Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
6 fftSI JfECrftf yúrlap 1969. MÁJUS 7., SZERDA i íróasztal A szerkesztőség csinos, új íróasztalokat kapott, kellemesen tompára fényezett, világos bútordarabokat. Az ilyen változás arra serkenti az embert, hogy számolja fel múltja fiókban lapuló dokumentumainak egy részét. Jelen esetben ez nemcsak lelki indítású: a sikkes íróasztal sekélyke belvilága kényszerít. Sebaj, az ember úgyis annyi terhes lim-lomot cipel magával (és magában) élete végéig. Tiszta haszon egy ilyen keny- szerleltározás. És: amilyen fukarul méretezték a fiókokat, olyan leleményes a zármegoldásuk. A hagyományos íróasztalnak kétféle zármegoldása ismert: vagy minden egyes fiók külön záró- uik, vagy valamennyi fiókot a rájuk csukódó közös ajtó. Az emberiség a bürokrácia, az újságírás és a papírpazarlás egyéb módozatainak feltalálása óta e szimpla módon zárta íróasztalait. De az asztalosipar sem topoghat egyhelyben: az újmódi íróasztal nyitja ott rejtőzik, ahol senki sem sejti: asztallapja árnyékában, a fiókok mellett, belül. Az ember első pillanatban dühbe gurul, ugyanis a lámpák — az íróasztalokkal ellentétben — elmaradtak a fejlődéstől: felülről lefelé lógnak, és így mindent megvilágítanak, a sutban lapuló íróasztalzár kivételével. A dolgozó leguggol, zseblámpájával betájolja a rejtek- zárakat, megforgatja bennük a kulcsot, majd ülő helyzetéből jobbról balra zötyögteti, cibálja a fiókokat. Ezután fölegyenesedik, fölemeli, jól megrázza, majd visszaejti a bútordarabot. A zár egyet-kettőt csuklik, de végül zöld utat nyit a fiókokhoz és a megizmosodáshoz, ez pedig szellemi munkában elpuhult embereknél különösen hasznos. Ha a sokszoros emelgetéstől-lezöty- tyentéstől az íróasztal vagy emelője összeroskad, hamarabb abbahagyhatja. A leleményes gyártmány méltán zárkózhat fel a divatossá vált impozáns, külföldiül hangzó elnevezésekhez. Ajánlom a Hungaro-zutty elnevezést. És bár ezáltal az íróasztal körösztmamájává váltam, kérem azokat, akik hasonlóképpen kapcsolatba kerülnek a Hungaro-zutty íróasztallal, mégse azt a jó keresztanyját szidják, hanem azt, aki csinálta. (péreli) Jogi ismeretterjesztés Törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról AZ tu mechanizmus bevezetésének. előkészítése időszakában hangzott el egy országos jogász-tanácskozáson: „A gazdaságvezetés új rendszerének mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek kell megvalósulnia”. Az elmúlt másfélkét évben új törvények, egyéb különböző szintű jogszabályok egész sorát hoztuk létre. Az Országgyűlés idei, tavaszi ülésszaka három törvényt alkotott, közöttük o találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, amelyet — éppen közérdekűsége miatt — ismertetünk. A régi szabadalmi jogi előírások nagy része elavult, annál is inkább, mert jelentős részük még a felszabadulás előtti időkből származik és végső fokon az 1895. évi XXXVII. törvényen alapul. Mindezeken túlmenően: a régi és a felszabadulás után kiadott, a szabadalmi jog tárgyát érintő jogszabályok az utóbbi időben már olyan bonyolultan, szinte áttekinthetetlen tömegben, gyakran ellentmondásosan jelentkeztek, hogy alkalmazásuk nagy nehézségekbe ütközött. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény meghatározza a szabadalmazható találmány ismérveit. Eszerint szabadalmaztatható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Üj a megoldás a törvény szerint, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta; haladó jellegű a találmány, ha a technika adott állásához képest a megoldás előrelépést jelent, ha SZÖVETKEZETÜNK a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT meqjavltjuk pilisvörösvárl műhelyünkben, kívánságára a lakásán Is. Telefon: Pilisvörösvár 204. • MÉRETES CIPÓT tetszése szerinti fazonban készítünk. • CIPÖJAVITASI MUNKÁK solymári, pilisvörösvárl, plliscsabal, pilisborosjenől. pilisszentivánl, tinnyel, naqykovácsl, pilisszántói részleqünkben és felvevőhelyünkön. • FODRÁSZATAINKBAN modern, iqényes, újvonalű frizurát készítünk, az imént felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELÉS és szépséqápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észak-Budai Járási Vegyes Ktsz, Solymár Ipari tanulónak telveszünk 14—16 éves, általános iskolát végzett fiatalokat az alábbi szakmákra: kőműves, épületburkoló, épületlakatos, épületasztalos. műköves, vasbetonszerelő, ács-állványozó, bádogos. tetőfedő és szigetelő ranulószállást, teljes ellátási munka- és védőruhát, szerszámot és ösztöndíjat adunk. Jelentkezés írásban vagy személyesen o PES1 MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNM Budapest XXI (Csepel), Kiss János altábornagy u IV—21 annak révén új szükséglet elégíthető ki; A találmány műszaki jellegét az adja meg, ha a termékben, vagy a termelési eljárásban az változást jelent. A jogszabály rögzíti, hogy a bejelentő akkor nyer szabadalmi oltalmat a találmányra, ha kielégíti a fenti ismérveket és nincs kizárva a szabadalmi oltalomból, s bejelentése megfelel a törvényben megszabott alaki feltételeknek. Növény, állatfajta és az azt eredményező eljárás akkor szabadalmazható, ha az új, egynemű és viszonylag állandó jellegű. Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az a találmány, amelynek tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy amely emberi. illetve állati élelmezésre szolgál. Az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható. Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az a találmány sem, amelynek hasznosítása jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék. A TÖRVÉNY MÁSODIK FEJEZETE foglalkozik a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokkal, valamint kötelezettségekkel. A szabadalmi jog alanya: a feltaláló, az a személy, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírói ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben, feltalálóként szerepel. A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. A feltaláló a polgári törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben aki e minőségét kétségbevonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti. A szabadalom a feltalálót, vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkotják a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Az új törvény a társadalmi, vállalati és egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett újszerűén alakította ki a hazai szolgálati találmányokra vonatkozó jogi szabályozást. Tény, hogy az ipar és a műszaki tudományok mai fejlettségi fokán hazánkban is egyre inkább a vállalatok, szövetkezetek, intézetek alkalmazott feltalálóinak tervszerű, rendszeres kutatómunkája lépett az egyéni feltalálók helyére. A jogszabály szerint szolgálati találmánynak minősül annak a találmánya, akinek munka- viszonyból, vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a tárgykörbe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót, vagy más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Ha munkáltató sem a szabadalom, sem a találmányra nem tart igényt, akkor azzal — a munkáltató hozzájárulásával — a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. Szabályozza a törvény a szabadalmi oltalom keletkezésének, hatályának, időtartamának, terjedelmének kérdéseit és az oltalom korlátáit is. Rendezi a közös szabadalmi igény és közös szabadalom szabályait; e szerint, ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, mindegyik társ csak a saját hányadával rendelkezhet. Elidegenítés esetén a többi szabadalmas társat elővásárlási jog illeti meg. A TÖRVÉNY HARMADIK FEJEZETE a hasznosítási szerződés kérdéseivel foglalkozik. majd szabályozza a szabadalmi kényszerengedély és igénybevétel előírásait. Rögzíti: ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év. illetve — ha ez hosszabb — a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, akkor belföldi vállalatnak — ha kéri — kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas igazolja mulasztását. Honvédelmi érdekből az Országos Találmányi Hivatal elnöke a honvédelmi miniszter javaslatára bármely — bejelentett, vagy szabadalmazott — találmányt igénybe vehet. Az igénybevétel kártalanítás ellenében történik. KÜLÖN FEJEZETBEN foglalkozik a törvény a találmány- és szabadalombitorlás kérdéseivel. Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek, vagy a szabadalomnak a tárgyat jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, akkor a sértett vagy jogutódja követelheti a bejelentésnek, vagy magának a szabadalomnak egészben, illetve részben történő átruházását. Aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja, szabadalombitorlást követ el. A szabadalmas a bitorlóval szemben polgári jogi igényeket támaszthat. A törvény második része foglalkozik a szabadalmi eljárás szabályaival. Megálla- 'pítja az Országos Találmányi Hivatal hatáskörét, amelybe a szabadalom megadása a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás, a szabadalmi leírás értelmezése, tartozik, s emellett ellátja a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket. Megállapítja a törvény az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazhatóságát, rendelkezik az eljárás nyilvánosságának, az eljárási képviseletnek, a szabadalmi ügyek nyilvántartásának szabályairól, a nyelvhasználatról és az igazolásról. A szabadalmi ügyekben megindított bírósági eljárás során lehetőség van arra, hogy az Országos Találmányi Hivatal határozatait is meg lehessen változtatni. Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezést a Legfel sőbb Bíróság bírálja el. A TALÁLMÁNYOK szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény korszerű jogalkotás, megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a tárgykört érintően mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban magas szinten jelentkeznek. Dr. D. F. Arany Madár Vietnami vendégek a nagykőrösi gimnáziumban Nguyen Kim Phung — Arany Madár, így hívjáK ezt a kedves mosolyú vietnami leányt, aki Kecskeméten tanul az ipari tanuló-intézetben. öt és három társát hívta meg Nagykőrösre, a gimnázium I/A. osztálya klubdélutánjára. Záporoztak a kérdések. Phung derekasan állta a tüzet, szinte hibátlan magyarsággal, kerek mondatokkal válaszolt. Olykor egy-egy magyar közmondást szőtt mondataiba. Ámulattal hallgattuk beszédét. — Hol és mennyi idő alatt tanult meg magyarul? — Három éve jöttünk Magyarországra. Budapesten voltunk először, három hónapig csak magyarul tanultunk. — Nehéz volt? — Igen, mert vietnami— magyar szótár nincs. Vietnami—orosz—magyar szótár segítségével tanultuk a szavakat. — Mit tanulnak Kecskeméten? — Magnetofonokat szere« ,, lünk és. híradástechnikai gé- i pék összeállítását tanuljuk. — Hol laknak? — A kollégiumban. A kollégiumok életrendjét sokan ismerik, ezért inkább otthonáról faggatták Phungot a körösi gimnazisták. — Melyik táján lakik Vietnamnak? — Hanoiból jöttünk. Akkor még nem bombázták a fővárost, mégis fegyveres szolgálatban voltunk. A gyár védése volt a feladatunk, azé a gváré, amelyikben dolgoztunk. — Hány éves korukban kapnak fegyvert a fiatalok? — 16—17 éves korúikban. — Hogyan kerültek Magyarországra? — Akik jól dolgoztak és tanultak, jutalomból mehettek külföldre tanulni. — Hogyan élnek Hanoiban? — Édesapáin most 61 éves, nyugdíjas. Azelőtt postás volt. Édesanyám otthon dolgozik. Négyszobás lakásunk van, a belvárosban. Hugóm a hanoi orvosi egyetemre jár. — Nem hiányzik az otthon? — Kicsit. Három éve nem láttam az otthoniakat. Decemberben megyünk haza. Nagyon jó lesz, mert mindenütt jó, de legjobb otthon. A klubdélutánon verseket, meséket mondtak a gimnazisták és népdalokat énekeltek. Phung viszonzásul egy vietnami verset énekelt, Vietnamban a verseket ugyanis — éneklik. A kellemes, tiszta csengésű hang néhány pillanatra idevarázsolta a távoli, szép országot. — Szabó — Miért nem isznak elég tejet? Kveftfvl sorbánéi Iltis, elviben eírnhitíntj Örömteli megállapítás: mind több tejet iszunk. Mégsem eleget — amint a dabasi járásban végzett vizsgálatok mutatják. Szívesen vásárolnának az asszonyok több tejet és tejterméket — ha lenne hol és főleg a nap minden szakában. Tejszakboltot egyedül a ka- kucsi Lenin Tsz létesített Gyálon. Nem bánták meg, tisztes hasznot hoz. A kiskereskedelmi boltokban aiig-alig van hűtő- szekrény s ezért nagyon óvatosan rendelnek, nehogy az áru a nyakukon maradjon. A tej élő anyag, úgy is kell kezelni. Fokozott tisztaságot kíván. Márpedig meleg víz, elkülönített eladótér kevés helyen áll rendelkezésre. Így aztán megszokott kép, hogy kora reggel sorban állnak az MEGSZŰNT A FÜSTSZŰRÖS CIGARETTA HIANYA Korlátlan mennyiségben kapható a Plovdiv K I VÁ L Ó MINŐSÉGŰ BOLGÁR füstszűrös cigaretta. Egy csomagban 20 db, ára 4,40 Ft. üzletek előtt a tejért. Délben, este viszont már egyetlen litert sem lehet kapni. Még szerencse, hogy sok magánházban árusítanak. Az viszont kérdéses, hogy vajon a vevő milyen minőségű és tisztaságú tejet visz haza a kannájában? A Tejipari Tröszt ez év január elsejétől Budapesten és a megyeszékhelyeken, később pedig már a járási székhelyeken és a nagyobb településeken — ahol a feltételek biztosítottak — új visszáruzási rendszert léptetett életbe; Ennek a módszernek alkalmazású”! megszűnt a kockázat. Lehetővé vált, hogy egész nap lehessen friss tejet, tejterméket kiszolgálni. Egyelőre azonban csak Dabas és Alsónéme- di él vele. A tröszt még egy kedvezményt nyújtott: 1500 literes hűtőszekrényt állít be oda. ahol kérik. A boltok azonban nem kapkodnak utána. Bugyiban—Ócsán három, Örkényben-Kakucson kettő, Dabason egy bolt élt ezzel a lehetőséggel. A járásban valamennyi bisztró és presszó, cukrászda és kávéház végrehajtotta a Belkereskedelmi Minisztérium utasítását: a nap minden szakában árusítanak reggeli és uzsonnaitalt. Nagy könnyebbséget jelent a szülőknek, ha a gyerekek tudnak az iskolában tízórait vásárolni: tejet, kakaót, kiflit. A mai napig csak Dabason, a Il-es számú iskolában és Inárcson van erre mód. A többi iskolában azzal érvelnek, hogy nincs hűtőterük és főleg nincs, aki az árusítással foglalkozzon. (Régen az iskolákban a pedellusok mindig J láltak módot rá.) A járási kereskedelmi felügyelő az Alsónémedi Tejüzem munkáját is megvizsgálta. Fo-1 lyamatos termelést, megfelez lő kapacitást talált. k. m.
