat adjuk át. Itt tudunk tájékoztatást adni az építkezés megkezdésének időpontjáról is. A lakótömb egy év múlva felépül. — Milyen intézkedéseket tettek a közelgő népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében? — Sok munka van még hátra. A várost 31 körzetre osztottuk, és körzetenként ellenőrizzük az időközben történt változásokat ahol szükséges, új házszámokat készítünk. Nemrég négy utca elejére került díszes tábla, a régi név helyett újjal. A volt Nádasdi utcát Szálkái Istvánról, a Kisfaludy utca egy szakaszát Reiner Albertról, a Liliom utcát Horváth Józsefről, a JászberéKl MIT GYÚJT? Készül a Róna-receptkönyv A Róna Vállalat instruktora, Pásztor Tibor a gyűjtögető emberek egyike. Nem képeslapokat, címkéket, vagy dísztárgyakat gyűjtöget hanem recepteket — ételkészítéshez. Saját gyűjtése alapján nemrég tájjellegű receptkönyvet állított össze az alföldi ínycsiklandó falatok készítésének módjairól, változatairól. Gyűjteményét lektorálják, sokszorosítják, és tervezik, hogy az Alföldi Gasztronómiai Bizottság tagvállalatainak is eljuttatják, nemcsak mint érdekességet, hanem mint hasznos recepteket tartalmazó, felhasználható gyűjteményt. Húszéves az abonyi József Attila nevelőotthon II. Az elmúlt években — mint azt Bartha József igazgatótól megtudtuk — igen sok változás történt az abonyi József Attila nevelőotthonban. 1967- ben építkezni kezdtek, új épülettel bővítették az intézményt. — Jelentett ez létszámváltozást a növendékeknél? — Igen. Jelenleg 140 gyermeknek tudunk otthont adni. Hatvan alsó tagozatos lányka és nyolcvan I—VIII-os fiú elhelyezésére van. lehetőségünk. Az intézet építési költségein kívül az idén 1 924 000 forintot fordíthatunk az otthon fenntartására. Ebből sajnos nem jut sok egy-egy gyerekre. Az élelmezésükre személyenként napi 13 forintot költhetünk, évente egy gyerek öltöztetésére 1200— 1300 forint jut. A József Attila Nevelőotthonban alakulásakor öt felnőtt dolgozott. Jelenleg 42-en. A húsz év alatt bekövetkezett változásokról Csizmadia Istvánná gyermekfelügyelő, az intézmény alapító tagja szólott. — Sok nehézséggel kellett megküzdenünk, nem vitás. Nemegyszer foglalkoztak felettes hatóságaink azzal a gondolattal, hogy megszüntetik ezt a szűkös körülmények közt tengődő nevelőotthont. Most viszont nehéz elképzelni, hogy milyen volt itt a régi állapot. Azok a gyerekek, akik most itt élnek, már sokkal többet kapnak, mint azok, akik felnőttként néha visszaemlékeznek egykori intézetükre. Pedig nem is egy akad közülük, , aki visszalátogat. Eljön, és együtt örül velünk a sok jó változásnak. — Milyen távlati célok, tervek irányítják most a nevelő- otthon igazgatójának a munkáját? — Komoly gondom, hogy otthont ^adjunk a vidékről érkező és itt szívesen letelepedő nevelőknek — mondta az igazgató. — Sajnos, szolgálati lakás itt nincs, pedig okvetlenül szükség lenne rá. Célom, hogy kialakítsuk az intézet állandó nevelőtestületét. Bartha József igazgatóval még sokáig beszélgettem az intézet fejlődéséről, elképzeléseikről. A kis kollektíva nagyon sokat tesz azért, hogy művelt, a társadalom számára hasznos fiatalok kerüljenek ki az abonyi nevelőotthon falai közül. Ebben az ügyben még többet is tehetnének, ha a társadalmi és tömegszervezetektől több segítséget kapnának. I Megérdemli ezt az abonyi József Attila nevelőotthon, 140 gyermek — egy valóban nagy család — hajléka. Pásztor Mihály nyi utat Kozma Sándorról nevezték eL Űjabb utcaelnevezésekre nem kerül most sor, hogy az se zavarja a nép- számlálás előtti állapotokat. Szabó Alfréd Ne szóljatok bele! Cegléden vendégszerepei május 10-én este a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Űj magyar musicalt mutatnak be: Abai Pál—Majláth Júlia— ifj. Kalmár Tibor és Fülöp Zoltán szerzeményét, a Ne szóljatok bele című zenés vígjátékot. A darabot Bor József rendezte, a főszerepeket Krasznói Klára, Baranyi Ibolya, Huszár László és Szombathy Gyula játsszák. Vezényel: Pázmány Tibor. Az előadás este fél 8-kor kezdődik. Hadjárat a kártevők ellen Talajvizsgálatot végeztek az abonyi Kossuth Tsz-ben. A vizsgálat megállapította: lucerna- és répakártevők inváziója fenyegeti a földet, ha nem védekeznek időben ellenük. A veszélyeztetett táblákon és környékükön már elvégezték a porcsíkozást, hetenként ismételve, hogy minél kevesebb kártevője legyen a veteményüknek. Jól „tájékozódtak“ a nemzetközi bajnokságon A Budapest MÁV Igazgatóság SC tájékozódási futószakosztálya rendezte az év első nemzetközi bajnokságát a Pilis hegységben, amelyen 400 induló, köztük bolgár, csehszlovák, NDK, osztrák, román és hazai versenyzők álltak a rajtvonalhoz. A VI. nemzetközi találkozó célja volt az is, hogy a közeljövőben sor kerülhessen a vasutas tájékozódási futó EB-re az USIC keretében. A ceglédiek ismételten bebizonyították, hogy erős mezőnyben is meg tudják állni helyüket. Eredmények: Felnőtt női I. osztály: Dobos Erzsébet 5. és Szűcs Eszter 7. helyezést ért el. Ifjúsági férfi II. osztály: Szilágyi Illés 2. Serdülő férfi II. osztály: Némedi Zoltán 3. Férfi felnőtt III. osztály: Szathmáry Károly 9. helyezésével növelte minősítési pontjainak számát. A versenyre jellemző: kifogástalan térkép, megfelelő pá- lyaviszonyok, jó rendezés — és ragyogó napsütés. (— ács) Vigyázzunk a parkokra! A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat sok gondot fordít a parkok csinosítására. Többezer árvácskát és egy nyári virágot ültettek már el. Kérik a lakosságot: ne rongálják, szeressék, tiszteljék inkább a város ékességét. LANG-ÜZEM Emeletes, szép épület magasodik a Széchenyi úton. Már sokan megcsodálták. Most épp egy bácsika szemlélgeti. Régen járhatott Cegléden, legalábbis errefelé. Vizsgálgat- ja a magas tetőt, a tető sok-sok antennáját, az emelet sok csillogó ablakszemét, a kétszárnyas, nagy vasajtókat. — Tessék mán mondani, mifene üzem ez itt? — fordul csodálkozva egy sapkás fiatalemberhez. — Ez, bácsi- kám? — mosoly o- dík el a kérdezett — ez aztán a valami! Ide költöztették a Lánggyár ceglédi egységét. Hümmögve veszi tudomásul az ember a tájékoztatást. Ismét elballag az épület előtt, s megáll a bejáratnál, a zo- máncos táblánál. Olvassa: Tűzrendészen Parancsnokság. — Bomójjon meg a dóga! — Néz a távolodó fiatalember után. — Hát ez majdnem becsapott. Ez nem Láng-üzem, hanem lángoltó üzem ! (j- z.) A bírságolás oka: Sok a szemét, iskolakerülés, legeltetés a tilosban Nagy munkában találtuk a városi tanács szabálysértési előadóját. Vaskos dossziékat rendezett, hogy végérvényesen elhelyezhesse azokat az iratszekrényben. A frissen gépelt jegyzőkönyvek halomban állnak. A kisebb lopások, garázdaságok sorozata, a csendháborítók ellen érkezett jelentések mellett most a „szezon jellegű” szabálysértések adnak sok munkát. — Tavasz van és jó idő — mondta az előadó —, megváltozott a feljelentések témája. Most naponta érkeznek a bejelentések, hogy itt, vagy ott szabályellenesen legeltetnek. Az emberek szemét bántja a piszkos utcák képe is. Ezek miatt szintén sok jelentés érkezik. — A pedagógusoktól is kapunk bejelentéseket, egyre gyakrabban. Szaporodott az iskolamulasztó. Sok gyereket otthon tartanak a szülei, hogy az iskolai tanulás helyett a háztáji tennivalókat lássák el. Pedig tekintélyes a ''énz- bírság, tanulhatnának , előle sokan — mondta Farkas László. Példának jegyzőkönyvet mutat: M. István cegléd- berceli lakos a tsz földjén legeltette háztáji gazdaságának „röfögő részlegét” —, egy sereg malacot. 400 forint pénzbírságot kellett fizetnie. 200— 200 forintot fizettek V. József, V. Ferenc és H. József ceglédi lakosok, akik szintén „eltévesztették” a sertéseik legelőjét. — Ennél is szomorúbb, amikor szülőket kell bírságolnunk, mert nem küldik iskolába a gyerekeiket. Van, aki nem is egy figyelmeztetést, felszólítást kapott előzőleg, de akár a falnak beszélhettünk volna. — Néhány jegyzőkönyvi adat bizonyítja, hogy a városukat szerető polgárok nem hogyják szó nélkül a piszkos, elhanyagolt portákat sem. Elég sok bejelentés érkezik ilyen ügyben is. Azonnal intézkedtünk, hiszen a meleg idő jó bacilusnevelő: a lakosság egészsége érdekében szigorúaknak kell lennünk. No, és Cegléd városképe érdekében is. (csat—) Sikerrel megvívták a szolnoki csatát Hétfőn, május ötödikén, reggel az Örkényi út melletti mezőn felsorakozott a katonaság. „Esküszöm — hangzott az elszánt haredsok torkából —, hogy hazámat, a Magyar Tanácsköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen életem, feláldozásával is megvédem”. Fegyelmezetten, teljes harckészültségben állt itt az első Vörös ezred, a Bihari ezred, a Tengerész dandár, s a Nemzetközi vörös ezred. Tisztában voltak feladatuk fontosságával. Néhány napja a Fehér gárda csapatai bitorolják Abonyt és Szolnokot. Vissza kell foglalni! Pontosan ötven évvel ezelőtt, május ötödikén zajlott le ez a nagyszerű fegyvertény. Május hatodikán már ezt a közleményt adta ki a Vörös Hadsereg főparancsnoksága: Csapataink visszafoglalták Szolnokot. A város visszavétele a fiatal Vörös Hadsereg történelmében örökké fényes nap marad. A sikeres történelmi harci játék érdekében a Mészáros Lőrinc iskola Petőfi Sándor úttörőcsapatában már május 2-án. 3-án, megtörtént a toborzás. A jelentkezők katonai igazolványokat kaptak. Szükség volt gyalogságra, amely hétfőn játékpuskákkal, kézigránátokkal harcolt, géppuskásokra, akik géppusa utánzattal és kereplővel küzdöttek és végül tüzérségre, amelynek tagjai páncéltörő löveg- utánzatot kaptak a kezükbe. Az ellenség két csoportból állt: Abony és Szolnok elfoglalóiból. A nagy nevelőértékű harci játékhoz jelentős segítséget nyújtott a honvédség. öt teherautót adott a csapatok szállításához, egy sebesültszállító gépkocsit, tábori mozgókonyhát (szakácsokkal), puffancsokat, rádióösszekötte- tést. Az aknamező, a kúszófolyosó, kötélpálya, vizesárok mind a honvédek közreműködésével készült el. A csata 50 évvel ezelőtt lezajlott, tehát kimenetele ismert volt. Mégis ízelítőt adott abból, mit jelent a hősi helytállás, hogyan harcoltak a tanácshatalomért a magyar proletárok. A játék részesei és nézői gazdagabbak lettek ezzel a nemes élménnyel. (szabó) NYIKORGÓ TALIGÁK Ócskavassal megrakodva igyekeznek a lányok a MÉH telepére. Visszafelé már pénzcsörgés kíséri a taliga nyikorgását... Foto: Péterffy DOKUMENTUMOK A NAGY NAPOK NAPLÓJÁBAN A Magyar Űttörők Országos Szövetségének tavaly szeptemberben meghirdetett akciója, a „Forradalom lángjai” május 1-én ért véget. Ez alatt az idő alatt lázas munka folyt minden úttörőcsapatban. Ez történt az albertirsai Petőfi és a Tessedik iskolában is. Lelki- ismeretes kutatómunkát végeztek a gyerekek: felkeresték az egykori, 1919-es vöröskatonákat, a KIMSZ-eseket, veteránokat. Fényképeket, dokumentumokat gyűjtögettek. Rajgyűléseikre is meghívták ezeket az embereket, tiszteletbeli úttörővé nevezték ki őket, és ajándékot adtak nekik. Sok úttörőőrs vállalta, hogy segít a veteránoknak a ház körüli munkában. Azokra is gondoltak, akiknek már csak az emléke él: az elesett vöröskatonák sírját és az emlékműveket szintén gondozták az albertirsai úttörők. Méltóképpen ünnepelték meg a KMP és a KIMSZ megalakulásának, valamint a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. Az összegyűjtött dokumentumokat • a nagy napok naplójában örökítették meg. Gyűjteményüket a napokban értékeli a járási úttörőelnökség. M. E. Területi honvédelmi nap Érettségi puska“ Albertiján a múzeumban Hétfőn rendezték meg az úttörők területi honvédelmi napját Albertirsán a csemői, a mikebudai, a ceglédberceli, a dánszentmiklósi és a helybeli úttörők részvételével. A honvédelmi bemutatót, amelyre lelkesen készültek a gyerekek, akadályverseny és légpuskás célbalövés előzte meg. A Pest megye 1919-ben című kiállítást már sok diák nézte meg a megnyitás óta a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az érettségizőknek épp kapóra jött most ez a tárlat: adatait, érdekességeit jegyzetelik — hátha hasznát vehetik az érettségi vizsgán. Dabasi KSK-Ceglédi ITSK 8:4 (5:1) Megyei női kézilabda-bajnokság Cegléd: Kenyeres, Kókai — Nagy, Luskó, Kiss, Kőműves, Dobos, Koncz, Pecznik, Rajta, Támadi. Edző: Leitner József. A tartalékos ITSK az első félidőben nem talált magára A máskor olyan gyors támadásaik most komplikáltak és lassúak voltak. A második félidőben kicsit feljavult a csapat. Ez gólokban megmutatkozott, és kilenc kapufát is lőttek. Ha nem is nagy különbséggel. de megérdemelten a dabasi csapat győzött. Ceglédi góllövők: Luskó: 2, Kiss: 2. Jók: Kenyeres. Pecznik. L-er
