Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

G '"“HíMMíw 1969. MÁJUS 23., PENTEK JANKMAJTIS Kormanynévsor Történelmi jelentőségű do­kumentum került elő Jánk- majtison, a Válly-féle kastély egykori irattárából. Az iratok legértékesebb darabja az a terjedelmes dokumentum, amely a Debrecenben meg­alakult Szemere-kormány név­sorát, a hozzá fűzött indoklást és Kossuth Lajos aláírását tartalmazza. Reformkori múzeum Nagycenken Több mint egy évtizede fog­lalkoztatja a szakembereket az a kérdés, hogy mi legyen a sorsa a második világháború során tönkrement nagycenki kastélynak, amely egykor a Széchenyi család rezidenciája volt. Most végleges döntés született. A kastélyt az Orszá­gos Műemlékfelügyelőség helyreállítja és elkészülte után a középső részben re­formkori múzeumot, valamnt közlekedési kiállítást rendez­nék be. Áru és fogyasztó Táplálkozni tudni kell! Az ozorai cselvető Hazánk tipikus hiánybeteg­ségei — az alultápláltságnak, avitaminózisnak, kalóriasze­gény étkezésnek köszönhető népbetegségek (elsősorban a tüdőgümőkór és rachitis, is­mertebb nevén angolkór) — szinte nyomtalanul eltűntek. Van azonban helyettük más. Ezeknek az egyre sűrűbb mo­dern kóroknak eredője ellen­kező előjelű, de veszélyessé­gük alig marad el az előzőké mögött. E, hazánkra pillanat­nyilag jellemző betegségek legtöbbje önkiszolgáló mód­szerrel kitenyésztett: táplálko­zási stílusunk hibáiból ered­nek. Dr. Makai Judittal, a daba- si járás egészségügyi felügye­lőjével beszélgetve állapítot­tam meg, hogy a táplálkozás is tudomány, de sajnos lakos­ságunk átlaga középfokon sem készült ebből a tananyagból. Kétféle értelemben is ész nélkül eszünk: a kelleténél többet, és célsze­rűtlen összeállításban. A ge­Földrengés-sorozat" Villányban // Ősi bortermelő községünket — a 3000 lakosú Villányt — valóságos földrengéssorozat sújtja. Nem természeti csapás ez. hanem az évszázados pin­celabirintus elégeli meg időről időre a túlterhelést. Az utóbbi három év alatt mintegy huszonöt nagyobb pinceomlás történt a köz­ség területén. A legutóbbi és a legsúlyosabb eset néhány héttel ezelőtt zaj­lott le, amikor az iskola nap­közi otthona megsüllyedt, fa­lai megrepedeztek, emiatt az épületet ki kellett üríteni. A községi tanács megállapította, hogy a „földrengést” azoknak a régi borospincéknek a be- omlása okozta, amelyek a XVIII. században épültek és annak idején nem boltoztak ki. Eddig nem volt baj velük, ám a napjainkban a nagy épü­letek súlyát és a több ton­nás járművek forgalmát már nem bírják el. Ehhez járul még a csapadék­víz romboló ereje. A tanács körülbelül 350 öreg, boltozat­ion — többségükben omladozó — pincét kutatott fel a község területén, s igyekszik elejét venni a további pusztulásnak. A sellyei címer titka Az ormánsági Sellye történeté­nek tudós ismerő­je, Pápai Jenő postamester, har­minc éve kutatja szülőhelyének múltját, amelyet könyvalakban kí­ván megörökíteni. A ma 3000 lakosú község volt vala­ha az Ormánság egyetlen városa, s csak századunk elején veszítette el mezővárosi rang­ját. Pápai Jenő évek óta kereste a haj­dani város hiva­talos címerét, de sokáig nem tudott a nyomára buk­kanni. Végül egy régi könyvborítón megtalálta ä sely- lyei címer lenyo­matát, amely egy szép, dús szőlőtő­két ábrázol. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy ke­letkezésének ide­jén — a XVIII. század második felében — Sellye gazdasági életében uralkodó helyet foglalt el a szőlő- termelés. A leletet az tette rejtélyes­sé. hogy az Or­mánság nem tar­tozik a borvidé­keink közé és Sellyén például egyetlen szőlőtőke sincs. Az amatőr kutató postames­ter további vizs­gálódásai során aztán megfejtette a szőlőcímer „tit­kát” Sellye környéke régen valóban számottevő bor­vidék volt: az or­mánsági homokon termett jó minő­ségű borokat szí­vesen vásárolták a Dráván innen és túl. A múlt szá­zadban azonban a filoxera nyomta­lanul elpusztította a sellyei borvidé­ket, s akkora vesz­teséget okozott a gazdáknak, hogy azok többé nem gondolták a sző­lőik újratelepítésé­re. A hajdan vi­rágzó szőlőkultúra emlékét őrzi az egyik sellyei ha­tárrész, az úgyne­vezett Szőlőki-dü- lő is. ORKANKABÁT! JÓBARÁT! JÖHET VIHAR, ORKAN, LEGYEN KÉZNÉL ORKÁN Kapható a szaküzletekben, az áruházakban és az ÁFÉSZ boltokban. Az egész ország területére szállít a FÉRFI- ÉS FIÚRUHA NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest V., Arany János u. 27. rincoszlopot terhelő elhízás következménye: az érelmesze­sedés, a szívelégtelenség; a vi­tamintúltelítettség csontosodá­si és hormonális zavarokat okoz. Két alaptévedésünkről le­szokhatnánk: az energia­utántermelő szerepét ne min- denekfölött a zsírnak—szén­hidrátoknak szánjuk, és ne együk a gyógyszereket, vita­minkészítményeket úgy, mint a cukrot. A doktornő elmondja, hogy a KÖJÁL, ma már az üzemi konyhák heti étrendjét nem­csak közegészségügyi-járvány­ügyi szempontból, hanem ka­lória—vitamin összetétel sze­rint is ellenőrzi és értékeli, de sajnos Dabason is általános tapasztalat, hogy nem eszik meg a főzeléket. Hagyomány­ból ered az is, hogy nálunk máig sem sorakozott föl a hal, a gomba, de még a marhahús és a marhahúsárszintű csirke sem a belföldi sztár, a disznó­hús népszerűsége mellé. Ki­fürkészhetetlen, miből ered, hogy Angliában például a marhafaggyú illatára esküsz­nek. idehaza a rántott hús ve­zet fejhosszal — vasár- és ün­nepnapokon évente ötvenszer. A helyes táplálkozás kritériumait az életkor, klíma, nem, mun­kaköri jellegzetesség, fizioló­giás állapot (lábadozó, terhes, leromlott, túltáplált) szabja meg. A szellemi munkás in­kább foszfordús, a testi mun­kás szervezete zsírban—kaló­riában gazdagabb étrendet igényel. A közhittel szemben mégsem a zsír, hanem a szén­hidrát fedezi kalóriaszükségle­tünket elsősorban, csak má­sodlagosan a zsír, fehérjeszük­ségletünk pedig 15—20 száza­léknyi. Nem az étel mennyi­sége önmagában, hanem össze­tétele — o kalória és a vita­min közötti helyes arány a legfontosabb. Hazánkban 1900-tól 1947-ig mennyiségi-minőségi alultáp­láltság volt a számszerűen jel­lemző, 1947-től 1957-ig arány­talanul és egyoldalúan sok ka­lória (kenyér, zsír, szalonna), 1957-től kezdett kialakulni az egészséges táplálkozásnak az a módja — amelyet mostanára már alaposan el is rontottunk. A zsír a zsírban oldódó vi­taminok miatt is fontos. A fe­hérje, mint testépítő anyag; a vitaminok a szervezet katali­zátorai, és mint a legújabb kutatások felfedték, nélkülöz­hetetlenek az ásványi anyagok is. Bizonyos ultra-mikro ele­mek hiánya is felborítja a szervezet anyagcseréjét. A ta­lajban meglevő, a növények által felszívott (tehát salátá­ban, zöldfélében fellelhető) ultra-mikro elemek egyébként (ugyanúgy, mint a vitaminok) túladagolva károsak. Bizonyos vitaminok csak a gyümölcs­zöldfélében találhatók. (A pa­radicsomban, zöldpaprikában C-vitamint, a bimbó« kelben és a tökben vitamint, a sárga­répában, tejben, tejtermékben, tojásban, halban A-vitamint találunk.) Azokat az aminó- savakat, amelyekből az emberi szervezet fehérjéit felépíti, csakis az állati eredetű fehér­jék tartalmazzák. (Hús, tojás, tej, tejtermék.) A fehérjegaz­dag friss tojásban és tejben valamennyi szükséges vitamin megtalálható. Tapasztalat szerint az egy személyre jutó évi tej- fogyasztásunk elégtelen. Emel­kedőbb tendenciát mutat a sörfogyasztás — vezet a tö­ményszesz. Vagyis gyorsuló ütemben folyik az önellátó gyomorhurut-, gyomorrák-, májbajtermelés is. Aligha térít bárkit is szesz- testvérből tejtestvérré, mégis tanulságos tudnivaló, hogy a teljes tehéntej minden száz grammja húsz mikrogramm, a vaj száz grammja hétszáz, a sajtféléké száz, a juhtúróé ket­tőszáz mikrogramm A-vitamint tartalmaz. A „teljes tehéntej” kifejezés realitását persze csak a zacskós (vizezéstől védett) tej általánossá tétele garan­tálná. A húsfélék „lelkivilágára” vet fényt a tény, hogy a kövér sertéshús száz grammja négy­száz egységnyi, a kövér mar­hahús száz grammja kettőszáz- kilemcven egységnyi, a barom­fi (tyúk) hús száz grammja száznegyvenöt — a halé ki- lencszáz egységnyi kalóriát tartalmaz. Vagyis ésszerű len­ne, ha monopol helyzetű, de kórokozó „nemzeti” táplálé­kaink helyett (vagy legalább mellettük) a korszerű táplál­kozástudomány szerinti össze­állításban ennénk zöldfélét, halat, B—C-vitaminban és ás­ványi anyagokban gazdag gombát, tejet, tejterméket, to­jást. Az elméleti táplálkozástudo­mánynak és az ezzel gyakor­latban is foglalkozó higiéni­kus-orvosnak helyes elvei csak akkor valósulhatnak meg, a fogyasztó csak akkor fogyaszt­hatja, amit tanácsolnak neki, ha az elmélettel összehango­lódnak egyéb tényezőle is. Például: helyes propaganda, ésszerű, korszerű áruellátás és elosztás. Péreli Gabriella 1899. május 23-án, 70 éve halt meg Perczel Mór, a sza­badságharc kiemelkedő egyé­nisége. Szabadságrajongás, vakmerőség párosult benne a kitűnő agitátorral, szervező­vel, hadvezéri tehetséggel. De­mokratikus, hazafias érzése egykori nevelőjének, Vörös­mart)/ Mihálynak hatása alatt fejlődött ki. Mint 19 éves hadapród, 1830- ban kétszáz ifjú katonát to­borzott a lengyel szabadság­felkelés megsegítésére. Azösz- szeesküvést felfedték. Perczel Mórt a haditörvényszék halál­ra ítélte, majd kegyelmet ka­pott, de a hadseregtől elcsap­ták. 1848-ban az akkori politikai élet balszárnyához csatlako­zott. A függetlenségi harc se­gítésére megszervezte a Zrí- nyi-nemzetőrcsapatot. Kima­gasló haditette volt Ozoránál, mikor kis létszámú újonccsa­patával a 7500 főnyi osztrák sereget, pompás hadicsel ré­vén, foglyul ejtette. Ezért so­ron kívül tábornokká léptet­ték elő. Nevéhez fűződik a diadalmas szenttamási ütközet és Muraköz felszabadítása is. Politikusként kíméletlen le­leplező je volt a forradalom soraiban megbúvó árulásnak. A szabadságharc leverése után Kossuth kíséretében me­nekült. Távollétében halálra ítélték, emigrációjából csak közel két évtized múlva tért haza. 'íígf • m{&. történet Kertész László karikatúrája kőhíd - reflektorfényben 1833-ban adták át rendelte­tésének a hortobágyi kilenc- lyukú kőhidat, amely ma is hazánk lesh.9$pzabb közúti kő- hídja. A következő hetekben felújítják a hidat. A hortobá­gyi lovasnapok idején a fel­újított hidat az esti órákban reflektorokkal világítják meg. „MED0SZ”-os szocialista brigádok szellemi vetélkedője A MEDOSZ elnöksége, a MÉM, az Országos Vízügyi Hi­vatal és a KISZ VB felszaba­dulásunk 25. évfordulójának megünneplésére szellemi ve­télkedőt hirdet az állami gaz­daságok, gépjavító vállalatok, erdőgazdaságok, vízügyi és egyéb szervek szocialista bri­gádjai részére. A szellemi ve­télkedőt három témakörben hirdették meg: irodalom és történelem, gazdaságpolitika, valamint a vállalati és üzemi A Gombkerekítő és Lyukasztó Vállalat neve lehet, hogy ke­vésbé közismert a pitykét oly kevéssé, de a gombot oly sokra tartó társadalmunk előtt, de hogy van, hogy létezik, s hogy kell, éppen ezek a megszokott és kerek micsodák nélkülözhe­tetlensége is igazolja. Egy ily fontos vállalat nem marad­hat el az általános fejlődés­ben, korszerű időkben csak­is korszerűen lehet és sza­bad gombot kerekíteni és lyu­kasztani. Korszerűtlen kere­kítés esetén fennforoghat a kerekítés négyszögletesítésé- nek veszélye, nem beszélve arról, hogy milyen veszélyt jelent, ha a kötelező és vi­lágszínvonalú négy lyuk he­lyett mondjuk csak három lyukat lyukasztanak ... Te­hát számolni is igen csak tud­ni kell. A korszerű technikához kor­szerű emberek kellenek, ezért is hirdette meg a vállalat, hogy korszerű vezetőket vesz fel a gombkerekítés és lyu­kasztás technikai forradalma megvalósítása céljából. Né­hány jelentkezővel volt sze­rencsénk beszélni, közvetle­nül azután, hogy kellő un­dorral rúgták ki őket az igaz­gatói szobából, Brahovácz igazgató e szavai nyomán: — ön a felelős munkakör betöltésére teljességgel al­kalmatlan ... Csak korszerűen Archdédesz: Én megmond­tam az igazgatónak, hogy a földön kívüli szilárd pont el­méletének, valamint a víz és emberi test viszonyának új összefüggéseit tártam fel. El­mondtam azt is, hogy kitűnő gyűjtőtükröket készítek és mindezt a matematika segít­ségével értem el... Aztán kérte az egyetemi diplomá­mat ... Mit csináljak, akkor még nem volt meg Eötvös ... Kirúgott... Edison: Hallo, boy. Igen, úgy kirúgott, mint az egy­szeri állomásfőnököm... Lyu­kasztógép-kezelőnek jelent­keztem, mondtam, hogy vil­lanyégő ... mondtam, hogy gramofon ... mondtam, vagy ötszáz találmányomat, aztán megkérdezte ez a Mister Bra­hovácz, hogy érettségiztem-e? Mondtam neki, hogy azt bi­zony én nem, de... Nem fe­jezhettem be, mert közben rendkívül nyomatékosan szó­lított fel a távozásra... E két emberrel való talál­kozásom után kíváncsi let­tem erre az üzemre, amely ily magas igénnyel kíván dol­gozni, nyilván a világszín­vonalnál is lényegesen maga­sabb fokon. Első utam a lég­kondicionált kibernetikai osz­tályra vezetett, ahol legjobb tudásom szerint az új gom­bok kerekítésének és lyu­kasztásának legoptimálisabb komponenseit számolják ki. Meghökkenve álltam meg a hatalmas számitógép előtt, mert Kajevácot láttam ott, amint édesdeden szunyókált a gép asztalkáján. Kajevácot soha nem lehetett nagy ész­szel megvádolni, hiszen há­romszor járt minden osztályt, egészen a hatodikig, akkor megnősült és abbahagyta. — Hát te... hogy kerültél ide? — kérdeztem Kajevá­cot, miután óvatosan felkel­tettem. Kajevác kedvesen rám mosolygott, kitörölte sze­méből az álmot és aztán ma­gától értetődő természetes­séggel válaszolta... — Ez a hozományom. Nem tudtad, hogy Brahovácz Emí­liát vettem feleségül? Na­gyon csúnya és buta, de leg­alább igazgató az apja... Erre az izére amúgy sincs szükség, csak azért van, hogy elmond­hassuk, hogy nekünk ez is van ... — .mondta szerényen és visszadőlt aludni a két kar­jára. A kapuban Einsteinnel találkoztam. Nem sok jövőt jósolok neki. Bár még egy lá­nya van ennek a Brahovácz- nak. Gyurkó Géza termelési feladatokkal össze­függő szakmai kérdések. A ve­télkedőre a kiadott nevezési lapon lehet jelentkezni. A szel­lemi vetélkedő első „meneté­re” idén szeptember 1-től de­cember 31-ig kerül sor. Ekkor a vállalatok és az üzemek bri­gádjai mérik össze tudásukat, 1970. január 1-től február 1-ig tartják meg a megyei vetél­kedőket, majd február 2-től március 1-ig a körzeti közép­döntőket bonyolítják le. Az or­szágos döntőre Budapesten ke­rül sor a jövő év áprilisában. A felszabadulási szellemi ve­télkedő országos döntőjén leg­eredményesebben szereplő szocialista brigádok között ju­talmakat és elismerő okleve­leket osztanak ki. Az első he­lyezett 15 000, a második 10 000, a harmadik 7000, a ne­gyedik 5000 és az ötödik he­lyezett pedig 3000 forintot kap. Ä vállalati, a megyei és a kör­zeti vetélkedők győzteseit a vállalatok jutalmazzák majd. Citromfa a bankban A Magyar Nemzeti Bank pécsi igazgatóságának egyik tisztviselője, Harcos Antalné, a munkahelyén állította fel a maga nevelte szép citromfát. A banképület új, üvegfalú pénztártermének egzotikus — a dolgozók és az ügyfelek ál­tal naponta megcsodált — dí­sze ez az egész éven át virág­zó, illetve termő fa. Harcosné tizennégy évvel ezelőtt vetette el azokat a cit­rommagokat, amelyekből ki­kelt a jelenleg két méter ma­gas, terebélyes lombú fa. A kedvező hőmérsékletű, napfé­nyes teremben télen és nyá­ron egyaránt virágba borul a citrom, s tulajdonosa évente 20—25 érett, fejlett gyümöl­csöt szed le róla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom